Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-25 / 96. szám
A ^emz« lkö/J Szemle Érdekel ez az élet áprilisi száma A folyóirat közli Púja Frigyes külügyminiszternek hazánk felszabadulása 30. évfoir dulója jegyében írott, a szovjet Kuarumuinyiszt című folyóiratban megjelent összefoglalóját a nemzetközi helyzetről es a szocialista tábor, s azon belüli hazánk külpolitikájáról. A lapnak a szocialista országokkal foglalkozó rovata cikkeket közöl a szovjet gazdaság szerkezetéről. annak várható alakulásáról. Itt olvasható a Neues Deutschland érdekes elméleti-ideológiai cikke is, amely a nemzet és nemzetiség fogalmának marxista meghatározása alapján elemzi a Német Demokratikus Köztársaságban a szocialista nemzet kérdését. Néhány fontos viliággazdasági és világpolitikai kérdés rajzolódik ki a kapitalista országok egymás közötti gazdasági érdekellentéteit, valamint a multinacionális vállalatok szerepét, a nemzetközi politikára gyakorolt hatásukat tárgyaló cikksorozatból. A közel-keleti helyzettel kapcsolatos problémáikból a folyóirat ezúttal a palesztin kérdést emeld ki, ebben a számiban elsősorbaá, a palesztin álláspontot ismertetve. Interjút közöl Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével és dr. Georges Habbasszal, a palesztin ellenállás másik vezetőjével. Indokínéról két cikket közöl a folyóirat. Az egyik a dél-kareai diktatúrát, az ígérgetett és „elmaradt” demokratizálást tárgyalja. A másik a dél-vietnami — sem a sai- goni rezsimhez, sem a DIFK- hez nem tartozó — „harmadik erő” összetételét, szerepét tárgyalja a dél-vietnami béke megteremtése és egy demokratikus rendezés szempontjából. ! ' A megyei Idegenforgalmi Hivatalban említették először. „Tóth írén. Nemrég került Hollókőbe, Igen aktív”, Amikor a Nagylóci közös községi "Tanácsnál érdeklődtem utána, azt mondták: ..Nemrég van nálunk Irénke, de elégedettek vágytunk vele. Fiatal és lelkes. Megérdemli, hogy írjanak róla”. Mezőkövesd mellett van Szentistván község, odavaló Tóth Irén népművelő, a hollókői klubkönyvtár vezetője. A debreceni tanítóképző intézet népművelő-könyvtáros szakán tanult, s a Nógrád megyei Tanáccsal kötött szerződésit, így került Nógrád megyébe. — Mielőtt idekerült, mit tudott Hollókőről? — Nem sokat, Tudtam, hogy érdekes a néprajza, van egy vára és ennyi az egész. Együtt járjuk a falut. Rámutat egy dűledező vályogházra! — Itt les« a nyugdíjasok klubja... Ez valamikor a kanász háza volt,.. Régen itt volt a falu vége, azért van. itt a kápolna — sorolja. — Nincs még egy éve, hogy ide került. Honnan ismeri ennyire a községet? — Érdekelt. megtanultam. Egyszer-^tszer be kelllett ugranom idegenvezetőnek is. Odaérünk a falumúzeumhoz. Irén elemében van Szinte megelevenednek a tárénak a magvarázata nyomán, Nem véletlen ez, a néprajz mindig érdekelte, főiskolás korában is foglalkozott vele. a szak- dolgozatát is e témakörből írta. — Milyen a község kulturális élete? — Van tennivaló bőven, de dicsekednivaló . is akad. A Röpülj páva menyecskekórus országszerte ismert. Kelemen Ferenc fafaragó szakkört vezet, én honismereti szakkört, felső tagozatúiknak. Kicsit nehezen mozdiulnak itt az emberek, de olyan rendezvényiekre, amelyek érdeklik őket, sokan jönnek. Volt réldául ismeretterjesztő előadás. Az előadó lepődött meg eginkább mennyien eljöttek. Húsz—harmincra számítottunk, s százan voltak. A klubkönyvtárnak is körülbelül száá olvasója van. Irén nem unatkozik. Most éppen előadásra készül, melyet a tsz-ta goknak tart, akik a szövetkezet szervezésével .csehszlovák utazásra készülnek. — Milyen gyakran jár haza? Hogyan sikerült beilleszkednie a község életébe? — Eleinte