Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-24 / 120. szám
A Minisztertanács tárgyalta... Munkaszervezés az irodákban Pontosan egy éve, hogy a kormány határozott az alkalmazotti létszám egészségtelen növekedésével kapcsolatos tennivalókról. S egy év múltán — a kormány legutóbbi ülésén — szinte pontról pontra ugyanazokat kellett megállapítani, mert a határozat végrehajtása érdekében egyelőre nem sok történt. Legjobb esetben is azt mondhatnánk, amit egy hivatalos dokumentum, a téma kapcsán ekként rögzített: „az eddigi tapasztalatok — bár ellentmondásosan — kedvező folyamatok 'elindulására utalnak.” Ez magyarul körülbelül annyit jelent, hogy az alkalmazotti létszám gyors — a munkáslétszámnál jóval gyorsabb — növekedési ütemét a népgazdaság néhány területén ugyan mérsékelte, de általában nem sikerült megállítani, többek között azért sem, mert a feladat végrehajtása korántsem csak az elhatározáson múlik. Az alkalmazottak létszámváltozását az elmúlt másfél évtizedben három — különösen fontosnak ítélhető — tényező befolyásolta. Egyrészt: erősödött az iparban a centralizáló, másrészt erőteljesen növekedett a vállalatok önállósága és felelőssége, érdekeltségük a gazdaságos termelésben. Harmadszor: a hatvanas évek végén kialakuló demográfiai. csúcs következtében nagyszámú, munkaképes korú fiatal munkába állításáról is gondoskodni kellett. Az első két tényezőnek a munkaerővel való takarékosságra kellett volna inspirálnia; sok munkakört meg lehetett volna szüntetni. vagy összevonni, ellensúlyozva ezzel a harmadik tényezőt, "a fiatalok munkába á Uításával együtt járó gondolat. Elvileg ennek kellett volna bekövetkeznie, ehelyett azonban az alkalmazottak száma eleinte csak a munkáslétszámmal arányosan, később már azt meghaladó mértékben — évről évre növekedett. Eljutottunk oda, hogy például a gépiparban. ahol 1973-ban 2,2 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, a tavalyi 1,7 százalékot örvendetes eredményként kell elkönyvelni, jóllehet ez még mindig magasabb, mint a fizikai dolgozók létszámnövekedési üteme. A téma kapcsán a szakkörökben is viták indulnak. Elvileg mindenki elismeri, hogy valamit tenni kellene, a nagy kérdés csak az, hogy mit és hogyan? Mert igaz, hogy a tudományos-technikai fejlődés elkerülhetetlenül a műszaki alkalmazottak és a kisegítő személyzet létszámarányának növekedéséhez vezet. De az is igaz, hogy az alkotó-fejlesztő munkát meg lehetne szabadítani az ésszerűtlen adminisztrációtól. Igaz, hogy a pótolhatósága és felelőssége együttjár a körültekintőbb döntésekkel, a döntéshez viszont hatalmas mennyiségű információ szükséges. A vállalati önállóság ugyanakkor azt is jelenti, hogy manapság éppen a vállalatoknak kell elvégezniük rengeteg, korábban kizárólag ilyen—olyan hivatalokra, főhatóságokra tartozó munkát. De az is igaz, hogy a megnövekedett feladatokat a vállalatok régi; ésszerűtlen módszerekkel és szervezetlenül próbálják elvégezni. Az ügyvitel világszerte terjedő racionalizálását s ennek sokféle technikai eszközét, szervezési módszereit nálunk inkább csak hírből ismerik, mert — akárcsak a termelő műhelyekben — az irodákban is még mindig egyszerűbb és kényelmesebb újabb és újabb embereket alkalmazni, mint a munkát ésszerűsítve kevesebb alkalmazottal többet és jobbat produkálni. Egyelőre a számítógépek sem segítenék; vásárolják ugyan, egyre nagyobb számban, de nem tudják kellő hatásfokkal alkalmazni. Igaz: a számítógépek, a nagyteljesítményű irodagépek nagyszámú és jól képzett személyzetet követelnek, de ez esetben viszonylag létszámtöbbletről kell beszélni. Kellene... ha például a számítógépeket nem a hagyományos ügyvitel elemi szabályai szerint alkalmaznák, ha a számítógép"kapacitás körülbelül 70 százalékát nem olyan adatfeldolgozásra használnák, ami egyszerűbb, olcsóbb és kevesebb emberrel működtethető berendezésekkel is elvégezhető lenne. Lenne... ha lennének ilyen praktikus kisgépek, ám ezek beszerzéséről a hazai vállalatoknál megfeledkeztek, pénzüket inkább a számítógép-monstrumok — ma még többnyire vállalati státuszszimbólumok megvásárlására fordították. A vállalatok és intézmények — feltehetően mindezek elismerése mellett is — okkal kérdezhetik: mit tegyenek, hogyan csökkentsék az alkalmazotti munkakörökre háruló terheket, ha a felügyeleti hatóságok és egyéb intézmények információéhsége egyszerűen csillapíthatatlan, s ha nem kapnak elegendő naprakész segítséget a belső ügyvitel ésszerűsítéséhez, egyszerűsítéséhez. Mert pusztán annak az óhajnak a megfogalmazásától, hogy felül kell vizsgálni és a lehetőség szerint csökkenteni kell az alkalmazottak számának növekedését, a helyzet még nem változik. A feladat a legkülönbözőbb szakterületek jól szervezett, átgondolt — s főleg, nem a látszatintézkedésekkel operáló — együttműködését követelné meg. Konkrét segítséget és végrenajtható intézkedéseket, amelyek hatására feltehetően a sokat emlegetett vállalati „gondolkodásmód” is változik. Miniszteri rendelet a velő mag vak előállításáról, forgalmazásáról A vetőmagvakról és az egyéb növényi szaporító anyagokról szóló törvényerejű rendelet alapján — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek veze- őivel egyetértésben — módosította és kiegészítette korábbi rendelkezését a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter. A rendelet a termelők, a mezőgazdasági üzemek érdekében lényegében megszigorította a vetőmag előállítását és forgalmazását. A nemesített vetőmag ugyanis olyan bizalmi cikk, amely termelőjének jó üzlet, vásárlójának hasznos, de ha minősége nem megfelelő, nagy károkat is okozhat. A jó kereseti lehetőségeket ígérő termesztéssel sokan szeretnének foglalkozni. Ezért gondoskodni kellett az ellenőrzésről, arról, hogy az előírásoknak mindenben megfelelő vetőmag kerüljön a termesztőkhöz. A rendelet — a korábbival ellentétben — engedélyhez köti ezt a tevékenységet. A rendelet előírja, hogy nemesített vetőmagvak előállításáról vetőmagszapori- tást rendszeresen, az azzal megbízott gazdaságokkal kötött szerződés alapján kell gondoskodni. Vetőmag termeltetésével. feldolgozásával és forgalmazásával viszont csak olyan állami vállalat, szerv foglalkozhat, amely erre a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől engedélyt kapott. A miniszteri intézkedés rendezi a külföldi vetőmagok beszerzését is. A rendelet szerint külföldről vetőmagot behozni ugyancsak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hozzájárulásával szabad. A rendelet ezen a héten lépett hatályba. Beszélünk a szervezésről (11.) Csatlakozás sok A MÁV büszkén hangoztat- kolc között közlekedő járat- us 16-án is kb. 10 utas kés fa ja, hogy a menetrendjét elekt- pár (164 járatszám) aminek le Nagybátonyban a Salgo- ronikus számítógép állítja érdekessége az eltérősége, tarján felé induló személyvo- össze. Nem kis feladatról van ami komplikálttá teszi. A natot. Az eredmény 3/4 óra szó, jogos a büszkeség. Az Salgótarjánból reggel induló várakozás, plusz ■ gyorsvonat! elektronikus számítógép járat és visszafelé azonosiprog- pótjegyváltás többletkiadása, minden olyan feladat megöl- rammal közlekedik, dósára képes, amelyet rá Tehát a Kisternyei vasútól- programoznak. lomásra bemegy PusztamárkSalgótarján. közlekedése Vizslás! elágazás, Nem(Menetrend szerint az autóbusznak 18,40 órakor kell Nagybátonyba érkezni és a vonat 19.00 órakor indul tovább.) Jó. tudjuk a mentő Budapest-centrikus, V^ton £ Ilona-bánya Váraszói el- szabá;yt ,.a járatok elmaradó sáért, késéséért a Volán, fe- lősséget nem vállal” De akkor hol van a jól szer. A miskolci vezeW közlekedési vállalat? és közúton egyaránt. Nem sza- ágazás, Center vasútállomás, ».»coc« L v bad ebből olyan következte- Ágrokonzum telep. Sajonemeti leiŐ6séget nem vállal>. tést levonni, hogy Salgótar- f a§azas feltételes megállo- jánból csak Budapestre uta- helyeken megáll, vasárnap zunk hivatalos magán, stb., nem, közlekedik, ügyekben. El kell jutnunk Jaratpar nem all meg az em- A kozlekedesszervezeshez Miskolcra Szolnokra, sőt k'tett megállókban feltételesen tartozik a taxik, tehertaxik, Budapesten túlra is, és szeret- sem, nem megy be a vasútál- nénk még az nap dolgunk vé- lomáshoz Kisterenvén és va- geztével hazajutni. Viszont a súrnap is közlekedik, reggel induló gyorsvonat nem Ugye, milyen egyszerűen gebines üzemeltetése. Az elgondolás jó, de ki ellenőrzi, milyen szankciók terhelik a gebines taxist, hogyha este alkalmas, mert Hatvanban lehet valamit komplikálttá, í!em te)-ieslt szolgalatot. .Utó * ’ Gyorsvonat átszállási lehetőség Miskolc, Szolnok irányában csak hosz- 6zas várakozással van. Budapestre érve az összes to- vábbmenő vonatok már elmentek, így csak több órás bonyolulttá tenni. Hadd tanulja az a kedves utas, a gépkocsivezető és a kalauz a menetrendet Arra még nem jöttek rá a érkezéseknél nem áll egy sem a taxiállomáson, de a tehertaxi vadászat is jó idegeket kívánó türelemjá- tók. Korábban a Volánnál lehevárakozással lehet tovább hogy a vasárnapi tett a következő napra Salgójaratkimaradas okozza a Roz- tarjánban is igényelni teher- ______ ______ u ______ nava—Ózd—Nagybátony taxit, vagy taxit. A gebinességA z elektronikus számítógép “Bu,tí.ape.6.1' , ^v„0-n,a.I?n. ^özí §el ez is megszűnt, csak vidélekedo jarat (40o jaratszam) útra lehet igényelni. Tehát folytatni utazásnál az utat. A vissza hasonló a helyzet. ezt a feladatot is meg tudná oldani, ha beprogramoznák, hogy a hatvani csomóponton biztosítása sal a csatlakozást, túlterhelését, mentesítőkocsit Ezért kell beállítani itt a gebinesség a szolgáltatás ^ elért színvonalának csökkengyors átszállás- m*ve^ a két kocsit valószínű tését eredményezte. Ez pedig sást takarékossági okokból* egy ka- nem jó a fogyasztónak, de a lauzzal közlekedtetik, rend- Volánnak sem. A Volán-menetrendben ta- szeres a késés. A késés miatt lálható a Salgótarján—Mis- (30 perc) viszont 1975. márciKűti István Higiénikusabb, korszerűbb Hogyan készül a por fagyi ? libben — bábéi felv. Köztudott, hogy a nvári hideg csemegét a hagyományos módszer szerint készítve főzik. A masszát lehűtik, s az anyag 24 óráig áll el. Gyors romlását tejtartalma okozza. A nyári fagylaltmérgezések jelentős része abból származott, hogy a massza a szakszerűtlen tárolás folytán megromlott. A fagytál tkonzervek bizonyos fokig megoldást jelentettek, de előfordultak ezzel is hibák, nem beszélve arról, hogy egyszerre öt kilogrammot — egy üveget — kellett megbontani, s ha az nem fagyott el, a maradék ugyancsak megromlott. Azt csak mellékesen említjük, hogy a forró üstök mellett „nem volt kellemes” a cukrászok munkája sem. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat Vöröshadsereg úti cukrászüzemében ritkán fűtik be az üstöket, mégis sokkal több fagylalt kerül ki innen- Néhány megyében kipróbált módszer alapján tapasztalatcsere után Miskolcról került Nógrádba a porfagylalt készítésének technológiája. A recept egyszerű- Végy tejport, cukrot. ízesítőket, adj hozzá simítóanyagot. mérd ki zacskóba. A port a cukrászdában vízzel keverik, tíz percig állná hagyják, majd megfagyasztják, s a fagylalt kész. Harminc napig tárolható, anélkül, hogy meg- romlana. — Nagy a sikerünk a porfagylalttal —, mondja Kovács Jenő. a cukrászüzem vezetője. — Áprilistól vezettük be. s azóta egyre több fogy. Nemcsak saját üzemeinket, hanem például ÁFÉSZ-cuk- rászdákat is ellátunk. Két és félkilós zacskókban kerül ki tőlünk a termék, ehhez három és fél liter vizet kell keverni. Így hat kiló fagylalt készül. Természetesen nem kell egyszerre egy egész zacskót felhasználni, elméletileg bármilyen kicsi, vagy nagy mennyiségben készülhet a helyszínen a fagyi. Nőtt a Amikor a szolgáltatások helyzete keiüi szoba, sokszor eszembe jut a kocsikerék esete: a hátsó kerék nem érheti' utói az elsőt, mely mindig eiötte jár. Így állunk a szolgáltatási igényekkel, és a lehetőségekkel. Az igényeket lényegében kát csoportba sorol Itatjuk: az egyik, amely belátható időin belül megvalósítható, a másik, amely egyelőre a vágyak, az óhajok szférájába tartozik. A szolgáltatások területén milyen fejlődést tapasztalhatunk a negyedik ötéves tervben — ennek jártunk utána Tásztó nagyközségben. Dr. Farkas Miklós, a nagyközségi ta'nács vb titkárának véleménye szerint a szolgáltatások színvonala az eltelt közel öt esztendőben örvendetesen emelkedett ugyan, de az igényektől elmaradt. Elsősorban hol szorít a cipő? A kereskeKerekek és a szolgáltatás Pásztori delmá konkurreweia. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mi lenne, ha az állami kiskereskedelem riválisává szegődne a fogyasztási szövetkezetnek. Bizonyos, hogy a lakosság nem látná kárát... Vansak olyan szolgáltatási területek a nagyközségben, ahol nincs szégyenkeznivaló. A háztartások gépesítettség! foka emelkedett. Ennek ellenére fokozódott az igény a textiltisztítás, a gyorstisztítás iránt. A szalonok kialakítása három évvel ezelőtt egészséges, életképes vállalkozás volt. A háztartási kisgépek, ráctió- televíaió készülékek száma gombamód szaporodott. Köztudott, hogy ezek a készülékek időnként elromlanák, nem szól.gá-1 tatásokban! örökéletűek. A javító ielleAmyagiak hiánya miatt a tervezett ABC-áruház nem épült fel Pásztón. A fogyasztási cikkek választéka sem kifogástalan. A lakosság több, választékosabb. jobb cikkre vágyik, es az olcsósági szempontokat is fontolóra veszi. A kiskereskedelem a helyi ÁFÉSZ „asztala” Pásztón. Egyeduralkodó helyzetben van, nem szorítja gú szolgáltatás színvonala e területen fejlődött. Elsősorban a GELKÄ, és a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat érdeme. Az igények kielégítését a GELKA egyedül nem tudná megoldani, hiszen a nagyközség jelentős vonzás- körzettel rendelkezik, így szükség van a vegyesipar segítségére is. Tehetős emberek élnek Pásztón. A szorgos munka az iparban, a mezőgazdaságban megtenni gyümölcsét. A településen már több mint 300-an fizetnek gépkocsiadot. A gépjárművek javítása viszont nem megoldott. Terveztek ugyan az ötéves tervben egy A FIT-szerv Ízt, de ebből nem lett semmi. Talán a következő ötéves tervben... Addig Salgótarjánba, Hatvanba hordják kisebb-magyobb javításra tulajdonosaik a személygépkocsit, vagy a privilegizált helyzetben levő kisiparoshoz — Jobbágyiba. Szélesedett a fogyasztási szövetkezet által nyújtott egyéb szolgáltatások köre az elmúlt években. Korszerűsödött a háztartások tüzeléstechnikája. Már csak kevesen fű- tenek, sütnek-főznek fával és szénnel. A palackos gázellátást. és a háztartási tüzelőolaj-szolgáltatást a nagyközségben az ÁFÉSZ végzi. Rendelkezik egy központi gázle- rakattal, és öt miniteleppel. Nem jellemző a gázhiány! De előfordul. Az olajellátásiban kevesebb a zökkenő. A fogyasztási szövetkezet cs az ÁFOR két-két kúttal rendelkezik. A fehér foltok felszámolásában a szolgáltatások területén nem kis feladat hárul a 141 kisiparosra. Munkájukra szükség van: különösen kőművesekre, ácsokra, szobafestőkre és mázolókra, csőszerelőkre és villanyszerelőkre. A kőművesek rendkívül keresettek, hiszen a nagyközségben az ötéves tervben több mint háromszáz magánlakás épül fel. Pék kisiparos is kért a közelmúltban működési engedélyt, de nem kapott, mert nincs rá szükség. Kenyérrel és péksüteménnyel ugyanis kellően ellátott a település. A kereskedelmi hálózat fejlesztése az elmúlt években mérsékelt ütemű volt. A már említett ABC-áruház felépítésének elmaradása ellenére néhány új üzletet azért átadtak rendeltetésének, korszerűsítésekre is sor került. Az ínyencek örültek, hogy megnyílt a Finom falatok boltja. A fogyasztási szövetkezet há- ú brigádja ízlésesen-átalakította a Mátra éttermet. A hasznos! utelágazónál létrehozták a hangulatos Palóccsárdát. Ami kifogásolható: egyik étteremben sem kapható helyi, vagy palóc speciális ételkészítmény. A Palóc-csárdában például szegényes választékra vall, hogy csak szendvicset, pogácsát, vagy sültkolbászt fogyaszthat az utak éhes vándora. Arról nem is beszélve, hogy egy liter bolt 47 forintért mérnek — ez kétségtelenül borsos árképzés, vagy közgazdász nyelven szólva: az értéktől alaposan eltérítették az árat! A helyi Béke termelőszövetkezet Birka-csárdáját hamarosan elkezdik építeni a 21-es számú út mentén. Szükség is van rá, hiszen Hatvantól Salgótarjánig útmenti csárda nincs, legfeljebb a mátraverebélyi bisztróba térhetnek be az utazók néhány falatra, vagy hűsítő italra. Reméljük, hogy a leendő Birkacsárdába birkapaprikást is lehet kapni... A szolgáltatási helyzetikén tehát azt mutatja Pásztón. hogy elbizakodottságra semmi ok, az igények tovább növekednek, ezek maradéktalanabb kielégítése a cél. Rozgonyi István tejes fagylalt választékumle is. jelenleg hatfélét szállítunk. — A gyümölcsfagylaltot hagyományos módon állítják elő? — Nem, itt sem masszát szállítunk, hanem a már jól bevált módszer szerint 60 százalékos cukortartalomig besűrítjük a készítményt, s így azonos mennyiségű viz hozzákeverésével fagyasztható masszává alakuló sűrítményt szállítunk az egységekhez. A sűrítményeknek fél év a szavatossági idejük. Ezeket természetesen hőkezeljük— Mennyi a kapacitás? — Napi 15—20 mázsa porfagylaltot és sűrítményt szállítunk, ez három tonna fagylaltnak felel meg. A por legfontosabb alapanyagát, a tejport egyenesen a berettyújfalui gyárból hozzuk, hetenként 17 és fél mázsa fogy belőle, Természetesen, ahogy melegszik az idő. ezek a számok is nőni fognak. Aolaktalan, de jól világított helyiségben a ventillátor zúgása mellett készül a porfagylalt. Fehér köpenyes asszonyok mérik.' keverik, csomagolják. Köztük dolgozik Varga József- né. — Könnyebb így készíteni a fagylaltot? — Mit mondjak! Nincs az a nagy meleg, nem kell átmenni a forró üsttől a hűtőkamrába, de azért ez sem megy magától- Hogy mást ne mondjak. ezek a finom szemcsés porok kavarognak a levegőben, felszívódnak a szervezetbe, mondhatni .a levegőtől is hízunk.” Hát ha még akkor jött volna, amikor csoki fagyit csinálunk. A finom kakaópor pillanatok alatt mindenkit négerré voráasol. Jó lenne egy elszívó berendezés. Három fiatalember fordul ki a cukrászdából, kezükben a tölcsér, benne a kókusz fagyi. — Jó? — Finom! Ez már a második. — Tudiák. hogy ez porból készült? — Nem. De nem is fontos, az a fő, hogy ió! Nem igaz? Igaz. — z — NÓGRÁD - 1975. május 24,, szombat / b
