Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-03 / 102. szám

Mit ér a munkás, ha művelt?

B

ár a címben föltett kérdés fölöttébb •egyszerű választ sugall, mégsem könnyű pontosan megfogalmazni rá a feleleteit. Nyilvánvaló: két munkás közül a műveltebb ér többet, de ezt persze, na- gyom nehéz a számok nyelvén, kifejezni. Egyszerűbb volna, ha ki lehetne mutatni azt, hogy a munkás műveltsége mennyivel teszi értékesebbé mindazt, amit nap-nap után a gyárban csinál. Más szóval: műveltsége mennyi hasznot hajt a közösségnek.

Erről nem sokait tud a statisztika, Igaz, szovjet köz- Eaizdászak kiszámították: a

Szovjetunió nemzeti iövedel- mének körülbelül 30 százalékéit tulajdonképpen a dolgozók szakképzettsége „termeli”. Ebben a számban természetesen benne van az általános műveltség is: nélküle ugyanis semmiféle szakismeret nem létezhet. Mennyi az ó része abból a bizonyos 30 százalékból ? Sok vagy kevés? Azaz gazdasági szempontból számottevő-e a haszna vagy sem?

A pontos választ ugyan ezúttal sem ismeri ük. mégsem kell blzonvaaltni: a ..szakbarbár” munkás sokkal kevésbé képes gazdásáigilag- társadalmilag hasznossá válni. mint műveltebb társa. A munkás ugvanis csak akkor képes alkotó módon dolgozni, ha nemcsak a munkadarabot es a gépet látja maga előtt, hanem arról is fogalmat tud alkotni: miféle szálak kapcsolják őt gépével, munkadarabjával együtt a gyár. a vállalóit, az egész termelés

X Kossuth Könyvkiadó újdonságai között találjuk Benkő István közgazdasági művét, amely Érdek és ösztönzés címmel jelent meg. Kardos József és Komádesz Mihály a szerzője a Szocialista társadalom — korszerű iskola című könyvnek. A kiadó fantasztikus könyveinek sorozataiban látott napvilágot Kirill Bulicsov tudományos— fantasztikus regénye. Az utolsó háború.

Az Akadémiai Könyvkiadónál a Korunk tudománya sorozatban jelent meg Bemát Iván könyve a vérszegénységről''. Második kiadásban jelentette meg a kiadó Lukács György nagyszabású kétkötetes művét. Az esztétikum sajátosságát. Ismét kapható A magyar helyesírás szabályai új kötete.

A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közt említést érdemel a Nagy magyar írók sorozatban Csokonai Vitéz Mihályról megjelent kötet. Julow Viktor műve. Harmadik kiadásban látott napvilágot — Ráth-Végh István

rendszeréhez, a társadalmi viszonyokhoz.

Ebben az értelembein —

közgazdasági szóhasználattal élve — az irodaiam, a zene, a képzőművészet is termelőerővé válhart. József Attila, a költő, Bartók a zeneszerző, Derkovits a festő, olyan készségeket olthat az emberbe, amelyek kihatása az élet minden területén mindenkinek javára válik. Gondoljunk például arra: a tudományos és technikai forradalom korában mennyire nélkülözhetetlen az a szellemi felfakozattság. amit a művészet ad. Enélkül a munkás aligha képes a rohamosan változó világgal lépést tartani. Márpedig ismeretei a mai körülmények között 10— 15 év alatt hasznavehetetlenné öregszenek. Ennyi időnél tovább ugyanis nem fog tartani a szakmák többségének „élettartama”. Csakhogy évtizedemként új szakmát elsajátítani szinte képtelenség annak, akiből hiányzik a fogékonyság. a szellemi készenlét a friss ismeretek befogadására.

Mindezek alapján kézenfekvő: úi munkástípus van kialakulóban. Ez a folyamat persze csak papíron fest env- nyire egyszerűen. A valóságban korántsem. Egyelőre sokkal többet seitünk. mintsem tudunk róla. hiszen 1973-iea magyar szakmunkásképzésnek nem volt tudománvos- pedagógiai gazdája. A többi között épp ez indokolta a Szakoktatási Pedagógiai Intézet létrehozását. Így ma

összegyűjtött: műveinek sorozatában — az egyik legjobban sikerült összeállítás, a Szerelem, házasság. E kötet a szerzőtől korábban megjelent következő művek anyagát tartalmazza: A szerelem regényes életrajza, A házasság regényes életrajza. Az asz- szonyi hűtlenség története. Benedek András tanulmányait tartalmazza a Színházi dramaturgia nézőknek című kötet

Az Európa Könyvkiadónál látott napvilágot — A Győzelem Könyvtár sorozatban — A bolgár Dimitar Dimov világhírű regénye, a Dohány. A Nagy Honvédő Háború szovjet költészetéből ad kitűnő válogatást a Vári ream címmel megjelent, válogatott verseket tartalmazó kötet, melyhez Elbert János írt bevezetőt. A Modem Könyvtár úi kötete az olasz Mario Be- nedetti regénye, a Köszönöm a tüzelt, uram. Ebben a népszerű sorozatban látott napvilágot F. O’Connor regénye is. ezzel a furcsa címmel: .. .és erőszakosak ragadják azt magukhoz”.

térium irányításéval — tudományos munkatársak sorát foglalkoztatja a szak- munkásmevelés korszerűsítésének ezernyi gondja.

A

ligha véletlen: a legkülönfélébb reformelképzelések egytől- egyig az általános műveltség emelésének szükségességéhez kapcsolódnak. Közhelynek számút, hogy enélkül nem lehet a fokozódó szakmai követelményeknek eleget tenni. Enélkül képtelenség az úgynevezett alapszakmák ismeretanyagának oktatása, s ingataggá válik az a speciális — az előbbinél jóval szűk- körűbb — tudás is. amely egy-egv szakma sajátja. Ritkán esik róla szó. pedig rendkívül lényeges: a fönt említett alaptudás tulajdonképpen ez év szeptemberétől kezdve válik a hazai szakoktatás általános jellemzőiévé. Az 1975—76-os tanévtől ugyanis egységes lesz a szakmunkásképzés. Valamennyi iskolatípusban azonos elvek alapján történik az oktatás. Erre 1884, azaz a kötelező ta- noncoktatást előíró első törvény életbeléptetése ót.a nem volt példa.

Szinte fölbecsülhetetlen annak a jelentősége, hogv az általános műveltség alapjait megvető, úgynevezett közismereti tárgyakban minden leendő munkásnak azonos tgnterv alapián. ugyanannyi tanulmányi idő alatt kell iár- tasságot szereznie. A magyar nyelvre például összesen 64 óra jut. az irodalomra 101, a történeieimre 113.

A Szakoktatóst Pedagógiai Imtóaet munkatársai az Akadémia tudósaitól kezdve, irodalmárok, nyelvészek. történészek seregétől kértek tanácsot. segítségeit a tantervek összeállításához. A többi között figyelembe vették azokat a svájci tapasztalatokat is, amelyeket az iskolából kimaradt bukott diákokkal végzett kísérletek sarán szereztek. Egyik csoportjukkal nem a szokásos módom sajátították el a szakmunkássá váláshoz szükséges ismereteket, hanem sajátos módon leegyszerűsített tan terv

alapján.

A javarészt tizenéves fiatalok csak a legszükségesebbeket tanulták meg iskolaszerű körülmények között. Minden mással tapasztalatok útján ismerkedtek meg. javarészt játékos-öitletes gyakorlati feladatok megoldása során. Még az irodalmi és történelmi ismereteket is igyekeztek lehetőség szerint valamiképpen összekapcsolni a gyakorlati feladatok során szerzett tapasztalatokkal. A kísérleti csoport tagiainak kétharmada beváltotta a hozzá fűzött reményeiket. és semmivel • sem lett kevésbé képzett szakmunkássá, mint azok a nem bukott diákok, akik iskolavégeztével szintén

már — a Munkaügyi MiniszÚj könyvek

fiukat András; FÁK

szakmát 1*»nrara#k. ám a hagyományos módom.

Ez a kísérlet azért volt figyelemreméltó, mert bizonyos fokig nálunk is hasonló a helyzet. Az általános iskolát befejező diákok közül azokból lesz munkás, akik — elsősorban tanulmányi eredményük miatt — nem tanulhatnák tovább. Elgondolkodtató helyzet. Kell-e bizonygatni: a mai fiatalok alkotják majd az ezredforduló tájékán annak a modem gépekkel, automatákkal dolgozó munkásosztálynak a derékhadát, amelynek mai értelemben úgyszólván műszaki értelmiségi feladatokat kell ellátnia. Szakmunkásképzésünk tehát. nem nyugodhat bele albba. hogy a ma még gyönge tanulók gyöngék is maradjanak. Meg kell találni a módját: miként hozhatják be — egyebek között éppen a munka emberformáló hatásának segítségével! — elmaradásukat.

M

ásrészt a mi társadalmunkban a munkásnak korántsem csupán gazdasági értéke van. A szocialista állam számára a munkás sokkal több. mint értékteremtő erő. ö mindenekelőtt a nemzet vezető osztályának a tagja. Mind keze* munkájiának. mind élettapasztalatának. világszemléletének társadalmi kisugárzása fölbecsülhetetlen i e" lentőségű, mert meggyorsíthatja történelmi utunkat a fejlett szocializmus építését.

V. M.

Réti Zoltán: KAPÄLÖ

Csűrsz István:

A fiú. aki felnő

— NEM ZAVAR, ha kinyitom? — kérdezte a fiú. A csukott verandaajtó előtt állt.

— Nyugodtan — mondta a férfi —. de attól nem ér ide hamarabb. Látod talán?

— Nem.

— Azért, mert én sem —

mondta a férfi. — Milyen hűvös lett. Valóban

hűvös volt. A fiú nem látta a kikötőt, mert eltakarták a fák. De látta a lehorgonyzott vitorlások ár- bócainak a csúcsát a fák felett. Friss szél fújt északnyugatról. Tudta, hogy északnyugatról fúj, mégis megnézte a szélkakast a kerti fenyő csúcsán. Tájolókeresztet erősítettek a szélkakas alá.

— Valóban megfordult a szél — mondta.

— Húsz perccel később, mint ahogy én vártam — ismerte be a férfi. — Körülbelül akkor, amikor anyád odaért. Lehet, hogy meggondolta magát.

— Nem — mondta a fiú.

— Szerintem sem. De ezzel is át tud jönni. Nem rossz szél. Nem jó, de nem is rossz. Csap éppen a húsz perc lesz kevés. Kár, hogy annyira ragaszkodott hozzá.

— Nem ragaszkodott, csak azt mondta, húsz perc alatt ideér — mondta a fiú.

— Az ugyanaz. Majd ha

felnősz, megérted, milyen fából faragták az anyádat. Nem baj. Ha tudni akarod, mindig ezt szerettem benne a legjobban. Ezért is vettem el. Már akkor rengeteget fogadtunk. Egyszer Debrecenből jöttünk haza a kis Renault- tál, amit az alpumban láttál. Anyád meg akarta nézni a hortobágyi hidat. Csak szekerekkel találkoztunk és mindegyik szembe, jött. Egy óra múlva azt mondja anyád, az lehetetlen, hogy mindig szembe jöjjenek a szekerek. Miért lenne lehetetlen, mondtam. Fogadtam vele, hogy még öttel találkozunk Hor- tobágyig és mind az öt szembe jön. Így is lett, pedig tudtam, hogy anyád arra számított, Hortobágy előtt olyan szekerekkel találkozunk,

amelyek a falu felé tartanak. A logika helyes volt, de a szerencséhez nem logika kell — nevetett cs hallgatta kicsit, hogy nevet.

— Megnéztétek a hidal? — kérdezte a fiú,

— Persze, a kocsiból, de anyádat már nem érdekelte

annyira. Mérges volt, mert

veszített.

— Látod, ezért utálom a dolgot — mondta a fiú. A férfi még mindig nevetett.

— Az a baj, hogy anyád csak nyerni szeret — mondta. — Nem lehet mindig nyerni. Tanulj belőle.

— Tanulok — mondta a fiú. Tovább nézte a vizet és a fák teteje felett mozgó árbóc csúcsokat. Két órája még mind a hárman együtt ültek a hallban. Az asszony kávét készített. Jó lesz, ha igyekszik a Frici, mondta a férfi. Fricinek hívták az asszony bátyját. Mert hamarosan megfordul a szél. Miből gondolod? — kérdezte* az asszony. Nem gondolom, hanem tudom, mondta a férfi. Mindig megfordul tizenegykor, ha északról fúj reggel. Ha most indul, még jó szélben jöhet. Ne féltsd öt, mondta az asszony. A fiú a kandalló előtt ült, halántékát a hűvös, zöld csempéhez szorította. Egy szál orrvitorlával is átjöhet, mondta - az asszony. Most igen, mosolygott a férfi. Később már nem. Később már csak akkpr, ha te vinnéd a hajót. Frici ügyesebb, mondta az asz- szony. Nagy tévedés, nevetett a férfi. Te vagy az ügyesebb. Sokáig tanultad, de megtanultad, hogy kell csinálni. Húsz perc alatt egy szál orrvitorlával mondta az asszony. Letette a kávésdobozt és a kis csontkanalac, amivei a kávét mérték, beült a Fiat-ba és elment. A fiú ismerte Frici hajóját: kicsit magasan feküdt a vízen. Nem látta sehol. Becsukta a veranda ajtaját és megtöltötte a kávéfőzőt.

— NA, EZ jó lesz— mondta a férfi. — A kávéról teljesen elfelejtkeztünk. Látod, én is anyádnak drukkolok.

— Nem neki — mondta a fiú.

— Szamárság — nevetett a férfi. — Nem kell mindent szó szerint venni. Nem mindig úgy mondja az ember, ahogy gondolja.

— Anya úgy mondja — mondta a fiú.

— Az igaz. Ezért olyan nehézkes, veled együtt. Valószínűleg tőle örököljed ezt a tulajdonságot. Folyton vigyáztok magatokra. Bekészi- tetted a kávét?

— Be — mondta a fiú. Már az előbb feltette a kávéfőzőt a rezsóra.

— Miért mondtad, hogy bekészítetted? — kérdezte a férfi,

— Hogyhogy miért mondtam ? — csodálkozott a fiú.

— Mert bekészítettem. Látod, hogy feltettem.

— Nem hagyod magad ugratni — mosolygott a férfi.

— Persze, hogy látom. Tréfából kérdeztem. De ha olyan Sóstóba lennék, hogy nem tréfából kérdezném, akkor megérdemelném, hogy urgass egy kicsin.. Figyeljen az ember, azért van szeme. Azt hiszitek anyáddal, ha füllent valaki akkor leesik a fene tudja mi a fejetekről!

— Nem értem, hogy mit akarsz. Mondjam azt, hogy nem tettem fel, amikor feltettem?

— Megpróbálhatod — nevetett a férfi. — Hogy lásd, nem esik le a koronád. I

A fiú vállat vont.

— Nem tettem fel — mondta. — Ez persze hülyeség, hiszen feltettem — elmosolyodott.

— Ügye, hogy máris lazább vagy? — nevetett a férfi. — Csak egy kicsit, de mégis. Nem kell folyton őrködni. Bizonyítani! Gyakran ugratják az embert és ha te ugrasz, mindig is ugratni fognak. Életed végéig a céltáblájuk. leszel. — vidáman nézett a fiú szemébe. Rágyújtott egy cigarettára.

Csengettek.

— A postás — mondta a

fiú.

— Végre! Megjött a tanács levele. Jövő tavaszra nekünk is lesz csónakházunk és Frici áthozhatja a hajóját. Hozd be légy szíves. Te is aláírhatod, már felnőtt vagy.

A fiú kiment. Nem szólt semmit, amikor visszajött.

— Mi az? — kérdezte a férfi. — Efűtasították a kérvényünket?

— Elfogadták — mondta a fiú.

A FÉRFI LÁTTA, hogy nem levelet tart a kezében, hanem egy táviratot. Kicsit idegesen vette el tőié. „Feleségét baleset érte. Stop. Alsóörs! Állomásfőnökség.

Stop.” — olvasta. Meg akarta fogni a fiú vállát, de mellé nyúlt.

s

NÓGRAD — 1975. május 3., szombat