hetente, aztán kéit-háromszor hetente iártam, most már úgy kéthavonta ke- rü'ök csak haza. Jól érzem itt magam, érdekel az emberek élete, úgy érzem, megkedveltek. Sok helyen mondják olyan, mintha már régen itt laknék. Igaz, hogy télen nehéz, s még nagyon hiányoznak azok a kulturális lehetőségek, melyekhez Debrecen ben hozzászoktam. Salgótarjánba se nagyon tudok bejárni. nem a legjobb a közlekedés. .. Tóth írén beszédén még hallatszik az alföldi akcentus egy kicsit, de kí-kicsúszik már a száján egy-egy zárt palóco« „a”. Vállalta, a vidéki népművelők nem* mindig napfényes életét, de örömöt talál munkájában, szívesen végzi, a falu is befogadta, ide tartozik. — S — Zenei krónika Általános iskolások hangversenyen A programozott oktatás Napjaink pedagógiájában egyre nagyobb szerephez jutnak az olyan szerkezetek, amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a tanulók bizonyos ismereteket önálló tevékenységgel szerezzenek meg, és azokat be is gyakorolják. Rájöttek ugyanis arra, hogy a szemléltetés és a passzív befogadás önmagában kevés, az ismereteket aktív munkával — a pedagógia nyelvén szólva: autopraxis- íal — kell megszereznünk és tartósítanunk. Eredményes kísérleteket folytatnak a lineáris programmal működő tanítógépekkel. A lineáris program olyan —< egészen apró — lépések sorozatából áll, amelyek révén bizonyos a hiba nélküli előrehaladás. mert a tanuló Önállóan alkotja meg minden feleletét, s minden helves válaszra azonnal megerősítést nyer. A lineáris programok készítése viszonylag olcsó és egyszerű, az állandó önellenőrzés' lehetősége pedig előnyös. Salgótarjánban felszabadulásunk 30. évfordulójának jegyében zajlott le az Országos Filharmónia középiskolás és általános iskolás bérleti hangversenye, mely egyiben a sorozat záróeseménye volit. A sorozat értékelésére más alkalommal térünk ki, most csak az említett hangversenyeikről számolunk be röviden. Az általános iskolások részére adott hangversenyen a Salgótarjáni Állami Zeneiskola tanárai magyar és szovjet műveket játszottak. Guthy Éva “ Torják Vilmosné zon- gorakíséretével — Ha h mányi- nov- és Kodály-dalokot énekelt, Farkas Erzsébet Aru- tyunján ismert cséllódarab- ját, az Expromtot játszotta, dr. Bélyai Lajosné, Zongorapartnerével. Igényes előadásban hallhattuk Prokofjev és Sos-ztakovics egy-egy darabját Torják Vilmos (hegedű) előadásában, de sikert aratott Haosaturján Toccatája, melyet zongorán Somogyi Zoltán né játszott, aki ezzel a fellépésével mutatkozott be a salgótarjáni közönségnek. Örömmel hallottuk a hangversenyen a Bolyai János Gimnázium leánykórusát, mely Rozgonyi István vezetésével. szép, érett hangzásával aratott nagy taipsot. A zenei programot szerencsésen egészítette ki Jancsó Adrienn előadóművész, aki Illyés Gyula verseivel színesítette a műsort.' melyet a rádióból jól ismert Czigány György zongoraművész vezetett és ismertetett. Hasonló jellegű műsort adtak a zeneiskolai tanárok a középiskolás fiatalok részére. Ezt a hangversenyt — az ünnepi megemlékezés után — a salgótarjáni Bányász férfikar nyitotta meg, Kodály Zoltán, Ádám Jenő ép Bartók Béla kórusműveivel. A Virág László Vezetésével működő kórus jól sikerült produkciójával Igazi hangversenylégköirt teremtett. Weiner Lakodalmasát Füzes Zsigmond adta elő. kinek előadásában különösen a verbunkos elemek jó megformálása tetszett, majd Kmetty Józsefné játszotta Dávid: Fuvolaszonátájának I. tételét, szép megformált- sággal. A szólistákat és a kórust. Virág Lászlómé kisérte a tőle megszokott igényességgel. Vendégművészként lépett fel Almássy László zongora- művész, a Filharmónia szólistája, aki Bartók-danabokat játszott. Sikerrel szerepelt a hangversenyen a városi szimfonikus zenekar is, mely Hóna Frigyes vezetésével, Muszorgszkij Hajnal a Moszkva folyó felett és Erkel Palotás című művét játszotta. A hangverseny záróakkordjaként a Bányász férfikar a zenekarral közösen adta elő Virág László vezényletével Juhász Frigyes Kavarog a forradalom című kórusművét, majd felemelő érzést keltett, mikor a férfikar elé beálló gimnáziumi kórussal közös előadásban hangzott el Fa- sang Békét a világnak című dala. melyet Rozgonyi István, a Bolyai Gimnázium leánykarának vezetője vezényelt. TA VA SZ honservvásáv Április 21-től május 10-ig 20—40 százalékig terjedő árengedménnyel Vásárolhat lőzi’lvkíé’éltel. savanyúságokul, sűrített paradíc^oniot, gyümölcs-, hús- és étel k on y crvclí et, i Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat min den boltjában. L. Oldalról figyelem a mozdulatait. Boszorkányos ügyességgel dolgozik, néha odaszól valamit a vele szemben ülőnek. Am a szemét le nem veszi a munkájáról. Igen, a szemnek ennél a műveletnél főszerep jut. Az a fontos, hogy az em- oer azonnal meglássa, észrevegye a hibát. A se lej tét nem lehet továbbengedni. A tétlen szemlélődét pillanatok alatt elvakítja a fehér szín, a „táncoló” fehér harisnyák színe, s a kar gyors mozdulatait is csak - nehezen tudja követni. Az átnéző meg már szinte automatikusan, precízen beidegzettséggel dolgozik. Beszédes, jókedvű asszony. — Hozzászokna ehhez maga :s. nem olyan nehéz csinálni. Jó erős karok kellenek hozzá, meg éles szem. Az enyém 1969-től már jócskán ..kiélesedett”. Akkor kezdtem harisnyákat nézegetni. Jó vastag szákiakat. Az nehezebben ment. összesen ötvenketten dolgoztunk a réai üzemben, az induláskor. Költözködtünk hol ide. hol oda. Itt. az új haris- nvagyárbain valahogy jobban esik a munka. Modern, tiszta üzemcsarnok, korszerű körülmények. Nekem akárki akármit mond. ezt a munkát is mea lehet szeretni — mondja az átnéző. .Kéri Elekné. miközben ízn.'lirozza a harisnyákat.. Kii'-Vi a hibátlant, külön a seiejtet. \ A pezsgös kém ” története A nyugati sajtó és több rádióállomás egy ideje sokat foglalkozik a „pezsgős kém” kalandjaival, s izgalmas történetekben számoc be tevékenységéről, egészen a lebukásig. Ki ez a „pezsgös kém” és miben állt a tevékenysége? A történet a hatvanas évek elejéig nyúlik vissza, amikor egy Lotz nevű nyugatnémet lótenyésztő megjelent Kairóban és berendezkedett. Nagystílű életet élt feleségével együtt, és házába meghívta a főváros sok ismert személyiségét, akiket jól elszórakoztatott, és természetesen a Lotz-házaspár is hivatalos volt sok helyi fogadásra és egyéb összejövetelre. Környezetében akkor még senki sem tudta, hogy Lotz nem más, mint Zeev Gur- Arieh, izraeli ügynök, aki kémkedés céljából érkezett — bizonyos kerülővel — az egyiptomi fővárosba. Lotz (az egyszerűség kedvéért maradjunk ennél a névnél) 1921-ben a németországi Mannheimben született és 1933-ban vándorolt ki Palesztinába, anyjával. Részt vett a zsidó földalatti mozgalomban, amely az angolok ellen irányult, a második világháborúban pedig az angol hadsereg kötelékében küzdött. Azután részese volt az 1948—49-os arab—izraeli háborúnak, majd az 1956-os szuezi inváziónak. Közben kétszer megházasodott, illetve elvált. Éppen az egyik válás utáni rossz hangulatában talált rá az izraeli titkosszolgálat, beszervezte, és Egyiptomba készült küldeni kémtevékenység céljából. Ehhez azonban máshonnan kellett érkeznie. így tért vissza Nyu- gat-Németországba, ahol felvette a Lotz nevet és — a nyomok elhalványltása érdekében — költözött egyik városból a másikba. Felettesei azután egy napon úgy érezték, hogy most már elérkezett az idő a bevetésre. Az izraeli titkosszolgálat nagy pénzeket bocsátott rendelkezésére, hogy Egyiptomban minél kedvezőbb feltételek között kezdhessen hozzá a munkáho?. Időközben ismerkedett meg Walt- rauddal, egy német nővel, akit feleségül vett. Az asz- szony nagyon jól • kiegészítette férjét, jó háziasszonynak bizonyult, és sok segítséget nyújtvii. Az információkat pedig egyre-másra küldték Tol Avivba. Az információk néha meglehetősen magas katonai körökből származtak; a források között akadtak tábornokok is, akik a lovaglások során ismerkedtek meg Lot- zal és feleségével, majd a lótenyésztés és a társadalmi élet keretei között folytatták ismeretségüket. Ezek közül a magas rangú katonák közül egyébként sokan felelősek voltak az 1967-i egyiptomi vereségért. Többe, két közülük leváltottak, illetve bírósátg elé is állítottak. Az üzenetok továbbítása azonban egy idő után nyomra vezette az egyiptomi elhárító szerveket, amelyek öt évi kutatást követően 1965- ben nyomára akadtak Lotz- nak: váratlanul meglepték es megtalálták az éppen működésben levő titkos adót, a rejtjeladatokkal. Lotz életfogytiglani, felesége 3 évi börtönt kapott. Lotz a kairói televízióban annak idején elmondta történet-ét. Szabadulására 1968- ban került sor, amikor Egyiptom és Izrael megállapodott foglyok cseréjében. Azóta Lotz megírta „P&zs. gös kém” című könyvét, amelyet 13 nyelven jelentettek meg. Jelenleg egy nyugatnémet tv-társasággal tárgyal történetének filmrevite. le ügyében. A főszerepet természetesen, 6 akarja játszani. Egyébként bekapcsolódott az üzleti életbe, mint kémet nyugdíjazták. A sajtójelentések szerint változatlanul nagy lábon él. Ez utóbbi körülményre egyébként rávilágít titkos, szolgálati felettesének a nyilatkozata, aki így jellemezte: „Sokszor hallottam, hogy egy kitűnő kém felér egy hadosztály értékével. Lotz megtanított arra, hogy egy jó kém annyiba is kerül, mint egy hadosztály" — és utalt volt beosztottjának toronymagas pezsgő-számláira. Elkapott pillanatok — Sok a hiba? — Nem mondanám. Egy műszak alatt nyolc—tíz nadrág ha akad. Ezek is géphibá- sak. Egy percnyi szünetet tart, úgy folytatja a beszélgetést: — Örülök, hogy itt. helyben találtam munkalenetőságet. Nem dolgoztam én azelőtt, csak liánykoromban. Napközi otthonban. Aztán felnőtt a lányom, iskolába járt, kellett a pénz. Jól jön az az 1600— 1700 forint havonta. Ennyit tudok megkeresni. — Naponta hány harisnya- nadrág fut keresztül a keze alatt? — Ügy 1600—1700 darabot tudok átnézni. Ez a néma nagyon jó. A lányomnak is csak ilyet veszelr. Persze ebben is van jobb is /meg rosszabb is. Attól függ. hogv milyen szálból csinálják. Ha rosszabb az í alapanyag, könnyebbe« felsza- lad a szem. Ilyenkor szoktak a nők bosszankodni. — Szakértői szemmel: miért jó a Dáma? — Miért? Mert nem nyúlik ki a gumis része. — Olyan művelet ez az átnézés, hogy közben lehet gondolkodni, töprengeni... — Töprengés helyett Inkább beszélgetek Bodónéval, aki itt ül szemben velem. Nem unatkozunk mi egy pillanatot sem. Kitárgyalunk mindent, közben persze jár a kezünk, egymásra sem nézünk, mert . lazítani nem lehet. — Az a baj, hogy nagy a zúgás, és néha alig értjük egymás szavát — szól közbe Bodó Zoltánná, aki áz elmúlt év őszétől dolgozik á nagybá- tonyd harisnyagyárban. — Szentkúton, a szociális otthonban dolgoztam, de ott kellett hagyni, mert fájtak a lábaim a sok állásiban. — Itt a lába pihen ugyan, de a karjai... — Megszoktam már. Aztán a kereset is több. Fogynak a harisnyák az át- nézők kezei alatt. Kériné átszól valamit a szomszédijának. Hangja elvegyül a műhely Zalában. — vkm — NÓGRÁD - 1975, április 25., pénten'v „- 5 ✓
