Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

A bizottságok tevékenysége, a reális döntések alapja Karancslapújtoi tapasztalatok mázták — a tervek összeállí­Három község, több mint 5 500 lakója tartozik a Ka" ranc&lapujtői községi Közös Tanácsihoz. Nagy feladat a telepüiések közigazgatása. Még akkor is, ha úgy szá­moljuk, hogy a tanács mun­káját az apparátuson, kívül 41 tanácstag és négy bizott­ság 20 tagja segíti. Karancslapujtőn időben felismerték, hogy a testületi m unka elősegítése céljából olyan bizottságokat kell lét­rehozni, amelyek a közösség érdekét szolgálják. A tanács­ülés ezért is' döntött úgy, hogy a testület mellett létre­hozzák a számvizsgáló, az ügyrendi, az egészségügyi és szociálpolitikai, valamint a művelődési bizottságot. Igaz, a bizottságok tagjai zömmel a testületben, is helyet foglal­nak, hárman azonban — ket­ten aiz egészségügyi és szo­ciálpolitikai, egy pedig a művelődési bizottságban — nem tagia a tanácsnak. A művelődésnél Jászberényi Frigyes iskolaigazgató, az egészségügynél dr. Cziráki György és dr. Amnau Károly orvosok vállalták a közössé­gért a munkát. Vajon hogyan is dolgoznak ezek a bizottságok? Ezt Vizs­gáltuk Karancslapujtőn. A tapasztalatokat érdemes to­— Tízórai szünet van, ho­mályos, szinte sötét a huta­csarnok a salgótarjáni öblös­üveggyárban. Találomra meg­kérdezek valakit. Oláh Bélát keresem. Be­hordó. — Nem- tudom útbaigiazítani. Annyi , itt az Oláh, szómon sem lehet tartani. A művezető azitán segített, így ismertem meg Oláh Bé­lát, aki 24 esztendős és ki­lencedik éve dolgozik lehor- dókén t a gyárban. Halk sza­vú, barna hajú, barna arcú, középmagas fiatalember. Munkatársai könyvolvasó emberinek: ismerik. V — Hány könyve van? — Nem számoltam, de le­het úgy háromszáz. — Mióta olvas? — Mióta? Amióta megta­nultam olvasni. Olyan ez ná­lam, mint másnál a kávé, a dohányzás, vagy az ital. Szenvedély. — Milyen könyvei vannak? — Leginkább a művészet érdekel, a művészek életraj­za. Most Passiuthtól olvasom a Harmadik udvarmester cí­mű regényt. Velazquez élet- raiza. — Szabályos kiejtéssel mondja, s le is betűzi, hibát­lanul, hogyan kell írni. — Hollottam, hogy híres arc­képfestő volt, megláttam a vábbadni, hogy mások Is hasznosísák. A bizottságok a tanács által jóváhagyott munkaterv szerint tevékeny­kednek. Negyedévenként üléseznek, s a tárgyalás té­mája rendszerint kapcsolódik a tanácsülés anyagához. A legtöbb esetben olyan vizsgá­latokat végeznek, amelyek szinte kiegészítő jelentésként is szolgálnak a testületi ülés előterjesztéséhez. Érdemes néhány példát is megemlíteni. A tanácsülés legutóbb a köz­ségek közegészségügyi hely­zetét ée a lakosság orvosi el­látását tárgyalta, illetve vizs­gálta. Az egészségügyi és a szociálpolitikai bizottság még külön vizsgálatot is folyta­tott, s kiegészítő jelentésével a reális kép kialakítását se­gítette. Az ügyrendi bizott­ság a tanácstörvény végre­hajtásiénál végzett vizsgála­tot. A szakigazgatási szervnél azt vizsgálta, hogy annak tagjai hogyan ismerik a ta­nácstörvényt, milyen a vég­rehajtás, és kiegészítő jelen­tést készítettek a testület számára. A tanács a határo­zatot ezzel a kiegészítéssel hozta mes. A számvizsgáló bizottság elsősorban a taná­csi gazdálkodást támogatja. Szerepük — amint azt Na­rancs lapuj tőn ig megfogal­könyvét, megvettem. Most vettem meg johan Sebastian Bach életrajzát is „A Tamás templom karnagya” címmel. Ezt a regényt már olvastam, de nem volt meg. Olvasok aztán szépirodalmat is, na­gyon szeretem Villon, és Go­ethe venseit. Megrendeltem a Magyar Irodalom Remekei című sorozatot is. — Három műszákban dol­gozik. Mikor jut ideje olva­sásra? — Hazamegyek, elintézem a tennivalóimat, — van egy kislányom, óvodás —, s utá­na olvasok. Azon kívül nincs sok szórakozásom. Labdarú­gó és ökölvívó mecssekne já­rok. Az egyik munkatársam ökölvívó, vele jól megértjük egymást, s ezért érdekel ez a sport. — Mennyit költ könyvre egy hónapban? — Ez változó. Van úgy, hogy kétszáz forintot is. — Mit szól mindehhez a felesége? — Régebben nem szeretett olvasni, nem becsülte a könyvet. Én amit elolvastam, mindig ajánlottam neki, s most már ő is nagyon szíve­sen olvas. Eljutottunk odóig, hogy születésnapomra, név­napomra könyvet vesz aján­dékba. — g. — fásánál naigy. Összegezik a választópolgárok által beér­kezett javaslatokat rangsorol­ják azok végrehajtását. A többi között például így ke­rült 6orra Kaxancsdapujtőn a gyógyszertár és lakás építé­se, ahol eddig a község lakói mintegy 200 ezer forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek. Feltétlen meg kell em­líteni, hogy egy-egy megmoz­dulásra húsz embert hívnak, de ötvenen jelentkeznek. , Munkásőrök, bányászok, ter­melőszövetkezeti tagok, értel­miségi dolgozók. A munkás­őrök például az összes föld­munkát elvégezték. A beto­nozást, az alapozást társadal­mi munkában fejezték be. A községben lakó 13 kőműves másfél nap alatt felhúzta a falat. Így lehetőség nyílt" ar­ra, hogy a mintegy kétmillió forint értékű beruházást az eredetileg november 7*re tervezett átadás helyett már augusztusban a közönség rendelkezésére szeretnék bo­csátani. A számvizsgáló bi­zottság munkájának eredmé­nye az is, hogy a társközség­ben, Karancsberényben, a művelődési ház mellé toldás­sal ifjúsági klubot létesítse­nek, s ezzel mindjárt meg­oldják egy újabb átalakítás­sal az óvoda fejlesztését is. A bizottság tevékenységének lehet betudni, hogy a másik társközségben, Karancsalján, a felszabadulási emlékmű építésénél mintegy százezer forint társadalmi munkát vé­geztek a község lakói. De szóljunk a művelődési bizott­ság tevékenységéről is. Má­jus 8-án a végrehajtó bizott­ság a karancslapujtői iskola továbbifejlesztését tárgyalja. E témakörben foglalkoznak a körzetesítéssel is, hiszen Ka- rancslapujtőn jobbak a felté­telek — napközi otthon, van, stb. — s ennek megoldásá­hoz a művelődési bizottság ad nagy segítséget. A Karancslapujtői községi Közös Tanács vezetői úgy fo­galmaztak, hogy a bizottsá­gok tevékenysége a reális döntések alapja. A bizottsá­gok tagjai, a testületi ülése­ken nagy hozzáértéssel vi­tatkoznak, érvelnek. Éppen ezért van az, hogy jó néhány esetben akár a tanács, akár a végrehajtó bizottság ülé­sén — egy-egiy bizottság ki­egészítő jelentése után — mó­dosulnak az eredeti elképze­lések. a köz, a választópolgá­rok javára. Csak néhánv példát ragad­tunk ki Karancslapujtőn. Ezek viszont azt bizonyítják, hogy kell, szükséges a taná­csi bizottságok aktív közre­működése. a községiek fejlő­dését segítő javaslatai. Ez­zel a lehetőséggel pedig va­lamennyi tanácsnak köteles­sége élni Somogyvár! László Házi könyvtár Két polc már megtelt Egy csokor mezei virág Negyven év a pult mögött A 12 éves, szöszke kislány elindult áz édesanyjával pa­pucsot venni. Betértek a Zo- neshein Dávid és fia kötött és divatáru boltjába. A kislány próbálgatta a lábbelit, mi- közben megkérdezték tőle; nem volna-e kedve a boltban dolgozni. Volt kedve. Az édes. anya már egyedül tért haza, a kislány pedig a boltban ma­radt. ű lett a kifutó, a min­denes. Fillérekért. Ablakot mosott, söpört, takarított. Ne­héz csomagokat cipelt a meg­rendelőknek. S ha egyéb dol­ga nem akadt, hát beállhatott a pult mögé is. Olyankor az­tán repesett az örömtől, hogy végre azt csinálhatja, amire mindig is vágyott. Kiszolgál, hatja a vevőket, végigsimogat. hatja a szép árukat. Akkor még talán nem is gon­dolt arra, hogy egy életre el­jegyezte magát a kereskede­lemmel. X Megyek az utcán, jön ve­lem szemben egy férfi. Lá­tom, hogy szép nyakkendő van rajta, vagy egy elegáns ing. Ráismerek; ez tőlünk van, nálunk vásárolta. Ilyenkor jóleső érzés tölt el. Mert be kell vallanom, hogy a férfi divatcikkeket nagyon szere­tem. A férfiakat is lehet szé­pen öltöztetni, ezen a terület ten is lehet újat, színeset nyújtani. Csaponganak a gondolatok. Szalontai Józsefné, a Pécskő Uzletház divat- és kötöttáru osztályának vezetője negyven év emlékeit, tapasztalatait próbálja rendezgetni. A pult mögött eltöltött negyven évét. — Furcsa dolog ez. Ilyen­kor semmi érdekes, különle­ges nem jut az ember eszébe. Egyszerűen úgy tudnám meg­fogalmazni, hogy szeretem a munkámat, az embereket, a vevőket, szeretem a munka­társaimat. A tanuló kislányo­kat, akik átveszik tőlünk a stafétabotot, a szakmai fogá­sokat. Mert nem mindegy az, hogyan bánunk a vevőkkel. Ha valaki pulóvert akar vá­sárolni, nem elegendő rámu­tatni a'megrakott polcokra; ez van kérem! De le kell szedni a polcról az árut, ha kell, tízfélét is. Szalontai Józsefné már jól ismeri a vevőkör ízlését, óha­jait, s a vásárlók is bíznak „Magdi néni” tanácsaiban. Aki járja az országot, havon­ta megfordul Egerben, Sze­geden, Debrecenben. Beszer­ző kőrútjai során mindig ar­ra törekszik, hogy az igé­nyeknek megfelelő portékát hozza magával és elkeseredik, ha ez nem mindig sikerül. Egyéni és kollektív munká­ja elismeréseként több kitün­tetést is őrizget; aranyfokozat a szakszervezetben kifejtett társadalmi munkáért, Belke, reskedelem Kiváló Dolgozója, törzsgárda-jelvény, hogy csak néhányat említsünk. — Néha fáradtnak érzem magam. Kétszer volt trombó­zisom. De ha vevőkkel kell foglalkozni, megszűnik min­den bajom, elfelejtem a prob­lémákat. Ha újból kezdeném az életemet, akkor is ugyan­ezt választanám. 53 éves va­CnehsxlotáU szomszédainhnál I. Munkaerő, termelésszerkezet és tartalékok Nem útibeszámolót szándékozom írni. Arra sem vál- lalkozhatom, hogy átfogó értékelést adjak Csehszlovákia jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetéről. A szomszé­dainknál töltött két hét alatt vállalati vezetőkkel, külke­reskedelmi szakemberekkel, magas beosztású párt- és ál­lami vezetőkkel találkoztam, beszélgettem. Ennek alap­ján egy csokorra való tapasztalatot szeretnék átadni. Olyan kérdések kerültek szóba, amelyek leginkább befolyásolják a gazdasági életet, közvetlenül érintik és érdeklik a tár­sadalom minden rétegét szomszédainknál és idehaza. Mi­lyen eredményeket értek el, milyen feszültségek jelent­keznek, mit tesznek ezek feloldására szomszédaink? Az in­formáció és az összehasonlítás bizonyára hasznosítható ide­haza. Gavallér-e a Kavalier cég ? Sazava község Prágától 35— 40 kilométerre szerényen a hegyek között húzódik. Fran- tisek Kavalier 1837-ben üveg­hutát alapított itt és ebből fejlődött — különösen az el­múlt évek során — az Euró- pa-szerte, sőt távolabb is hí­res üvegipári üzem. Laborató­riumi berendezéseket, ipari armatúrákat, Simax néven jénai üveget, speciális üve­geket gyár tanait a csehszlo­vák ipar és sok külföldi or­szág számára — sorolta Fiala igazgatóhelyettes. A gyártás technikai szín­vonalát és a termékek kor­szerűségét a szakmához nem értő látogató legfeljebb sejt­heti, de biztonsággal aligha tudhatja. De egyetlen adat nagyon megragadta figyelme­met. Ez a gyár az utóbbi hat évben 555 százalékkal nö­velte nyereségét. Vajon az egyre élesedő nemzetközi piac versenyét áll­ják? Igen, a versenyt állni kell, ettől függ a gyár jövő­je, a munkások és alkalma­zottak keresete •— válaszolták egybehangzóan a gyár veze­tői. Hangjuk határozott és el­szánt volt, de nem öntelt. Beszélgetésünk során kitűnt, hogy bizakodnak, mert több mint egy évszázados tapaszta­latokra, apóról fiúra szálló ha­gyományokra támaszkodnak. A speciális alapanyag helyben található, illetve gazdaságosan szállítható a gyárba. Jó alapanyaggal, sok terme­lési tapasztalattal rendelkez­nek, a piackutatások azt jelzik, hogy hosszabb távon és egyre több speciális üvegipari ter­mékre van szükség. Indokolt volt, a gazdaságosságot is bi­zonyították, ezért jelentős összegű beruházásokkal fej­lesztették a gyárat. Ügy tű­nik, hogy minden új ebben a 138 éves gyárban. De rend­kívül figyelemre méltó, hogy a beruházásokból 80 százalé­kot automatikára, komplex gépesítésre költöttek és csak 20 százalék az építési arány. És még valamit feljegyeztem: a tervezett határidőre elké­szültek a csarnokok, épületek és jól működnek a gépek. Lengyelül is beszélnek a Kavalier gyárban, nem is ke­vesen. Természetesen nem is csehek, hanem a lengyel lá­gyok, még két év választ el a nyugdíjkorhatártól. Nem aka­rok nyugdíjba menni. Szeret­nék dolgozni, amíg csak az erőmből futja. Megszállottság nálam ez, vagy micsoda? Éj­jel is, ha nem tudok aludni, mindig az- üzleten töröm a fejemet. X Négy évtized egyazon mun­kahelyen: hosszú idő, szép teljesítmény. Nem érez néha fásultságot? Mi az, ami na­ponta új erőt, friss lendüle­tet ad a munkájához? — A hétköznapok apró kis örömei, epizódjai is felfrissít, hetik, megújíthatják az em­bert. Hagy mesélek el egy számomra nagyon kedves, megható kis történetet. A Mátraalji kis faluból egy idős néni fátylat meg koszorút ke­resett nálunk. Megígértük ne­ki, hogy beszerezzük a kí­vánt árut, s majd lapon érte­sítjük. A mi apró figyelmes­ségünket ő is figyelmességgel viszonozta; egy nagy csokor mezei virágot nyújtott át. — Egy kicsit elhervadt az igaz, tudják kora reggel indultam el otthonról. De azért fogad, ják el, kedveseim! — vkm — nyok. Ugyanis Prága környé­kén nincs elegendő munkaerő, a drága berendezések és gé­pek nem állhatnak, lengyel munkásnőket szerződtettek a csehszlovák gyárba. Lengyel lányok, cseh fiúk Gavallér-e a Kavalier cég? A kérdéssel arra a szójátékra utaltam, hogy Kavalier ma­gyarul és francia eredet után több nyelvben is gavallért jelent. Vendéglátóim részlete­sen elmagyarázták, hogy ga­vallérok, ha a jó munkát, a kiváló minőséget, az alkotó műszaki tevékenységet kell megfizetni. Akkor se sajnál­ják a pénzt, ha a saját szak­munkásképző intézetükre, kollégiumra, az 52 fős mű­szaki fejlesztési osztályra, ku­tatásra, kísérletezésre, vagy üzem- és munkaszervezésre kell áldozni. De olyan luxust nem engedhetnek meg ma­guknak, hogy a korszerű és új berendezések münkaerő hiányában álljanak. Katonaság után visszajön­nek-e a gyárban képzett fiúk? Kevés kivétellel igen, vissza­jönnek. Szeretik azt az üze­met, ahol szüleik, rokonaik, barátaik dolgoznak, vagy a cseh fiút egy lengyel kis­lány csalogatja vissza. Aki három műszakban vállal be­osztást, a gyártól soron kívül Á „Mümmách Ferenc” szo­cialista brigád az egyik leg­régibb kollektívája a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek­nek. Ez a brigád 1959-ben. az elsőik között alakuljt meg. Ha valaki ezt a kollektí­vát keresi a kohászati üze­mekben, akkor a gyár egyik legrégibb — csaknem száz­éves — épületében, a huzal- lágyítóban találja meg. A „Müinnich Ferenc” brigád ugyanis az egyik legpróza­ibb. de legnehezebb munkát végzi: huzalt lágyít. Az ő munkájuk nagyon fontos a vállalat legnagyobb gyár- részlege, a huzalmű termelé­se szempontjából. Évente 40 —50 ezer tonna huzalt lá­gyítanak, vagyis ők készítik elő a húzógépek számára. A brigád nagyon figyelme­sen végzi a munkáját Oly­annyira, hogy a tavalyi 670 ezer forintos vállalásukat 885 ezer forintra téliesítet­tek. —Miből tevődik össze ez a szép eredmény — kérde­zem Varga Elemért, a ta­pasztalt művezetőt. — Ennek az eredménynek számos összetevőié van. de egy-kettőt említsünk meg — mondja. — Egyrészt a ter­vezett mennyiségnél több hu­zalt lágyítottunk. A seleitünk tíz százalékos csökkentésével másfél tonna anyagot men­tettünk meg. A kötözőhuzal felhasználást több minit két tonnával csökkentettük. a vili amosenergi a -f elhaszná­lást százezer, az olajfelhasz­nálásunkat húszezer forinttal csökkentettük. Ilyen és eh­hez hasonló tételekből áll az eredményünk. — Mi a titka a brigád egyenesvonalú, szép fejlő­désének? — kérdezem. — Nincs ennek titka — lakást kap. Kell-e ennél na­gyobb vonzerő a fiataloknak — érveltek vidáman a gyár vezetői. Külföldi vám, hazai rév A csehszlovák nép sikeres­nek mondhatja az 1974. ével. A nemzeti jövedelem 5,2, az ipari termelés 6,2, a bérek 4,7, a személyi fogyasztás 6 szá­zalékkal növekedett. De az átlagosnál is jobban gazdál­kodó vállalatok, mint a Kava­lier is, tudják, hogy a világ­piaci helyzet alakulása, nyers­anyag és a késztermék csere­arányának romlása egyre ne­hezebb feladatok elé állítja az országot és. a vállalatokat is. Vajon, mi a teendő? Több helyen szóba került, hogy Csehszlovákiában az ál­lami költségvetésből mennyit fordítottak a tőkés piaci ár­hatások kivédésére? Ebben a kérdésben megoszlanak a vé­lemények, de többen hivat­koztak Leopold Ler pénzügy­miniszter nyilatkozatára, aki azt mondta, hogy, a cseh­szlovák költségvetés 1974-ben 15 milliárd terhet viselt. A gazdasági szakemberek erre azt mondják, hogy akár 15, akár 25 milliárd ez a tétel, amit elvesztettek a vámon, azt meg kell nyerni a réven. Ezt úgy értik, hogy a rév zsi­lipjei a vállalatoknál vannak. Azokat a zsilipeket kell fel­nyitni, amelyeken a belső tartalékok feltárulnak, a gaz­dasági élet vérkeringésébe gyorsan bejutnak, viszont le kell zárni minden olyan zsi­lipet, amelyen a nemzeti jö­vedelem külföldre kerülhet. Csehszlovákiában kiadták a jelszót: a szó igazi érteimé­ben gazdálkodni itthon, oko­san kereskedni Nyugattal és jobban kihasználni a szocia­lista országok együttműködé­sének lehetőségeit. válaszol a művezető. —■ Eb­ben a kollektívában nagyon jó a közösségi szellem. Mi azt valljuk, hogy egymással, egymásért, a közösségért A brigádot az sem rázkódtaitta meg, hogy tavaly a megnö­vekedőit termelési feladatok miatt új. fiatal tagok kerül­tek közénk, ugyanakkor négy alapító tagunk nyugdíjba vo­nult. Az utóbbi években valóság­gal átalakult a brigád, meg­fiatalodott. A fiatalabb brigád - tagok jól beilleszkedtek a kol­lektívába, amiről persze az idősebbek is gondoskodtak. De gondoskodtak — és gon­doskodnak — , arról is. hogy a brigád tagjai megfelelő szakképzettséget szerezzenek munkájukhoz. A brigád tavaly például azt vállalta, hogy egy negy­ven év korhatár alatti tagia elvégzi az általános iskola nyolcadik osztályát. Ezt azon­ban túlteljesítették, mert két negyven éven felüli brigád­tag is vállalta, s teljesítet­ték. Négy ember helyett nyolcán végezték el a ke- mencekezélői tamfolyamot. A politikai oktatásban pedig kivétel nélkül mindannyian részt vesznek. — Nehogy azt gondol ia. hogy a brigádunk csak itt. az üzemben, vágja ki a re- zet — mondja Varga Elemér. — Csiakném dupla mennyisé­gű társadalmi munkát vé­geztünk el. mint amennyit vállaltunk. Rendszeresen részt veszünk különböző kulturális rendezvényeken, s hívei va­gyunk a családtagokkal ren­dezett összejöveteleknek is. így élnek, s így dolgoznak ők, tizenkilencen. Munkáiuk. tevékenységük megbecsülését jelenti a magas kitüntetés — amihez gratulálunk. NÓGRÁD — 1975. április 27., vasárnap 3 Dr. Fazekas László Kongresszu&i oklevelet nyertek Egymással egymásért és a közösségért

Next

/
Thumbnails
Contents