Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

V Mozgalom, nem kampány Nózsaiak és a — Na. most kapkodhatják fejüket a vezetők — mondták a nézsai termelőszövetkezet tagjai a Központi Bizottság december ötödikéi határozata megjelenése után. A fogadta­tás, ami az első reagálásokat illeti, egyértelmű volt. — Azután rádöbbentek: nemcsak a gazdaság vezetői kaptak feladatot a végrehaj­tásban. Többről van szó — ezt már Szalai István mondja a nézsai pártvezetőség titkára, amikor arról esik szó: mi is történt a tsz-ben a KB-hatá- rozat megszületése óta. — Párthatározat, így a megvalósításban elsősorban a párt tagjaira kell számíta­nunk. Az alapszervezetben mindössze huszonhat kommu­nistát számlálunk. Nem sok, de nem is kevés.. . Azt mondják: kicsi a bors, de erős. Ez vonatkozik a né­zsai tsz pártszervezetére is. Először megvitatták, feldol­gozták a határozatot, s már látták, hogy nemcsak a veze­tőknek akad tennivaló, ma­guknak is van feladat épp elég. Az idei tervet tárgyaló közgyűlésen a már korábbi szenvedélyes viták után elfo- godták a takarékossági intéz­kedési tervet. S ezzel elkez­dődött a végrehajtás. — Szerencsés helyzetben vagyunk. A tsz ágazatvezetői, elsősorban vezetői tagjai az alapszervezetnek. Pártmunka­ként kapták, hogy a maguk területén növeljék a haté­konyságot, csökkentsék a ter­melési költségeket, a gazda­ságosabb megoldásokat ke­ressék — magyarázza Szalai István. Biztosak akarnak lenni a dolgukban, ezért a prémium- feltételekbe is beépítették a takarékosságra készült intéz­kedési terv végrehajtását, mint egyik feltételt. Zsebre megy tehát a ..játék” az egyénnek, a közösségnek is. — Nem kampányt indítot­tunk a decemberi határozat végrehajtására, hanem moz­galmat. Vezetőkkel és tagok­kal egyaránt sikerült megér­tetni : a hozamokat csak fe­gyelmezett munkával lehet emelni. Mert akadtak bizony lazaságok a gazdaságban, amik megszűnőben vannak. De nemcsak a fokozott ellen­őrzés, számonkérés miatt. A szemléletben is változás kö­vetkezett be — sorolja a párt­vezetőség titkára. Először úgy gondolták, ak­kor csökkenthetik a költsége­ket, ha az olajcserénél fá­radtolajat használnak fel, vagy a műtrágya mennyiségével spórolnak. A rossz „kezdemé­nyezéseknek” hamar elejét vették. — Ha a föld minősége megkívánja, kell a több ha­tóanyag — magyarázzák a szakemberek arra utalva: más helyen keresendők a ta­karékosságot szolgáló új mód­szerek, formák. S nem is is­meretlen helyen, a munkahe­lyeken- Nem kívántak többet senkitől, mint hogy optimá­lis időben, a lehető legkivá­lóbb minőségben végezze a rá kiszabott munkát. Ha ráadá­sul az időjárás is kedvez, magas hozamokról számolhat­nak majd be év végén. Hogy megértették, mi is a decem­beri határozat lényege bizo­nyítja: a tavaszi munkákat példásan végezték el, pedig a keszegiekkel való egyesülés­sel az üzemi méretek is nö­vekedtek, a takarmány-beta­karítást jól megszervezték. Sőt, négy százalékkal keve­sebb műtrágyát használtak fel. amit a tárolási vesztesé­gek minimálisra szorításával értek el. A vagonokból szinte a földre szórták ki a vegy­szereket. Csak egy példa az ésszerű intézkedések közül: a silózást korábban közvetlenül