Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-22 / 118. szám
% fi csonka vágányon vesztegelnek Történt, hogy 1975. április 18-án, délután 17 órakor MÁV szállítmány érkezett a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe. Ebben a szállítmányban három vagon olyan melegen hengerelt szalagacél is érkezett, amit a vállalat nem rendelt meg; egyébként is olyan minőségű és méretű ez az alapanyag, amilyet a kohászati üzemek nem használ. A vállalat idegenáru átvételi osztálya nem váltotta ki a M.-i v-tól a Szovjetunióból Záhonyon keresztül érkezett vagonokat. Egyben azonnal jelentették a Metalimpex Külkereskedelmi Vállalatnak, hogy tévedés történhetett; mer a vagonok címzése a kohászati üzemek. de ezt az anyagot a vállalat nem rendelte meg. Az első jelzésre április 25-én érkezett meg a Metalimpex géptávirata: „Küldemény rendeltetésére vonatkozóan érdemi választ mind a mai napig a Promsirioimport-tól nem kaptunk, így a vagonállás költségei csak a feladót terhelheti. Mi 1975. IV. 23-án az ügyet írásban továbbítottuk a MÄVTRANSON keresztül a szovjet nagykövetséghez. A MÁV- TRANS közölte, intézkedik a MAV-nál, hogy a három vagon anyagát irányítsa vissza a feladóhoz. Kérjük ennek megfelelően Önök továbbra sem váltsák ki a vagonokat. Ameny- nyiben érdemi választ kapunk az üggyel kapcsolatban, azt telex vagy telefon útján közölni fogjuk Önökkel...” A kohászati üzemekben azóta is várják az értesítést, de nem érkezik, mert úgy látszik hogy az ügyintézés útjai türelmesek. A gyárban azonban nem türelmesek. Türelmetlenül sürgetik az intézkedést, mert a három vagon alapanyagot valahol várja egy vállalat, a három vagon éppen egy hónapja hiányzik a forgalomból, s nem különben a gyár szűk vá' gányhálózatát is terheli a három kocsi. Becslésük szerint mintegy 400 ezer forint kocsiálláspénzt kellene fizetniük, ha őket terhelné a felelősség. A pénzt azonban így is ki kell fizetnie va ■akinek, tehát mindenképpen kár a népgazdaságnak. Ennek nagysága csak növekszik, ha meggondoljuk, mennyit forgalmazhatott volna már a három vagon, s az alapanyagból mikor lesz még félkész vagy készáru, amit újabb vállalat vár vagy éppen a közcl- látás. A jelenlegi alapanyaghiányos időszakban minden kilogramm alapanyagra nagy szükség van, hogy időben és pontosan oda érkezzen, ahol azt várják. A szállítási eszkö zöket pedig olyan ésszerűen használjuk ki, ahogyan jól felfogott érdekeink megkövetelik. Az 5555957-es, az 5596132-es és az 5522816- os vagonok azonban egyelőre egy csonka vágányon vesztegelnek értékes rakományukkal. De meddig? P. A. Korszerű körülmények között történik Salgótarjánban, a Zománcipari Művek gyárában a különböző gáz- és elektromos tűzhelyek zománcozott felületű alkatrészeinek készítése. A l'estőasztalokról lekerülő lemezek hosszú, végtelenített szalagon keresztül jutnak a kemencébe, ahol a kiváló minőségű zománcréteg véglegesen kialakul. — kj — Tsz elnökök tanácskozása Réleágon Sikeres gazdálkodás, megnövekedett feladatok A rétsági járás termelőszövetkezeteinek elnökei és a TÖVÁL-ok igazgatói tanácskoztak Rétságon a közelmúltban. Értékelték az elmúlt év eredményeit és meghatározták a soron levő feladatokat, melyekkel hozzájárulhatnak a IV. ötéves terv' célkitűzéseinek maradéktalan teljesítéséhez. Kúrál i Béla, a járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának vezetője tartott tájékoztatót. A termelőszövetkezetek gazdálkodása, jövedelmezősége a kedvezőtlen időjárás ellenére javult. Megszilárdult a pénzügyi helyzete. Az elmúlt évben nem volt veszteséges termelőszövetkezet. Az üzem- és munka- szervezés, a koncentráció hatására a termelőszövetkezetek átlagterülete eléri a háromezer hektárt. A gazdálkodás eredményességét bizonyítja, hogy az előző évhez viszonyítva a halmozott termelési érték 15,3 százalékkal, (az országos 7,7, a megyei 9,9, szövetségi szinten 11 százalék): a nettó jövedelem pedig 34 millióról 51,2 millióra emelkedett. Figyelmet érdemel a kedvezőtlen termőhelyi és egyéb okból ide sorolt termelőszövetkezetek eredménye. Nettó jövedelmüket 86 százalékkal, míg az ide nem sorolható tsz- ek mindössze 24 százalékkal tudták csak növelni eredményeiket. A növénytermesztésben tovább egyszerűsödött a vetésszerkezet és a gazdaságok törekedtek a jól értékesíthető növények értékesítésére. A Karakum csatorna szélesítése Az Arou-Darjánál megkezdődött a már működő 860' kilométeres Karakum csatorna medrének szélesítése. Hatalmas munka vár az építőkre: többször tízmillió köbméter földet kell majd kiemelni, számos vízerőművet, autóutat és vasúti hidat kell a nagyobb vízáteresztő képességnek megfelelően átépíteni, A Karakum csatorna a világ egyik legnagyobb csatornája. Felső szakaszán jelenleg 360 köbméter vizet ereszt át másodpercenként, ami 354 000 hektár föld öntözését teszi lehetővé. Ha a csatorna szélesítése elkészül, vízáteresztő képessége eléri az 578 köbmétert. Ezáltal a művelésre alkalmassá tett földek összterülete 484 000 hektár lesz. a csatorna hosszát pedig 1500 kilométerre tervezik. i\V\\V\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W tály fogalmai Ugyanakkor jelentőségénél kisebb súlyt kap a legfontosabb politikai kérdés az, hogy a munkásosztály melyik része képezi az osztály gerincét, mely rétegé- nék létfeltételei, öntudata és politikai aktivitás,a tükrözi legteljesebben az osztály egészének valóságos érdekeit, azaz vezető szerepének érvé- nvésülése érdekében mely részeire kell elsősorban támaszkodni ? A munkásosztály vezető szerepének érvényesítése osztályérdekeinek és egyúttal az össztársadalmi érdekeknek a megvalósítását jelenti. Ez a szocialista építéssel, a társadalmi fejlődés fő irányába való haladással egyenlő. Igaz, ebben mind a társadalom egésze, mind az egyes társadalmi csoportok egyaránt érdekeltek, de érdekeltségük foka és közvetlensége még az osztályon belül sem egyforma. A szocialista építés konkrét követelményei, a nagyüzemi munkások létfeltételeivel állnak a legszorosabb kapcsolatban. A nagyüzemi - munkásság közvetlenül érdekelt többek között a szocialista gazdaság fejlődésének olyan törvény- szerűségében, mint a technikai haladást leginkább elősegítő nemzetközi együttműködés. a szocialista gazdasági integráció. Az integráció előmozdítja,' hogy a nagyüzemek hosszú távra tisztázzák a termelés szerkezetét, hogy helyesen használhassák fel és fejleszthessék a rendelkezésükre álló termelő kapacitást. Az integrációval érhető el, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt a szakmai struktúrának és a szakképzettségnek megfelelő színvonalon hasznosíthassák, hogy fokozott mértékben aknázhassák ki a modern nagyipari termelés lehetőségeit. A nagyüzemi munkásság fontos helyét, szerepét, egész politikai gyakorlatunk bizonyítja. Nem véletlen, hogy pártunk igen fontosnak tekinti, hogy mindenekelőtt a szocialista nagyiparban dolgozó üzemi munkásságnak megfelelő szerepe legyen államunk irányításában, minden kérdésben, az ország és munkahelye ügyeiben is súllyal hallassa szavát, s anyagi értelemben is legyen élvezője az ország gyarapodásának. Az osztályon belül a nagyüzemi munkások szocialista tudatosságban, politikai aktivitásban, közéleti érdeklődésben és a fejlődést segítő kritikai szellemben is élenjárnak. Ezek kiemelése azért is szükséges, mert munkásosztályunk az elmúlt másfél-két évtizedben számát és számarányát tekintve rendkívül niegnövekedett, s az -osztály tagjainak több mint fele a jelzett időszakban más társadalmi csoportokból került ki. Ezeknek a munkásoknak bizonyos időre van szükségük ahhoz, hogy felzárkózzanak — ebben már jelentős az elő- reha’adás — a munkásosztály törzséhez, öntudatos magvá- hoz, és világosan felismerjék azokat az osztályérdekeket, amelyek