Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

»—m PT­Aki miatt sok vászon üresen maradt... Beszélgetés Réti Zoltánnal Rózsavölgyi Márkról Időzsonglőr, a percei- . komponistája. Mi más lehel ne? Hiszen egyszerre festő - tanár, karnagy, zenetörténés' —egész emberként művészi hittel. A festőállvány mögött, 0 könyvfal rekeszeiben olajké­pek, ak,varellek sorakoznak Idébb kották és zenetudomá­nyi művek. képzőművészeti és szépirodalmi könyvek. Körben a szabad falakról az Ipoly-vidéki füzesek ismerős motívumai köszöntik a láto­gatót. mm Felesöng a telefon, A rö­vid „munkamegbeszélés" után Réti Zoltán visszaül a fotel­ba, szembe a fénnyel teli kerttel. — Alkati kérdés, hogy va­laki tud-e egyszerre, egyfor­ma intenzitással több dolog­gal is foglalkozni. „Eldön­tötted, mi vagy tulajdonkép­pen?!... — kérdezik, és ér­zem a kételkedést: lehet-e színvonalasan csinálni min. dezt. Az biztos, hogy önfe­gyelemre van szükség. Jó gazdája akarok lenni az idő­nek gyerekkorom óta. Helyet találni a reggelenként! futás­nak, tornának, a tanításnak, a próbáknak, a festésnek és esténként a zenei kutatásnak. Nagy híve leltem az „aktív pihenés” elméletének, a tevé­kenységek váltásával kap­csolódom ki. így tulajdon­képpen csak a semleges szó­rakozásokról kell lemonda­nom. Mialatt a Rózsavölgyi­könyv anyagán dolgoztam, kevesebb időm maradt a fes­tésre, ez igaz... — Mikor, mivel kezdődött ez a „Rózsavölgyi.szerelem?” — 1950-ben tértem vissza Ealassagyarmatra. A megye múltja, zenei hagyományai azóta érdekelnek, Rózsavöl­gyivel pedig a 60-as évek óta foglalkozom komolyabban. Először a PALÓCFÖLD egyik 1962-es számában írtam róla, azóta már több cikkem je­lent meg életéről, szerzemé­nyeiről. A Rózsavölgyiről szóló könyv csírája pár éve született, amikor Kmetty Kálmán, a balassagyarmati tanács elnökhelyettese felkért egy nagyobb lélegzetű tanul­mány megírására. Rengeteg anyag összegyűlt — ezért került szóba, hogy a városi tanács támogatásával egy helytörténeti kiadás készül- iön belőle. Gyakori vendég voltam a Széchenyi Könyv­tár Zeneműtárában, sokat se­gített dr. Kecskeméti' István. Kutattam a budapesti, az or­szágos, a megyei levéltárban, az ország számos városának könyvtárával, levéltárával álltam kapcsolatban. Szinte mindenkive] beszéltem vagy ■: ft, si '-Mwimfessl VOf-O Y / MÁRK. Réti Zoltán szénrajza. leveleztem, aki valamit tu­dott a témában segíteni Át­olvastam sok tucat reform­kori folyóiratot. MIS — Sajnálatosan keveset tudunk erről a magyar ze­neszerzőről. Ki volt ő. milyen helyet foglal el a zenetörté­netben? — Egy rövid jellemzés: az elsők egyike Magyarorszá­gon, aki képzett, virtuóz he­gedűs. aki csak műveiből és hangversenyezésből élt (az 1800-as évek elején ő tartott először beléptidíjas koncerte­ket), aki az 1830-as években csárdást komponált. Sokat tett a magyar kamarazenei élet kialakítása érdekében. Tánckompozícióink nagy si­kere juttatta be a báltermek­be a magyar táncot. Ez meg­könnyítette a társadalmi osz­tályok „közelítését” — a ma­gyar társastánc kialakulása az arisztokrácia mellett a polgár­ságnak is lehetőséget adott a társaséletre, szórakozásra. Érdemes néhány szóval tisz­tázni a csárdás születését, sok zűrzavar van e körül. 