Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

Fmomkelmék készülnek Pásztón, a Váci Kötöttárugyár telepén. A korszerű gépeket asszonykezek irányítják, közöttük Vass Erzsébet és Szőke Vendelné — képünkön —. akik megkedvelték munkájukat. Keresetükre sem panaszkodnak: általában 2500 Ft körül vi­szik haza fizetésüket., Vass Erzsébet most a Ruhaipari Szakközépiskola I. évfolyamos hall­gatója. Ügy gondolta, hogy a gépek mellett nem elég a jó munkához a női szabó szak-1 ma ismerete. Harminc éve párttá» Sokat birkóztam az éiettet Sokat birkózott az élettel sült. A két Kürtösi János. Becsületére földterülettel magyar hold rendelkezők Díszes fa a ház tetején Salgótarján a „Pravdában” ".Buda egykori királyi amikor a Kohászati Üzemek Leningrádi Kohászati Üzem- palotájának egyik kiállítási Komarov űrhajósról elneve* mel. Munkásaink Zaporozsje, termében néhány, harminc zett brigádjával találkoztunk, Magnyitka. Zsdanov kohóiban évvel ezelőtt készült fény amelyet már 15 éve vezet öntött acélból készítik termé­képen akadt meg a sze- Heges Ferenc, a Magyar— keinket... münlc Szovjet katonák pi- Szovjet Baráti Társaság ve- A felszabadulás ünnepéhez hennek egy, még »harcoktól zetőségi tagja. A Vörössarok közeledik Salgótarján. A ta- meleg Katyusa« mellett.. S a brigád sajátos kis múzeuma, vaszi nap éles fénysugarai arról folyik■ a szó, hogy a fiatal munkások által nagy játszanak az üveg-beton azóta felnőtt az ország, fel. szeretettel készített jele a tömbjeikkel a város fölé ma­nőttek az emberek...” barátságnak. Kiállítás látható gasodó házak ablakain, V. I. Lenin életéről és mun- fények végigfutnak a tágas A fenti sorokat a Pravda kásságáról. Egy másik tabló terek virágágyásain, március 29-i szombati számú- pedig a Baltikumtól a Csen- — Most minden iánk kö­ból idéztük V Geraszimov és des-óceánig címmel a szov- szöntő nap — újabb vállalko- I Sátunovszkij a lan különtu- jet nagyvárosokat mutatja be. zás napja — mondja nekünk dósítói hazánkban jártukkor — Barátságunk a Szovjet- Géczi János, a megyei párt sok érdekes témát rögzítettek unióval — a mi erőnket és bizottság első titkára. Mi tud- iefivzetfüzetükbe Ebből szü- életünket jelenti — mondja juk mit akarunk és minden letett az Alkotók Magyaror- a Salgótarjáni Kohászati Üze- szükséges feltételt biztosítunk szág harminc éve” című írá* mek vezérigazgatója, Antal ahhoz, hogy célunkat elérjük, suk Fut az olvasó szem végig Gyula, aki munkásszülők Büszkék vagyunk erre ég nem a sorokon. A szovjet újság- gyermeke, s rpaga is munkás rejtjük el ezt a büszkeséget, írók a miskolci Lenin Kohá- volt korábban. — Üzemünk Dolgozunk, erőnket nem ki. szati Üzemekbe kalauzolják szorosan együttműködik a melve...” az olvasót, s aztán egyszer- csak megérkezünk Salgótar­jánba. A Pravda több milliós olvasótábora a következőket tudhatja meg városunkról: „Magyarországi . utazásunkat az ország északi részén, Sal­gótarjánban fejezzük be, a valaha a környéken megnyílt primitív szénbányák és kez­detleges gyári építmények kö­ré települt munkásvárosban. De mondhatjuk-e egyáltalán, hogy régi ez a város, amikor modern, sokemeletes lakóhá­zak, elegáns szálloda, étter­mek. üzletházak emelkednek a főút mentén! Salgótarján múltja, és jövő­je különösen szembeötlően él együtt az Arany János utcá­ban. Jobb oldalon — bulldó­zerek döngetik morogva a hit­vány viskókat, balra pedig már ott állnak az új lakótelep épülettömbjei. Az egyik > tij lakóház tetején díszes, sudár fát veszünk észre. Vajon mi­lyen csoda folytán kerülhetett oda? — Régi tradíció ez nálunk — mosolyog Juhász János, a komplex brigád vezetője, — amikor felhúzzuk a falakat a legtetejére kitűzzük a iát. Hogy lássák, és örüljenek az emberek! Nyolc ilyen fát tűzött a legutóbbi időben az ehhez ha­sonló tízemeletes házak tete­jére a Juhász brigád. 