új oszitályhelyzetük- ből következnek. Politikai tapasztalataink figyelmeztetnek ugyancsak: állandó, nem elhanyagolhat^ feladatunk az is, hogy a választott testületekben, a különféle szervek munkájának irányításában elősegítsük a munkások részvételét, a fizikai munkások funkcióba kerülését. Az olyan felfogások és törekvések, amelyek a választott testületekben visszaszorítják a munkásokat azzal, hogy azok nem rendelkezne^ a szükséges szakismeretekkel. és áttekintéssel, politikai veszélyeket rejt magában. A fizikai munkásoknak a társadalomban és a termelésben elfoglalt helyéből, létfeltételeiből fakadó látásmódja, törekvése, magatartása, közvetlen ellenőrző szerepe nélkülözhetetlen a vezetés szocialista jellegének biztosítása, a döntések helyessége ércekében. Igaz, a munkásoo- li+ika érvényesítése nem közvetlenül az adott politikai testület szociális összetételének függvénye, de nem is független attól. Az oiyan politikai testületekben, szervekben, ahol kedvezőtlen a szociális összetétel, fennáll a lehetősége annak, hogy a döntések egyoldalúak lesznek, hogy az, adott területen nem a társadalmi érdeket kifejező munkáspolitika, hanem az osztályérdektől eltérő csoportérdek érvényesül. Mindezt párt vezető testületéinek legutóbbi újjáválasztása során nagy körültekintéssel, tudatossággal törekedtünk arra, hogy megfelelően alakuljon a párt vezető szerveiben a munkásarány. Az állami testületek, társadalmi szervek vezető testületéinek újjáválasz- tásánál ugyanezt kell biztosítani. A munkásképviselet hatékonyabb érvényesítése, a szocialista demokrácia —- s ennek részeként — a munkásdemokrácia fejlesztése, a munkásosztály közéleti aktivitásának növekedése mind- mind fontos feltétele a munkásosztály vezető szerepe érvényesítésének. Végső soron annak, bogy a XI. pártkongresszus határozatai osztály- céljainknak megfelelően, egész népünk érdekében valósuljanak meg. Dr. Bandúr Károly A takarmány terméshozama alacsony .még. A tartósítás, a feldolgozás színvonala sem kielégítő. A kukorica termes z" tés nem javult, ellenkezőleg, jelentősen visszaesett. A számok ezt így bizonyítják: 1972. 39,8, 1973. 29,1, 1974. 23,7 mázsa hektáronként. A termésátlag-csökkenést nem lehet csupán az időjárás rovására írni. Felül kell vizsgálni a termelés technológiáját, valamint a szakemberek felkészültségét is. A termelőszövetkezetekben még ma is eltérőek a termésátlagok. Például: őszi búzából Nógrád 44,2 mázsa/hektár — Keszeg 34,4 mázsa/hektár, tavaszi árpából Tolmács 48,1 ■ mázsa/hektár — Keszeg 24.3 mázsa/hektár, kukoricából Tolmács 33,1 mázsa/hektár — Nézsa 15,5 mázsa/hektár — Diósjenő 17,5, cukorrépából Tolmács 560 mázsa/hektár — Nézsa 206 mázsa/hektár termelt. A magasabb termésátlag lehetővé tette, hogy 236 vagon kenyérgabonával többet értékesítettek mint 1973-ban. Emelkedett az eladott hízó- marha, pecsgnye csirke, juh száma is. Nagyobb mennyiségű tejet értékesítettek. Az állattenyésztés messze elmaradt a lehetőségektől. Értékelték a melléküzem- ágakat, valamint a költség- gazdálkodást, az eszközellátottságot a jövedelem és a különböző alapok képzését. A járás mezőgazdasági üzemeinek az elmúlt évi eredményei pozitívak, de számításba kell venni, hogy a tsz-ek viszonylag mélypontról indultak. Az értékelést megvitatták a jelenlevők. Vass József, országgyűlési képviselőjelölt, a tolmácsi „Lókosvölgye” Mg. Tsz elnöke a szakember-ellátottság hiányosságairól és nehézségeiről beszélt. Nagy Zoltán, a járási pártbizottság első titkára, az elmúlt év tapasztalatait részletezte, és felhívta a figyelmet a Központi Bizottság elmúlt évi december 5-i határozatának gondos tanulmányozására, valamint az abból adódó feladatok maradéktalan megvalósítására. A továbbiakban felszólaló elnökök az alkatrészhiányról, az indokolatlan áremelkedésekről szóltak. Törnek Jenő, a romhányi „Rákóczi mezeje" Tsz