1844-ben kezdik úgy hívni a „nem szabályozott táncot”, amit a csárdákban szórakozó pórnép is jól ismert, hogy csárdás. Sokan írtak Magyar- országon ilyen tánczenét, de Rózsavölgyi munkái kiemel­kednek ebből a sorból, ő a verbunkos muzsikára építve formálta, tette népszerűvé ezt a táncot, illetve zenét. Le­zajlott volna ez a folyamat bizonyára nélküle is, de sok­kal lassabban. Bónis Ferenc zenetudós a könyvemhez írt előszóban Johann Strauss, a keringőkirály szerepéhez ha­sonlítja Rózsavölgyi jelentő­ségét. A csárdás azt jelentette az akkori Magyarországon, amit a lengyeleknek a ma­zurka. a cseheknek a polka, a spanyoloknak a boleró, az osztrákoknak a keringő. — Emberileg mi a legvon­zóbb Rózsavölgyi Márkban? — A Nógrád megyei mo­nográfiában nagyon lesújtó vélemépyt olvastam róla. Egy régi, dilettáns cikkre alapo­zott. hamis kép alakult ki, került be a köztudatba. Ugyanakkor Szabolcsi Bence, Major Ervin többre becsülte, zenei törekvései felszívódtak az utódok műveibe — elég csak Liszt Ferencet említeni. A másik dolog: kudarcokkal, társadalmi előítéletekkel ter­helt pályája. A múlt századi társadalom hivatalosan nem tudta hová tenni — névma­gyarosítása, lakhatási enge­délyének kiadása miatt sok vesszőfutásban volt része. Botránykőnek számított zené­je, a reformkori ifjúsággal kialakult kapcsolatai is. Nem volt véletlen, hogy 1844. nya­rán Petőfi Sándor kelt 1 vé­delmére, amikor a Pilvax. kávéház-beli fellépéséről gya­lázkodó sorok jelentek meg a Pesti Hírlapban. Később is kiállt mellette, halálát ég' szép költeményben siratta el. — Zenei hagyatékát kik tudjak leginkább hasznosita­— írt operát is. de Igazi jelentősége az úgynevezett zenei kisformákban, főleg tánckompozícióban mutatko­zik meg. Társastáncai és csárdásai mellett kamaraze­nei darabjai is értékesek. Virtuóz hegedűst kívánnak! Sajnos azonban zenei hagya­tékának csak egy részét ad­ták ki eddig. — Hogyan épül fel a könyv? — Két célt szolgál: jó ol­vasmányt, pályaképet szeret­tem volna átnyújtani benne, jegyzetanyaga pedig a további tudományos kutatások segítő­je lehet. Bónis Ferenc javas­latára a Zeneműkiadó gondo- zásában jelenik meg a közel­jövőben. Idézet Bónis Ferenc lektori véleményéből: „ .. .e könyv anyagának felkutatásával, összeállításával Réti Zoltán igen nagy szolgálatot tett nemcsak szűkebb pátriájának és nemcsak a magyar zene­történeti irodalomnak, hanem a teljes magyar művelődés- történetnek. a teljes magyar kultúrának.” A kiadás előtt álló monog­ráfiát a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is felhasz­nálta már. 1973-ban Akit Petőfi búcsúztatott címmel Kerényi Mária készített em­lékműsort. Ugyanebben az évben a televízió is megem­lékezett Rózsavölgyi Márkról. A műsor zenetörténeti érde­kessége: 1839. óta most csen­dült fel először operájának egyik részlete. Komády Ger- zson és Szelecsényi Norbert előadásában. PÁKOUTZ ISTVÁN: Szinkóp — A könyv nemsokára megjelenik. Lesz-e folylatása. vagy egy időre félreteszi a zenetörténeti kutatást? Nehéz ezt abbahagyni.. Üjabb adatok kerültek fel­színre e témáról. Emellett izgatnak más, Nógrád megye zenei múltjával kapcsolatos dolgok. Örömei szerez, kikap­csolódás számomra ez 0 munka, szívesen folytatom. G. Kiss Magdolna A a Igazán nem csoda hogy a másoló cseribarát — szent szöveg ide szent szöveg oda — jól elkerítette a Rézangyal-át mikor a körmére égett gyertyacsonkot odavágta és a lekHsmeretfurdaló sötétben rázendített egy zsolozsmára KAROLYI AMY; Szökés Kétszer tízezer napja készülődöm, nem hagytam pillanatot próbálallanu.l; mint aki folyton ugrani tanul. Javamra vált a rossz, ha repülhetek, ő bennem repül. Hajtóerővé változott belül. Itt az idő, a hely, álsüvítek kék gyűrűiken. Messziről látom piciny önmagam. H’ogy visszatérek, már alig hiszem, EADNAl ISTVÁN: Másodév tűz szerelője vagyok a láng fák között osonó falánk nagy didergető ölelő pára magba szökkenő vetemény szára kétnyári növény termő másodéve ablakon jégvirág fűztől körülvéiv tűz szeretője tűz tűzzel oltalak karod szemfedője tár fölém oltalmat Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó új­donsága. A szocializmus poli­tikai gazdaságtana, magyar szerzőkollektíva színvonalas munkája. A szocialista integ­ráció gazdasági mechanizmu­sa című tanulmánykötet szer­zője J. Sz. Sirjajev. Megje­lent Patkó Imre: „Szuiperha- 'nlcm” és kisországok című k inyve. Földes Mihály doku- mentumregénye, a Virradat a város peremén az újpesti el­lenállási mozgalomnak áíllít emléket. A Népszerű történe­lem sorozat új kötete Som- lyai Magda: Nagy csaták cí­mű könyve, amely hazánk 1914—45-ös eseményeit idézi fel. Az új élet kezdete Ma­gyarországon alcímmel. Örök május címmel színvonalas anto'ógia látott napvilágot, Remete László szerkesztésé­ben; a kötet május elsejét az irodalom és a művészetek tükrében mutatja be. A Szépirodalmi Könyvkiadó most jelentette meg Vészi Endre új regényét, címe Gye­rekkel a karján. A kiadó He­likon-szerkesztőségének gon­dozásában, bibliofil kiadás­ban jelent meg Mikszáth Kál­mán regénye, a Szent Péter esernyője, továbbá Stendhal művei sorozatának 10. kötete, Francia földön címmel. Az Európa Könyvkiadó új­donságai között található Bal­zac híre® regén3re, a Kurtizá­nok tündöklése és nyomorú­sága, továbbá Margaret Wal­8 NÓGRÁD - 1975. április 19., szamba) kér: Szabadulás című regé­nye. A fasizmus felett ara­tott győzelem 30. évfordulója alkalmából jelennek meg — a szocialista országokban egyidőban. — A győzelem könyvtára kötetei. Ezek közül az első négy már napvilágot i® látott. Közöttük találjuk Konsztantyin Szimonov ná­lunk is oly népszerű háborús trilógiáját, A könyvek címe: Élők é® holtak, Nem szület­tünk katonának. Az utolsó nyár. Ugyancsak ebben a so­rozatban látott napvilágot, Jerzy Andrzejewski világhírű regénye (melyből film is ké­szült), a Hamu és gyémánt. A Napjaink költészete soro­zat új kötete Miron Bialo- szewski verses könyve, a Mi­csoda szerencse. A Modern Könyvtár legfrissebb köte'e Ayi Kwei Armah regénye A gzépek még nem születtek meg, Erdős István; Hazatérés — Viszlát, én megyek! — kiáltott' az első lépcsőről Ré­vész a kalauznőnek, s ahogy a híd deszkáira zúgott a vo­nat, leugrott Szerencsés ugrás volt, alig kellett a normálisnál kemé­nyebben lecsapnia a bal Iá-, bét, felső testét hátra dönte­ni, már érezte, nincs baj, el­suhant mellette az utolsó ko­csi. Az ugrást követő rövid vágta lendületével felfutott a gátra, s nekivágott a fa­luba vezető útnak. Átlátszó volt az éjszaka, doboznyi pa- oírbőröndjével integetett a lába előtt fénylő rétre, mint­ha moccant volna valami, messze a szilváskert garádjá* nál. Révésznek szökés-barna haja volt, válláig ér-tt gön­dörsége nem hasonlított a dau­erolt, divatos hajdzsungelek- hez. természetes maradt, tisz­taságra utalt inkább, mint gondoza Hanságra. Meglenget­te nagy ívben a „bőröndöt”, aztán forgott vele, mintha szélmalmot akarna hajtani: nem gondolná semmire, mo­corogni. mozogni, elterelni a nyűgös, kellemetlen gondola­tokat, amelyek törvénvszerű pontossággal tolakszanak elő. amint hetek, hónapok tel­tével újra és újra hazaér. Az emlékezete csöndes posvá­nyát ilyenkor mintha felka­varná egy lapát: a szégyen, a bizonytalanság, a kudarcok megülepedett szemétje szem- magasságba tolul. Elhesseget­né ezt a kényszerűséget, fel­borítaná ezt a sokadszor ugyanilyen nyűgös ismerős helyzetet. Egyszerűen nem akarja megengedni magának azt a luxust, hogy áttekint­hető dologként lássa, minősít­se élete hosszabb, rövidebb szakaszát, mi történt vele. mit élt át, mit ér... A léc fölött maradást könv- nyű naponta konstatálni, könnyű nyugodtairüresen só­hajtani. úgy néz ki, azért nagyobb baj nem történt, hagyjuk a kínzó nyavalyá­kat. a dilemmákat holnapra, mindig haln^pra. Ki látja szánalmas vergődését? A te­hetetlenségét? Senki nem lát­hatja. Hát akkor? Minek nya­valyogni? Nyugi! Lehet to­vább magasba pofozgatni az önbecsülés kis menedékeit. Senkinek nem juthat eszébe, hogy rosszabb volna mások­nál. Tud annyit, mint más, lehet akár optimista is. Tud dolgozni, ha muszáj. jelen­tős terheket elhord a vál­lán ahhoz képest, hogv vézna, alacsony, húszévesen ötven­nyolc kiló. Általában tehet­ségesnek tartják, az egyete­men az első vizsga látványos kudarcától eltekintve, egész éven át megfelelőnek. vagy kiválónak minősítették. Van­nak barátai ebben a faluban, akik szei-etik. várják ma­guk közé. Akiknek jó ha kö­zöttük nyüzsög, vannak lá­nyok, akik szívesen össze­bújnak vele, noha az ismer­kedés, az egymás felé moz­dulás első időszakának nagy­hangú rohamai után. félszeg, ügyetlen a szerelemben. És vannak lányok a barátai ki" sebb-nagyobb szerelmei kö­zött is, akik intim pillana­tok forróségáiban is tudtára adják a szomszéd pádról, hogy szívesebben ütnének mellette, mint öszöregember mellett. Lajos, Gábor vagy akár Rados mellett, mert na­gyon is imponál nekik, hogy egyetemre jár, s ha az iste­nek is úgy akarják, mérnök lesz belőle néhány esztendő múlva. Ha ilyenkor Rados. Gábor, Öszöregember. vagv Lajos nyomon követik a lá­nyok áruló moccanásait, a kiközösítés sárga-dühös lám­pái gyúlnak ki szemükben: még egy lépés, öregfiú. ha- verság ide, haverság oda. úgy tökön rúgunk. hogv arról koldulsz. Vigyázz. Révész, vi­gyázz! Mert mi nagyon fon­tosak vagyunk neked. S valóban így van. Az egye­temen vannak srácok akik­kel együtt focizik. vannak akikkel együtt jár moziba, színházba. vannak akikkel együtt rajzol, tanul, meccsre megy, sörözni, jó srácok le­hetnek. de barátja nem akad közöttük. Egyikkel se tudna úgy beszélni legbensőbb ügyei­ről, szerelemről, álmokról, fé­lelemről mint az itthoni srá­cokkal. A városban töltött napok valahol hamisak lesz­nek, bizonytalan kimenete­lük, mintha minden csakar*

Next

/
Thumbnails
Contents