Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

Képernyő előtt Krélaraiz Tamási vironrói Amire Szabó Dezső csak vágyott, azt Tamási Áron, a tanítvány megvalósította: re­génnyé növelte a mesét. Sőt. a mesének helyet keresett és talált drámáiban is. Ez ju­tott mindenekelőtt eszembe, amikor a képernyőn rendre' misra megjelentek egv-egy drámájának kurta vagy hosz- szabb je'enetei. mintegy szö­veges illusztrációként Illés krétarajzához, amellyel — néhány odavetett vonással — az ismert vagy nem ismert, az elfelejtett vagy el nem felejtett írót akarta bemutat­ni a kortárs és a ióbarát szere te tével. Már a válogatás is kiváló, hiszen nemcsak lí­ráját, szellemiségét, hanem dramaturgiai lázadását is bemutatja Tamásinak. Tamá­si Áron nem színdarabot, ha­nem játékot ír. kisajátítja a színpadot, s oly egyénien mozgatja alakjait a deszká­kon, mint Claudel vagy Gi- raudoux színháza. Színpadi, ábrázolási technikája a Pi- randellóévál rokon, csak ke­vésbé torzító. hiszen az ő mesealakjai azért búinak ál­arcba. azért burkolóznak me­sebeli csodákba, hogy szaba­dabban cseveghessenek az elet valóságáról. Bizonyára sok néző fülét megütötte a sajátos, zengze- tesen költői. Tamási Áron-i hang. ami a maga korában újdonságnak. napjainkban hiánycikknek számít, legfel­jebb Németh László és Illés Gyula drámáiban találko­zunk vele, csakhogy mérsé­keltebb formában, Hiszen dí­szesebb szóköltéssel lehet ke­resni az igazságot az olyan drámáiban. amely mesebeli cselekményben, mesebeli fi­gurákat mozgat. A mese kí­vánja a csoda mellett a tré­fát. a derűt is. Tamási elv­kor kitűnő mókamester. aki humorát is a néptől, széke­lyeitől kölcsönözte. Viszont az is igaz. hogy tréfáit min­dig mintha némi keserűség árnyékolná be. mintha szer­zője hányatott, megpróbálta­tásokkal teli élete visszhan­gozna azokban. A kritika oly­kor tanácstalanul állt művei előtt, olykor ledorongolta, de azért mindig akadt, aki — mint mesebeli kűtban a vizet — meglátta a Tamási Áron­drámák — bocsánat: játékok! — mélységét. Nekünk, most könnyebb dolgunk volt: Il­lés Endre szelíd szóval a lé­nyeges látni vad ókra irányítot­ta tekintetünket. Az „Énekes madár”-bam. a népmesék gazdag tárából táplálkozó, tréfálkozó Tamási mutatkozott be. Lám. ami a számító asszonyoknak nem sikerült, sikerült asz a szerel­mes kicsi lánynak. Szíve erős nagy szerelmével el tudta mozdítani a falat, s mi mer iUetöditünk, meghatódtunk a síép érzések hallatáin, a két fiiataJ. találkozása láttán. A „Tündöklő Jeromos”-ban már meghökkentőbb. megrá- zóbb. fájdalmasabb és áttéte­lesebb a humor. Valaki elő­jön. a távolból, a semmiből és otromba frázisokkal szédíti a népet. Szálhámosi fellépésé­vel pénzt. odaadást csikar ki, s hogy néntribun voltát, népbarát magatartását igazol­ja, bankókat dob oda. abból, amit tőlük csalt ki. De a megcsalt, megalázott emberek csak annak hisznek, aki kö­zülük való. A „Vitéz lélek” a legmo­dernebb hatású, leslázadóbb dramaturgiáid mű, telistele nagy szomorúsággal, a há­ború felett mondott ítélettel. Eljön az egykori választott lány — aki immáron asszony —, hogy férje jelenlétében bocsánatot kérjen, amiért nem várt hat esztendőt a katona­ságnál eltűntnek nyilvánított fiúra. Ez pedig átvállalja — sírig tartó féleségnek — az ismeretlen Látogatótól a négy­éves korában meghalt lánvt, mintha ma is élne. mintha húsz éves lenne, lélek által. S csodálatos, hogy ez a mítoszteremtő Tamási is mennyire a realitások tala­ján tud maradni. És ugyanígy végigkísérhet­nénk a többit is, amelyek már címükben is az abszur­dumai sejtetik: Hullámzó vő­legény. Boldog nyárfalevél. Hegyi patak. Mintha a ter­mészet fia a természetet óhaj­taná megszólaltatni, ami ott él az egyszerű kétkezi ember­ben. izmai rezdülésében- A jeleneteket színművészek né­pes sora vitte képernyőre, igazán sikerrel. Mégis hadd emeljünk ki néhány nevet: Máithé Erzsi, Pásztor Erzsi. Hűvösvölgyi Ildikó. Raksányi Gellert Novák István, Sütő Irén, Halász Judit, Sztankay István, Egri Márta. Joós László. S hatásosan segítette szín­re hozni az ezeregyéiszaká­nak ezt a sajátos, eóbés vi­lágát Káplár Ferenc, az ope­ratőr és Lengyel Gvörav, a rendező is. S bizony, az is hatásos kezdeményezésnek bizonyult, hogy a bemutatást nagy tapintattal a kertére, a barát végezte. Illés Endre — ismétlem — kitűnő útikalauzunk volt Tamási Áron színes mesevi­lágában. (b. t.) Nyári lusagi mozibérlet’ A Nógrád megyei Moziüze­mi Vállalat az idén is kibo­csátja az ifjúsági mozibérlete­ket a június 5-től szeptember 3-ig terjedő műsoridőre. A kedvezményes mozi látogatásra jogosító bérleteket minden ke­resettel nem rendelkező álta­lános és középiskolás tanuló, a felsőfokú tanintézmények nap­pali tagozatos hallgatója és sorköteles katona megvásárol­hatja. A bérlet két részből áll. Az úgynevezett ifjúsági bér­letjegy a bérletet kibocsátó filmszínház havonta 1-1 meg­jelölt előadásának látogatására jogosít, különdíj fizetése nél­kül és bérlettulajdonos által szabadon választott ülőhelyre. Az ifjúsági bérletszelvények tulajdonosai az érvényességi időn belül hét előadást tekint­hetnek meg a megye bárme­lyik filmszínházában, ök a iegalacsonyább helyárat fize­tik a legmagasabb értékűért is. A bérleteket egészen olcsó áron a mozik pénztárainál és az iskolai szervezőknél lehet megváltani, s ők adnak rész­letes felvilágosítást is. Üjabb NDK beli vígjátékot mulatnak be Az Állami Déryné Szinház né­hány hónappal ezelőtt hatalmas si­kerrel játszotta szerte az ország­ban Rudi Strahl, német demok­ratikus köztársaságbeli író víg- játékát, az Éva és Adám-ot. A mai fiatalok érzelmi, családi prob­lémáit a humor oldaláról bemuta­tó mü hazájában is olyan nagy figyelmet keltett, hogy a fiatal szerző megírta a címben szerep­lő fiatalok történetének folytatá­sát. A Folytassa Éva és Ádám cí­mű vígjáték ugyanazzal a művé­szi gárdával kerül bemutatásra, mint az elődje. A darabot Csong­rádi Mária, Jászai-díjas művész rendezte a díszleteket Wegenast Róbert, a jelmezeket a Jászai-dí­jas Rimanóczi Yvonne tervezte. A címszerepet Bessenyei Emma és Orosz István játssza. Mellettük fontos szerepet kapott még Döm- södi János. Váradv Vali, Komlós Rób?rt. Bihari Zoltán. A mű e:so b«r"-.-vy!-Héját május ■ 20-án tartsák » «•'•’■■O'*? bur,~r!esU teulich Gyula t C ‘• i színpadán. Mai tévéajánlatunk 20.05: H. Bartha Lajos: Em- A felszabad olással megválto- berslrató. TévéfiLm. zó társadalmi feltételek új A balladái hangvételű tévé- élet ég létformát követelnek, film egy olyan emberről szól, de Cseroik makacsul halad a aki görcsösen ragaszkodik maga útján, sorra elmulasztva bejéplántálódofct és egyre in- a közösségbe olvadás leheitő- kább idejét múlt céljaihoz, ségét. Egyre inkább magára ideáljaihoz. A Csernyik And- marad, egyre inkább elvadul, rás féle életfelfogás össze- s ennek az életúnak a vége tett, hangsúlyos benne a szer- törvényszerűen az értelmet- zéei, gyarapodási vágy, de len halál, mely nemcsak a motiválja egyfajta. konokság főhős testi halálát, de az él­és a természet, az állatok tala képviselt történelmileg már-már mániákus szeretete túlhaladott hamis életcélok is. halálát is jelenti.----------------------------------------------------I Ú j névtani kiadvány Az Akadémiai Kiadó új- Negyedszázados harc címmel donságai közt említést érdé- mofit megjelent kronológia; ez mel Hajdú Mihály nyelvtu- a munkásmozgalom történeté- , . . , , , . „ , nek minden fontos eseme­domanyi ertekezese, a Buda- nyét, illetve dátumát időrendi pest utcaneveinek ^névtani sorrendben közli, 1919. au- vizsgálata. A hazánk és a gusztus 1-től 1945. április 4- munkásmozgalom története ig. A fontos történeti forrás­tant érdeklődőknek régen munkát Szabó Ágnes és Vér­nélkülözött segítséget jelent a tes Róbert szerkesztette. Portré: A szavalóverseny A műsoridő véges, termé­szetes tehát, hogy az adás­idő perceit szinte patikaimér- legen kellett szétporciózni a József Attila-szavalóverseny döntőjének 19 résztvevője között. Nem jutott sok idő a győztesnek sem arra, hogy — Simon István költő-mű­sorvezető vele készített vil­láminterjúja során — alapo- pasabban bemutatkozzék. Most tehát, műsoridőn Gieler Ferencé a szó: — A pesterzsébeti Csili, a nagymúltú Vasas művelődé­si ház Soós Imre színpadá­nak tagja vágyók. A kapos­vári döntő felé az első lépést talán az általános iskolai ünnepségeken elmondott ver­sikékkel tettem De bizonyára már ide számítható, hogy a szakközéipisko’ában másod­évesen sikerült szavalóver­senyt nyernem egy. az isko­la többi versmondóia közül erősen kiemelkedő diáktár­sammal szemben. Katona­NÓGRAD - 1975. május 20,. kedd időmben pedig hadseregveree­nyen győztem — Mint géplakatos, majd mint diszpécser is kitartot­tam a-z amatőr veremondás mellett, s az utóbbi években még inkább meg tudom ol­dani a heti két próba és a szépszámú fellépés beilleszté­sét napi időbeosztásomba. Gieler Ferenc nem előz­mény nélkül lett első az or- kívül szágos érdeklődést és vissz­hangot kiváltott versenyen: tavaly részt vett a Csili csa­patával a Szóljatok, szép sza­vak versenysorozatán, s második helyezést ért el a Betyárballadával. a magyar nép és a környező népek sze­génylegény-költészetét bemu­tató összeállítással. Az idén, az április 11-i kaposvári dön­tőn (pedig egyéni első lett Illyés Gyula: Óda a törvény­hozóhoz című versével. A felszab aduiá* évében szü'etett. tehát most 30 éves a materművész arcát a tv-bő! százezrek ismerték meg. A verseny óta nagyon sokan, is­meretlenek is megállítják. Belsőépítészeti kiállítás Balassagyarmaton Sokat olvasunk, hallunk, beszélünk városépítészetről, épületépítészietről, de kevés szó esik a belsőépítészetről. Major Máté építész, akadémi­kus szeriint az ezért vauimért az építészet egyetemes és a mai munkamegosztás a gya­korlatban egyre inkább el­szakítja egymástól ezt a há­rom komponenst. Hogy ez helyes-e így nem feladatom megítélni, hogy mégis többször végignéztem ezt a kiállítást, aiz azzal ma­gyarázható, hogy mindig érdekeltek a klasszikus kép­ző- és iparművészeti hagyo­mányok és kiváncsi vagyok a modern belsőépítészetre irányuló törekvésekre. Amit a belsőépítészet lét­rehoz. azt szinté saját bőrűn- kön tapasztalhatjuk: például azt, hogy kényelmes, hasz­nálható, esztétikus és gazda­ságos-e a belsőépítészet mun­kája. anyagában pedig szerepel a belsőépítészet, így már a kis­diákok sem állnak értetlenül a fotódokumentációk előtt: az irodák, üzletek, portálok, éttermek, kávéházak, boro­zók, cukrászdák, házasságkö­tő termek, óvodák, műemlék- épületek belső tereit, lakóte­lepek, lakásbelsők, berende­zési tárgyak, bútorok, válasz­falak, falburkolatok ési ipari berendezések. belsőépítésze­tének fotódokumentumai előtt. A korszerű építészet elveit hirdető belsőépítészek, for­matervezők. iparművészek, nem az esztéták elvont tol­vajnyelvén fejezik ki céljai­kat, egyéni és társadalmi ma­gatartásukat. Mindenki meg­értheti a közel félszáz Mun­kácsy—Ybl- és nívódíjas bel­sőépítész műveit. Találni köztük isimerŐ6t. sőt. „földit” is. Kovácsi László Munkácsy- díj'as építész, aki a Munka Érdemrend arany fokozatát is elnyerte, Nógrád megyei, Szécsénkén született es alko­tásai között nem kisebb je­lentőségű mű található, mint a budapesti Hotel Interoonti- nentál, és a tatai Halászfalu belsőépítészeti munkái. Király László építész neve is isme­rős a megyében, ö tervezte a salgótarjáni Pécskő Üzlet- ház bel6Ő tereit, bútoregysé­geit. Heczendiorfer László Munkácsy-díjas belsőépítész a balassagyarmati városi ta­nács házasságkötő termét ter­vezte. A művész mostanában, leginkább nagyipari bútor­tervezésben. tüntette ki ma­gát. A gyarmati kiállításról Aragon szavai jutnak az eszünkbe: ,.Semmi sincs ki­merítve, sem az irodalomban, sem a művészetben, még ke­vésbé az építészetben” — a belsőépítészetben. —él eke« ér* — Ezért is volt különösen ta­nulságos Miké Sándor, Mun­kácsy-díjas építész megnyi­tó beszéde, amelyben szólt a belsőépítészek. munkájáról, az anyagtechnológiai, funk­cióbeli, és esztétikai értékek egységéről. A kiállítások látogatói kö­zött mindig sok a diák. Eb­ben is az iskola és a köz- művelődés kapcsolata nyil­vánul meg. A galéria rangos kiállításaival a vizuális mű­vészetre nevelést segíti. Az általános iskola tantervi Délutáni séta. — ki — győzteséről gratulálnak neki. Ez, meg a jutalmul kapott könyvvásár­lási utalvány és a külföldi út nagy öröm számára, de az sem mellékes, hogy a területi és az országos döntök nyilvá­nossága új híveket szerzett a magyar költészetnek. Erre példának említi egy 62 éves ismerősét, aki személyes ér­deklődésből kapcsolta be a tv-t, a „Feri fiú” szereplése­kor. s megvallotta: most fe­dezte fel, hogy milyen él- ménytadó lehet egy szép köl­temény. Gieler Ferenc portréját ta­lán teljesebbé teszi, hogy nem álszerénységből, hanem meg­győződésből mondta: — Az én 45 pontommal szemben „csak” 42 pontra ér­tékelt Tóth Zsóka, a tatabá­nyai Bányász Színpad ver­senyzője, ma alighanem az ország legjobb amatőr vers- mondója! Ha előadói adatá­nak jobban megfelelő verset választ. könnyen megfordít­hatta volna a verseny vég­eredményét. .. Csorna Bei» Gondolatok a felnöttoktatásröl t A FELNÖTTNEVELÉS, a felnőttoktatás szükségességét a társadalmi és az egyéni élet vonatkozásában aligha szükséges bizonyítanunk. A neveléstudomány, a lélektan már nagyvonalakban le is rakta ennek elméleti alapjait és jelentős műhelymunka folyik szerte az országban a minél jobb módszerek és formák kidolgozásáért. Erre utalt töb­bek között a négy megyei szerv nagyon jó szándékú, po­litikailag aktuális közös rendezvénye, a felnőttoktatási konferencia­Az elhangzott referátum és több felszólaló Js helyes alapról, a társadalompolitika és a gazdasági fejlődés kö­vetelte fejlődésigényből vezette le a felnőttoktatás szük­ségszerűségét. Hallottunk szép eredményekről, szervezési sikerekről, vállalatok vezetőinek pozitív szemléletéről, ok­tatási intézmények igyekezetéről. De sok tisztázatlan, a nevelőmunkán túlmutató probléma is felvetődött. Most ko­rántsem az ünneprontás szándékával, ezek közül kívánok körüljárni egyet, mely a felnőttképzés eredményezésévc! függ össze, Á konklúziók, mivel az élet által nem lezárt: problémáról van szó, alapot szolgálhatna a szakemberek elítélésének, de egy általuk folytatható vitának is. A konferencián több Ilyen és ehhez hasonló, a for­mákra utaló kifejezés hangzott el: intenzív, gyorsított, összevont, egyszerűsített vizsgarend stb. Ezek a formulák, mivel a gyakorlatban is találkozunk velük, talán joggal ingerük a felnőttoktatásért, annak eredményességéért drukkolókat. Mentségükre a felnöttnevelés elmélete és a lélektan által feltártak szolgáltak. A kérdés kiélezve így fogalmazható meg. Helyt tud. nak-e állni a rövidített, intenzív képzésben azok a dolgo­zók, akik egyébként legtöbbször önhibájukon kívül még nem művelik magukat rendszeresen? Eljutnak-e az önmű­velés, önképzés, önnevelésük szintjére azok, akik gyorsí­tott oktató-nevelő munka részesei, s így talán még felü. jetesnek is mondhatjuk műveltségi anyagukat, annak elsa­játítási szintjét? Egyáltalán eljutnak-e a készség fokára azok, akik a folyamatos tanulás hiánya miatt pszichiku­muk, valamelyik szférájában megrekedtek? Sok felnőtti sajátosság indokolja a hatékony, ered­ményes tanulás lehetőségét. Ilyen például a gondolkodás szintje. A valóban felnőtt gondolkodás önálló, kritikai gondolkodás, de a felnőttoktatás alanyaiban nemegyszer ennek hiánya válik szembetűnővé. A felnőtt gondolkodása és tanulása erősen függvénye érdeklődésének és motivált­ságának. A felnőtteket ezért kell mindig érdekeltté és ér­zelmileg is érzékennyé tenni a tanulás folyamatában., Másik fontos sajátosság — szemben a fiatal korban folyamatosan tanulókéval —, a felnőttoktatás nagy előnye, hogy a tanulók olyan élettapasztalatokkal rendelkeznek, melyek ha pozitív előjelűek, építhetünk rájuk. Ha ellen­kezik az elmélet és a helves gyakorlat eredményeivel, előbb a helytelen ismereteket, a hozzá csatlakozó érzelmi motí­vumok kiépítését kell szorgalmazni. Nagyon sok ismert, élmény, akarati készenlét, szokásforma pozitív a szakmai ismeretekben. Erre építve könnyebb a felnőttoktató dol­ga, de nagyon nehéz például a dolgozók általános iskolá­jában tanítóknak, mert tanítványaik életútjuk velejárója­ként magukban hordják a pszichikus megrekedés tüneteit. Megrekedtek a gyermekkor valamelyik szintjén, s ha szak­mai képzettségük is alacsony, képzésük nem folyamatos, ez kiterjed az egész pszichikumukra. Másik probléma a további formabővítéssel kapcsolatos. (Erre ígéretet kaptak a felnőttoktatást szervezők, segítők, végzők.) Vajon megfelelően kikísérletezett, a felnőttkori sajátosságokat figyelembe vevők, tudományosan átgondolt metodika alapján áll-e össze a tanterv, az ajánlandó mód­szer? Ez azért tűnik fontosnak, mert Magyarországon a felnőttképzést zömében ugyanazok végzik, akik a gyerme­kek és ifjak oktatói, s mint olyanok, lélektani és nevelési ismereteik is e korosztályokra vannak biztosítva. A szép képet mutató és egyre javuló statisztikai adatok mögött így az oktatóimevelői eredmény áll-e, mint gondoltuk? EZ A NÉHÁNY SOR nem vétózni akarja felnőttoktatá­sunk summáját. A felnőttek képzése, nevelése, a kibonta­kozó1 tudományos technikai forradalom korában létkérdés. Országunk nem kis energiát fordított és fordít gazdasági, társadalompolitikai okokból e humánus célra. Nem mind­egy hát, hogy a befektetés milyen hatékonysággal térül meg. Azt hiszem, mindenki egyetért .azzal, az igénnyel, hogy folytatnunk kell a felnőttoktatási konferencia által felvetett problémák elemzését. Most már hasznosnak lát­szik egy, az elméleti és oktatói gárda részére tartandó konferencia is. Néhány felszólaló megjegyzéséből utalva az eredményesség garantált. Gondoljunk csak a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek szocialista üzemhez méltó tettére, ahol a laboratóriumi dolgozók korrepetálják a felnőtt ta. nulókat, vagy a balassagyarmati szakmunkásképző intézet­nek a tanulócsoportok összetételére vonatkozó kezdemé­nyezésére. Megyénket erre az is kötelezi, hogy az egyik „gyorsitott” forma innen indult és ide tért vissza. Meg. győződésem, hogy sok jó elméleti és módszertani ismeretet, tapasztalatot hozna felszínre egy ilyen rendezvény Radácsi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents