Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-03 / 102. szám
Apri'iis Salgótarjániban a tavasai tárlat hónapja is Eltelt a hónap, festmény- neK., szobornak, grafikának, iparmű veszeti alkotásoknak szép sikert hozott. Ez évben a kiállítás közönségsikert szintén magáénak mondhat. Mindenekelőtt tehát jegyezzük nteg, hogy ez a képzőművészeti kiállítás-sor — évenként megnyílik — fontos szerepei tölt be a közművelődési tevékenységben Í6, örvendetes, hogy évről évre bővül közönsége, az érdeklődők köre. Ez a jövőben is feladat lesz. Ipari nagyüzemek, vállalatok, oktatási intézmények ifjúsága ■stb., a szociálist brigádok tagjai keresték fel a hónap során a tárlatot, ismerkedtek az alkotókkal, és alkotásokkal, a megyei, illetve területi és országos képzőművészeti törekvésekkel. Művész-kö- zönség-találkozólk, tárlatvezetések zajlottak a megyei József Attila Művelödiési Központ üvegcsarnokában. A közművelődéspoliiikai határozat. a XI, kongresszus szellemében növekvő jelentőséggel bírnak a közművelődési munkán belül a munkásság az ifjúság, a lakosság egyéb rétegeinek ízlését fejlesztő alkalmak. köztük megyénkben, a salgótarjáni tavaszi tárlat Is. Ebben az évben ünnepeltük hazánk felszabadulása harmincadik évfordulóját. A tavaszi tárlat megnyitása április 4-án az ünnepi eseménysorozat kiemelkedő része volt, tekintettel arra is, hogy megyénk művésze ti életében jelenleg a képzőművészet megkülönböztetett szerepet játszik. Bizonyos mértékben az idei kiállítás tehát ünnepi számvetésnek is számított. Általában szóivá, a tárlat színvonala a korábbi évek kiállításainak színvonalánál magasabb volt. Elismerés illeti ezért mind az alkotókat, tnind pedig a zsűrit, amely kellő szakmai szigorral végezte munkáját A műpártolás nógrádi formái, úgy tűnik. szintén eredményesen funkcionálnak, segítik az elmélyültebb művészi alkotótevékenységet. Az üzemek, vállaltok, intézmények és a képzőművészek szocialista szerződéséi, az üzemek, vállalatok, intézmények által alapított, illetve adományozott díjak stb., eredményesen töltik be szerepüket. A művészek a gyárakban a szocialista szerződésiek révén közelebb kerülnek a dolgozó emberhez, munkájához, örömeihez, gondjaihoz. Másrészt segítik különböző közművelődési formák igénybevételével a munkásság esztétikai kultúrájának fejlesztését, felkeltik érdeklődését a művészeti alkotások, irányok iránt, végső fokon figyelmet érdemlő sízerepet töltenek — és tölthetnek — be a tudat- formálásban. A salgótarjáni tavasz-' tártat mindenekelőtt a Nógrád- ban élő képzőművészeknek nyújt modot arra, hogy egy év munkájáról rendszeresen számot adjanak. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ez a kiállítás az évek során az Észak-Magyarországon élő alkotók rangos szemléje, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék művészeinek fóruma. A domináló területi jellegen túl országos figyelmet is kelt azáltal, hogy a területen élő alkotókon túl évek óta rendszeresen szerepelnek a kiállításon az ország más tájain, Budapesten, és másutt élő művészek is, elsősorban az innen elszármazottak, illetve azok, akik már köztéri alkotásokkal kép- viselteiik magukat e tájegységen, vagy valamilyen módon, kapcsolatot tartanak az itteni képzőművészeti élettel. Szereplésüknek is következménye, hogy a salgótarjáni tavaszi tárlatok már évek óta országos figyelmet keltenek a szakmán belül is. A teljesség és a szakmai hozzászólás igénye nélkül, lássuk kissé részletesebben, mit hozott az idei jubileumi tavaszi tárlat az érdeklődő közönség számára ? Ügy véljük, a kiállítás grafikai, illetve szobrászati anyaga érdemel figyelmet. Hozzátesszük azonban, hogy számos jó festménnyel is találkoztunk. S örvendetes, hogy az iparművészeti ágak is jó színvonalon vannak jelen a tavaszi tárlaton. Az észak-magyar országi területen már-már hagyományosan a grafika kelt országos/ érdeklődést. Miskolcon. Salgótarjánban több grafikus él, akik az országos, és a nemzetközi mezőnyben is számon tartott művészei*. Ebben az. évben a salgótarjáni tavaszi tárlat nagydíját is grafikus kapia. Czinke Ferenc, Munkácsy- és S/iOT-dijas érdé mos művész. Czinke Fetch- liiogvahákkai széfeméi. Fni - szabadulás című laoja a művészet örök voltát kívánja példázni, utalva arra a történelmi eseményre, amely a 8 NÓGRAD - 1975. május 3„ siombai Mészáros Erzsébet: ÜNNEP (gobelin) Czinke Ferenc: FELSZABADULÁS (1U«) megújulást, a mélyből feltörő alkotók és alkotások napfényre jutását lehetővé tét te. Radnóti-sorozata (Hómmá ged Radnóti I., II., III.) szín ten összefügg a történelmi jelentőségű eseményekkel, az erőszak fölött győzedelmes művészet, a legnemesebb emberi akarat erejét példázza. E lapok fogalmazásának eleganciája Czinke Ferenc technikai eszköztárának felvonultatásáról is tanúskodik. Féledy Gyula Kassák-sorozatával van jelen e tárlaton, (Kassák emléklap I., II., III.) A közelmúltban láttuk Ka- rancslejtős 1944 című sorozatát, amelyet Nógrádmak adományozott. E lapok kiforrott művész színvonalas alkotásai, Feledyvel mindig örömmel találkozunk a tavaszi tárlatokon is. Csohány Kálmán rajzai versekhez készült alkotások, az egyéni hangvétel megkülönböztető jegyeivel. A Salgótarjánban élő Hibó Tamás rézkarcai szakmailag kiforrott alkotások, a fiatal művész alakuló egyéni gondolatvilágának jeleivel. Ügy tűnik, e lapokon is a komor drámai látásmód uralkodik. További lapjait érdeklődéssel várjuk. Szujó Zoltán grafikái sokoldalú érdeklődést sejtetnek, s illusztratív vénát. A korábbi évekénél gazdagabb a tárlat szobor-, érme- és iparművészeti anyaga. Borbás Tibor Garda Lorca (gipsz) című műve, Czán- d!er Antal plakettjei, Hadik Gyula alkotásai (Nagy Balogh, Madách portré). Kovács Béla plakettjei (Salgótarján. Pásztó, Hazám sorozat) keltik fel elsősorban az érdeklődést. Kő Pál műveiben (Anyám könyve, Kossuth, Delil'.a) a különböző anyagok, fa, fém, textil ötvözésének lehetőségeit kutatja, e tárlaton meglepő hatásokkal. Idős Szabó István Kossuth-díjas, érdemes művész faszobrait említjük (Bányászok sákta után, Lenin portré). Hagyományos eszközökkel, realista felfogásban készült művekről van szó. Mészáros Erzsébet gobelinjei (Sámánfa, Nemes vadak), gazdag színvilágukkal, fegyelmezett kompozíciójukkal mindenekelőtt az életöröm kisugárzásai, kellemes alkotások. Takács Géza és Hamza Erzsébet vázái, készletei, illetőleg vázacsaládja magas fokú felkészültségről tesznek bizonyságot. Változatos festészeti anyaggal találkoztunk a tárlaton. A festők felelősséggel készültek a tárlatra, a festmények közé is bekerült azonban több gyengébben megfogalmazott kép. Az elszármazottak közül örömmel találkoztunk Pataki József és Fábián Gyöngyvér képeivel. Pataki Szobrok között című alkotása tiszta hangvételével, egyértelmű fogalmazásával, a kompozíció kidolgozottságával, s harmonikus színvilágával a kiállítás egyik megkapó képe. Az Olvasó fiú ugyancsak szeretettel, gonddal fogalmazott alkotás. Ügy éreztük, Földi Péter Egy cső kukoricájának helye tévedés a Szobrok között című kép mellett. Fábián Gyöngyvér A katona búcsúja című olajképe a tárlatnak szintén magas színvonalú műve, mind kompozíciójában, mind pedig színeiben sikerült kép. Farkas András képei (Mezőn, Vetés szemle) a művésztől megszokott, színvonalas festmények, a dolgozó ember, a munka megtartó erejének példázatai. Réti Zoltánnak ezúttal akvarelljeit emeljük ki szívesen. (Szántás I., II.). Ivá- nyi Ödön nagyméterű akva- relljeivei egy korábbi tárlaton már találkoztunk, ezúttal nincsenek jelen. Amiért mégis említjük őket, elsősorban az, hogy hangvételükben és fogalmazásukban. a művész munkásságán belül újabb állomásnak éreztük őket. Sikert arattak Keszthelyen is a nyáron. Mősit a Vízmenti ősz című olajképét emeljük ki, úgy tűnik, Iványí ezen az úton még eredményes utat járhat be. Musté János A történelem vörös fonala ctenfl nagy* méretű olajképével van jelen, a kiállításon. A kép erőteljes fogalmazáséhoz nem fér kétség. Megemlítjük: grafikai, hatásoktól sem mentes kép ez, a téma már-már feszegeti a táblakép kereteit, Murái is alkotásban is kívánkoznia. Já- n.ossy Ferenc két portréval szerepel (Kati, Magdi), teljesebb anyagot is szívesen láttunk volna tőle. Lóránt János a tavalyi tárlat nagydí- jasa volt. A művelődési központ klubjában kamaratárlaton adott számot egy évtized tevékenységéről. A kép, természetesen, vázlatos, de Lóránt János művészi fejlődésének irányáról megközelítően hű kémet nyújt. E tárlatról korábbi lapszámunkban már szólottám, ezúttal ezért nem részletezem a kamaratárlatot. Seres János csendéletei, Kalló László Martinásza, Mészáros Géza Judit, című képe, Luikovszky László Férfi és nő című műve még a festészeti rész figyelmet keltő alkotásai. Ismételten megjegyezzük, nem a teljesség igényével szólottunk a salgótarjáni tavaszi tárlatról.. Gazdag kiállításiról van szó, méltó a jubileumi eseménysorozathoz. Tóíh Elemér idős Szabó István: BÄNVASZOK SIK.TA UTÁN
