Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

A Minisztertanács tárgyalta... Munkaszervezés az irodákban Pontosan egy éve, hogy a kormány határozott az alkal­mazotti létszám egészségtelen növekedésével kapcsolatos tennivalókról. S egy év múltán — a kormány legutóbbi ülé­sén — szinte pontról pontra ugyanazokat kellett megállapí­tani, mert a határozat végrehajtása érdekében egyelőre nem sok történt. Legjobb esetben is azt mondhatnánk, amit egy hivata­los dokumentum, a téma kapcsán ekként rögzített: „az ed­digi tapasztalatok — bár ellentmondásosan — kedvező fo­lyamatok 'elindulására utalnak.” Ez magyarul körülbelül annyit jelent, hogy az alkalmazotti létszám gyors — a mun­káslétszámnál jóval gyorsabb — növekedési ütemét a nép­gazdaság néhány területén ugyan mérsékelte, de általában nem sikerült megállítani, többek között azért sem, mert a feladat végrehajtása korántsem csak az elhatározáson múlik. Az alkalmazottak létszámváltozását az elmúlt másfél évtizedben három — különösen fontosnak ítélhető — té­nyező befolyásolta. Egyrészt: erősödött az iparban a cent­ralizáló, másrészt erőteljesen növekedett a vállalatok önál­lósága és felelőssége, érdekeltségük a gazdaságos termelés­ben. Harmadszor: a hatvanas évek végén kialakuló demog­ráfiai. csúcs következtében nagyszámú, munkaképes korú fiatal munkába állításáról is gondoskodni kellett. Az első két tényezőnek a munkaerővel való takarékosságra kellett vol­na inspirálnia; sok munkakört meg lehetett volna szüntet­ni. vagy összevonni, ellensúlyozva ezzel a harmadik té­nyezőt, "a fiatalok munkába á Uításával együtt járó gondolat. Elvileg ennek kellett volna bekövetkeznie, ehelyett azonban az alkalmazottak száma eleinte csak a munkáslétszámmal arányosan, később már azt meghaladó mértékben — évről évre növekedett. Eljutottunk oda, hogy például a gépipar­ban. ahol 1973-ban 2,2 százalékkal emelkedett az alkalma­zottak száma, a tavalyi 1,7 százalékot örvendetes eredmény­ként kell elkönyvelni, jóllehet ez még mindig magasabb, mint a fizikai dolgozók létszámnövekedési üteme. A téma kapcsán a szakkörökben is viták indulnak. El­vileg mindenki elismeri, hogy valamit tenni kellene, a nagy kérdés csak az, hogy mit és hogyan? Mert igaz, hogy a tu­dományos-technikai fejlődés elkerülhetetlenül a műszaki alkalmazottak és a kisegítő személyzet létszámarányának növekedéséhez vezet. De az is igaz, hogy az alkotó-fejlesztő munkát meg lehetne szabadítani az ésszerűtlen adminiszt­rációtól. Igaz, hogy a pótolhatósága és felelőssége együttjár a körültekintőbb döntésekkel, a döntéshez viszont hatalmas mennyiségű információ szükséges. A vállalati önállóság ugyanakkor azt is jelenti, hogy manapság éppen a válla­latoknak kell elvégezniük rengeteg, korábban kizárólag ilyen—olyan hivatalokra, főhatóságokra tartozó munkát. De az is igaz, hogy a megnövekedett feladatokat a vállalatok régi; ésszerűtlen módszerekkel és szervezetlenül próbálják elvégezni. Az ügyvitel világszerte terjedő racionalizálását s ennek sokféle technikai eszközét, szervezési módszereit nálunk inkább csak hírből ismerik, mert — akárcsak a ter­melő műhelyekben — az irodákban is még mindig egysze­rűbb és kényelmesebb újabb és újabb embereket alkalmaz­ni, mint a munkát ésszerűsítve kevesebb alkalmazottal töb­bet és jobbat produkálni. Egyelőre a számítógépek sem segítenék; vásárolják ugyan, egyre nagyobb számban, de nem tudják kellő hatás­fokkal alkalmazni. Igaz: a számítógépek, a nagyteljesítmé­nyű irodagépek nagyszámú és jól képzett személyzetet kö­vetelnek, de ez esetben viszonylag létszámtöbbletről kell beszélni. Kellene... ha például a számítógépeket nem a ha­gyományos ügyvitel elemi szabályai szerint alkalmaznák, ha a számítógép"kapacitás körülbelül 70 százalékát nem olyan adatfeldolgozásra használnák, ami egyszerűbb, olcsóbb és kevesebb emberrel működtethető berendezésekkel is elvé­gezhető lenne. Lenne... ha lennének ilyen praktikus kis­gépek, ám ezek beszerzéséről a hazai vállalatoknál megfe­ledkeztek, pénzüket inkább a számítógép-monstrumok — ma még többnyire vállalati státuszszimbólumok megvásár­lására fordították. A vállalatok és intézmények — feltehetően mindezek elismerése mellett is — okkal kérdezhetik: mit tegyenek, hogyan csökkentsék az alkalmazotti munkakörökre háruló terheket, ha a felügyeleti hatóságok és egyéb intézmények információéhsége egyszerűen csillapíthatatlan, s ha nem kapnak elegendő naprakész segítséget a belső ügyvitel ésszerűsítéséhez, egyszerűsítéséhez. Mert pusztán annak az óhajnak a megfogalmazásától, hogy felül kell vizsgálni és a lehetőség szerint csökkenteni kell az alkalmazottak szá­mának növekedését, a helyzet még nem változik. A feladat a legkülönbözőbb szakterületek jól szervezett, átgondolt — s főleg, nem a látszatintézkedésekkel operáló — együttmű­ködését követelné meg. Konkrét segítséget és végrenajtható intézkedéseket, amelyek hatására feltehetően a sokat emle­getett vállalati „gondolkodásmód” is változik. Miniszteri rendelet a velő mag vak előállításáról, forgalmazásáról A vetőmagvakról és az egyéb növényi szaporító anya­gokról szóló törvényerejű rendelet alapján — az érde­kelt miniszterekkel és orszá­gos hatáskörű szervek veze- őivel egyetértésben — mó­dosította és kiegészítette ko­rábbi rendelkezését a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter. A rendelet a termelők, a mezőgazdasági üzemek ér­dekében lényegében megszi­gorította a vetőmag előállítá­sát és forgalmazását. A neme­sített vetőmag ugyanis olyan bizalmi cikk, amely termelő­jének jó üzlet, vásárlójának hasznos, de ha minősége nem megfelelő, nagy károkat is okozhat. A jó kereseti lehető­ségeket ígérő termesztéssel sokan szeretnének foglalkozni. Ezért gondoskodni kellett az ellenőrzésről, arról, hogy az előírásoknak mindenben meg­felelő vetőmag kerüljön a ter­mesztőkhöz. A rendelet — a korábbival ellentétben — en­gedélyhez köti ezt a tevé­kenységet. A rendelet előírja, hogy nemesített vetőmagvak előállításáról vetőmagszapori- tást rendszeresen, az azzal megbízott gazdaságokkal kö­tött szerződés alapján kell gondoskodni. Vetőmag termel­tetésével. feldolgozásával és forgalmazásával viszont csak olyan állami vállalat, szerv foglalkozhat, amely erre a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől engedélyt kapott. A miniszteri intézkedés ren­dezi a külföldi vetőmagok be­szerzését is. A rendelet szerint külföldről vetőmagot behozni ugyancsak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hoz­zájárulásával szabad. A rendelet ezen a héten lé­pett hatályba. Beszélünk a szervezésről (11.) Csatlakozás sok A MÁV büszkén hangoztat- kolc között közlekedő járat- us 16-án is kb. 10 utas kés fa ja, hogy a menetrendjét elekt- pár (164 járatszám) aminek le Nagybátonyban a Salgo- ronikus számítógép állítja érdekessége az eltérősége, tarján felé induló személyvo- össze. Nem kis feladatról van ami komplikálttá teszi. A natot. Az eredmény 3/4 óra szó, jogos a büszkeség. Az Salgótarjánból reggel induló várakozás, plusz ■ gyorsvonat! elektronikus számítógép járat és visszafelé azonosiprog- pótjegyváltás többletkiadása, minden olyan feladat megöl- rammal közlekedik, dósára képes, amelyet rá Tehát a Kisternyei vasútól- programoznak. lomásra bemegy Pusztamárk­Salgótarján. közlekedése Vizslás! elágazás, Nem­(Menetrend szerint az autó­busznak 18,40 órakor kell Nagybátonyba érkezni és a vonat 19.00 órakor indul to­vább.) Jó. tudjuk a mentő Budapest-centrikus, V^ton £ Ilona-bánya Váraszói el- szabá;yt ,.a járatok elmaradó sáért, késéséért a Volán, fe- lősséget nem vállal” De akkor hol van a jól szer. A miskolci vezeW közlekedési vállalat? és közúton egyaránt. Nem sza- ágazás, Center vasútállomás, ».»coc« L v bad ebből olyan következte- Ágrokonzum telep. Sajonemeti leiŐ6séget nem vállal>. tést levonni, hogy Salgótar- f a§azas feltételes megállo- jánból csak Budapestre uta- helyeken megáll, vasárnap zunk hivatalos magán, stb., nem, közlekedik, ügyekben. El kell jutnunk Jaratpar nem all meg az em- A kozlekedesszervezeshez Miskolcra Szolnokra, sőt k'tett megállókban feltételesen tartozik a taxik, tehertaxik, Budapesten túlra is, és szeret- sem, nem megy be a vasútál- nénk még az nap dolgunk vé- lomáshoz Kisterenvén és va- geztével hazajutni. Viszont a súrnap is közlekedik, reggel induló gyorsvonat nem Ugye, milyen egyszerűen gebines üzemeltetése. Az el­gondolás jó, de ki ellenőrzi, milyen szankciók terhelik a gebines taxist, hogyha este alkalmas, mert Hatvanban lehet valamit komplikálttá, í!em te)-ieslt szolgalatot. .Utó * ’ Gyorsvonat átszállási lehetőség Miskolc, Szolnok irányában csak hosz- 6zas várakozással van. Bu­dapestre érve az összes to- vábbmenő vonatok már el­mentek, így csak több órás bonyolulttá tenni. Hadd ta­nulja az a kedves utas, a gépkocsivezető és a kalauz a menetrendet Arra még nem jöttek rá a érkezéseknél nem áll egy sem a taxiállomáson, de a tehertaxi vadászat is jó idegeket kívánó türelemjá- tók. Korábban a Volánnál lehe­várakozással lehet tovább hogy a vasárnapi tett a következő napra Salgó­jaratkimaradas okozza a Roz- tarjánban is igényelni teher- ______ ______ u ______ nava—Ózd—Nagybátony taxit, vagy taxit. A gebinesség­A z elektronikus számítógép “Bu,tí.ape.6.1' , ^v„0-n,a.I?n. ^özí §el ez is megszűnt, csak vidé­lekedo jarat (40o jaratszam) útra lehet igényelni. Tehát folytatni utazásnál az utat. A vissza hasonló a helyzet. ezt a feladatot is meg tudná oldani, ha beprogramoznák, hogy a hatvani csomóponton biztosítása sal a csatlakozást, túlterhelését, mentesítőkocsit Ezért kell beállítani itt a gebinesség a szolgáltatás ^ elért színvonalának csökken­gyors átszállás- m*ve^ a két kocsit valószínű tését eredményezte. Ez pedig sást takarékossági okokból* egy ka- nem jó a fogyasztónak, de a lauzzal közlekedtetik, rend- Volánnak sem. A Volán-menetrendben ta- szeres a késés. A késés miatt lálható a Salgótarján—Mis- (30 perc) viszont 1975. márci­Kűti István Higiénikusabb, korszerűbb Hogyan készül a por fagyi ? libben — bábéi felv. Köztudott, hogy a nvári hideg csemegét a hagyo­mányos módszer szerint készítve főzik. A masszát lehűtik, s az anyag 24 óráig áll el. Gyors romlá­sát tejtartalma okozza. A nyári fagylaltmérgezések je­lentős része abból szárma­zott, hogy a massza a szak­szerűtlen tárolás foly­tán megromlott. A fagy­tál tkonzervek bizonyos fo­kig megoldást jelentettek, de előfordultak ezzel is hibák, nem beszélve ar­ról, hogy egyszerre öt ki­logrammot — egy üveget — kellett megbontani, s ha az nem fagyott el, a ma­radék ugyancsak megrom­lott. Azt csak mellékesen említjük, hogy a forró üs­tök mellett „nem volt kel­lemes” a cukrászok mun­kája sem. A Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat Vöröshad­sereg úti cukrászüzemében ritkán fűtik be az üstöket, mégis sokkal több fagy­lalt kerül ki innen- Né­hány megyében kipróbált módszer alapján tapaszta­latcsere után Miskolcról került Nógrádba a porfagy­lalt készítésének technoló­giája. A recept egyszerű- Végy tejport, cukrot. ízesí­tőket, adj hozzá simító­anyagot. mérd ki zacskóba. A port a cukrászdában vízzel keverik, tíz percig állná hagyják, majd meg­fagyasztják, s a fagylalt kész. Harminc napig tárol­ható, anélkül, hogy meg- romlana. — Nagy a sikerünk a porfagylalttal —, mondja Kovács Jenő. a cukrász­üzem vezetője. — Ápri­listól vezettük be. s azóta egyre több fogy. Nem­csak saját üzemeinket, ha­nem például ÁFÉSZ-cuk- rászdákat is ellátunk. Két és félkilós zacskókban ke­rül ki tőlünk a termék, eh­hez három és fél liter vi­zet kell keverni. Így hat kiló fagylalt készül. Termé­szetesen nem kell egyszer­re egy egész zacskót fel­használni, elméletileg bár­milyen kicsi, vagy nagy mennyiségben készülhet a helyszínen a fagyi. Nőtt a Amikor a szolgáltatások helyzete keiüi szoba, sokszor eszembe jut a kocsikerék ese­te: a hátsó kerék nem érheti' utói az elsőt, mely mindig eiötte jár. Így állunk a szol­gáltatási igényekkel, és a le­hetőségekkel. Az igényeket lényegében kát csoportba so­rol Itatjuk: az egyik, amely be­látható időin belül megvaló­sítható, a másik, amely egye­lőre a vágyak, az óhajok szfé­rájába tartozik. A szolgáltatások területén milyen fejlődést tapasztalha­tunk a negyedik ötéves terv­ben — ennek jártunk utána Tásztó nagyközségben. Dr. Farkas Miklós, a nagyközségi ta'nács vb titkárának vélemé­nye szerint a szolgáltatások színvonala az eltelt közel öt esztendőben örvendetesen emelkedett ugyan, de az igé­nyektől elmaradt. Elsősorban hol szorít a cipő? A kereske­Kerekek és a szolgáltatás Pásztori delmá konkurreweia. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mi lenne, ha az állami kiskeres­kedelem riválisává szegődne a fogyasztási szövetkezetnek. Bizonyos, hogy a lakosság nem látná kárát... Vansak olyan szolgáltatási területek a nagyközségben, ahol nincs szégyenkeznivaló. A háztartások gépesítettség! foka emelkedett. Ennek elle­nére fokozódott az igény a textiltisztítás, a gyorstisztítás iránt. A szalonok kialakítása három évvel ezelőtt egészsé­ges, életképes vállalkozás volt. A háztartási kisgépek, ráctió- televíaió készülékek száma gombamód szaporodott. Köz­tudott, hogy ezek a készülé­kek időnként elromlanák, nem szól.gá-1 tatásokban! örökéletűek. A javító ielle­Amyagiak hiánya miatt a ter­vezett ABC-áruház nem épült fel Pásztón. A fogyasztási cik­kek választéka sem kifogásta­lan. A lakosság több, válasz­tékosabb. jobb cikkre vágyik, es az olcsósági szempontokat is fontolóra veszi. A kiskeres­kedelem a helyi ÁFÉSZ „asz­tala” Pásztón. Egyeduralkodó helyzetben van, nem szorítja gú szolgáltatás színvonala e területen fejlődött. Elsősorban a GELKÄ, és a Nógrád me­gyei Vegyesipari Javító Vál­lalat érdeme. Az igények ki­elégítését a GELKA egyedül nem tudná megoldani, hiszen a nagyközség jelentős vonzás- körzettel rendelkezik, így szükség van a vegyesipar se­gítségére is. Tehetős emberek élnek Pásztón. A szorgos munka az iparban, a mezőgazdaságban megtenni gyümölcsét. A tele­pülésen már több mint 300-an fizetnek gépkocsiadot. A gépjárművek javítása viszont nem megoldott. Terveztek ugyan az ötéves tervben egy A FIT-szerv Ízt, de ebből nem lett semmi. Talán a következő ötéves tervben... Addig Sal­gótarjánba, Hatvanba hordják kisebb-magyobb javításra tu­lajdonosaik a személygépko­csit, vagy a privilegizált hely­zetben levő kisiparoshoz — Jobbágyiba. Szélesedett a fogyasztási szövetkezet által nyújtott egyéb szolgáltatások köre az elmúlt években. Korszerűsö­dött a háztartások tüzeléstech­nikája. Már csak kevesen fű- tenek, sütnek-főznek fával és szénnel. A palackos gázellá­tást. és a háztartási tüzelő­olaj-szolgáltatást a nagyköz­ségben az ÁFÉSZ végzi. Ren­delkezik egy központi gázle- rakattal, és öt miniteleppel. Nem jellemző a gázhiány! De előfordul. Az olajellátásiban kevesebb a zökkenő. A fo­gyasztási szövetkezet cs az ÁFOR két-két kúttal rendel­kezik. A fehér foltok felszámolá­sában a szolgáltatások terüle­tén nem kis feladat hárul a 141 kisiparosra. Munkájukra szükség van: különösen kő­művesekre, ácsokra, szoba­festőkre és mázolókra, csősze­relőkre és villanyszerelőkre. A kőművesek rendkívül kere­settek, hiszen a nagyközség­ben az ötéves tervben több mint háromszáz magánlakás épül fel. Pék kisiparos is kért a közelmúltban működési en­gedélyt, de nem kapott, mert nincs rá szükség. Kenyérrel és péksüteménnyel ugyanis kel­lően ellátott a település. A kereskedelmi hálózat fej­lesztése az elmúlt években mérsékelt ütemű volt. A már említett ABC-áruház felépíté­sének elmaradása ellenére néhány új üzletet azért átad­tak rendeltetésének, korszerű­sítésekre is sor került. Az ínyencek örültek, hogy meg­nyílt a Finom falatok boltja. A fogyasztási szövetkezet há- ú brigádja ízlésesen-átalakí­totta a Mátra éttermet. A hasznos! utelágazónál létre­hozták a hangulatos Palóc­csárdát. Ami kifogásolható: egyik étteremben sem kapható helyi, vagy palóc speciális ételkészítmény. A Palóc-csár­dában például szegényes vá­lasztékra vall, hogy csak szendvicset, pogácsát, vagy sültkolbászt fogyaszthat az utak éhes vándora. Arról nem is beszélve, hogy egy liter bolt 47 forintért mérnek — ez kétségtelenül borsos árképzés, vagy közgazdász nyelven szól­va: az értéktől alaposan elté­rítették az árat! A helyi Béke termelőszö­vetkezet Birka-csárdáját ha­marosan elkezdik építeni a 21-es számú út mentén. Szük­ség is van rá, hiszen Hatvan­tól Salgótarjánig útmenti csárda nincs, legfeljebb a mátraverebélyi bisztróba tér­hetnek be az utazók néhány falatra, vagy hűsítő italra. Re­méljük, hogy a leendő Birka­csárdába birkapaprikást is le­het kapni... A szolgáltatási helyzetikén tehát azt mutatja Pásztón. hogy elbizakodottságra semmi ok, az igények tovább növe­kednek, ezek maradéktala­nabb kielégítése a cél. Rozgonyi István tejes fagylalt választékumle is. jelenleg hatfélét szállí­tunk. — A gyümölcsfagylaltot hagyományos módon állít­ják elő? — Nem, itt sem masszát szállítunk, hanem a már jól bevált módszer szerint 60 százalékos cukortartalomig besűrítjük a készítményt, s így azonos mennyiségű viz hozzákeverésével fagyaszt­ható masszává alakuló sű­rítményt szállítunk az egy­ségekhez. A sűrítmények­nek fél év a szavatossági idejük. Ezeket természete­sen hőkezeljük­— Mennyi a kapacitás? — Napi 15—20 mázsa porfagylaltot és sűrítményt szállítunk, ez három ton­na fagylaltnak felel meg. A por legfontosabb alap­anyagát, a tejport egye­nesen a berettyújfalui gyárból hozzuk, hetenként 17 és fél mázsa fogy be­lőle, Természetesen, ahogy melegszik az idő. ezek a számok is nőni fognak. Aolaktalan, de jól vilá­gított helyiségben a ventil­látor zúgása mellett készül a porfagylalt. Fehér kö­penyes asszonyok mérik.' keverik, csomagolják. Köz­tük dolgozik Varga József- né. — Könnyebb így készíte­ni a fagylaltot? — Mit mondjak! Nincs az a nagy meleg, nem kell átmenni a forró üsttől a hűtőkamrába, de azért ez sem megy magától- Hogy mást ne mondjak. ezek a finom szemcsés porok ka­varognak a levegőben, fel­szívódnak a szervezetbe, mondhatni .a levegőtől is hízunk.” Hát ha még ak­kor jött volna, amikor csoki fagyit csinálunk. A finom kakaópor pillanatok alatt mindenkit négerré voráasol. Jó lenne egy el­szívó berendezés. Három fiatalember for­dul ki a cukrászdából, ke­zükben a tölcsér, benne a kókusz fagyi. — Jó? — Finom! Ez már a má­sodik. — Tudiák. hogy ez por­ból készült? — Nem. De nem is fon­tos, az a fő, hogy ió! Nem igaz? Igaz. — z — NÓGRÁD - 1975. május 24,, szombat / b

Next

/
Thumbnails
Contents