elnöke többek között elmondta, hogy a termelőszövetkezetben mindenki csak az elnököt keresi, csak vele kíván beszélni. Emiatt az elnöknek nincs ideje a termeléssel és a jövő terveivel foglalkozni. A takarékossággal kapcsolatban a belső tartalékok feltárását, a munkaszervezés jelentőségét hangsúlyozta. Felszólalt még Csongrádi Mihály, a „Palóctáj” Tsz Területi Szövetség titkára, valamint Takács Miklós, a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa. Az elhangzott hozzászólásokra Kúrái Béla osztályvezető válaszolt. P. L. BŰCSŰ A ZAGYYA I-TÖL 1975. április 20-án mély csend borult a salgótarjáni síküveggyár Zagyva 1. húzóüzemének nagy csarnokára, a húzógépek hengereinek egyenletes forgása örökre megszűnt: a Zagyva I. nem termel többé síküveget... 1929. november 24-én búcsút vettek hazánkban a kézimunkás üvegtermeléstől és megindult az éjjel- nappali folyamatos üzem, ami a magyar táblaüveggyártás szempontjából korszakalkotó jelentőségű lépést jelentett. A kezdeti, különböző nehézségeket sikerült rövid idő alatt fel* számolni, s a termelés mennyisége jelentékenyen emelkedett. A termelés megindulásától kisebb módosításokon átment, de a régi rendszerrel üzemelő 783 tor.na befogadóképességű kádkemence az ország legnagyobb kemencéje volt. A tőkés vezetés nem sokat törődött a gyár dolgozóival, azoknak ei&tkö- rülményeivel: csak annyi ideig termelt az üzem, míg a tókések el nem érték a kívánt hasznot, aztán leállították a termelést. Az üzemmenet évenként átlagban 6—7 hónapot tett ki. A Zagyva I- nek szomorú korszaka volt a második világháború utolsó szakasza. Anyagellátási nehézségek miatt 1944. novemberében beszüntette tevékenységét, majd decemberben a német parancsnokság rendelkezésére húzó- és egyéb fontosabb gépeit Teplitz-Schönauba hurcolták.. A gyár leghűségesebb dolgozóinak összefogásával, a salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár munkásainak segítségével pótolták az elhurcolt húzógépeket. más alkatrészeket, és biztosították az alapanyagot. Így sikerült 1946. augusztus 16-án újra megindítani a termelést és nem egészen egy hét múlva augusztus 21-én útnak indították Budapestre az első, felszabadulás után gyártott ablaküveg-szállítmányt. A több mint kétharmadrészt külföldi érdekeltségű részvénytársaság tulajdonában levő gyár élére 1948. áprilisában munkásigazgatót állítottak, 1949. decemberében pedig végleg államosították. Ezzel teljesen új szakasz kezdődött az üzem életében. Termelését, korszerűsít, sét már nem a külföldi tőke konkurencia-harca szabta meg, hanem mindenekelőtt a hazai szükségletek, a népgazdaság érdekei. Ennek hatására olyan fejlődésnek indult, amilyenről a régiek álmodni sem mertek. Sok éven át termelte az üzem a síküveget a hazai szükségletek, az egyre rohamosabban fejlődő népgazdaság igényeinek kielégítésére, sőt exportra is jelentős mennyiséget biztosított. A dolgozók életkorúimé, nyei állandóan javultak, jól képzett, üveggyártáshoz értő dolgozók, vezetők nőttek fel az üzemben. A fejlődés azonban nem állhat meg. A távlati koncepciók valóra váltásához (maradéktalanul kielégíteni az ország építészeti uvegigényét, az exportigényeket, emellett fokozni a feldolgozott síküveg részarányát) a síküveg meny- nyiségi növelésére, a minőség javítására kellett intézkedést hozni. Példátlanul rövid idő alatt épült meg a kilenc gépes „javított” Fourcault rendszerű Zagyva 111. üzemóriás, melynek ünnepélyes begyújtása május 1-én volt. A Zagyva I. öreg, ráncos üzemépülete szerényen húzódik meg a fiatal óriás árnyékában: nem szégyenkezve, de tudomásul véve, hogy új, hatalmas feladatok állnak előttük, amelyeket az új nemzedék — a régiekkel karöltve — csak korszerűbb gépekkel, fejlettebb technológiával valósíthat meg a fejlődő népgazdaság és az igényesebb egyének javára. Keményvári István NÓGRÁD - 1975. május 22., csütörtök
