Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

* Mai tévéajánlatunk 21.20: Zeneszerzés és előadó­művészét. A tv zenei klubjának mű­sora. A klub ezúttal Maros Ru­dolf zeneszerzőt hívta meg vendégül, hogy az előadómű­vészet és a zenemű kapcsola­táról beszéljen. Különösen a mai zene és előadásmód ki­alakulásáról, viszonyáról esik szó a műsorban, amelynek neves zenész vendégei is vannak. Előadói tradíciók, a régi nagy művészek hatása a maiakra, a ma zeneszerzőjé­nek befolyása az előadásra, kiszolgáltalott-e a zeneszerző az előadó művésznek, a fan­tázia, az intenció szerepe ke­rül szóba a vitában. Amely­nek illusztrálásául zenemű­veket ís megszólaltatnak. Egyebek között ez MRT szim­fonikus zenekarából alakult kamarazenekar előadásában Kóbajasi Ken Icsiro japán karmester Maros Rudolf mű­vét vezényli. A 75. örmény zeneiskola A közelmúltban nyitotta egyetlen zenei és művészeti meg kapuit a magas hegyek iskola sem működött, de ma között levő Ajgesatban Szov- már számos zenei szakközép- jet-örményország 75. zeneis- iskola_ konzervatórium fo- kolája, ének. zongora es ... ... , . népi hangszer szakokkal. Saű]a a hallgatókat es szin­1917-ben Örményországban művészeti főiskola is létesült. Természctátalakítás A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság nyugati partvidékén, a Sárga-tenger mentén termékeny síkságok széles övezete húzódik. A területet nagy terméshozamú rizsültetvények borítják. A tengerpart közvetlen közelé­ben azonban még halászfalu is gyéren van, mert az em­berek nem szívesen teleped­tek le a mocsaras, vagy szikes földeken, még a na­gyobb folyótorkolatoknál sem. A tengerparton most 500 kilométeres hosszúságban partvédelmi és átalakítási munkák folynak. Kiszárítják a mocsarakat, a- szikes talajt termékennyé teszik. A talaj sótalanítására használt édes­vizet a folyókból és a hegyi víztárolókból vezetik ide. A most folyó — 1971—197tWg szóló — 6 éves terv idején 30 000 hektár földet hódítot­tak el a tengertől. A távlati tervek szerint a következő 4—5 év alatt pedig újabb százezer hektár földet. ŐSZ FERENC: (Kisregény) a . . ' — Eljöttem tőlük — mond­ta Rózsi. és mert gyűlölte a hazugságot, azonnal hozzátet­te: — Kirúgtak! — Hallgasson ide. kedve­sem — saólal.t meg dr. Fábry El «mérné, a kerületi tisztior­vos felesége. — Az én cse­lédemnek karácsony előtt megengedtem,, hogy meglá­togassa a szüleit Pi'lisosátoón. Azóta szegény már az oroszok fogságában sínylődik. Ha akarja elszegődhet hozzám... — Miért magához? — lé­pett be a petróleum-lámpa fényk őrébe Tárkányiné, az ügyvéd felesége. — Az én uram valahol a fronton har­col, amíg a magáé itthon deli­ket. Perceken belül Rózsi majd­nem mindenkitől kapott aján­latot. Az alkudozók ordítva csépelték egymást. Botár úr, a pincér száz pengő foglalót akart adni Rózsinak, mivel ő már tudta, sejtette, hogy ez már csak értéktelen papír. — Az úri közönség mulat, — vihogott hangosan Kocsis. Erzsi, a segédházfelügyelő lá­nya. akiről mindenki tudta, hogy nyilvántartott nősze­mély. — Az Ilyen perszónákat pe­dig ki kell söprűmi a tisz­tességes emberek közül — sipította özvegy Köhlmayer Em i Iné, egy néhai p ostatiszt neje. — Mert nekem munka Volt az. ami magának öröm, ha netán még emlékszik rá — nevetett Kocsis Erzsi, az­tán Rózsihoz fordult. — lia egy csepp eszed van, nem szegődesz sehová. Ne félj, nem halunk mi éhen amíg hadsereg van. Márpedig az mindig van. Ha nem ezek, hát azok — mutatott a pesti oldal felé, Rózsi derűsen hallgatta a perpatvart. Aztán mikor megunta, eükiálltotta magét: — Hallgassanak meg en­gem is! A veszekedők elnémultak. — Nem megyek s©m egyi­kükhöz, sem másikukhoz. Nem kell nekem a pénzük. Ha adnak enni ,leszek én az egész ház cselédje. Ügyis egy család vagyunk mj itt. Amíg a pincében bújunk, egy kály­hát kell fűteni, egy óvóhelyet kell takarítani és ahogy el­nézem, ez alig nagyobb pin­ce, mint a méltóságiosék sza­lonja. Először A Weivoda Elek, a nyugdíjas villamoskalauz ér­tette meg az ötletet. — Ragyogó! Kollektiven tartunk egy cselédlányt. Be­osztjuk, hogy melyik napon ki kosztolja, ő pedig ennek feiében ePáHa a ház. illetve a Máris nekiállt ég egy nagy táblázatot rajzolt, beosztotta Rózsi étkeztetését. Húsz csa­lád lakott a házban, így sen­ki sem tartotta nagy teher­nek, hogy minden huszadik napon adjon valamit enni Rózsinak. Különösen azok voltak elégedettek, akik ké­sőbbre jutottak. Mindenki úgy vélte, hogy az ostrom nem tarthat tovább, mint egy hét. Addigra úgyis megjönnek a felmentő csapatok — mond­ták, de ebben senki nem hitt komolyan. — Hát erre meg kell inni az áldomást, — mondta Botár úr és mivel szilveszterre a legtöbb családban tartalékol­tak valami italt, hamarosan megítéltek a poharak, A nem­rég még gyűlölködő családo­kat — ha rövid időre is —, de összekötötte Rózsi, a közös cselédlány Békésen csengtek a poharak, és ha nem hallat­szott volna le a pincébe az ágyúk moraja, a kézi fegyve­rek ugató hangja, az ember azt is hihette volna, hogv egy békebeli eslély résztvevő­ié, amelyet az érdekesség kedvéért egy romantikus pin­cében rendeztek meg. Ebbe a karneváli hangulat­ba érkezett, meg dr, Fábry. E’emér tiszti főorvos, aki ed­dig sebesülteket kötözött a-i.TCé ItüTjöI [etűdöket... 4 NÖGRÁD - 1975. április 25., péntek Sokrétű beszámoló élénk vita Ssa' (t«errf*e/r válasxián a nagyhátonyi iskolában Az oktatásügy dolgozóinak életében is fontos esemény, hogy ebben az évben újjává­lasztják szakszervezetük tiszt­ségviselőit, az alapszervezettől a központi vezetőségig. Az el­múlt héten megyénkben is el­kezdődött az iskolák bizalmi­jainak, illetve szakszervezeti bizottságainak választása. A választó taggyűlések egy-egy oktatási-nevelési intézmény szakszervezeti munkáját és további feladatait teszik mér­legre, megválasztják az isko­lai vezető szerveket és a já­rási. városi, nagyközségi kül­dötteket. Elsőként a salgótarjáni já­rásban a nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskolában ült össze a pedagógusszakszerve­zeti alapszerv, s hallgatta meg a szakszervezeti bizottság be­számolóját, Balogh Gyula szb-titkár előterjesztésében. Elmondotta, hogy a párt XI. kongresszusa mélyrehatóan értékelte társadalmunk fej­lődését. elemezte azt a tár­sadalmi közeget, amelyben — többek között -— a pedagógus­szakszervezet is dolgozik. Az oktatás-nevelés színvo­nalával összefüggő kérdések közül Balogh Gyula méltatta a Központi Bizottság 1972. júniusi közoktatáspolitikai ha­tározatának jelentőségét, és az azt követő tanulói és ne­velői túlterhelésre vonatkozó miniszteri rendeleteket, uta­sításokat. Az előterjesztés ki­emelte, hogy az MSZMP X. kongresszusának útmutatásai alapján megalkotott 1972. évi oktatási párthatározat a köz- művelődési, valamint a mun­kásosztály társadalmi helyze­tének további javításáról, a nők helyzetének fejlesztéséről szóló párthatározatokkal együtt a szocialista társadal­munk kulturális programját nyújtja. Az elmúlt négy évben — hangsúlyozta Balogh Gyula — a szakszervezeti bizottság kö­vetkezetesen törekedett pár­tunk közoktatáspolitikai cél­kitűzéseinek helyes megoldá­sára. A munkánk lényeges tartalmát jelentette a nevelők mozgósítása, a közoktatásunk tartalmi változásainak sikeres megvalósítása. A tagság és a szakszervezeti bizottság nagy­fokú kezdeményezőkészség­gel vett részt az iskola életét maghatározó dokumentumok megvalósításában, az oktatás és nevelés színvonalának nö­velése érdekében. A nevelőtestület a minden­napi tevékenységben erőik ja­va részét a módosított tantérv megvalósítására fordították, és ennek kapcsán szélesen ki­bontakozott az iskolában az új oktatási módszerek, eljárá­sok iránti érdeklődésük is. Ezt követően a beszámoló részletesen foglalkozott a bá­nyavárosi isköla oktatásügyi dolgozóinak élet- és munka- körülményeinek javításával, a szakszervezet érdekvédelfhi tevékenységével. Elmondotta, hogy az iskola igazgatóságá­val a szakszervezeti bizottság a jövőben ís hatékony intéz­kedéseket tesz a helyes bére­zési elvek módosítására, gon­dot fordít a hibák korrigálá­sára, a testületben levő fe­szültségek csökkentésére. Az előadó szólt a technikai dol­gozók érdekvédelméről és a bérezésük, munkakörülményük folyamatos javításáról, a ju­talmazások lehetőségeiről, méltatta a nagyközségi ta­nács és a szakszervezeti bi­zottság intézkedéseit, Kiemel­te, hogy a törzsgárdához tar­tozó nevelőknek nagyobb megbecsülést kell adni, amit indokol az a tény is, hogy a testületben az utóbbi években nagy a fluktuáció. A fizikai dolgozók gyerme­keinek segítése alapvető fel­adat volt az elmúlt években. A szakszervezeti tagságnak — tanítóknak, tanároknak — meghatározó része Van abban, hogy mindenki helyes szem­lélettel kezeli és fontos po­litikai feladatának tekinti a munkások gyermekeinek se­gítését. A szakszervezeti bi­zottság következetesen töre­kedett arra, hogy elsősorban azokat a nevelőket jutalmaz­zák, akik e nemes feladatot lelkiismeretesen látják el. A beszámoló fölötti vitá: ban — többek között — André Mátyásné napközis nevelő, Pozsonyi Tibor igazgató, Kon­ti Ferencné pedagógus ala/p- szervezeti párttltkár, Koós Istváfi járási szb-titkár szólt hozzá. Koós István rámutatott arra, hogy a tanácsi átszer­vezés, az intézményi önállóság növekedése a szakszervezeti aktivisták felelősségét is nö­veli. A szakszervezeti munka mindenkor segítse a párt 1972. júniusi határozatában meg­fogalmazott elvek megvalósí­tását, a nevelői közösség for­málását. a demokratikus ve­zetői stílus kialakítását. a helyes bérezési elvek megva­lósulását, hogy az oktató-ne­velő munka színvonalának növelése biztosított legyen. Szorcsikné Márki Ilona je­lölő bizottsági elnök, javasla­tának megtétele előtt kiemel­te, hogy a szakszervezeti bi­zottságba politikailag tapasz­talt, a szocializmus ügyéért kiálló, azért felelősséget érző szakszervezeti tagokat válasz- szón a tagság olyanokat, akik élvezik a nevelők bizal­mát, képesek érzékelni és ki­fejezni a problémákat és kel­lő politikai bátorsággal kiáll­nak a jogos érdekek mellett. Megfelelő emberi kapcsolat­tal rendelkeznek, hajlandók és tudnak áldozatot vállalni a közösségért, egyéni munká­jukban példamutatóak. Ezt követően a nagybáto­nyi Bartók Béla Általános Is­kola pedagógusszakszervezeti tagsága megválasztotta a szak- szervezeti bizottságot, amely­nek titkára Balogh Gyula, tagjai André Mátyásné, Ba­logh Margit, Járdán Lászlóné és Pardy Anna. t Az ellenőrzés nem bizalmatlanság „Hagyjanak *— ha egyszer milliárdos értékek kórház óvóhelyén. Csendesen leroskadt és csak úgy maga elé motyogta: — Banditák! Köpetzy úr és részeg társai az éjjel lemé­szárolták a villanytelep egész személyzetét, pedig az egész városban megszűnt a villany­szolgáltatás. A mondat a nyitva hagyott Bitón beszűrődő szürkés fény, a hideg levegő, vissza­hozta a mámorral elködösö- dött igazságot: 1945, január elseje van. Valamennyiük életének legszörnyűbb újév napja. — Miért hagyták magúkat? — kérdezte a tapintható csöndben Rózsi. — Mindnyájan hagynánk masunkat — szólalt meg Weivoda Elek, és már nem látta olyan optimistán a jö­vőt. ★ Másnap éjjel hangos kiabá­lásra ébredtek az óvóhely la­kói : — Vigye * innét a kezét a méltÓ6ág.os úr! Nem akarok férfit látni. Legközelebb csak az a férfi nyúljon hozzám, akit én kérek meg erre, de az nagyon soká lesz... — De Rózsi... Csendesen.,. Meghallják... — suttogott Eötvös. — Nem érdekel — kiabált Rózsi. — Menjen a méltósá" gos úr a méltóságos asszony­hoz. .. az ellenőröket?” E dühös ki- fakadás nem ma hangzott el egyik nagyvállalatunk vezető­jétől, lehet ennek vagy két, három esztendeje is. Hogy most mégis eszembe jutott — annak a KNEB legutóbbi vizsgálata az oka. Az Említett jelentés sommás megállapítá­sa: az ellenőrző tevékenység meglehetősen rendszertelen, az erről szóló párt- és kor­mányhatározatot nem minde­nütt hallották végre. Természetesen a jó példák száma sem kevés, ám a le­szűrendő tanulság számunkra méEis csak’ úgy szól: minden szinten erősödjön az ellenőr­zés. Ennek fontosságát a XI. kongresszus referátumai hoz­zászólásai is megerősítették. A ..fentről” látott kép és tá­masztott igény egybevág az­zal. amit „lent” látnak, kí­vántnak az emberek. , De miért is kell mindezt hangsúlyozni a nagyon is ke­rek, egyértelmű megfogalma­záson, túl? Talán azért, mert még hat az a félreértés, amit az ellenőrzés kapcsán éooen az idézett KNEB-viaseálat ísv foglalt össze: „széles körben úgy vé'ték, hogy gazdasági szabályzók önmagukban is biztosítják a döntések kont­rollját. a gazdálkodás haté­konyságát. . .” Alighanem itt a probléma gyökere és ezen érdemes el­gondolkodnunk. Hivatkozhatunk a tapasztala­tokra, arra, hogy sajnos, e vélekedés helytelenségéről mar meggyőzött néhány je­lenség az elmúlt Időben, mint például a készletek túlzott felihalmozódása, gazdálkodási aránytalanságok kialakulása egyes területeken. Találkoz­tunk ennél súlyosabb követ­kezményiekkel, például visz- szaé lésekk el is, ami szintén összefüggésbe hozható az el­lenőrzés gyengeségeivel. Ám a gyakorlatban szerzett okuláson túl e fontos tevé­kenység javítását sürgeti a vezetés fejlesztésének szük­ségessége. A helyesen értel­mezett, szakszerű ellenőrzés ugyanis nem valami gyámko­dás az önállóan munkálko­dók, gazdálkodók felett; nem a bizalmatlanság megnyilvá­nulása, hanem az irányítás egyik fontos, a többivel egyenrangú eleme, Olyan, amit egyértelmű természetes­séggel, sorolunk fegyvertá­runkba, az állami, a társadal­mi tulajdonosi érdekeink ér­vényesítése eszközeiként. Nem mond ellent ennek gya­korlása, sem az Önállóságnak, .sem a felelősségnek, de még a jogosan elvárt bizalomnak sem. Sőt, tulajdonképpen a bizalom megalapozásának, megerősítésének hasznos módszere lehet a szakszerű, gondos vizsgálat, a rendsze­res ellenőrzés. Ennek ered­ményeként készített ..bizo­nyítvány” nem csupán az ar­ra illetékes felettes s"'míra szolgál megnyugtatásul; jo­gos ma zahl zt ósággal tölti el azt, akinek munkáját, a tár­sadalomtól kapott bizalom­mal való «áfárkodásét rend­ben találták. Mn.tkrt István Állandóan együttműködve engem békén vei. s ezért, felelősséget ís megbíztak a Vállaltam. — miért kell ól- kezelésé" Jahdóan a nyakamra küldeni Eötvös elkotrődott. — Jól tette Rózsi! — gra­tuláltak a pince minden sar­kából. — A vén marha — vihogott Kocsis Erzsi. — Ahelyett, hogy a feleségére vigyázna. (Folytatjuk) Az EMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának dolgo­zói elkezdték a 21-es ,út úi nyomvonalának kialakítása miatt szükségessé vált kábel- építési munkákat. A művele­tek az Eperjes-telepről ha­ladnak a város felé. Az ehhez szükséges kábeleket soron kí­vül biztosították. A munka előreláthatólag mintegy négy­millió forint értékű. A ha­táridőket operatív bizottság állapította meg. jegyzőkönyv­be rögzítették, s úgy tűzték ki. hogy az út építését folya­matosan tegye lehetővé, ne okozzon fennakadást.

Next

/
Thumbnails
Contents