850 csa­lád ma már be is költözött ezekbe a lakásokba. A város egy másik új lakó­telepe — Kemerovo. Igen, ez a városnegyed a Kuzbasz- szénmedence fővárosának ne­vét 'úseli. A szovjet Kemero­vo és a magyar Salgótarján ugyanis testvérvárosod Erős és elréphetetlen a barátság a munkásszívekben. Különösen jól ezt ükkor éreztük meg, Szőlőügy és fegyelmik üragiT icesi@ 99 Érdekes Fehér László esete. A fiatal, felső fokú végzett­séggel rendelkező szakember tősgyökeres palotási. Szak­képzettségének megfelelően növényvédelmi feladatokat lát el. A termelőszövetkezet ösztöndíjasaként végzétt. 1072-ben olyan ügv fősze­replője volt. - aminek hullá­mai a mai napig sem csitul­tak el teljesen. Sokáig be­szédtéma volt megveszerte. Az év tavaszán észrevette, hogy a 6zőlő körül valami nincs rendben. Száradtak, fonnyad­tak a levelek, mintha a tő­kék között láthatatlan kezek dolgoztak volna) — Ügy jártam el, miint ahogy az a ..nagykönyvben” meg van írva. Ultrás vízzel kimostuk a permetezőgépet, amely korábban a szomszé­dos gabonatáblákban dolgo­zott. Betartottuk a dózist, peronoszpóra és lisztharmat ellen védekeztünk — emlék­szik vissza Fehér László. A szőlő tönkrement. Kár­ba veszett a 26 holdmvi terü­let termése, a gazdaság mint­egy 190 ezier forint árbevétel­től esett el. A tsz-vezetőség a szakembert másfél havi fizetésének megfelelő kártérí­tésre kötelezte. Ezzel elkezdő­dött Fehér László ..vesszőfu­tása”. Fellebbezett. úiabb határozat, ismét fellebbezés.... Végül a szakértők vélemé­nye alapján, hatályon kívül helyezték a vezetőség fegyel­mi határozatát. A tagok a részletekről nem szereztek tudomást. Ma is. két év el­teltével van. aki azt mondja neki: — Te tetted tönkre a sző­lőnket! Hogy mi is történt valóiá­ban. italán, sohasem derül ki.' — Valószínű a gabona vegyszerezésekor a szél a szóiőre is rávitte a permetet — mondja. Tény“: az ültet­vény fejlődését néhány évre visszavetette az eset. A fiatal szakembernek sok álmatlan éjszakájába került, míg tisztázódott az ügv. Éret­te. hogy nem követett el hi­bát, mégis vétkesnek mond­tak. — Felvetődött bennem, hogy ilyen körülmények kö­zött nem maradhatok tovább a szövetkezetben. Gyorsan elhessegettem a gondolat© c. 99 legyen mondva, hogy nem tudta kétvállra fektetni, bár dat kaptak. Minden 76 nyarat már megélt. Nagy- kielégítettek, lócon lakik. Melengető nap­sütéses hétköznap délután a kertben dolgozik. A szőlővel bíbelődik. Jellegzetes kétlaki munkás volt. Nagylócon lakott, ám 28 éven át Salgótarjánban,, az acélgyárban dolgozott. In­kább munkásnak számított, mint parasztnak, mégis, amikor 1949 végén Nagytó- szécsényi kiküldött, con napirendre került a tér- Természetesen vállalta a melőszövetkezeti csoport reá bízott, ám nehéznek tü­pedig egy katasztrális hal- igényt Életének másik jelentős ál­lomása a kis termelőszövet­kezet megalakítása volt. A napra is jól emlékszik. El­nöknek 1949. december 10-én választották meg. — Ide figyelj, János! Te­rád hallgatnak az emberek. Az elnökséget neked kell vállalnod — győzködte a Az illetékesek megharagud­tak reá, és • leváltották. Az elnökök egymásnak adták a kilincset, még asszony el­nöke is volt a közösnek. Am mindez régen tör­tént! Száguldunk az időgé­pen. Elérkezünk ' a mához. Kürtösi János ipari nyugdí­jas. és ma is termelőszövet­kezeti tag. A közélettől so- ha nem maradt távol. Húsz évig a tanácsban végrehajtó bizottsági tagként dolgozott. Tíz éven át népi ülnök volt a bíróságon. Még az ülnöki tanfolyamot is elvégezte. A pártnak 1945. óta tagja. Ve­megalakítása, elnökként reá nő feladatot. Értett a föld- zetőségi tagként sokat dől­éséit a választás. — Munkás voltam - em­lékezik —, de , értettem a földműveléshez, az állattar. táshoz. Mint baloldali érzel­mű ember 1945. februárjá­ban Nagylócon megalakítot­tuk a pártot. Gyebnár Sán­dorral és Balázs Károllyal. Nyolcán találkoztunk Gyeb­nár Sándor lakásán. Győr­műveléshez, hiszen 11 éves korában már markot szedett. — Mindössze 11-en vol­tunk! A szántó 250 holdat nem haladta meg. Állattal még hírmondónak sem ren­delkeztünk. Szegények vol­tunk, mint a templom egere. Csak az akarat volt meg bennünk, és két puszta ke­zünk. Javult a helyzet 1950. san gyarapodott a sorunk, tavaszán. Két lovat kaptunk. Elosztottuk a feladatainkat. Szécsényből is segítettek bennünket. Agrárforradalom zdjlott le falun 1945 tavaszán. Így történt ez Nagylócon is. Igaz. ságosan kívánták a földosz­tást megvalósítani. Minden A kovács csinált egy kocsit. Később birka is került Ma- gyarnándorból. Az állatok eledelét nehezen, de előke- rítettük. Három évig látta el Kür­tösi János az elnöki teendő­ket. Váratlan fordulat ve­földet szétosztottak. Akinek tett véget elnöki pályafutá- nem volt földje, az három sának. Az egyik hajnalban holdat kapott. Aki egyet — kihasználva távollítét — művelt, két holdban *része- levágtak egy aSiyadiSznót. gozott. — János bácsira ma is mindig lehet számítani' — mondja Bárány János, a köz­ségi pártalapszervezet je­lenlegi titkára. — Minden taggyűlésen, és pártrendez­vényen ott van. és cselek­vőén közreműködik. Az unalmat soha nem is. merte. A tétlenséget nem kedvelte, fölöslegesnek nem érezte magát. A hosszú élet bölcsességre tanította. Íme egy élet SfUmmázata: — Büszke vagyok arra, hogy sokat birkóztam az élettel. De unokámnak már jó sora van. Kőműves ta­nuló. A járási első titkárnak mondtam nemrégen, hogy így még nem élt a magyar nép. amióta megkötötte a nadrág- szíját. Rozgonyi István hisz’ az egyenlő lett volna a beismeréssel, a mesfutamo- dással. A tanulságokat min­denesetre leszűrtem . . . Melyek ezek ? — Nagyon fontos, hogy a szakemberek között ió kap­csolat legyen. Figyelmeztes­sék egymást a határban látot­takra. Ennek jelei már tavaly megmutatkoztak gazdaságunk­ban. A másik tapasztalat: sokkal lelkiismeretesebb mun­kára van szükség minden te­rületen. Még az objektív aka­dályok, a természeti ténye­zők káros hatását is valaho­gyan enyhítenünk kto — magyarázza. A harmadik tanulságot egy mondatba tömöríti: — A balsiker nem veheti el az ember kedvét a mun­kától ... A szőlőügy óta két eszten­dő telt el. Az új vezetőség bizalmát élvezi Fehér László. Csak egy példa: szolgálati la­kást kapott, fizetését felemel­ték. Ezzel is jelezve, hogy számítanak rá. Fehér László esetét Vájná Tamás, a termelőszövetkezet elnöke említette, amikor szó-- ba került: a hibákat vétők, a fegyelmi büntetést kapott dolgozók, hogyan reagálnak, milyen hatást vált ki bennük a fegyelmi határozat? A nö­vényvédő szakember már egyenesben van. Akadnak vi­szont „fenegyerekek”. Fékez- hetetlenek, kiismerhetetlenek, akiknek egyik „bravúria” kö­veti a másikat. A következ­mény: lazítják a munkafe­gyelmet. károkat okoznak a közösségnek. Erre is vannak példák a termelőszövetkezet életéből. A tsz-vseetősés az elmúlt évben például 14 alkalommal tárgyalt fegyelmi vétségeket. A listán legtöbbször italozás, fegyelmezetlenség szerepelt. A felelősségre vonás egyetlen esetben sem maradt el ve­zetek és kétkezi munkások egvenlő elbírálásban részesül­tek. — A borsóágazat vezetője tavaly ittasan jelent meg munkahelyén, annak ellenére, hogv korábban kértük: men­jen haza. ilyen állapotban ne mutatkozzék a dolgozók előtt. A vezetőség meghatározatlan időre .alacsonyabb munkakör­be helyezte. Ügv látszik, hogy ez sem használ — em­lít egyet az ügyek közül Váj­ná Tamás. Lehetne a többit is sorolni. Kellő körültekintés hiányá­ban gének rongálódtak meg. s egvéb fegyelmezetlenségek tarkították a tsz-ben folyó munkát. A büntetést a vetkesek. érthető, hogv nem szívesen : fogadták. A fegyelmi hatá­rozatot követően hárman egy­két hónao múlva arrébb áll­tak. Mások igyekeztek hibá­jukat kijavítani. Szokatlan­nak tűnt a határozott hang. a felelősségre vonás a hibákat elkövetőkkel szemben. — Ezt a következetességet folytatjuk, mert újabb nagv feladatok előtt állunk, s e célokat csak fegyelmezetten lehet végrehajtani — jegyez­te meg Molnár Pál. a párt- titkár. A munkához ez is hozzátar­tozik, hogy mind kevesebb le­gyen. a „fenegyerek”. Szabó Gyula Álagútzsaluzafos építésmód Eddig 13 ezer lakás épült az új módszerrel A KGST építésügyi állandó bizottságának ajánlására, és az építőipari műszaki fej­lesztés nemzetközi tapasztala­tai szerint került sor öt évvel ezelőtt az alagútasaluzatos épí­tési módszer meghonosításá­ra. E feladat irányítására és szervezésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium külön célprogram-bizottságot hozott létre, amely most je­lentette, hogy megbízatásának eleget tett. A minisztérium ve­zetőinek értekezlete megtár­gyalta a jelentést, eredmé­nyesnek ítélte a célprogram- bizottság munkáját, s miután e testület teljesítette kötele­zettségét, felmentette a to­vábbi teendők alól. Az alagútzsaluzatos építés- mód elsősorban a többszintes lakóházaikból tervezett kisebb lakótelepek építésének mód­szere, amelynek felhasználá­sa akkor indokolt, ha a ter­melékenyebb házgyárak ter­mékeinek szállítása a nagy tá­volságok következtében vagy a nagy sorozatú építés felté­teleinek hiánya miatt nem lenne kifizetődő. Az új eljá­rás kitölti tehát a házgyári körzetek fehér foltjait, mert az alagútzsaluzatok és a ki­egészítő gépsorok alkalmazása is termelékeny, nagyipari jel­legű építésteahnológia. amely- lyel egy-egy lakás általában 7—9 nap alatt épül fel. Gaz­daságos még a szállás jellegű és a se j trendszerű középületek létesítésénél, s újabban kitű­nően hasznosítják a paneles házak előregyártott épület­szerkezeteit tartó épületrész, az úgynevezett fogadószint helyszíni betonozásának meg­gyorsítására is. Az építőipari vállalatok kez­detben francia zsalukésalete- ket szereztek be, de francia 11- cenc alapján a fémmunkás vállalat már megoldotta a be­rendezések hazai gyártását is. Az új módszer alkalmazása 1969-ben. négy zsaluaókészlet- tel kezdődött. — többek kö­zött Salgótarjániban a torony­épületnél —. s most már 50 készlettel dolgozik az ország­ban mintegy 30 építő'pari szervezet. Eddig 13 000 lakást építettek, s jelenlegi kapaci­tásuk már évente 10 000 la­kás, 30 ezer négyzetméter alapterületű középület és a paneles házaknál 40 ezer négyzetméter fogadószint épí­tésére elegendő. Az új technológiai módszer honosítása befejeződött, de to­vábbfejlesztése állandó fel­adat. amelynek irányítását és szervezését a minisztérium megfelelő főosztályai vették át. Különösen fontos, hogy újabb kiegészítő berendezé­sekkel teljessé tegyék az alag­útzsalus technológiai gépsort és gondoskodjanak • sorozat­szerű. folyamatos kihasználá­sáról. Ezt a munkát kell se­gíteni az épületszerkezetek egységesítésének kiterjesztésé­vel és az új módszerrel dolgo­zó szervezetek központi komo- lettírozó bázisainak kialakítá­sával is. (MTI) A szibériai kőolaj második /zintje'’ A szakembereik megkülön­böztetett érdeklődéssel vizs­gálják a nyugat-szibériai nyizsnye-tabagani lelőhelyen feltört új nyersolajforrást. Ebben a körzetben eddig mintegy 2500 méteres mély­ségből nyerték a kőolajat. (Eddig több, mint negyven ilyen lelőhelyet tártak fel.) Most pedig 3000 méter mély­ségből tör elő a kőolaj. Az új kőolajforrás alátá­masztja a geológusok feltevé­sét, hogy Szibériában két ré­tegben található a kőolaj. NÓGRÁD — 1975. április 10., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents