Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 118. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK í TAKARÉKOSSÁGRÓL A tavaly decemberi párt­határozat után valamennyi üzemiben., vállalatnál felmér­ték a lehetőségeket, intézke­dési tervet készítettek, külö­nös tekintettel az anyag- és energiatakarékosságra. Ahol sikerült szemléletváltozást el­érni, közüggyé tenni a taka­rékosságot. ott a munkások is nagyon sok javaslatot tettek, amit hasznosítani lehetett. A szocialista brigádok versenv- felajánlásaifchan az idén már a korábbinál nagyobb mér­tékű takarékossági célokat határoztak meg. A vállalati intézkedések mellett ezek je­lentik az aranyalapot ahhoz, hogy a párthatározat valóra váljék. A terv önmagában még ke­vés. Körayebb ugyanis az el­képzeléseket papírra vetni, mint azokat nap mint nap. tehát folyamatosan valóra váltani. A Nógrádi Szénbá­nyáknál az első negyedévben, a tervben meghatározottnál jóval nagyobb mértékű volt az üzemanyag“, energia- és egyéb anyagmegtakarítás. Le­het, hogy az intézkedési ter­vet megelőző felmérések óva­tosak voltak. A tények ugyan­is azt bizonyítják, hogy igeji sok olyan tartalék van, ami­nek feltárása, hasznosítása a takarékosság ügyét szolgálná. A legutóbb lezajlott műszaki és termelési tanácskozásokon sok szó esett erről. Nem min­denütt .bánnak például meg­felelő módon a korszerű biz­tosítóanyagokkal. Acéltámok" bol, acélsüvegekből több ve­szett el, mint a megengedett, illetve amennyi indokolt lett volna. A Lamport ZIM salgótarjá­ni gyárában a selejt csök­kentése igen fontos takaré­kossági tényező. A szocialista brigádok többsége felajánlást tett erre, mert a különböző fokozatok elérésének felté­telét, a gazdasági eredményt így kívánják teljesíteni. Jó néhány 'Utijtód dicséretet ér­demel ezi££ a sikeres törek­vésért és "az elért eredmé­nyért. Vad olyan, brigád is, amelyek már időközben pót­felajánlást tett. A selejt el­leni harc szükségessége azon­ban még nem vált eléggé kö­zös üggyé, másként aligha magyarázható, hogy a koráb­bihoz viszonyítva növekedett a gyár összselejtjének aránya. Az ígéretek maradéktalan va­lóra váltásáért tehát többet kell tenni. Az Ötvözetgyárban viszont éppen a hulladék csökkenté­sével, az üzemidő iobb ki­használásával sikerült többet termelni, nagyobb nyereséget elérni, ami elsősorban üzemi érdek. Fontos népgazdasági érdek viszont, hogy ez a többlettermelés jelentős im­portmegtakarítást jelent a kohászat számára. A takarékosságnak nasvcn sokféle, üzemenként változó lehetőségei vannak. Általában ezeket jól tükrözik az intéz­kedési tervek. Ezek végrehaj­tása, a megvalósulás folya­matos ellenőrzése a siker mu- laszthatatlan feltétele. Egyes helyeken még a vezetői szem­léletnek is változnia kell ah­hoz. hogy a gyakorlatban ál­landósuljon a takarékossággal való törődés. Ne csak akkor kerüljön előtérbe ez a fontos kérdés, amikor jelentést kell készíteni a felsőbb szervek számára. Minél korábban is­merik ' fel a hibát, annál előbb megtehetik a szükséges intézkedést. Állandó elemző munkát kíván ez, de megéri a fáradságot. A munkahelyeken sok mú­lik. Ahogv a termelési tervek végső soron ott valósulnak meg. úgv a takarékosságért is a legtöbbet tehetik. fc. V Kádár János ötödször Angyalföld országgyűlési képviselőjelöltje Angyalföldön, Budapest 38. számú választókerületében, a Magyar Hajó- és Darugyár­ban szerdán országgyűlési képviselőjelölő gyűlést tar­tottak, amelyen — immár ötödször — Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságánál első titkárát jelölték a XIII. kerület egyik képviselőjének. Kádár János egész napját választókerületében töltötte. Társaságában volt Katona Im­re, a budapesti pártbizottság első titkára. Ellátogatott a ke­rületi pártbizottságra, majd felkereste a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyár­egységét. A gyár vezetői tá­jékoztatták arról, hogyan kezdtek hozzá a párt XI. kongresszusa és a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának végrehajtásá­hoz. A jelölő gyűlésen mintegy tízezren vettek részt: a. gyár munkáskollektíváján kívül Angyalföld más üzemeinek, intézményeinek dolgozói, köz­tük a Láng Gépgyár, a Csa­varárugyár, a Kender-Juta- gyár, az ELZETT, a Forgá­csoló Szerszámok Gyára, a Fémmunkás Vállalat, az Ak­kumulátorgyár, a Habselyem és Kötöttárugyár küldöttei. Nagy -számban voltak ott a kerület lakosai, s részt vet­tek a néphadsereg képviselői is. A gyűlés elnökségében fog­lalt helyet a kerület közéle­tének sok képviselője, töb­bek között Földes Róbert, a XIII. Kerületi Tanács elnöke, Szép János, a Magyar Hajó- és Darugyár vezérigazgatója, és Szaló János, a gyár párt- bizottságának titkára. Matuz László, a Hazafias Népfront XIII. kerületi Bi­zottságának titkára nyitotta meg a gyűlést, majd Kovács Károly, a XIII. kerületi párt- bizottság első titkára, a jelö­lő gyűlés előadója emlékezett az elmúlt országgyűlési cik­lus idején az országban és a kerületben elért eredmények­re, s a Hazafias Népfront bu­dapesti és XIII. kerületi bi­zottsága nevében javasolta, hogy Kádár Jánost, a Köz­ponti Bizottság első titkárát (Folytatás a 2. oldalon) Gromiko—Kreisky találkozó Andre] Gromiko szovjet külügyminiszter — aki hétfőn és kedden amerikai kollégá­jával, Kiss ingerrel tárgyalt, az osztrák fővárosiban — szerdán délelőtt hivatalában felkereste Bruno Kreisky osztrák kan­cellárt. Találkozójukon minta látogatás után közölték — a két ország közötti jóviszonyt tükröző barátságos légkörben áttekintették a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatait és tár­gyaltak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió figyelemmel kíséri és támogatja a semleges Auszt­riának az európai enyhülés érdekében kifejtett fáradozá­sait és a két ország közötti együttműködés fejlesztésére törekszik. Becsben fi gyelemre méltónak tartják, hogy a szovjet kül­ügyminiszter érkezésekor adott nyilatkozatában, csak­úgy mint Kreisky kormány­főnél tett látogatásakor hang­súlyozta az osztrák államszer­ződés jelentőségét, amely Gro­miko szavai szerint „a füg­getlen és semleges Ausztria létének szilárd alapját képe­zi”. Gromiko a ballhausplatzi miniszterelnökségi épületből a sehweohati repülőtérre hajta­tott, s onnan déli fél tizen­kettőkor különrepülőgéppel el­utazott Moszkvába. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán Becs­ből hazaérkezett Moszkvába. Az osztrák fővárosban —mint ismeretes — találkozott Henry Kissingerrel, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterével, az elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával. Gromiko rövid nyilatkoza­tában a repülőtéren újságírók­nak kijelentette: „Henry Kis­singerrel folytatott megbeszé­léseink hasznosak és konst­ruktívak voltak”. Hozzátette: tudomása szerint a megbeszé­lések eredményeiről az ame­rikai félnek is ez a vélemé­nye. (MTI) Ünnepélyesen megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár ünnepélyes megnyitását követően Lázár György a Minisztertanács elnöke más párif és állami vezetők kíséretében meglátogatta a Ma­gyar Vegyipar és Vegyigép kiállító csarnokát. Huszonöt ország 1800 kiállítójának részvételével szerda ’képességének délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1975. évi ta- mutatja az is, vaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A vásár főterét a részvevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszítette, itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei. Megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titká­rai, a