Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

V v Cbnények Beszélgetés Jobbágy Károllyal Találkozásunk a közelmúlt­ban történt. Ha akadozva, lassan, de tavaszba fordul az idő, a naptár után a valóság­ban is. Jobbágy Károly köl­tő azóta bizonyáéra sokadszor felfedezte szentendrei „ta­nyájának” gazdagságait. — Télen mór nézi az em­ber a fákat, bokrokat. Lesi. mit várhat tavaszra, gondo­latban a rügy-csattogás nap­jait idézi fel. Ez a szentend­rei kis ház tavasztól télig sokszor nyújtja az alkotáshoz szükséges békét számomra. Készülő kötetem nem véletle­nül kapta a Szentendrei dal­lamok címet. — A .természet kis csodái mellett milyen témák kap­nak helyet ebben a verses­kötetben ? — A keretet egy szentendrei év adja. Utazásaimról, belső vívódásaimról, az irodalom­mal, a művészi megformálás­sal folytatott küzdelmeimről is „tudósítanák” a versek. Jobbágy Károly kétszeres József Attila-díjas költő neve nem ismeretlen Nógrád me­gyében. Sokan — főleg a balassagyarmatiak — ismerik azokat a szálakat is, melyek ehhez a vidékhez kötik őt. — Gyermekként éltem a megyében. Balassagyarmat és Drégelypalánk világát ismer­tem meg. Azóta kitágult a kép, Nógrád sok településére eljutottam az író-olvasó talál­kozókon. Talán a kisrerenyei könyvtárral alakult ki a leg­szorosabb kapcsolatom — jó érzés tudni, hogy ragaszkod­nak hozzám. De ott volt Jobbágy Ká­roly Balassagyarmat felsza­badulási ünnepségén, a vá­rosról szóló versét olvashat­tuk a NÓGRÁD hasábjain, a fiatalok találkozhattak vele a balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napokon és Salgó­tarjánban, ' a szakmunkásta­nulók szavalóversenyének te­rületi döntőjén. — Sokat beszélget fiatalok­kal. Milyennek látja őket, a költészethez való viszonyu­kat? — Könyvtáros vagyok a budapesti Eötvös Gimnázium­ban, magyar—orosz szakot végeztem, több évig tanítot­tam. Gyakran van lehetősé­gem vitatkozni, véleményt cserélni diákokkal. Féltem őket. Egyre általánosabb a rohanó élettempó, amiben nem jut idő és energia arra, hogy az emberekben, a világ­ban az igazi értékeket felfe­magunkat és a társakat. Erre •ni n den beszélgetésben felhí­vom a figyelmet. — A gyermekkori élmények Balassagyarmathoz kötik. Megszerette-e Salgótarjánt? — A szakmunkástanulók szavalóversenye után, amikor tulajdonképpen minden prog­ram lezajlott, ott maradtam a klubban, hogy megnézzem a salgótarjáni kisfilmet. Visz. szatérő motívum volt benne, ahogy porfelhőt kavarva le­dőlnek a falak, és a kitisztuló képek már az újat a modern várost mutatják. Nem lehet nem szeretni ezt az új Salgó­tarjánt! De más élményeim is vannak itt. Még a 60~a* évek elején író-olvásó találkozóra hívtak meg két, szintén nóg­rádi származású költőtársam­mal. Polgár Istvánnal és Vihar Bélával együtt az öb­lösüveggyárba. Végigvittek bennünket az üzemen. A lá­togatás után „költői versenyt” rendeztünk. A megszületett alkotásokat azután a Salgótar­jáni városi Tanács egy füzet­ben' kiadta... — Foglalkózik-e mostaná­ban műfordítással? — A napokban került a könyvesboltokba a Várj reám Bemutatták Nógrád megyét dezhessék. Kevesebb az 'címé- cín™ szovjet antológia ebben lyülésre. meditálásra jutó tolmácsolhatom Jeszenyin, órák száma, hamarabb kö' Paszternák rehány tödnek a kapcsolatok. Nem eröproba ellenere mondom azt. hogy a költészet l11}110* mindenható gyógyszer, de a le , ,, versek világában való ottho- foglalkozom ilyen nosság tartalmasabbá teheti szellemi számomra, versét. Az a fordítás felüdülést örömmel .üzenetköz­vetítéssel”. az életet, segít megismerni G. Kiss Magdolna Az esztergomi Tanítóképző Intézet ifjúsáiga a tanév ele­jén elhatározta, hogy a Ko­márom. Nógrád és Pest me­gyéből jött fiatalok bemutat­ják saját megyéjüket a másik megyéből származó, de tanul­mányaikat Esztergomban foly­tató társaiknak. Ezen elhatározást valósítot­ták meg a nógrádiak, amikor a közelmúltban társaik elé álltaik és a hallgatóság közé varázsolták a palóci öld dim- bes-domibos tájait. Rendezvényükre meghívták tanáraikat és diáktársaikat. Tanáraik asztalára palóc né­pi motívumokkal díszített meghívók kerültek. Már csak az is illendőséget parancsolt a megjelenésre. Aki belépett a diákoktól zsongó- terembe, mindjárt ta­pasztalta az előkészítés ala­posságát. Az egyik falon Nóg­rád megye térképe, közel hoz­zá Salgótarján címere. Az asztalokon a megye jelentő­sebb ipari üzemeinek „mini árubemutatói” képes ismeret- terjesztő füzetek társaságá­ban. A síküveggyár termékei melebt ott láttuk az öblös­üveggyár gyönyörű mintada­rabjait, a Zománci.pari Művek pici tűzhelyét, „ízelítőt” a ko­hászati üzemek termékeiből. A palóc táj képes ismertető füzete mellett eleven szem­léltetésként igazi palóc népvi­seletbe öltözött és bemutatko­zott a közönségnek az érsek­vadkerti Paulicsek Erzsébet. Először a „Kisterenyén húz­zák a hat órát” kezdetű dalt énekelték el a nógrádi lányok és fiúk, majd bekapcsolódtak az „idegen” jelenlevők is. A bemutatkozók nevében a Mai tévéajánlatunk Amikor Kópé Bálintot meg­ismerjük. még gyerek: a film végén tizennyolc éves. Életét a fiatalság jókedve színezi de­rűssé: jellemét a félárva mun­20.00: Felelet t. Déry Tibor regényének té- véfilmváltozata nyolc részben. A Felelet két ember útját követi nyomon. Az egyik Kópé Bálint, egy kisbarcsai kastély özvegy házmestemé- jának fia. a másik a kastély gazdája, a világhírű tudós, Farkas Zénó professzor. A társadalom két ellenkező pó­lusán állnak. de a maguk módján mindketten megsíny- munkás a politizálásra. Részt lik a kor nyomorúságát: Bá- vesz a nagy munkástünteté- lintot a gazdasági válság, a sen 1930. szeptember 1-én, s munkanélküliség sújtja. Far- megismerkedik — ha félig kas Zénót a Horthv-Magvar- véletlenül is — a hirhedt két- ország, a fiasizálódó Európa százas cellával, a rendőrség- szellemi kiúttalansága. gél. Farkas Zénó egy fokkal ma­gasabban áll, teliát egy lépés­sel messzebbre lát. mint a környezetéből valók. Lenézi a hivatalos körök elismerését. kásfiú kényszerű élményei ko- megveti a polgári világ társa- vác6olják keménnyé. Élete a sági. s gondolkodásbeli nor- munkásmozgalom közelében, máit. Különcnek számít, egyre a mozgalom jelzései rejtett jobban bezárkózik saját kis útmutatásai között telik. A gazdagok hatalmaskodása ta­nítja az osztályharcra, ke­resztapja, a szocialista szak­világába és saját önzésébe. Megváltását Nagy Júlia kísérli meg: hirtelen fellobbanó sze- reilmében azt reméli, hogy polgárból kommunistává vál­toztathatja a magánál negyed századdal öregebb tudósit. Kí­sérlete kudarcot vall. Farkas professzort nem lehet kisza­badítani magányának és az önmagának éles rácsai közül. Pintéf István: "fe FEJEZETEK A NÍACYAR ! fegyveres ellenállás TÖRTÉNETÉBŐL If. Magyar partizánok szovjet és lengyel földön A Nagy Honvédő Háború kezdete után a Szovjetunió­ban élő nagyszámú _ rnagvar kommunista emigráns egy része azonnal fegyveresen kapcsolódott be a szovjet ha­za védelméért folyó harcba, míg másik része azon fárado­zott, hogy — ha közvetett módom is — minél nagyobb segítséget nyújtson a hazai magyar ellenállási mozgalom­nak. 1941. szeptemberében kezdte meg adásait a Kos­suth rádió. Hullámhosszán a magyar kommunisták naponta többször is szóltak népünk­höz. Magyarázták: ki az igazi e”enség, mi a teendő, és kö­zös harcra mozgósítottak. Az első magyar hadifogoly-szál­úm ány ok megérkezése után megszervezték az antifasiszta hadifogoly-iskolákat, kiadák lapjukat, az Igaz Szót. Rend­szeresítették a fronton az úgy­nevezett frontpropagandát, hogy. minél több — a keleti frontra küldött — magyar ka­tona értse meg hol a helye, ki az igazi ellenség. Az első ered­mények már 1942—43-ban mutatkoztak, amikor mind Ifibb magyar katona akadt, aki hajlandó volt együttmű­ködni a szovjet partizánokkal, s mind többen választották a partizánok nehéz, de annál felemelőbb küldetését. 1943- ban a 2. magyar hadsereg vo­ronyezsi veresége után egy­más után alakultak antifasisz­ta hadifogoly-iskolák: Krasz- nogorszk, Juzsa. Talica. Eba- razs. Strlj. Sztanyislav, Dar- nyica, Fasztov területén mű-\ ködtek az ismertebbek. Kö­zülük kerültek ki azok a par­tizánok, akik már a Szovjet­unió területén bekapcsolódtak a partizánharcba. Sok olyan magyar is volt, aki a magyar katonai alakulatoktól közvet­lenül átállt a partizánokhoz. Ezért találkozunk a magyar partizánok százaival a Brjan- szki-erdőkben, és környékén, valamint Ukrajnában. A Kov- pak, Szaburov, Fedorov, Nau­mov, Jemljutyin, Versigora vezette partizánbrigádok je­lentéseiben, naplójegyzetei­ben és később íródott vissza­emlékezésekben nagy elisme­réssel szólnak a magyarok helytállásáról, bátorságáról. A Bjelorusszia területén harcoló szovjet partizánosztagokban is több mint félszáz, a partizá­4 NÓGRÁD - 19/5, április 10., csütörtök nokhoz csatlakozott magyar­ral találkozunk. A Szovjetunióban harcolt partizánok helytállásáról áll­jon itt két emlék. Az egyiket a legendás hírű szovjet parti- zánparancsnok. Kovpak írta magyar piftizánjairól: „Felde­rítő osztagaink 1943 tavaszán Kijev alá jutottak. Felrobban­tották a hidakat az ellenség legfontosabb út- és vasútvona­lain. A magyar elvtársak a hadművelet csaknem vala­mennyi akciójában részt vet­tek. Bátorságukkal és me­részségükkel különösen ki­tűntek az első század magyar utálzai. Az utunkat kereszte­ző folyókon a magyarok nem egyszer kimondhatatlanul ne­héz körülmények között, az ellenség heves tüze közepette, műszakilag gyorsan és jól biztosították az átkelést.” A másik emlék Tóth József hősi halált halt magyar partizán jegyzetfüzetei között maradt ránk: „Én büszke vagyok ar­ra, hogy a magyar nép fia va­gyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztályrésze­mül, hogy védelmére kelhetek második hazámnak, Oroszor­szágnak. Az ő ellensége — a mi ellenségünk, Oroszorszá­gért harcolva közelebb hozom a magyar nép felszabadulásá­nak napját. Milyen kár, hogy nem minden honfitársam érti ezt meg .. .eljön az idő, hogy megértik: Oroszország nélkül Magyarország szabaddá vá­lása lehetetlen” — fejezte ki mélyen internacionalista, és egyben látnoki szavait a hős partizán. A magyar partizánok egy része «’ovjet földről eljutott leng' 1 területekre is. Rácz Gj ula csoportja Salaiiuwski lengyel ezredes partizánjai között harcolt. Köztük töltött nehéz, de felejthetetlen na­pok emlékét örökítette meg az ezred lapjában a később hősi halált halt Szőnyi Már­ton: „Köszönettel fordulok fe­létek, lengyel barátaink, mi­vel nagyon sokat tanultunk tőletek a nehézségek és har­cok idején. Hálásak vagyunk nektek azért is, hogy köze­lieknek éreztek bennünket nemcsak a nehéz időkben, ha­nem az öröm perceiben is.” Külön említésre méltó, hogy 1944. augusztusában a varsói felkelés idején az e térségben állomásozó magyar katonai alakulatok antifasiszta érzel­mű katonái együtt érezve a felkelőkkel, fegyverrel támo­gatták őket, a menekülőket és üldözötteket pedig elrejtették. A német hadvezetés ezért még a felkelés alatt leváltotta, és elszállíttatta a Varsó körül el­helyezett magyar katonai egységeket. 1944. tavaszán és nyarán új szakasz kezdődött a Szov­jetunóban harcoló magyar partizánok életében. Egy ré­szüket a kijev—szvjatasinói partizánképző táborba vonták össze, és megkezdődött mint­egy 300 — részben a partizán­harcokban már részt vett, részben az antifasiszta isko­lákról közvetlenül érkezett — magyarnak a felkészítése, akik a kiképzés után magyar- ország^ bevetésre indultak. A kiképzés 1944. augusztusára jórészt befejeződött, és meg­kezdődött a vegyes állományú, szovjet és magyar partizánok­ból álló szervező csoportok magyarországi, illetve vele szomszédos nő bevetése. kba törté- (Folytatjuk) salgótarjáni Szabó Viola is­mertette be a nógrádi táj történetét, vetített képek se­gítségével szemléltette a dim- bes-dombos vidék szépségét. Részletes ismertetést tartott Salgótarján kialakulásáról, a környék bányáiról, munkás- mozgalmáról, Büszkén hozta hallgatósága tudofnására. hogy a Magyar Tanácsköztársaság ebben a városban kilenc napig túlélte a budapesti bu­kást. Ezután vetített képek segítségével rövid városi sé­tára invitálta a jelenlevőket. A Somoskőújfalui Csórnánv Mária — a kiállítási anyag segítségével bemutatta a me­gye — elsősorban Salgótarján iparát. A Karancskeszlből jött Tar­jám Anna, a megye történel­mi nevezetességeit. várait mutatta be. Szinte élettel telt meg a hallgatóság előtt képe­ken látható Salgó vára. a Pe- tőfi-házzal, Drégely, Hollókő. A hallgatóság megismerked­hetett — vagy feleleveníthet­te eddigi ismereteit— nemze­ti történetünknek azon sza­kaszaival, melyek e területhez kapcsolódnak. Karancsbe- rénynél Nógrádi Sándor par­tizánjainak hősiességéről esett szó. Ipolytamóc említésénél a helyszínen talált őskori lele­tekről. A jobbágyi Ökrös Zsuzsa „igazi” palócos kiejtésével gyönyörködtette a népes hall­gatóságot, amikor szólóban ónekelté „Fúj. süvölt a Mátra szele”, majd „A fiastyúk ma­gasan áll az égen...” kezdetű, az általa képviselt vidéken is­mert és énekelt dalokat, ame­lyek csak fokozták a hangula­tot, mielőtt a zagyvaréval Sza­bó Ágnes Balassagyarmat be­mutatására vállalkozott. A résztvevők érdeklődéssel hall­gatták a régi város múltjáról, jelenéről szóló ismertetést. Részletes tájékoztatás hangzott el a Palóc Múzeum gyűjte­ményiéről, a környéken betöl­tött ’szerepéről. Szó esett a régi vármegyeházról, a megye nagyjairól irodalmi nagysá­gairól. Madách Imréről Tar­jám Anna. Mikszáth Kálmán­ról Paulicsek Erzsébet, Szabó Lőrinoről a balassagyarmati Jámbor Éva emlékezett meg „Balassagyarmat” című ver­sének felolvasásával. A vers idézte a régi Templom utcát, mely otthont adott a későbbi költőnek, s amelyre mindig szeretettel emlékezett vissza. Az esztergomi képzőben vég­zett Tamás István Mikszáth- ról szóló versét a pásztói Gaj­dár Ibolya olvasta fel. A program befejező akkord­jaként ismét a palócföild dalai következtek, majd a résztve­vők megtekintették a rögtön­zött kis kiállítást, ismerked­tek a megye térképével, ame­lyet még a „hazaiak” is kö­rülvettek, keresték rajta saját falujukat, városukat. A vendégek szerint az eet. a megye bemutatása sikerült. Látható volt. hogy a „szerep­lőik” felkészültek. Szőkébb hazájukhoz való ragaszkodás késztette őket arra, hogy va­lóban olyannak és úgy mutas­sák meg társaiknak a me­gyét, amilyen a valóságban, telve egészséges büszkeség­gel, ragaszkodással, de tárgyi- lagossáiggal is. Az est „hősei” munkájának őszinte elismerése mellett di­cséret illeti mindazokat, akik­től az ötlet származik. akik munkálkodnak azon,, hogy az Esztergomban tanuló tanító- jelöltek megismerjék egymás lakóhelyét, mert a szűkebb hazai tájak ismerete vezet el a ragaszkodáshoz, mely egyik fundamentuma a szocialista hazaszeretetnek, melynek meg­valósulásán oly’ sokat, de saj­nos. nem mindig megfelel® eredménnyel munkálkodunk. Dr. Gábris József ‘ Tavasz Balassagyarmaton —a kellemes időben lekí . lakozik a nagykabát — kj — Uj operát imitálnák be A szegedi Nemzeti Színház­ban április 11-én, pénteken új magyar operát mutatnak be. Móra Ferenc Aranykoipor- só cimft regényének történe­te elevenedik majd meg az operaszinpadon. A szerzS Vántus István. Az opera ősbemu'iiót Hor. váth Zoltán rendezi. Az egyes előadásokon a zenekart fel­váltva Vaszy Viktor, illetve Szalatsy István vezényli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents