Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

Az írott szó bűvöletében, Megyénkben a lakosság Ezzel nem igen dicse- 25,4 százaléka valamelyik — kedhetek — szól halkan. — tanácsi, vagy szakszervezeti fenntartású — könyvtár tagja. Ezzel országos viszonylatban, a megyék közötti sorban elsők között állunk. Milyen hatásokra lesz vala­ki a könyvek kedvelője, könyvtári tag, olvasó ember? Azt hiszem, mindenki — kör­nyezete, ismerősei köréből — kapásból tudna felsorakoztat­ni néhány példát, amelyek különböznének ugyan némi. képn egvmástól, lényegüket, végső eredményüket tekint­ve azonban egyeznének: az, írott szó páratlan már-már varázsos ereiéről, a könyvek szeretetéről vallanának. Gyermekkori éJmény Széke® Györgyné, a balassa­gyarmati Ipoly Bútorgyár Egyetértés szocialista brigád­jának tagja, így meséli el a maga történetét: — Az édes­apám szerettette meg vélem zó. Ebben az emberi szubjek- az olvasást. Pici kislányko- tűm, a lélektani tulajdonságok romtól kezdve, amikor még döntőek. Az egyik gyári tizen­azért cs<ak vásárolnak. Na­gyon változó a kereslet. Ta­pasztalatom szerint fizeté- az sek idején a legkönnyebb el­adni a könyveket. Az érdeklődé? ezerepe — A könyvterjesztő vásá­rol-e? — Rendszeresen. Ha egy- egy könyv megtetszik, nem nyugszom addig, míg meg nem vettem. Van otthon már vagy négyszáz darab köny­vünk, régi és mai íróktól. Legszívesebben a szerelmes, romantikus könyveket olva­som, és — ha hiszi, ha nem — nő létemre a háborús regé­nyeket. Egyébként mindegy, csak lekösse az érdeklődése­met. Hogy kinek mi köti le az érdeklődését az nagyon válto­a betűket sem ismertem, fel­olvasott nekem. Anríyira ér­dekesek, magávalragadóak voltak ezek a mesék, apró történetek, hogy javarészüket fejből tudtam. Jó alapokkal — Ha valakitől azt hallja: nincs időm olvasni — mire gondol? — Arra. hogy nem mond igazat, csupán így akar kitér­ni a számára kényes kérdé­sek elől. Az embernek mindig akad néhány szabad félórája. Még nyáron is, hiába lakik falun valaki. Nekem is van otthon dolgom, de ha végez­tem a munkával, — és igyek­szem —, olvasok. Most, hogy jön a nyár kint a lugasban a hűvösön. Hasznosítóit félórák A szakszervezeti letéti könyvtár 750 kötettel rendel­kezik, s minden negyedik dol­gozó be ír akozott tagja. 73 ember közül 50 munkás. Töb­ben, mint Székes Györgyné, lakóhelyükön. is tagjai a könyvtárnak. — Mostanában melyik könyv nyerte meg leginkább tetszését? — Az Ordasok között — vá­laszol gondolkodás nélkül. Majd néhány másodpercnyi emlékek közötti kutatás után folytatja: — Korábban pedig az Üvöltő szielek, és minden éves lánytól — aki szintén könyvtári tag — hallottam, hogy Jókai egyik könyvét (a címére nem emlékezett) né­hány oldal elolvasása, után kor az Aranyember. Amnyi- vissaavitte, annyira érdektelen szor olvastam, hogy úgy is­indultam tehát az iskolába volt a számára. Székesnének merem már mint a tenye. ahol az irodalom tanárnőm viszont Jókai éppen a ked- remet. szeretete fogadott, ö erősítet- véne írója. Más generáció, kü- — A férje, hogyan viszo- te, szilárdította meg bennem lönböző élményeket éltek nyúl az olvasáshoz? az olvasás szeretőt. Ügy be- át, különböző tapasztalatok- — Ö is olvasó ember. Igaz, szélt, hogy nem lehetett nem kai rendelkeznek. De még kevesebbet olvas, mint én, de odafigyelni szavaira. Mindig Székesné olvas mástól is: általában ugyanazt. így aztán kívácsivá tudott tenni. Talán Mikszáthtól, Balázs Annától, sosem unatkozunk. A könyv mindenki másnál a legna- Berkesítől, addig az említett igazi pihenés, szórakozás a gyobb hatással volt rám. kislány mástól, sem. Könyv- számunkra, ráadásul —nyom­A magyarnándori fiatal- tári tagsága formális, csak a ía meg a szót —beszédtémát asszony bútoripart segédmun- statisztikát szépíti. Vajon há- is ad. kás. Könyvterjesztő a gyár- nyan lehetnek az ilyen „ol- A közösségi, társasélet vasok”? Érdemes lenne egy- szempontjából ez sem mellé- az embe- szer ezt is felderíteni, hogy ^és dolog. tehessünk ellene valamit. — ok­ban. —• Vásárolnak-e rek? ről1? reme sabb két, közli A Kossuth Könyvkiadó népszerű Mit kell tudni? so­rozaténak új köteteként nap­világot látott a Mit kell tud­ni a nemzetközi szervezetek- A szerző, Gallyas Fe- sorra veszi a leefomto- nemzetközi szervezeite- bemutatja felépítésüket, legfontosabb adataikat. Megjelent Ruikics Ferenc is­mertetője, Lakáshelyzet. la- kásei osztás címmel. Máso­dik kiadásban, látott napvilá­got Joszif Lavreckü Che Gu­evara című életrajzi műve- Ismét kapható Dymphna Cu­sack híres regénye, a Fekete villám. A Móra Ferenc Hiúsági Könyvkiadó újdonságai kö­zött találjuk a bolgár nép­mesék reprezentatív kötetét, mely Ravasz Péter címmel, művészi illusztrációk kísé­retében jelent meg. A ma­gyar-csehszlovák közös könyvkiadás keretében látott napvilágot a Kondás Jankó meg az arany hajú lány cí­mű szlovák népmese-gyűjte­mény. Beney Zsuzsa gyer­Űj könyvek mekverseif tartalmazza — Reich Károly illusztrációi­val — a Cémahangra című kötet. Száz partizán és el­lenálló rövid történetét köz­li a Legenda nélkül. Vadász Ferenc tolláiból. Riportok, portrék, visszaemlékezések gyűjteménye a Sorsvézlatok; a felszabadulásról szóló val­lomások antológiáját Thierv Árpád állította össze. A po­zsonyi Madách Kiadóval kö­zös gondozásban látott nap­világot Jam Ryska ifjúsági regénye, a Nagyapa. A Szépirodalmi Könyvki­adónál látott napvilágot Ga- rai Gábor színműve. A le­begő Atlasz. A magyar—cseh­szlovák közös kiadás kereté­ben jelent meg — a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásiban — Lőska Lajos regénye, a Tábortűz a Vörös­kőn. A Műhely sorozatban új­ból kapható Borsos Miklós visszaemlékezéseinek nagy sikert aratott kötete, a Visz- szanéztem félutambóL a szer­ző illusztrációival. Most ke­rült a könvvesboltokba két verseskötet is: az Ima vad­evezősökért, Csukás István költeményeivel és a Bárány és holló, melynek szerzője Galambosi László. Az Európa Könyvkiadó újdonságai között találtjuk Frano Kral regényét: a Ta­lálkozás, a pozsonyi Madách Kiadóval közös gondozásban látott napvilágot. Ugyan­csak a magyar—csehszlovák közös könyvkiadás kereté­ben jelent meg Charlotte Bronte regénye, a Shirley. Sokadik kiadásban ismét kapható Emily Bronte klasz- sziikus regénye, az Üvöltő szelek is. A Modern Könyvtár új kötete Peter Handke drá­mája, a Kaspar, melyhez Eörsi István írt utószót. Az Akadémia Kiadónál lá­tott napvilágot Tamás György: Kategóriák logikája című tanulmánykötete. Május 24. szombat, 18.20 óra Utazás a Holdba. Tv-játék — II. rész Mai tévéajánlatunk 20.25: Shakespeare: A mak­rancos hölgy. A József Attila Színház húszéves fennállása óta el­ső ízben tavaly mutatott be* Shakespeare művet, a Mak­rancos hölgyet, (A siker az­óta újabb Shakespeare víg­játék bemutatására ösztönöz­te a színházat.) Padovábasn nincs még egy olyan önfedű, élesnyelvű if­jú hölgy, mint Minola Bap­tista leánya; Katalin, (Margit­tal Ági játssza.) Híre elriaszt­ja a kérőket. Angyali húga, Bianca (Pálos Zsuzsa) kezé­ért viszont hárman is ver­sengenek. Az öreg Baptista azonban csak akkor -hajlandó férjhez adni kisebbik leányát, ha a nagyobbikön már túladott Bianca kérői összefognak, hogy férjhez adják a fékez- hetelen Katát. Az erre alkal­ma® jelöltet a sok kalandot megélt mindenre elszánt Petruchióban (Szilágyi Ti­bor) találják meg, aki már az első találkozáskor meg­kezdi Kata megszelídítését akkora sikerrel, hogy a Bi­anca esküvőjén az összeta­lálkozó fiatalasszonyoknak Kata ad leckét hitvesi enge­delmességből. Kátlón megkérdeztük Mi leszel, ha nagy leszel? A tanév befejezésének kö­zeledtével a pályaválasztásról egyre több szó esik az isko­lákban, és a családi otthonok­ban. Egész életre szóló elha­tározásokról van szó. Nem csoda, ha alapos körültekin­tésre, megfontoltságra van szükség a pályaválasztásban. A pályairányítással, pályaválasz­tással kapcsolatban beszélget­tünk Kálién, a helyi általános iskolában Vajda Mariannái, a végzősök osztályfőnökével. — Általános iskolai tanul­mányait 11 diák fejezi be az idén. Közülük 10 a fiú/és egy a leány. Csupán hárman nem tanulnak tovább. Miért? Ké­pességüket figyelembe véve reálisan mérlegelték a helyze­tet. Inkább elmennek dolgoz­ni, a fővárosiba és Ikladra. Mi­előbb pénzt akarnak keresni. A többiek számos lehetőség­ből választottak. Szakközépis­kolába, gimnáziumiba, szak­munkásképző iskolába. men­nek, Van aki szobafestő akar lenni, a másik géplakatos. A pályairányításra a VII. és a VIII. osztályban fordítanak jelentős figyelmet a pedagó­gusok. Ismerik a tanulók adottságait, képességeit, taná­csaik tehát megszívlelhetők. Am az a apasztalat, hogy a szülői befolyás még erősebb. Miért siklott ki a vonat Kökönyösön? Ny oszolva Gáspár forgalmis­ta, a lelkes és megértő fiata­lok közé tartozott, aki önként vállalta az állandó éjszakai szolgálatot nős, családos kol- „ __, . - , _ , l égéi helyett Igaz ugyan, hogy a,eleseguka ^SSyf­J áiiomLfőnat rabban felszarvazni, emellett az állomásfőnök eleinte tréfá­san zsörtölődött, miszerint ép­pen a házas emberek szolgál­nak rá arra, hogy éjszaka szol­gálattal pihenjék ki házastár­suk szekatúráit és rigolyáit, sokkal inkább a fiatalnak van szüksége az esetétől reggelig szóló szabad csapon.gásra. Azért hozzájárult az önkéntes felajánlkozáshoz, s hagyta, hogy a koravén ifjú Nyoszolya Gáspár fogadja, indítsa, irá­nyítsa estétől reggelig a sze­mély- és tehervomatokat. Dolgát lelkiismeretesen vé­gezte, az ő szolgálata alatt nem történt baleset, szabálytalan­ság, katasztrófa mindén amy- nyiira klappolt, hogy a meg is jegyezte: lesz belőle olyan papucs, hogy röhej lesz nézni. Általában a kökönyösi állo­máson évek óta nem történt semmi különös, de amikor né­hány hónapja mégis történt, az a nappali műszak alatt. Bi­zonyára olvasták az újságban, hogy kisiklott a gyorsvonat Kökönyösön és a szerencsét­lenségnek számtalan sebesiüit- je volt. Nos, a napokban megjelent a hivatalos vizsgálat ered­ménye is. Ezek szerint: „A kökönyösi állomáson be­következett balesetért a hiva- . talos személyzet köréből senki főnök sem okolható. A váltókezelő, forgalmista, valamint a pálya­Ez a Nyoszolya olyan tö- fenntartók a legmesszebhme- kéletes fiú, hogy min dómképpen nőbb szabályossággal és kö­be fog kapni egy olyan csal- rültekintéssel jártak el, s nem étket, amitől életére koldulni követett el szakmai szabály­fog. sértést a Diesel-mozdony sze­Azután bő beszéddel ki is mélyzete sem. A balesetet ki­fejtette, hogy mit ért a ho- deríthetetlen körülmények mályos megjegyzés mögött, összejátszása okozta, amihez Egyszerűen arra utal, hogy az ilyen. tökéletes embereket bizonyára hozzájárult a pálya­udvar alatt három évtizede NÓGRÁD - 1975 május 24., szombat folytatott bányaművelés is, aminek a kivizsgálása már egy másik, tárcaközi bizottság dolga lesz.” Nincs felelős, csak sebesült. A bizottság vizsgálati ered­ményének olvastán Nyoszolya Gáspár junior forgalmista fel­tűnően félrehúzta ajkait. A főnök figyelmét ez sem kerülte el. — A kis kollegának talán más a véleménye? — kérdez­te. De Nyoszolya Gazsi nem szólt, mert ez a követhetetlen szűkszavúság egyik főerénye volt. Ámde a kökönyösi kataszt­rófának éppen ez a szűksza­vúság volt az oka, amiből vi­lágosan következik, hogy a fe­lelősség elsősorban — bár­mennyire hihetetlen is —Nyo­szolya Gáspárt terheli. Az ügy háttere még másfél évvel korábbra, Nyoszolya munkába lépésének idejére nyúlik vissza. Az Utasellátó reggel öt órai nyitásakor ugyanis első ízben akkor vet­te észre, hogy a takarítónő a súroló és mosogató vizet rend­szeresen a peron középső be­járatánál lo:■ k vágányra. Nyoszolya gondolta ugyan, hogy a loccsan tás mód­ja és főleg a helye nem sza­bályos, de nem szólt. Aznap se, másnap se, harmadnap se. Pedig Mari néni, az égyszál takarító kínos következtetés­sel mindig arra az egy helyre zúdította a szennyvizet. Nyoszolya ezt rendszerint látta, mert reggel ötkor járt be Köldökbíborosi felől a korai személy, s Nyoszolya ilyenkor személyesen vigyá­zott az utazni készülő dolgo­zók biztonságára. Amikor lát­ta a vizet szétfolyni három talpfa és egy sínpár szélessé­gében, képzeletében eróziós és korróziós látomások támadtak. Elképzelte, hogyan málik be­lülről szét a vasúti sín, ho­gyan rohad meg a három talp- fo, hogyan mossa alá a na­ponta ki tudja hányszor ki­loccsantott víz a vasúti pá­lyát. Ráadásul pontosan a sí­nek anyacsavarral rögzített csatlakozó helyén. Másfél év alatt — éppen notórius szűkszavúsága miatt — mindössze két megjegyzést tett. Először amikor véletle­nül egy nappalos kollegát he­lyettesített és Mari néni egy moslékrawaló szemetet zúdított a sínek közé: — Szedje föl a kalarábétés káposztát! Még gondolta, hogy megkér. dezi azt is: — Nem fél, hogy egyszer ki­siklik itt egy vonat? De ezt a második megjegy­zést, Illetve kérdést csak má­sik öt hónap után ejtette el. S akkor sem szólt, amikor rá­döbbent, hogy a pályamunká­sok, az állomás területén át­futó vágányokat felületesen vizsgálják meg. Egy szakasz rendszeresen kimarad, mert az egész brigád bevonul egy fe­ketére a büfébe. Persze, pont erre a szakaszra esik az a sín­rész is, ahová Mari néni más­fél esztendeje vagy még sok­kal korábban loccsantja a szennyvizet. S a gyorsvonat mozdonya éppen ezen a helyen szakítot­ta föl a sínt és lépett ki a he­lyéről. (Mari néni napokig nem találta helyét, amikor a vizet kellett kiönteni a vödör­ből!) Persze, ez sohase fog kide­rülni. Mert Nyoszolya Gáspárt megköti némasága és az a tu­dat, hogy egy fiatal forgalmis­ta hiába is próbálna .meg kon- kurrálni egy egész bizottság körültekintő, alapos szakmai vizsgálatával. Halmai Albert A tanulók elképzelése meHe+t az ő szavuk a döntő. Az ipari üzemek nem vár­ják a süiitgaíamibot, hiszen fiatal munkásokra van szük­ségük. Prospektusokat külde­nek az iskolába. Viszont köz­lekedési nehézségek miatt Kal­lóról nehéz üzemlátogatás t szervezni. Működik Kálién egy ipari szövetkezet Furcsa, de tény, hogy helyiek alig dol­goznak a szövetkezetben, in­kább Vanyaroról, Erdőkárt ­ről, Erdőtarcsáról járnak be a munkások. A termelőszövet­kezetbe sem készül egyetlen végzős diák sem! Szüleik ki­járnak a megyéből dolgozni, a gyermekek is az ő nyomdo­kaikban kívánnak haladni. Milyen képességűek a káliéi diákok? Vegyesek a tapaszta­latok, mint mindenütt. Van­nak gyengébbek és kiválób­bak. Utóbbiak közé tartozik például Széles László. Kitűnő képességekkel rendelkezik. A pedagógusok viszont a gyen­gébbekkel foglalkoznak töb­bet, ennek kárát óhatatlanul a jó tanuló látja. Néha ilyen furcsa helyzet is kialakul... A tehetséges tanulók közé tartozik Nagy László, aki a VII. osztályba jár. Jól tanul, korához viszonyítva igen ko­moly gyermek. — Mi leszek ha nagy le­szel? — kérdezzük. — Biológus szeretnék lenni. A tantárgyak közül nagyon szeretem az élővilágot. Fél­évkor is ötöst kaptam belőle. Tantárgyi dicséretben része­sültem. Kiszámoltam a félévi átlagot, 4,7 volt. Különösen az emlősök és rovarok érdekel­nek. Szabad idejében a mezőkön sokat kóborol, bogarászik. Ko­molyan készül leendő hivatá­sára. Elhatározását nem rá­erőszakolták, maga döntött, s szülei helyeslőleg bólogattak. Az egyén, az iskola, a család elképzelése tehát harmóniá­ban van. Ez az ideális állapot. Kívánjuk, hogy Nagy Lász­lóval két év múlva már a fő­városban, az Apáczai Csere János Gimnáziumban talál­kozzunk. .. Az iskola előtt két ötödikes diákkal is beszélgettünk. Az egyik kereskedelmi elárusító akar lenini, mert szeret szá­molni és boltba járni. A má­sik a hentes- és mészáros szakmát szeretné^ választani, nem utolsósorban azért, mert szeret jókat enni. Sok-sok hatás éri pályavá­lasztás előtt a gyermekeket. Jó dolog, ha a tudatosság do­minál a pályaválasztásiban, az ösztönössé?, az alkalmi elha­tározás helvett. Kálién, erre is, arra is találtunk példát. r. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents