Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-11 / 84. szám
Megnyílt az orszcsggyüies tavaszi üless2eo3ca Gáspár Sándor felszólalása (Folytatás a 2. oldalról) reket érint. Ezért ezen a területen külön, jelentősége van a jegek gyors, bürokráolamein- tes érvényesítésének, az emberséges szónak. A betegek, a nyugdíjba készülök érzékenyebbek az ügyintézés formaságaival szemben. Ezért jobban igényűik ügyeikben a szervezett segítséget, a megértő, meleg, emberi hangot. Ezt az emberi hangot törvényibe foglalni nem lehet, de el lehet és el kell várni mindenkitől, aki emberek ügyeit intézi, emberek ügyeiben határoz, hogy legyen megértő, figyelmes és türelmes irántuk. A felszabadulás óta fokozatosam vontuk be a különböző rétegeket a társadalombiztosításba és ezzel párhuzamosan fejlesztettük, emeltük a szolgáltatások színvonalát. Ez mind paragrafusokat igényelt. A fejlődésnek szükségszerű velejárója és egyik kifejezője is volt. hogy újabb és újabb jogszabályokat .kellett kiadni. A társadalombiztosítási jogszabályok eddig bonyolultak, szerteágazóak, és ezért nehezen áttekinthetők voltak. Az élet hozta magával ezt a bonyolultságot. A törvényjavaslat most teljesen úi helyzetet teremt — tiszta lapot nyit —, mert a régi jogszabályokat szinte kivétel nélkül hatályon kívül helyezi. A társadalombiztosítási törvény tervezete nemcsak tartalmában különbözik az eddigi jogszabályoktól, hanem nyelvében is. Ez a tervezet is bizonyítja, hogy lehet világosan. szakszerűen fogalmazni még a legbonyolultabb kérdéseket is. A közérthetőség a tervezet külön erénve. Tisztelt országgyűlési Számunkra már természetes, hogy szocialista államunk egyik alapvető feladata a dolgozók szociális, egészségügyi ellátásáról való gondoskodás. Ez tehát állami feladat. De itt társadalom|)iztoeításról van szó. A szóban is benne . van, hogy ennek intézése jelentős mértékben társadalmi alapon történik, ez így helyes és így van ió. Minden dolgozó kellően értékeli, hogjl a munkásemtoe- reK százezrei, mint szakszervezeti társadalmi aktívák tanácsaikkal, ellenőrzéseikkel jobbá, gazdagabbá, emberkö- zelibbé tettek társadalombiztosításunkat. Nagy emberséget tanúsítva intézik a nyugdíjba menő sokszor nagyon is bonyolult ügyeit és elviszik a betegekhez a munkahely visz- szaváró szavát, a dolgozótársak együttérzését. A betég, az öreg, a gondokkal bajlódó ember számára különösen fontos a baráti szó, az együttérzés és az önzetlen segítség. Akik ezt nyújtják, azok munkája holnap sem nélkülözhető. Az ő tevékenységükben fontos biztosítékot kapunk az új törvény végrehajtásához. Tisztelt képviselőtársak! Néhány napja ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és ezt megelőzően fejezte be munkáját pártunk XI. kongresszusa. Számos alkalom volt hát arra, ■hogy mérlegre tegyük és értékeljük eredményeinket, meghatározzuk teendőinket. Ezek között méltó helyet foglal el a ma vitatott törvényjavaslat. Az eltelt három évtized során sokat tettünk annak érdekében. hogv a dolgozó emberek igényeit egyre magasabb színvonalon tudjuk kielégíteni. Az úi törvény újabb előrelépést jelent az eddigiekhez képest, de mégsem tekinti ük örökérvényűnek. Jól tudjuk, hogy az eddigi eredmények még mindig nem olvan mértékűek, mint amilyenre szükség volna, amilyenre történelmileg vállalkoztunk. Amit eddig tettünk. ami eddig történt. arra iogigal büszkék vagyunk. Semmilyen teleim tetibem nincs szégyenkezésre okunk- Most jutattunk el odáig — és ez nagy vívmány —. hogv a következő években a fejlett szocialista társadalom színvonalára emeljük egész népünk szociális és egészségügyi helyzetét. Megteremtjük a mainál még nagyobb. biztonságot nyújtó ellátási formák egységes rendszerét, a születéstől az élet befejezéséig. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk. hogy ez a törvény a legteljesebb mértékben kifejezi mai lehetőségeinket és igyekszik kielégíteni a iogos igényeket, mert általános és egységes. A benne foglaltak minden magyar állampolgár számára érvényesek. A ma és a holnap biztonságát nyújtják. Igazságos és ösztönző. hiszen a végzett munkán alapszik, azzal méri a társadalombiztosítási javakat, szolgáltatásokat. Csak ez felel mag a szocialista elveidnek és ösztönöz a jobb munkára. Tisztelt elvtársak! Minden állampolgár élete sokoldalúan és szervesen ösz- szefomódik e törvénnyel. Megvalósulásához népünk harmincéves munkája teremtett alapot. Az, hogy amikor tehetünk majd újra egy lépést ezen. a területen, miindamnvi- umk munkáján, szorgalmán múlik. És az is rajtunk múlik, hogv a most beteri esztett törvény a gyakorlatban is jól szolgálja a dolgozó milliók érdekeit. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a maigam nevében is elfogadásira ajánlom a törvénytervezetet, ezt aranak a meggyőződésemnek a tudatában teszem, hogy törvényünk tartalma méltó szocialista vívmányainkhoz és méltóképpen fejezi ki társadalmunknak az emberről való gondoskodását is — mondta felszólalása végén Gáspár Sándor. A törvénytervezet vitája Gáspár Sándor után Bojtor anyagi, szociális felemelkedé- vaslatban egységes teljes körű iiiHni állami uazdasáei igaz- séf illetően is minőségi vál- társadalombiztosítási rend- * 1980-i„ a termeloszovetanyasági ellátásról szóló fe_ jezetét emelte ki. Nagy jelentőségűnek mondotta a törvénynek azt az alapelvét, amely a társadalombiztosítást az állam feladatává teszi. Kelemen Sándor (Bács- Kiskun m.), a kiskőrösi mezőgazdasági szakszövetkezet elnöke hangsúlyozta: olyan, társadalmunk egész körét érintő törvényjavaslatról kell dönteni, amely tovább erősíti az állampolgári jogokat és — öregség, betegség, munkaképtelenség esetén — nemcsak az állampolgárok, hanem hozzátartozóik ellátásáról gondoskodik. Ez a törvénytervezet is fémjelzi: pártunk államunk politikájában töretlenül érvényesül az a lenini alapelv. hogy a szocializmus az emberért van, és a gazdasági növekedésnek is az embert kell szolgálnia. Korpái Jánosné, (Budapest), a Pamutnyomóipari Vállalat textilfestő' gyárának csoport- vezetője hangsúlyozta: a most napirenden levő törvényjavaslat a dolgozó nép egészét érinti, napirendre tűzése politikai, vaLamimit gazdaságpolitikai szempontból egyaránt szükséges és időszerű. Kitért arra, hogy a törvényjavaslat szerint a — maximális — a havi átlag- kereset 75 százalékát kitevő nyugdíj feltétele a legalább 42 éves munkaviszony. A férfiak esetében ezt a nyugdíjkorhatárig elérhetik azok. akik 18 éves korukban kezdenek, dolgozni. A nők azonban — akiknél 55 év a korhatár — csak akkor, ha 13 éves korukban munkába állnának. Ezért kérte: határozzák meg külön a nők szolgálati időtáblázatát, hogy 55 éves korukig számukra is elérhető legyen a maximális nyugdíj. Nérheth István (Baranya), a Bicsérdi Általános Iskola igazgatója kiemelte: a társadalombiztosításiról szóló törvényjavaslat nagy pozitívuma. hogy a korábbi szerteágazó jogszabályokat egységbe foglalja. Elmondta, hogy á párt. a kormány mély humanizmusát tükrözi az idős emberekkel való törődés; hogy 1975. július 1-től egymillió-százezer nyugdíjat keze ti tagok nyugdíj-korhatárát fokozatosam azonosítják a munkásokéval, és az alkalmazottakéval. A csütörtöki ülés ezzel beMiklós állami gazdasági igaz- sét illetően is minőségi gató (Szabolcs megye) emel- tozásokat tükröznek. Megje- ezerré állnak össze. Ez összkedett szólásra. Aláhúzta: az gyezte, hogy a törvényterve- hangban van társadalmi viállampolgároktól csak akkor zet szóhasználatában a „dől- szonyaink fejlődésével, amivárható el, hogy jogaikat he- gazók” kifejezés most már nek következtében a termelőívesen gyakorolják és köteles- magában foglalja a termelő- szövetkezeti parasztság helységeiket teljesítsék, ha a szövetkezeti tagokat is, együtt zete gyors ütemben, közeledik fejeződött. ^ Az országgyűlés jogszabályok megismerésé- a munkaviszonyban állókkal a munkásosztály helyzetéhez, pénteken délelőtt 10 órai kéz nek feltételeit is biztosítjuk. az ÍPAri szövetkezeti ta- Kovács Sándor képviselő dettel a társadalombiztosítás- Az eddigi társadalombiztosí- fiókkal. A dolgozók tánsada- (Győr-Sopron m.). egyetértett ról szóló törvényjavaslat fe tási iopszahalvok azonban er- lombiztosítási jogairól szóló a törvényjavaslattal, s annak letti vitával folytatja munka re nem“ adtak lehetőséget. rendelkezések a törvény ja- különösen a betegségi és ját. Bojtor Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbb: években feltűnő mértékben emelkedik a táppénzesek aránya. Ez azonban csak részben írható a foglalkoztatottság növekedésének, a nők nagyobb arányú munkavállalásának és a munkaártalmak mezőgazdasági üzemekben tapasztalható szaporodásénak rovására. A Szabolcs megyei tapasztalatok szerint elég gyakori a visszaélés társadalombiztosítási rendelkezéseikkel. A képviselő javasolta, hogy az Egészségügyi Minisztérium dolgozzon ki hatékonyabb módszereket a táppénzes fegyelem megszilárdítására. Ezután dr. Kaposvári Júlia (Budapest) a Semmelweis Orvostudományi Egyetem adjunktusa kapott szót. Beszéde bevezetőiében hangsúlyozta: a társadalom humánumát — sok egyéb mellett — méltóan fémjelzi, hogy mit tesz az ifjúságért, és hogyan gondoskodik az öregekről, valamint a betegekről. Beszögezte: méltóbban nem fejeződhetne be az ülésszak, mint a gondosan elkészített és minden paragrafusában emberközpontú társadalombiztosítási törvénytervezet elfogadásával. Ezután szünet következett. Az ebédszünet után Péter János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Szabó István (Hajdú-Bihar m.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke a törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit méltatta, amelyek — mint. mondotta — a termelőszövetkezeti parasztság Megyénkben az idén 52 millió forint jut egészségügyi és szociális ellátásra, melyből többek között az új salgótarjáni rendelőintézet építését befejezik. Tovább bővül az üzemorvosi rendelők köre is. Szécsényben, az ELZETT Zár- és Lakatgyár gyáregységében is létrehozták az üzemorvosi szolgálatot, naponta két órát tölt itt az orvos, nyolc órán keresztül pedig szakképzett ápolónő tart ügyeletet. 'A baleseti ellátáson túl. gyógyszerreceptek írása, a kötelező orvosi vizsgálatokra beutalók kitöltése, egészségügyi nevelés tartoznak a feladataik közé. Képünkön: Laczkó Bertalan időszakos orvosi vizsgálatra jelentkezett, ezzel egy időben Földi Lászlóné általános ápolónő egyéb egészségügyi ellenőrző vizsgálatokat is elvégez. __kulcsár __ A hetven éves József Attila Nézegetem az anyakönyvi bejegyzést. „Folyószám: 613”. — „A bejegyzés ideje: 1905. április 16.” A számok élni kezdenek. Nevek következnek. Egy rubrikában a gyermek utóneve, neme, vallása: „Attila, fiú, g. kel.” Egy másik rubrikában a születési ideje: „1905. április 11.” Aztán a szülők neve, születési helye, vállasuk, életkoruk: „József Áron, szappanfőző, Félegyháza, g. kel., 34; Pőcze Borbála. Szabadszállás, ref., 29,„ S végül az aláírás: „Kosztolányi. Alajos anyakönyvvezető.” Hetven évvel ezelőtt, 1905, április 11-én született Budapesten — a Ferencvárosban — József Attila, a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a világirodalom egyik halhatatlanja, A Gát utcai bérkaszámya földszinti kislakásában nézelődöm, a proletárköltő bölcsőjénél — . hetven évvel később. Ünnepi pillanatok. S az emlékezés ekkor átcsap egy kérdésbe, amit nem ünneprontás, ellenkezőleg, meggondolt-átérzett ünneplés elibénk idézni. A hetven éves József Attila öreg-e már, avagy fiatal maradt, amilyen volt életében? A válasz könnyű is. nehéz is. Könnyű, mert nem önerőnkből kell eljutnunk hozzá. hanem József Attila költészetéből. S nehéz is, mert közben óhatatlanul önvizsgálatot kell tartanunk arról, hogyan sáfárkodtunk ezzel a költészettel; József Attila örökösei az ő örökségével. Mit hagyott József Attila a proletár-utókorra; a szocializmus költői megálmodója-har- cosa a szocializmust élvező, immár a fejlett szocializmust építő népére, társadalmunkra? Az ember, mióta eszét tudja, az egyenetlenséget, a társadalmi egyenlőtlenséget igyekezett — alkalmasint vérrel, de mindig verítékkel — összhanggá alakítani, a disszonanciát harmóniává rendezni, önmaga és a külső világ kapcsolatában elsősorban. A történelem során voltak ebben előrelépések, de megtorpanások, sőt vissza-visszalépések is. Az emberiség végül is mindig előre halad. Ehhez viszont mindig: előbb fel kellett ismernie, meg kellett érteni a disszonanciát, mert csak ezen át — nem pedig ezt átlépve — lehet egyáltalán eljutni a harmóniához. A szabadsághoz, amely rendet szül. | NÓORÁD - 1975. api „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet” — írta József Attila. De amíg ez a gyönyörű verssor, igaz felismerés megérett a költőben, előbb meg kellet értenie, át kellett élnie a rend ellentétét, a disszonanciát; eltökélten, tudatosan be kellett jári nia a harmóniakeresés emberi és költői útját. Tudjuk: útvesztőit is, hiszen a kereső- kutató sem védett a pillanatnyi tévedés lehetőségétől. De a végül is felismert igazságot kö)j^ni! — kötelesség. József Attila a saiát éle. tén keresztül érezte az egyenetlenség. társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság pírongaitó, sebszaggaitó kínjait. Még fiatalember, és már lázong. Mumkástnagéd iáikról ír. a forradalmi proletariáitus- ba helyezi reményét (Fiatal életek indulója), ám első költői lépései még el-eltévednek a sejtelmes hangulatok, a jóság és szépség túl általános kultusza felé. A disszonanciát mar ismeri, a harmóniára ekkor még nem talál r®. Csak később. amikor 1925-ben Becsbe. 1926-ban Párizsiba kerül: akkor már Marx. Hegel, Lénám tanításaival ismerkedik s életet a forradalmi munkásmozgalommal köti egybe. „Jöjj el. szabadság! Te szülj nekem rendet” — íria, mert óhajtja, akarja a szabadságot, küzd, megküzd érte. És a szakadtságért vívott emberi, s költői harcához megtalálja, s követi a legbiztosabb, odakötöző. soha fel nem oldó rendező elvet. Az egyértelmű társadalmi-oolitiikai elkötelezettséget. Beleértve: osztóivá szakadatlan vállalását, a műn- kiásosiatóly össztársadalmi érvényű. s a.z egész emberiség haladó törekvéseire összpontosuló érdekeinek szolgálatát, — a pártosságot. Ez úgv .kötötte meg” József Attila kezét — és szükségképpen szívét is —. hogy álitala magasságiba. halhatatlanságba emelkedett költészete; máig ható s mindig a jövőbe mutató érvényűvé vált hite. élete, munkássága. : Nem öregedett meg tehát, ellenkezőleg, örökké fiatal, a ma már hetvenéves József Attila. Ifjú erejű, mert a har- mániateremtés soha be nem végzett, jóval inkább mindig is meg-megűjúló feladat; folyamatos kötelességünk. Az eredmények folytatásának, gyarapításának parancsoló szükségessége. Erre tanít József Attila; Erre tanítanak nagy versei, s egész költészete. Simon Gy. Ferenc 11., péntek 3
