Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-25 / 96. szám
* Mai tévéajánlatunk 21.20: Zeneszerzés és előadóművészét. A tv zenei klubjának műsora. A klub ezúttal Maros Rudolf zeneszerzőt hívta meg vendégül, hogy az előadóművészet és a zenemű kapcsolatáról beszéljen. Különösen a mai zene és előadásmód kialakulásáról, viszonyáról esik szó a műsorban, amelynek neves zenész vendégei is vannak. Előadói tradíciók, a régi nagy művészek hatása a maiakra, a ma zeneszerzőjének befolyása az előadásra, kiszolgáltalott-e a zeneszerző az előadó művésznek, a fantázia, az intenció szerepe kerül szóba a vitában. Amelynek illusztrálásául zeneműveket ís megszólaltatnak. Egyebek között ez MRT szimfonikus zenekarából alakult kamarazenekar előadásában Kóbajasi Ken Icsiro japán karmester Maros Rudolf művét vezényli. A 75. örmény zeneiskola A közelmúltban nyitotta egyetlen zenei és művészeti meg kapuit a magas hegyek iskola sem működött, de ma között levő Ajgesatban Szov- már számos zenei szakközép- jet-örményország 75. zeneis- iskola_ konzervatórium fo- kolája, ének. zongora es ... ... , . népi hangszer szakokkal. Saű]a a hallgatókat es szin1917-ben Örményországban művészeti főiskola is létesült. Természctátalakítás A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nyugati partvidékén, a Sárga-tenger mentén termékeny síkságok széles övezete húzódik. A területet nagy terméshozamú rizsültetvények borítják. A tengerpart közvetlen közelében azonban még halászfalu is gyéren van, mert az emberek nem szívesen telepedtek le a mocsaras, vagy szikes földeken, még a nagyobb folyótorkolatoknál sem. A tengerparton most 500 kilométeres hosszúságban partvédelmi és átalakítási munkák folynak. Kiszárítják a mocsarakat, a- szikes talajt termékennyé teszik. A talaj sótalanítására használt édesvizet a folyókból és a hegyi víztárolókból vezetik ide. A most folyó — 1971—197tWg szóló — 6 éves terv idején 30 000 hektár földet hódítottak el a tengertől. A távlati tervek szerint a következő 4—5 év alatt pedig újabb százezer hektár földet. ŐSZ FERENC: (Kisregény) a . . ' — Eljöttem tőlük — mondta Rózsi. és mert gyűlölte a hazugságot, azonnal hozzátette: — Kirúgtak! — Hallgasson ide. kedvesem — saólal.t meg dr. Fábry El «mérné, a kerületi tisztiorvos felesége. — Az én cselédemnek karácsony előtt megengedtem,, hogy meglátogassa a szüleit Pi'lisosátoón. Azóta szegény már az oroszok fogságában sínylődik. Ha akarja elszegődhet hozzám... — Miért magához? — lépett be a petróleum-lámpa fényk őrébe Tárkányiné, az ügyvéd felesége. — Az én uram valahol a fronton harcol, amíg a magáé itthon deliket. Perceken belül Rózsi majdnem mindenkitől kapott ajánlatot. Az alkudozók ordítva csépelték egymást. Botár úr, a pincér száz pengő foglalót akart adni Rózsinak, mivel ő már tudta, sejtette, hogy ez már csak értéktelen papír. — Az úri közönség mulat, — vihogott hangosan Kocsis. Erzsi, a segédházfelügyelő lánya. akiről mindenki tudta, hogy nyilvántartott nőszemély. — Az Ilyen perszónákat pedig ki kell söprűmi a tisztességes emberek közül — sipította özvegy Köhlmayer Em i Iné, egy néhai p ostatiszt neje. — Mert nekem munka Volt az. ami magának öröm, ha netán még emlékszik rá — nevetett Kocsis Erzsi, aztán Rózsihoz fordult. — lia egy csepp eszed van, nem szegődesz sehová. Ne félj, nem halunk mi éhen amíg hadsereg van. Márpedig az mindig van. Ha nem ezek, hát azok — mutatott a pesti oldal felé, Rózsi derűsen hallgatta a perpatvart. Aztán mikor megunta, eükiálltotta magét: — Hallgassanak meg engem is! A veszekedők elnémultak. — Nem megyek s©m egyikükhöz, sem másikukhoz. Nem kell nekem a pénzük. Ha adnak enni ,leszek én az egész ház cselédje. Ügyis egy család vagyunk mj itt. Amíg a pincében bújunk, egy kályhát kell fűteni, egy óvóhelyet kell takarítani és ahogy elnézem, ez alig nagyobb pince, mint a méltóságiosék szalonja. Először A Weivoda Elek, a nyugdíjas villamoskalauz értette meg az ötletet. — Ragyogó! Kollektiven tartunk egy cselédlányt. Beosztjuk, hogy melyik napon ki kosztolja, ő pedig ennek feiében ePáHa a ház. illetve a Máris nekiállt ég egy nagy táblázatot rajzolt, beosztotta Rózsi étkeztetését. Húsz család lakott a házban, így senki sem tartotta nagy tehernek, hogy minden huszadik napon adjon valamit enni Rózsinak. Különösen azok voltak elégedettek, akik későbbre jutottak. Mindenki úgy vélte, hogy az ostrom nem tarthat tovább, mint egy hét. Addigra úgyis megjönnek a felmentő csapatok — mondták, de ebben senki nem hitt komolyan. — Hát erre meg kell inni az áldomást, — mondta Botár úr és mivel szilveszterre a legtöbb családban tartalékoltak valami italt, hamarosan megítéltek a poharak, A nemrég még gyűlölködő családokat — ha rövid időre is —, de összekötötte Rózsi, a közös cselédlány Békésen csengtek a poharak, és ha nem hallatszott volna le a pincébe az ágyúk moraja, a kézi fegyverek ugató hangja, az ember azt is hihette volna, hogv egy békebeli eslély résztvevőié, amelyet az érdekesség kedvéért egy romantikus pincében rendeztek meg. Ebbe a karneváli hangulatba érkezett, meg dr, Fábry. E’emér tiszti főorvos, aki eddig sebesülteket kötözött a-i.TCé ItüTjöI [etűdöket... 4 NÖGRÁD - 1975. április 25., péntek Sokrétű beszámoló élénk vita Ssa' (t«errf*e/r válasxián a nagyhátonyi iskolában Az oktatásügy dolgozóinak életében is fontos esemény, hogy ebben az évben újjáválasztják szakszervezetük tisztségviselőit, az alapszervezettől a központi vezetőségig. Az elmúlt héten megyénkben is elkezdődött az iskolák bizalmijainak, illetve szakszervezeti bizottságainak választása. A választó taggyűlések egy-egy oktatási-nevelési intézmény szakszervezeti munkáját és további feladatait teszik mérlegre, megválasztják az iskolai vezető szerveket és a járási. városi, nagyközségi küldötteket. Elsőként a salgótarjáni járásban a nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskolában ült össze a pedagógusszakszervezeti alapszerv, s hallgatta meg a szakszervezeti bizottság beszámolóját, Balogh Gyula szb-titkár előterjesztésében. Elmondotta, hogy a párt XI. kongresszusa mélyrehatóan értékelte társadalmunk fejlődését. elemezte azt a társadalmi közeget, amelyben — többek között -— a pedagógusszakszervezet is dolgozik. Az oktatás-nevelés színvonalával összefüggő kérdések közül Balogh Gyula méltatta a Központi Bizottság 1972. júniusi közoktatáspolitikai határozatának jelentőségét, és az azt követő tanulói és nevelői túlterhelésre vonatkozó miniszteri rendeleteket, utasításokat. Az előterjesztés kiemelte, hogy az MSZMP X. kongresszusának útmutatásai alapján megalkotott 1972. évi oktatási párthatározat a köz- művelődési, valamint a munkásosztály társadalmi helyzetének további javításáról, a nők helyzetének fejlesztéséről szóló párthatározatokkal együtt a szocialista társadalmunk kulturális programját nyújtja. Az elmúlt négy évben — hangsúlyozta Balogh Gyula — a szakszervezeti bizottság következetesen törekedett pártunk közoktatáspolitikai célkitűzéseinek helyes megoldására. A munkánk lényeges tartalmát jelentette a nevelők mozgósítása, a közoktatásunk tartalmi változásainak sikeres megvalósítása. A tagság és a szakszervezeti bizottság nagyfokú kezdeményezőkészséggel vett részt az iskola életét maghatározó dokumentumok megvalósításában, az oktatás és nevelés színvonalának növelése érdekében. A nevelőtestület a mindennapi tevékenységben erőik java részét a módosított tantérv megvalósítására fordították, és ennek kapcsán szélesen kibontakozott az iskolában az új oktatási módszerek, eljárások iránti érdeklődésük is. Ezt követően a beszámoló részletesen foglalkozott a bányavárosi isköla oktatásügyi dolgozóinak élet- és munka- körülményeinek javításával, a szakszervezet érdekvédelfhi tevékenységével. Elmondotta, hogy az iskola igazgatóságával a szakszervezeti bizottság a jövőben ís hatékony intézkedéseket tesz a helyes bérezési elvek módosítására, gondot fordít a hibák korrigálására, a testületben levő feszültségek csökkentésére. Az előadó szólt a technikai dolgozók érdekvédelméről és a bérezésük, munkakörülményük folyamatos javításáról, a jutalmazások lehetőségeiről, méltatta a nagyközségi tanács és a szakszervezeti bizottság intézkedéseit, Kiemelte, hogy a törzsgárdához tartozó nevelőknek nagyobb megbecsülést kell adni, amit indokol az a tény is, hogy a testületben az utóbbi években nagy a fluktuáció. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése alapvető feladat volt az elmúlt években. A szakszervezeti tagságnak — tanítóknak, tanároknak — meghatározó része Van abban, hogy mindenki helyes szemlélettel kezeli és fontos politikai feladatának tekinti a munkások gyermekeinek segítését. A szakszervezeti bizottság következetesen törekedett arra, hogy elsősorban azokat a nevelőket jutalmazzák, akik e nemes feladatot lelkiismeretesen látják el. A beszámoló fölötti vitá: ban — többek között — André Mátyásné napközis nevelő, Pozsonyi Tibor igazgató, Konti Ferencné pedagógus ala/p- szervezeti párttltkár, Koós Istváfi járási szb-titkár szólt hozzá. Koós István rámutatott arra, hogy a tanácsi átszervezés, az intézményi önállóság növekedése a szakszervezeti aktivisták felelősségét is növeli. A szakszervezeti munka mindenkor segítse a párt 1972. júniusi határozatában megfogalmazott elvek megvalósítását, a nevelői közösség formálását. a demokratikus vezetői stílus kialakítását. a helyes bérezési elvek megvalósulását, hogy az oktató-nevelő munka színvonalának növelése biztosított legyen. Szorcsikné Márki Ilona jelölő bizottsági elnök, javaslatának megtétele előtt kiemelte, hogy a szakszervezeti bizottságba politikailag tapasztalt, a szocializmus ügyéért kiálló, azért felelősséget érző szakszervezeti tagokat válasz- szón a tagság olyanokat, akik élvezik a nevelők bizalmát, képesek érzékelni és kifejezni a problémákat és kellő politikai bátorsággal kiállnak a jogos érdekek mellett. Megfelelő emberi kapcsolattal rendelkeznek, hajlandók és tudnak áldozatot vállalni a közösségért, egyéni munkájukban példamutatóak. Ezt követően a nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskola pedagógusszakszervezeti tagsága megválasztotta a szak- szervezeti bizottságot, amelynek titkára Balogh Gyula, tagjai André Mátyásné, Balogh Margit, Járdán Lászlóné és Pardy Anna. t Az ellenőrzés nem bizalmatlanság „Hagyjanak *— ha egyszer milliárdos értékek kórház óvóhelyén. Csendesen leroskadt és csak úgy maga elé motyogta: — Banditák! Köpetzy úr és részeg társai az éjjel lemészárolták a villanytelep egész személyzetét, pedig az egész városban megszűnt a villanyszolgáltatás. A mondat a nyitva hagyott Bitón beszűrődő szürkés fény, a hideg levegő, visszahozta a mámorral elködösö- dött igazságot: 1945, január elseje van. Valamennyiük életének legszörnyűbb újév napja. — Miért hagyták magúkat? — kérdezte a tapintható csöndben Rózsi. — Mindnyájan hagynánk masunkat — szólalt meg Weivoda Elek, és már nem látta olyan optimistán a jövőt. ★ Másnap éjjel hangos kiabálásra ébredtek az óvóhely lakói : — Vigye * innét a kezét a méltÓ6ág.os úr! Nem akarok férfit látni. Legközelebb csak az a férfi nyúljon hozzám, akit én kérek meg erre, de az nagyon soká lesz... — De Rózsi... Csendesen.,. Meghallják... — suttogott Eötvös. — Nem érdekel — kiabált Rózsi. — Menjen a méltósá" gos úr a méltóságos asszonyhoz. .. az ellenőröket?” E dühös ki- fakadás nem ma hangzott el egyik nagyvállalatunk vezetőjétől, lehet ennek vagy két, három esztendeje is. Hogy most mégis eszembe jutott — annak a KNEB legutóbbi vizsgálata az oka. Az Említett jelentés sommás megállapítása: az ellenőrző tevékenység meglehetősen rendszertelen, az erről szóló párt- és kormányhatározatot nem mindenütt hallották végre. Természetesen a jó példák száma sem kevés, ám a leszűrendő tanulság számunkra méEis csak’ úgy szól: minden szinten erősödjön az ellenőrzés. Ennek fontosságát a XI. kongresszus referátumai hozzászólásai is megerősítették. A ..fentről” látott kép és támasztott igény egybevág azzal. amit „lent” látnak, kívántnak az emberek. , De miért is kell mindezt hangsúlyozni a nagyon is kerek, egyértelmű megfogalmazáson, túl? Talán azért, mert még hat az a félreértés, amit az ellenőrzés kapcsán éooen az idézett KNEB-viaseálat ísv foglalt össze: „széles körben úgy vé'ték, hogy gazdasági szabályzók önmagukban is biztosítják a döntések kontrollját. a gazdálkodás hatékonyságát. . .” Alighanem itt a probléma gyökere és ezen érdemes elgondolkodnunk. Hivatkozhatunk a tapasztalatokra, arra, hogy sajnos, e vélekedés helytelenségéről mar meggyőzött néhány jelenség az elmúlt Időben, mint például a készletek túlzott felihalmozódása, gazdálkodási aránytalanságok kialakulása egyes területeken. Találkoztunk ennél súlyosabb következményiekkel, például visz- szaé lésekk el is, ami szintén összefüggésbe hozható az ellenőrzés gyengeségeivel. Ám a gyakorlatban szerzett okuláson túl e fontos tevékenység javítását sürgeti a vezetés fejlesztésének szükségessége. A helyesen értelmezett, szakszerű ellenőrzés ugyanis nem valami gyámkodás az önállóan munkálkodók, gazdálkodók felett; nem a bizalmatlanság megnyilvánulása, hanem az irányítás egyik fontos, a többivel egyenrangú eleme, Olyan, amit egyértelmű természetességgel, sorolunk fegyvertárunkba, az állami, a társadalmi tulajdonosi érdekeink érvényesítése eszközeiként. Nem mond ellent ennek gyakorlása, sem az Önállóságnak, .sem a felelősségnek, de még a jogosan elvárt bizalomnak sem. Sőt, tulajdonképpen a bizalom megalapozásának, megerősítésének hasznos módszere lehet a szakszerű, gondos vizsgálat, a rendszeres ellenőrzés. Ennek eredményeként készített ..bizonyítvány” nem csupán az arra illetékes felettes s"'míra szolgál megnyugtatásul; jogos ma zahl zt ósággal tölti el azt, akinek munkáját, a társadalomtól kapott bizalommal való «áfárkodásét rendben találták. Mn.tkrt István Állandóan együttműködve engem békén vei. s ezért, felelősséget ís megbíztak a Vállaltam. — miért kell ól- kezelésé" Jahdóan a nyakamra küldeni Eötvös elkotrődott. — Jól tette Rózsi! — gratuláltak a pince minden sarkából. — A vén marha — vihogott Kocsis Erzsi. — Ahelyett, hogy a feleségére vigyázna. (Folytatjuk) Az EMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának dolgozói elkezdték a 21-es ,út úi nyomvonalának kialakítása miatt szükségessé vált kábel- építési munkákat. A műveletek az Eperjes-telepről haladnak a város felé. Az ehhez szükséges kábeleket soron kívül biztosították. A munka előreláthatólag mintegy négymillió forint értékű. A határidőket operatív bizottság állapította meg. jegyzőkönyvbe rögzítették, s úgy tűzték ki. hogy az út építését folyamatosan tegye lehetővé, ne okozzon fennakadást.