a táb­la mellett. vagy a közoonti majorban végezték el. Télen azután gondot okozott az is­tállóhoz szállítása. Most egye­nesen a telepek mellett ké­szítették a silógödröket. — Sor kerül a kukorica­szár. répafej, egyszóval a melléktermékek hasznosításá­ra is. Eddig, mintha „szé- gyeletük” volna — jegyzi meg Szalai István. A nézsai termelőszövetkezet az idén 6.5 millió forint tiszta nyereséget tűzött célul. A ta­karékossági terv végrehajtá­sának eredménye 1,3 millió forint lehet. Nagy tehát a fe­lelősség. .. — A pártalapszervezet rend­szeresen beszámoltat egy-egy ágazatot a végzett munkáról, a decemberi határozat végre­hajtásáról. A párt gazdaság­vezető tevékenységének leg­alább olyan fontos része a számonkérés, mint a felada­tok megjelölése — vélekedik a pártvezetőség titkára. Hogyan lehetne olcsóbban többet termelni? Ez a kér­dés foglalkoztatja a nézsai közös gazdaság vezetőit és tagjait egyaránt. S nem telik el szinte egyetlen nap sem anélkül, hogy a munka vala­mely területén ne találnának addig „rejtett” tartalékot. Hol a gépek kihasználtságát ille­tően, hol az új növényfajták­ra hangzik el javaslat. Mind­egy ki teszi, középvezető, vagy dolgozó. Egy a lényeg: ha az hasznosítható, ne vesz- szen kárba! A gazdaságossá­gért, a magasabb hozamokért, a párthatározat végrehajtá­sáért. .. Szabó Gyula .99 Az ^Jzaplan segít a hegesztésben A szófiai hegesztési intézet munkatársai új berendezést dolgoztak ki az elektródák­nak a hegesztőgéphez való rögzítésére. Az „Izaplan” je­lentős mértékben egyszerűsíti az elektromos hegesztés fo­lyamatát. Az „Iaaplan”-t sikerrel pró­bálták ki külföldön is, így a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Angliában, Japánban, Fran­ciaországban, az Egyesült Államokban, és több más or­szágban. TÖRÉKENY, jólápolt. ked­ves, ugyanakkor határozott egyéniség benyomását kelti már az első percekben Ba­lázs Gyulóné, a ZIM salgó­tarjáni gyárának műhelybi­zottsági titkára. A sai tolóban teljesítménybérben dolgozik, mint ponthegesztő. Azt mondja: — Menjünk távo­labb, ott kisebb a zaj. nyu- godtaíbban. beszélgethetünk. — Hogyan pótolja a ki­esést? — Majd csak sikerül va­lahogy — szól határozottan, de kedélyesen. — Nagyon szeretem ezt a munkát — folytatja. — Nem tudnám másutt magamat el­képzelni. Valószínű azért, mert kislánykoromban itt kezdtem, nagylányként itt folytattam, s azóta is itt va­gyok, mint asszony. Dolgoz­hatnék könnyebb beosztásban, de nem vállaltam, mert ott kevesebb lett volna a kere­set. Nekem pedig tíz év óta egyedül kell gondoskodnom két gyermekemről. Tizenhét éves fia Gyöngyösön elektro­műszerésznek tanul. — Nehezen sikerült felvé­tetni. Azt mondták. hogy csak Heves megyeieknek tud­nak helyet biztosítani. Tudja milyen az édesanya, ha gyer­mekének jövőjéről van szó. Ért sem tettem mást! Nem hagytam aranyiban! Megfel­lebbeztem a döntést, megjár­tam minden fórumot. míg végre sikerült elintézni. Még így is fél évig. havi 500 fo­rint albérletet fizetett a fiam. Ha erre gondolok, csupán az fáj. hogy nagy gondomban, akkor magamra hagytak. a vállalat sem segített. No. de ez is elmúlt — enyhül meg a hangja. — Minek a régi sé' Mi valósult meg, mi maradt el a tervekből? Az MSZMP Központi Bi­zottsága tavaly decemberi ha­tározata után valamennyi vál­lalatnál részletes intézkedési tervek készültek. Az úgyneve­zett komplex tervek a terme­lés hatékonyságának, gazdasá­gosságának fokozását, az üzem- és munkaszervezést, az anyag- és energiatakarékossá­got is magukban foglalják. Hogyan sikerült a terveket széles körben ismertetni, a végreha j tást megszervezni ? Milyen tapasztalatokkal szol­gál a folyamatos ellenőrzés? Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk Józsa Pállal, a Nóg­rádi Szénbányák szervezési osztályának vezetőjével és Molnár László csoportvezető­vel. A következőket tudtuk meg. — Az első negyedévről szó­ló beszámolók igazolják, hogy az üzemek gazdasági, mozgal­mi vezetői igen széles körű nyilvánosságot biztosítottak a tervek megismertetéséhez. Termelési tanácskozásokat, szocialista brigádértekezlete­ket és az üzemi demokrácia legkülönbözőbb formáit fel­használták erre. Anyagilag, erkölcsileg is jól ösztönöztek a végrehajtásra mondja Józsa Pál. — Milyen kézzelfogható eredmények vannak? — Az üzemanyag- és ener­giatakarékosságra készült sza­bályozás, a fokozott ellenőrzés már a tervezettnél nagyobb eredményt hozott. Benzinből, gázolajból és villamosenergiá­ból is többet takarítottunk meg. Rézből, alumíniumból, hengerelt acéláru alapanyag­ból úgyszintén, amiről egyéb­ként már korábban a Nógrád is hírt adott. Véleményünk szerint azonban még ezen a területen is vannak tartalé­kaink, amit a jövőben hasz­nosítani kell — mondja Mol­nár László, majd így folytat­ja: — A frontfejtések előkészí­tésére, indulására, a lefogyó fejtések pótlására is készült ütemterv, ami már az átállá­soknál jó szolgálatot tett. Ezt még lehet a jövőben tökélete­síteni, finomítani. A széntermelésnél a műsza­ki fejlesztés legfontosabb mu­tatói a gépi jöveszbés, rako­dás és szállítás arányának alakulása. Az elmúlt negyed­évben mindhárom tervezett mutatót túlteljesítettük. Érde­mes itt az országos számok­hoz és az elmúlt évi eredmé­nyeinkhez hasonlítani. Gépi jövesztésben az országos átlag tavaly nem érte el egészen a 44 százalékot. Nálunk ez az arány 37,2 százalék volt. Az elmúlt negyedévben már a szén csaknem 47 százalékát géppel jövesztettük. A gépi ra­kodásban a tavalyihoz viszo­nyítva csaknem 5 százalékos az arányjavulás, de az orszá­gosnál még mintegy 10 száza­lékkal alacsonyabb. A gépi el­szállítás aránya 94,2 százalé­kos, ami már hosszabb idő őta meghaladja az országos átlagot. Mindez bizonyítja, hagy a gépesítés lehetőségeit a tervezettnél jobban sikerült hasznosítani. Megnyugvásra persze nincs ok, mert ezen a területen még nagyobb előre­lépésre van szükség. — Bér- és normaintézkedc- sek is szerepeltek a tervben. Történt-e változás? — Véleményünk szerint ezek az intézkedések terv szerint megvalósulnak. A bér- intézkedések, normakarban­tartás célja, hogy a legfonto­sabb területekre ösztönözzön. A külszíni kötélpályái szállí­tásnál a munkahelyi körülmé­nyekhez jobban alkalmazko­dó, ösztönzőbb bérezést ala­kítottak ki. Ezzel a korábbi feszültség mérséklődött. A teljesítményben dolgozók ará­nyának növelése is cél. Ez a munka is elkezdődött. Igeit indokolt volt egyes helyeken a normakarbantartás. A felül­vizsgálatot megfontolt intéz­kedések követték. Több he­lyen az iránykereseteket is növelték. A fatelepeken, anyagdarabolóknál, a gép­üzem egyes területein és a faipari részlegeknél történt módosítás. Több helyen az országos norma és bértételek alkalmazására tértek át. Ezt a munkát is természetesen to­vább kell még fejleszteni . — mondta Józsa Pál. — A kiegészítő termelésnél a gazdaságos termékstruktúra kialakítása szerepel a terv­ben. Mi valósult meg ebből? — Ügy gondolom, ez a terv folyamatosan megvalósul, mi­vel éppen a megtett intézke­dések hatására már az első negyedévben 7 millió forint árbevétel-többlet született a kiegészítő tevékenységen — mondja Molnár László. Eddig általában az eredmé­nyekről volt szó. Vajon ilyen egyértelműen jól halad a párthatározat végrehajtása a komplex terv valóraváltása ? Ügy tudom, vannak gondok is, amelyekről szintén szeret­nénk hallani. — Valóban több területen gondjaink vannak. Szénter­melésnél például a minőségi mutatók teljesítésében elma­radtunk. A szén fűtőértéke át­lagosan 144 kalóriával alacso­nyabb volt, ami az árbevé­telt kedvezőtlenül befolyásol­ta. Kétségtelen, a belkereske­delem igényváltozása, a mén- kesi vető- és szénelvékonyo- dás is gondot okozott, de azért az embereken is sok múlik. Javítani kell a munkát a jövőben, hogy ezt az elma­radást pótolhassuk. — Év elején intézkedés született, hogy aknánként és munkafolyamatonként a havi telepítési terveknél részlete­ken vizsgáljuk a műszak fel- használást. Ez meg is történt folyamatosain, de a célt nem sikerült elérni. Az üzemeknél az úgynevezett egyéb műsza­kokból többet használtak fel, ugyanakkor a teljesítményben mérhető műsaakszámot nem teljesítették. — A kieső műszakok ará­nya sem javult. Tavaly egész évben 20 218 nappal esett ki a tervezettnél több, betegség cí­mén. Az elmúlt negyedévben már 13 ezerrel, az összes ki­esők aránya 3,5 százalékkal nagyobb, ami figyelmeztet a jövőre. — Mást is említhetnénk. Az acéltámokkal, acélsüvegekkel kapcsolatos gazdálkodás is ja­vításra szorul. A veszteség csökkentését terveztük, ugyan­akkor növekedett az elmúlt negyedévben Kányáson és Ti- ribesan. Ez figyelmeztet, — Tavaly kialakítottuk a mezőköltségek vizsgálatának módszerét. Ezzel sem foglal­koznak még megfelelően min­denütt, pedig fontos lenne. Ezek a számok képezik ugyanis az új szénvagyon-gaz- dálkodási' számítások alapját — mondta az osztályvezető. A Nógrádi Szénbányák pél­dája bizonyítja, hogy mennyi­re fontos a jó tervek rendsze­res elenőrzése, számonkérése. A kezdeti eredmények mellett ugyanis nagyon sok még a tennivaló, hogy maradéktala­nul megvalósuljanak a komp­lex tervben foglaltak. B. J. Munhásarcok A műhelybizottság titkára relmeket felhánytorgatni. Nem magyarázatképpen, de ezt az egy esetet kivéve min­den segítséget megkaptam és megkapok a gyár vezetőitől. Tízezer forint kamatmentes kölcsönt adtak a házam 'ta­tarozásához. Saját erőmiből kellett visszafizetnem. Még az a szerencse, hogy a gye­rekek megértőek, nem köve” telőznek. Belátják, hogy csak azt tudjuk megvenni, amire a keresetemből futja. Hogy mennyi energia, ten- niakarás, fáradhatatlan küz­dés lakozik ebben a barátsá­gos munkásrasszorayban. rnu- tatja az is, hogy a munka és a gyermeknevelés mellett el­végezte a nyolc általánost, most pedig esti középiskolá­ba jár. Ennek kapcsán a kö­vetkezőket mondja: — Ha ta­nul az ember, akkor értéke­sebbnek érzi magát. Tudás nélkül gyermekeinek sem tud segíteni . . . Küzdelmes, gondokkal teli. de céltudatos éle tutién édes­anyja mindig ott állt mel" lette. Ö vigyázott a gyerekek­re. — Nyugodtam dolgozhat­tam. mert tudtam, hogy jó helyen vannak. úgy vigyáz rájuk édesanyám, mintha én lenmáik ott velük. Ilyen körülmények között indult el a közéletiség útján, mások szolgálatára. — Mindig szerettem foglal* kozni az emberekkel, segíteni ügyes-bajos dolgaik elintézé­sében. Négy évig voltam szakszervezeti bizalmi. Utána megválasztottak a műhelybi" zottság titkárának. Ügy ér­zem, sikerült megfelelő kap­csolatot kialakítani a tagság' gal. — Mit szóltak ehhez a fér­fiak? — Eleinte nem nagyon akartak elismerni, aztán be­látták, hogy nekik kell vál­toztatni, mert ha sokáig ezen az állásponton vannak, akkor nem tudunk eredményesen együtt dolgozni. Sok segít­séget kaptam és kapok Gyön­gyösi Lászlótól, ajz üzem ve­zetőjétől. Bármilyen kérdés­sel fordulok Kral Józsefhez, a pártalapszervezet titkárához, tőle is minden segítséget meg­kapok. Vita, véleménykülönb­ség van. Ez velejárója a napi munkának. Ilyenkor nem az számít, hogy ki mondja, hanem kinek a véleménye szolgálja legjobban az ügyet, a közösséget, a fejlődést, aiz igazságot. így hát egyszer ne­kem, másik esetben pedig a művezetőnek, üzemvezetőnek, vagy másnak van igaza. Nem kívánhatom, hogy mindig velem értsenek egyet, amikor annak semmi alapja sincs. Eddig még sikerült a vitás kérdésekben mindig meg­egyezni. — Mi foglalkoztatia most? —A jövés-menés. Itt az üzemiben, piszkos is, nehéz is a munka. Aki itt akar ma­radni és szereti a pénzt, an­nak mpdja van erre. Az idén is oda adtuk a nagyobb bért. ahol valóban fogdmeg mun­kát követel a vezetés. Nem kisebb gondot, mint 280—300 dolgozótársának szolgálatát vállalta magára, pedig gondjai neki is van­nak, Mégsem ezt említi. A cselekvést sokkal többre tart­ja. Mint műhelvbizottsási titkárnak a sok kedvező, em­beri szívet melengető és se­gítséget jelentő igenek mel­lett, időnként nemet is kell mondani. Ez utóbbi miatt sokszor értetlenségben része­sül. De nem tehet mást! A nemet is becsületesebbnek tartja, mint a mellébeszélést. — Kik segítik önt iobban: a férfiak, vagy a nők? — Az utóbbiak. Nehogy azt hiigyje, nekik akarok ezzel kedveskedni. Ha A MOSTANI választás­kor megkérdeznének és sza­vazhatnék. akkor én erre az őszinte, nyílt, egyenes beszé­dű és egyenes beszédet ked­velő múnkósasszonvra sza­vaznék. Ügy látszik, vélemé­nyem találkozott a kollektí­váéval, mert a május 13-án lezajlott választáskor ismét őt választották meg a mű­helybizottság titkárának. A nehéz, de szép társadal­mi munkájához kívánunk ió egészséget, sok sikert és mi­nél több önkéntes, iól dolgo­zó társadalmi aktívát. V. K. NÓGRÁD - 1975. május 20., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents