Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

Beszélgetés Székely Gáborral, a szolnoki színház igazgatójával A színház hivatásáról sok, kifelé azonban ez az együttes mindig egységes. Ezt a belső igényeknek, a legja­va színészeknek köszönhet­jük. akik nem hajlandók a mércét alább tenni. — Ha ön volna a salgótar jáni művelődési központ igazgatója, milyen igényeket támasztana a műsorpolitiká­ban a szolnoki színházzal szemben? — Ez, ha nem haragszik, amolyan tudathasadásos kér­dés. És leginkább Örkény István Tóték című drámájá­nak egy mozzanatával felel­hetek rá. Ott a postásfiú mond valami olyasmit: meg próbáltam egyszerre ülni és állni. Nem ment. De komoly­ra fordítva: ha én volnék a salgótarjáni művelődési köz­pont vezetője, akkor még több színházat harcolnék ki. Mert, ha ilyen permanens lesz a fejlődés az önök vá­rosában tíz év múlva saját színházat is elbírnak. Ez kezdeményezés kérdése. Ami a technikai kérdéseket illeti: fejleszteni kell a világítási Égi világok földi mása, (?) Ezerszer-szépek áldomása, (?) Hazug rongyok és csalfa fények, Patakzó pompák, tarka képek, Szufiták, kopfok sok csalása, Csodás szavak szent szárnyalása, Megejtő, mámoros igézet: Ez a színészet. (?) Az egykori költő állított és nem kérdezett. A kérdőjele­ket furcsa mód, ugyanazon személy, a vers szerzője tette most a sorok végére, mintegy harminc-egynéhány év előtti önmagát megkérdőjelezni: valóban ez a színészet? A színház olyan komplex (műhely, amely magába öt­vözi szinte valamennyi mű­vészeti forma megnyilatkozá­si formáját. A költészetet, a prózát, a képzőművészetet és a zenét egyaránt. Ez nagyon formásán hang­zik és mégsem egész. A színház ennél sokkalta több. Mi hát? Ennyi kérdőjel után Salgó- székely Gábor, a szolnoki S zigligeti Színház igazgatója tarján állandó vendégjá'szo együttesének igazgatójával, nyék között, mint az eddigi, előbrre jutni, ha nem próbál parkjukat, és kár, hogy Székely Gáborral, a szolnoki jelenlegi, nem alakult ki meg a kötelezőből abszolút nincs zsinórpadlásuk. Mind­Szigligeti Színház fiatal igaz- egy új közönség. Az az igaz- értékű műfajokat létrehozni, ezzel egy kicsit önmagunk gatójával beszélgettünk min- ság hogy jelenleg amit egyik — Nagy érdeklődést kel- ellen beszélek, de ez az denről. Így hát folytassuk kezével ad a színház, azt a tett a kongresszuson az, amit igazság. ismét egy kérdéssel: másikkal visszaveszi. A szín- a munkásfiatalok színházá- — Mindezek után monda — ön a párt XI. kongresz- ház nem volt elég erős, ról mondott. Mi ennek a na-e valamit az új évad el szusán figyelemre méltó gon- hogy bebizonyítsa tudatfor gyakorlati formája, s mint gondolásairól? dolatokat fogalmazott meg máló. közművelő, szórakozta- Salgótarján rendszeres ven- — Még nincs vége az az elkötelezett színház fel- tó szükségességét. S hogy mi- dégjátszó együttese tudna-e évadnak. Az idényben lema­adatairól. összegezné-e szín- ért kell ezt a színházszerke- hasonlóra vállalkozni nálunk radt Shakespeare Athéni Ti­házvezetői koncepciói lénye- zetet megújítani? Mert olyan is? mórijának bemutatója. Ezt gét? közönségrétegek kezdenek — Az önök városa a leg- lövőre okvetlen hozzuk. A — Ez a meghatározás kimaradni, mint az ifjúság, szebben fejlődő magyar vá- város megbízásából szerző (meglehetősen pontatlan, amelynek elvárásait nem töl- ros: modern építészet, képi dést kötöttünk Örkény Ist­látásmód a főtéren a Rád- várinál, a Macskajáléiig után nóti-szobor. Hogy ilyen majdnem ,.háziszerzőnkkel” megkomponált a városkép, e§y új drámájára, a Kulcs­az már esztétikai nevelőhar keresőkre. Megpróbálunk tás, ahol más igény fejlődik műsorrenden is változtatni, ki. így van a színházzal is, Létrehoztuk idén a gyermek hogy döntően meghatározó színházat, Oz, ^ a nagy va­legyen, amit csinálunk. Mun- rázsló volt műsorunkon. Jö­kásfiatalok színháza. Tudna-e vőre két gyermekdarabot T&rjánnak Szolnok segíteni? akarunk bemutatni az évad Feltétlenül. Egyfajta világ- ban és nyolc „felnőtt” dara­irodalmi tükör kell, hogy ki- bot. Ez nagy időráfordítás alakuljon az évek során. anyagi kiesés a színház- A-zonkívül az ő nyelvükön, na'í- de úgy érezzük, az új hangvételükön megszólaló típusú színház megteremíésé­drámák, melyek beépíthetők hez elengedhetetlenül szűk a nevelésükbe. A másik: az séges lépés, élő irodalomóra. Ebben nem * tudunk segíteni, mert színé- Hát körülbelül ez a színé­szeink állandó jelenlétére A legösszetettebb mű­volna szükség. Mi, itt Szol- vészetek egyike. Jelonet az évad kiemelkedő sikeréből, a Yermából. el- tötte be. nokon a megállapodásnál több előadást tartunk a mun­kásfiataloknak, de vannak kívánalmak, melyeket már nem is -tudunk teljesíteni. — Az eredményeket illető­en milyennek ítéli meg az eltelt szezont? — Ezt a kérdést a nézők­nek kellene feltenni. De a tervünkhöz képest a megva­lósulás legszerencsésebb évadjaink egyike. Az átlag­színvonal nagyon megemel­kedett. Erre nagyon töreked­tünk, még előadáscsúszta­tással is. Törekedtünk, hogy ne csak mint színházi üzem létezzünk, hanem vál.yini is tudjuk, amit nyújtunk. Azt hiszem, a legkiemelke­Barr»a Tibor ' »» „30 év - 30 könyvtár Felszabadulási emlékkönyvtárak miciden megyében Az elmúlt év elején tör- - közelmúltban megtörtént: tént, hogy egy Békés me- a „30 év — 30 könyvtár” gyei község, Medgyesbodzás mozgalom nagy eredménye, vezetői elhatározták: Ha­zánk felszabadulásának hogy az ország 19 megyéjé­ben és Budapesten össze­30. évfordulóját új könyvtár sen nyolcvan, (61 tanácsi építésével teszik emlékeze­tessé. Segítséget kértek eh­hez a megyei tanácstól, il­letve a Művelődésügyi Mi­nisztériumtól. A Békés me­gyeiek tervét a minisztéri­um felkarolta és kezdemé­nyezésüket országos akció­ra fejlesztette a „30 év és 19 szakszervezeti) könyv­tár kapott támogatást a központi alapból. Ha pedig azt tekintjük, hogy a köz­ponti támogatásként szét­osztott 6,5 millió forintnak csaknem az ötszörösét for dítják a tanácsok és a szakszervezeti bizottságok 30 könyvtár” pályázat meg- könyvtárak építésére, fej­lesztésére, — akkor kézzel­foghatóan bizonyítható en­nek az akciónak a jelentő­sége. hirdetésével. Az ilyen, szinte versengés jellegű könyvtárépítési mozgalom nem újkeletű hazánkban. A felszabadu­lás negyedszázados év­fordulójára hirdetett ,,100 falu — 100 könyvtár” el­nevezésű mozgalomban száz könyvtár létesült. Két évvel ezelőtt pedig a Petőfi-em- lékév keretében 60 könyvtá­rat építettek, vagy korsze­rűsítettek, az országban. Melyik fontos területeken várható a „Felszabadulási emlékkönyvtár” pályázat hatására a könyvtári szol­gálat bővülése, javulása? Ezt a célt például a mun­kásság környezetében (mun­kahelyén, utánpótlási terü­letein) nemcsak a 19 sike» résén pályázó szakszervezeti Az idei, a 30. évforduló könyvtár szolgálja, hanem és az MSZMP XI. kong­resszusa jegyében született könyvtárépítési vállalkozás céljaiban még az említett két akción is túlment: A „100 falu — 100 könyvtár” pályázat — mint neve is jelzi — csak a községeket ölelte fel; Petőfi-emlék- könyvtárak városokban is létesültek ugyan, de a szak- szervezeti könyvtárak kí- vülmaradtak az akción, — a mostani, 30. évfordulóval összefüggő felszabadulási emlékkönyvtár-pályázat vi­szont falusi, városi és üzemi könyvtárakra egyaránt ki­terjed. „A 30 év — 30 könyvtár” címmel meghirdetett pályá­zatot a Kulturális Minisz­térium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Ál­lami Ifjúsági Bizottság tet­te közzé. A feltételek sze­rint azok a tanácsok és szakszervezeti bizottságok, amelyek vállalták, hogy a felszabadulási emlékév so­rán új könyvtárat építenek, klubtevékenység vagy a meglévőt az orszá- vezését vállalta gos követelményeknek meg­felelően kibővítik: elnyer­hetik a „Felszabadulási em­lékkönyvtár” címet. Ezzel egyszeri központi anyagi segítséget is kapnak a könyvtár színvonalas kiala 11 városi lakótelepi könyv­tár, továbbá a közös taná­csú falvak székhelyközségei­ben létesülő az a 21 könyv­tár, amelyeket hivatásos könyvtárosok vezetnek. Az emlékkönyvtárak egy része olyan helyeken léte­sül, ahol a könyvtár lesz a környék egyetlen közműve­lődési intézménye. Ezért jelentős, hogy a pályázati feltételek a közösségi mű­velődés formáinak — iro­dalmi, művelődési csopor­tok, ifjúsági klubok, műve­lődési körök — alakítá­sára és foglalkoztatására, valamint zenei részlegek, zenei sarkok szervezésére is buzdították az intézmények vezetőit. Az utóbbi cél tá­mogatására a Kulturális Alap számottevő külön ösz- szeget juttatott zenei szak­mai alapjából. Ennek hatá­sára 27 könyvtárban zenei részleg vagy zenei sarok lé­tesül, 32 könyvtár pedig a megszer­A közösségi művelődés előjelei ' tehát biztatóak. Most már az intézmények fenntartóinak — a taná­csoknak, szakszervezeti bi­kításához, állományának zottságoknak, — további fejlesztéséhez. A pályázati felhívásnak a vártnál nagyobb vissz­hangja támadt: csaknem 100 községi-városi tanács és szakszervezeti bizottság váljon a munka, vállalta a feltételek teljesí­tését. A pályázat elbírálása gondoskodásán és figyelmén múlik, hogy a felszabadu­lási emlékkönyvtárakban színesebbé, tartalmasabba G. Gy. ugyanis minden színház a t,uu,c uc. ,... köteleze tnek vallja magát. — Korábban, az ötvenes ^bb produkciók ebben (Csak az a kérdés, kinek az években voltak ifjúsági szín- e d n ^ ' oldalán.- Szerk.) házak ... „ Fárasztó egy ilyen Székely Gábor szavái a — Igen. de ezek talán túl- évad? pártos, szocialista típusú ságosan nevelni • akartak. — Azt hiszem, a színházi színház létrehívása mellett Nem olyanok, amelyek él- szerkezetnél arra is utaltam, szólanak a továbbiakban, ményt adnak. Sajnos, a szín- hogy ennyi színésszel, ameny- mert hosszabb fejtegetés után házak általában amit adtak, nyivel mi rendelkezünk, évi így folytatja: azt visszavették. Ez sok vi- tíz bemutatót tartani majd­— A magyar színházi szer- déki színházra vonatkozik, nem lehetetlen. Tehát: vagy kezet a múlt nagyon 6ok ve- de főleg Pestre. Létrejött tudomásul venni a színház lejáróját hordozza, újabb például a József Attila Szín- üzemvoltát, vagy az ember színházi szerkezetet kell lét- ház, mint első munkásszín- belerokkan. Ez a színház rehozni. A színházlátogatók ház. Végül ez lett a legek- egységes kis társulat, amely száma nagyon csekély, jelen- lektikusabb, mert működése eléggé átlátja az évi felada- leg a befektetett pénz nem során nem volt elég ízléses, tokát. Megengedünk ma­hozza meg a maga hasznát, mértéktartó, — és átgondo- gunknak olyat, hogy ha a Ennek magyarázata, hogy a latlan hatásokat szült. produkció lehetősége na­felszabadulás óta eltelt har- — És mi a helyzet vidé- gyobb. mint amit a felkészü- minc évben a magyar szín- ken? lési idő enged, önkényesen ház nagyon eklektikus képet — Vidéken még sokkal kitoljuK a bemutató idejét, nyújt. Szerkezeti megújulásra nehezebb. Itt a kötelező ek- Persze, a mi színházunkban van szükség. Ilyen körűimé- lektikából kell évről évre is akadnak belső Konflikt,u- A szolnoki Szigligeti Színház, csodálatos környezetben a szőke Tisza szomszédságában.

Next

/
Thumbnails
Contents