Politikai Bizottság tagjai; Huszár István, dr Szekér Gyula és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tesei. Ott volt a kormány több tagja, jelen voltak a BNV al­kalmából hazánkba érkezett külföldi küldöttségek, a KGST- országok állandó KGST képviselőinek helyettesei. Ott volt a budapesti diplomáciai testület sok vezetője és tagja, a külföldi és hazai kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter mondott ünnepi megnyitó beszédet. Dr. Bíró József beszéde A miniszter köszöntötte a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány ; megjelent tagjait a vásárra érkezett delegációkat, a kül­földi és hazai vendégeket, majd így folytatta: — A Budapesti Nemzetközi Vásárok évek óta tükrözik a magyar népgazdaság fejlődé­sét. A kiállított termékek ki­fejezésre juttatták a magyar munkások, mérnökök, kuta­tók, az egész dolgozó nép al­kotó tevékenységét. — Az idei • nemzetközi vá­sárnak különös jelentősége van, ’hisz ez évben ünnepel­jük hazánknak a Szovjetunió által történt felszabadítása, a- fasizmus elleni harc győzelmes befejezése 30. évfordulóját. — A szocializmus útiára lé­pett Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemel­kedő eredményeit kívánjuk érzékeltetni a kiállított ma­gyar termékek, valamint az e célból rendezett két dokumen­tációs kiállítással is. — 1950 és 1974 között a nemzeti jövedelem csaknem négyszeresére nőtt, az ipari termelés majdnem hétszeres­re. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása megközelítően háromszorosá­ra emelkedett. A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk dinamikus fejlő­dését tükrözi, hogy külkeres­kedelmi forgalmunk ma kö­rülbelül tizenháromszor ak­kora, mint 1950-ben volt, és egyre nagyobb részt képvisel­nek benne a gazdasági együttműködésen és a koope­ráción alapuló áruszállítások. — A mostani árusereg­szemle jelentőségét aláhúzza az is, hogy az idei év negye­dik ötéves tervidőszakunk utolsó esztendeje. Az eddig eltelt négy évben — mint a Magyar Szocialista Munkás­párt közelmúltban lezajlott XI. kongresszusának határo­zata is megállapította — nép­gazdaságunk tovább fejlő­dött. — A magyar ipar teljesítő­növekedését hogy az előző év 650 vállalatával szemben 880 hazai kiállító mutatja be termékeit — Mivel a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár a be­ruházási javak szakosított nemzetközi vására, ezen ki­emelkedő helyet foglal el a magyar gépipar, amelynek termelése 1950 és 1974 kör zött több mint tízszeresére nőtt, s termékeinek körül­belül egyharmadát külföldön értékesíti. A műszaki fejlő­dést tükrözi az a tény, hogy a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó vállalatok és szövet­kezetek itt felsorakozó mint­egy 3500 termékének 10 szá­zaléka először mutatozik be. — A Budapesti Nemzetkö­zi Vásár jól tükrözi a tudo­mány. a kutatás termelőerő­vé válását és azt, hogy a vá­sár egyre fontosabb helvet tölt be a világ kereskedelmi és műszaki szakembereinek találkozóhelyeként. — Magyarország mint ke- reskedélmi partner iránti nemzetközi érdeklődés nyilvá­nul meg abban, hogy 24 or­szágnak több mint 900 kiál-. lítóját üdvözölhetjük a mos­tani vásáron. Ha figyelembe vesszük, hogy a szocialista (Folytatás a 2. oldalon) Alkotószoba és parkerdő Épül az ipolytarnóci őslelethez vezető út Cél: a pártmunka hatékonyabb segítése Megyei pártarchívum-vesetők lájértekezlete Salgótarjánban Pompás környezet, pata­kokkal díszített völgyek, fenyvesekkel, akácosokkal borított combok, hegvek. Ipolytarnóctól keletre a buja természet szinte eredeti ál­lapotában maradt fenn. a ci­vilizációs ártalmak ezen a környéken még nem jelent' keztek. Az erdők csendjét azonban manapság gépek zú­gása veri fel. Exkavátor, föld­gyalu. dömperek dolgoznak egy új erdei út építésén. A világhírű ipolytarnóci őslelet­hez vezető utat építi a szé- csényi ÉPSZÖV. A kitűzést idén február­ban elvégezték és hamarosan megtörtént az építési terület átvétele is. A szövetkezeti MÉllalai *w*ozói Április végén láttak munkához. Különböző műtárgyakat (hidat, áteresze­ket) már elhelyezték a föld­ben. Az 1600 méter hosszú út pormentesített lesz. Szé­lessége három méter, a két padka pedig másfél-másfél méter. A kivitelező vállalat ■ ígérete szerint a munkával az első fél év végére végez­nek. Az út építésére a me- gvei tanács fejlesztési alap­iából — mint Becker Judit, a meavei tanács tervosztályá­nak főmérnöke elmondotta — mint egy hárommillió forintot fordítanak. Az út végén busz­fordulót és parkírozót alakí­tanak ki. hiszen onnan még mint egy kétszáz méter hosz- szm gyalossétát kell lenni • híres miocén korabeli leletek eléréséig. A turisztikai látványosság, a természettudományi híres­ség zavartalan megtekintésé­hez jelentős lépés az út el­készülése. de további tenni­valók is szükségesek. Ez már az Országos Természetvédel­mi Hivatal feladata. A kör­nyéken mintegy száz hektár­nyi területet már kisajátítot­tak. Az idén várhatólag be­kerítik a területet. A leletek fölé védőepületet emelnek, a kutatók számára vendégszo­bákkal ellátott alkotóházat alakítanak ki. A leletek kör­nyékén parkerdőt létesítenek, a túristák, a természet sze­relmeseinek nem kis örömé­re. Az MSZMP KB, Párttörté- munkához, neli Intézete tájértekezletet gyűjtés, szervezett Salgótarjánban, az technikai MSZMP Nóigrad megyei Bi­zottságának székházáhain má­jus 21—22-ére. A tanácskozás kezdete annak a tájértekez­let sorozatnak, amely meg­előzi az archív umvezetok ősszel sorra kerülő országos tanácskozását. A megbeszélé­sen Borsod, Fejér, Hajdú- Bihar, Heves, Szaboies-Szat- már, Szolnok és Nógrád me­gye archívumvezetői vesznek részt. Ott volt az első napi tanácskozáson dr. Boros Sán­dor, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára. Tegnap, a tanácskozás első napján, a me&iei archívumok középtávú — ötéves — tervé­nek eddigi tapasztalatait. a következő ót ejtendő felada­tait vitatták meg a résztve­vők, dr. Szerényi Imre, a Párttörténeti Intézet csoport­vezető instruktorának elő­terjesztésében. Az előadásban és a vitában többek között szó esett arról, hogy az el­múlt években az elvi, mód­szertani kérdések rendezése következtében javult a párt­archívumok tudományos­technikai feldolgozó munkája. A következő évek feladatai között említették a tanácsko­zás résztvevői, hogy az arc­hívumok a korábbinál haté­konyabb segítséget adjanak a pártmunkához, a propaganda­Ezért az irat. a tudományos, feldolgozó tevé­kenység további javítását, új formák és módszerek alkal­mazását, valamint, a publiká­ciók számának és témaköré­nek szélesítését hangsúlyoz­ták. A továbbiakban, tájékoztató hangzott el a katalógus­előkészítő bizottság eddigi tevékenységéről, s további le­hetőségeiről. Majd a tanács­kozás résztvevői rövid város­néző sétán vettek részt, s meglátogatták KaranCsbe- rényben a Nógrádi Sándor nevét viselő felszabadulási és partizán-emlékmúzeumot. Ma tovább folytatja mun­káját a megyei archivumveze- tők táj értekezlete. Ozsvárt Lőrinc archívumvezető elő­terjesztésében meghallgatják a Nógrád megyei archívum tevékenységének — az MDP iratok rendezésének — eddigi tapasztalatait, az iratbegyűj­tés. a tudományos-technikai feldolgozó munka eredmé­nyeit, gondjait. Az előadást vita követi, majd a megyék képviselői megtekintik az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárát és tapaszta­latokat gyűjtenek a megyei pártarchívurriban is. A két­napos tanácskozás tapaszta­latait dr. Szerényi Imre fog­lalja össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents