Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-19 / 91. szám
Déry Tibor regénye filmen 141 perc A befejezetlen mondatból Fábri Zoltán a 141 perc A befejezetlen mondatból című legújabb művét irodalmunk élő klasszikusának, az idén nyolcvan esztendő® Déry Tibornak a regényéből készítette, Szeretnénk mindjárt elöljáróban leszögezni: a 141 perc nem hibátlan mű, de nagyon igényes, tartalmas munka, amely jól szórakoztat is. Ez utóbbit azért kívánjuk hangsúlyozni, mert gyakran Hallani azt a téves nézetet, amely szerint a művészi — tehát tartalmi és formai — — igényesség kizárja a szórakoztatást, az ilyen mű mindenképpen csak unalmas, a kevesek, a vájtfülűek megküzdőit élménye lehet. Ez a szembeállítás erőszakolt, nélkülöz mindenféle esztétikai megalapozottságot, s végsó soron egyfelől sznobságot, másfelől az érdektelenséget igyekszik palástolni, elleplezni. Állításunk helyességét mi mással bizonyíthatnánk a leg- stüszerúbben, ha nem éppen a szóban forgó rendező, Fábri Zoltán korábbi munkáival, a klasszikus értékű Körhintával, vagy a Hannibál tanár úr című filmmel. Fábri nem »különösebben termékeny rendező. Szívesen kirándul a művészet más — például a díszlettervezés —területeire És, ami fiatalkori ambícióinak továbbélését jelenti. Fábrj ugyanis festőnek készült, s ez a képzőművészeti érdeklődés minden egyes filmjében tetten érhető a képek, a jelenetek feszes. látványos megkomponálásában. Healista ábrázolás, racionális tárgyilagosság jellemtt Fábri művészetét. Gondoljunk s (Húsz óra, a Hangyaiboly, vagy az Édes Anna című filmekre. Fábri mindig szenvedéllyel, a belső meggyőződés feszítő: forróságával adja elő mondanivalóját, de arra gondosan vigyáz, hogy hangja sohase érzékenyed jen el, mindenkor megőries* objektiltását. Előző munkája, a Fi usz minus® egy nap, amejy•• két háború® bűnös kiszalu. 'á- utáni találkozásárnak történc ét beszéli el, még teljes vérteaetében mutatja ezt az objektivitásra törekvő rendezői st£h®t; mint műalkotás azonban i— a szándék és a megvalósulás tekintetében — ellentmondásos, s nem éri el ®z említett művek művészi színvonalát. Fábri ugyan ebben a művében is örök témára menne.' hogy érdeklődő kollégáinak hűen lekoolrozaa magányos, vagy vagányos iz" galmaktól hemzsegő életét. Fél árával később tér haza szombat éjszaka mindenki másnál: széles gesztussal üvölti, szuggeróija a hálószoba fáradt lakói közé: nézzétek, én élek igazán! Megint én vagyok, aki legjobban kihasználtam a szombat este ünnepét, fáradt is vagvok kellőképpen, gyűrött, izzadt rajtam minden, s ha remegő térddel ágyba zuhanok közietek, olyan igéket mondhatnék el a szerelemről, amelyek vigaszt nyújthatnának azoknak is, akik fél éjszakát tanultak át, azoknak is. akik állandó hivatalos kapcsolatuk megszokott, kimért társaságában táncoltak. sétáltak, szeretkeztek valahol. De nem beszél. Hiába kérdi a félálomban bóklászó ágv- szomszéd, a fogát sikáló éjszakai pincér: mit hozott ez az este. Nem beszél, csak azt mutatja fel nyújtózkodva, fáradtan nyögve, hogy van fényes. friss titka, volna miről beszélni, de csak újabb legyintésbe hull a mutatós nyújtózkodás. A visszafogott bűvös szavak pedig álmait édesítik. Erős munkástánvok. ’ adt gimnazista fruskák fe* • -,üllö. kemény húsát érzi ki" '.erevitett tenyerén, olcsó vr szontvallomások szavait rágcsálja elalvásig. A hídtól indulva két kilométerrel rövidebb a faluba vezető út, mint az állomástól. A szilváskert earádiától már látja a kivilágított toronyórát. Fél tizenkettő. Éi" félre bőven otthon lehet. Faiját, az erőszaknak kitett emberi helytállás lehetőségeit kutatja, de ezúttal sikertelenül és hatástalanul, mert az extrém helyzet — a bűnösök és egykori „áldozataik” szembesítése — nem hitelesíti, hanem éppenséggel gyengíti, b analizálj a a mondanivalót. A 1141 perc újra a régi Fábrit, az igényes, nagy műgonddiai alkotó művészt mutatja. Ismert alkotói erényeivel, a regisztráló, tartózkodó magatartással, elemző gondossággal, drámai, megjelenítő erővel stb. találkozunk ismét. Ezek mellett azonban új jegyek megjelenését És tapasztaljuk, ami a rendező fogékony nyitottságának ékes bizonysága. Ezek a jegyek — a könnyedebb, (játékosabb hangvétel, a modern film új eszközei, a felbontott időrend, az asszociációs kép- szerkesztés — újfajta Fábri - arcot mutatnak. Tovább gazdagítják, árnyalják a jellemrajzot, a rendezői mondanivalót. Az idő felbontása azonban, pontosabban az időben való előretekintés néha zavarólag hat, mert túl korán informál a későbben bekövetkező eseményekről?, s ezzel kissé érdektelenné teszi számunkra az egyidejű történést. Egyes esetekben viszont valóságos telitalálat ez a „játék”. Évi halálának közlésére emlékezzünk. Amikor erről tudomást szerzünk, akkor Évi és Lőrinc szerelme még csak nyiladozik. De ennek ismeretében lesz ez a szerelem egyre megkapóbb, míg drámai csúcspontját a pályaudvari búcsúzásban éri el. A viszontlátás reményében intenek búcsút egymásnak, nem sejtve természetes módon azt, amit mi már tudunk, hogy ess volt Utolsó találkozásuk. Az időfetbcmtást egyébként maga Déry is rendkívül bátran és szabadén alkalmazza, de regényében, amelyben az élmény indlviduálisabb, mint a film konkrét képi valóságában, nem bánt az előreuta- Iás. Sőt, ezek a zárójelbe iktatott betétek a mű összefoglaló, szintetizáló hálását erősítik. A Proust-i analizáló időfelbontásos írói technikát így korrigálja Déry, alkalmazza saját szándékaihoz. Fábri a 141 percben veszített hangjának hűvös tárgyilagosságából is. Nem azzal, hogy jeleneteinek drámaisága esa, hogy majdnem mindig az éjszakai vonattal 1ön haza, mióta egyetemista. Jegy nélkül utazott. A sötét kocsiban lődörgő kalauznővel vé- gigbeszélgette a negyven, kilométeres utat. A kalauznő egyetlen utas jegyét sem kezelte, nemhogy az övét kérte volna. Révész kínos pontossággal magyarázta el egv dokumentumfilm repülőseinek életét, a kövérkés lánv az új tudás birtokában elégedettnek, gazdag kapcsolatának érezte magát, gyanútlanul kérdezett, mint a vízfolyás, semmit sem sejtve arról, hogy tíz forint értékű jegy helyett kerekíti Révész a mesét látványosan. helyenként plasztikusan, ezüstfehér deltaszárnyak villámként lobbantak át a szutvkos peronon, semmi bevesztésre ítélt metropoliszok sugárútiai elevenedtek meg a koszos ablaküvegen. A kalauznő szinte remegett az izgalomtól; téves információk nyomán, egy gombnyomásra valóban megindul-e a halál rettenetes gépezete? Révész hangosan felnevetett, ha kétszer negyven kilométer az út hazáig, annnyi minden történhetett volna még azzal a kövérkés kalauznővel, alombombázás helyett gombjai fémes csattanásától rémüldözött volna... A falu széléhez érve mintha langyosabb lenne az éjszaka. Nem kerül át a főutcára. a kertek alatt csörtet fel az udvarukba, határozott Révész, s visszapillantva a folyó felé, átlépte kertiük sövényét. Itthon vagvok. sóhai- totta szentimentálisán és megérezte az éjjeli violák káerősebbé forrósodott hanem az által, hogy „emberségesebb”, érzékenyebb, líraibb lett. Gondoljunk csak Évi és Lőrinc említett pályaudvari jelenetére — mennyi szépség, szelíd fájdalom sűrűsödik ebben a néhány percben. Elzárt még azt is megbocsátjuk a rendezőnek, hogy Lőrincnek olyan szerelmet ajándékozott, amely iaz eredeti múben nem is az övé, hanem egy Joécsi ügyvéd és Évi között szövődött. Fábrj művére természetes módon hatott a modem film formakincse. Néhány formai megoldás Jancsó Miklós és Huszárik Zoltán filmjeinek hatását idézi, Jancsó a Csillagosok, katonákban erdei táncot járat szereplőivel, Fábri ugyanezt p homokbányában rendezi meg. A temetői képek, a szél kavarta avar, a sötét utcák Huszárik Szind- bádjára emlékeztetnek. Ezek azonban csak formai hasonlóságok. az egyes elemek eltérő tartalmak kifejezői. Fábri tehát saját anyagába ötvözi a látott formákat, szuverén alkotói egyéniségén átszűrve, a maga sajátos módján teremti meg a valóságot. S tulajdonképpen a művész egyik alapvető ismérve ez: befogadja, magába olvasztja a hatásokat, s így hoz létre önálló világot. Déry Tibor A befejezetlen mondat című számos önéletrajzi motívumot tartalmazó regényét 1934—1938 között írta. Megjelenésére azonban csak a felszabadulás után kerülhetett sor. A hivatalos Magyarország nem lelkesedett a könyv igazságaiért. Mert Déry nemcsak átfogó képet fest egy hazug, változtatásra megérett társadalmi formációiról, hanem kíméletlenül őszintét, szókimondót is. Két társadalmi erő áll szemben egymással: az erkölcsileg hanyatló polgárság és laz öntudatában egyre erősödő munkásosztály. Ezt a két erőt Déry és a film rendezője is. két halálesettel szimboli-- zálja. A polgárság hanyatlását Parcén Nagy Károly, az apa, a trösztvezér öngyilkossága jelképezi, a munkásság kiszolgáltatott helyzetét — a nyoméban erősödő osztály- haroot — Markot Béla munkás meggyilkolása. Ez a két gyilkosság visszatérő motívum, szorosra fűzi a jeleneteket, szilárd szerkezeti kebító illatát. Megállt a pince széles, fehér vitorlásra emlékeztető fala mellett, nézte a tenyérnyi lefüggönyözött ablakot a házon, amelyben született, amelyben élt 18 éves koráig. Ha kopog benn rövid hallgatózás, kételkedő motyogás után felgyullad a villany, elfordul a kulcs a zárban, apja, anyja, akik holttá rád tan estek ágyba kilenc óra körül, olyan természetességgel tárják ki előtte az ajtót. mintha nem első álmukból riasztotta volna fel őket a váratlan, kedves vendég, s úgy ölelik magukhoz őt. mintha nem éreznének ide- genséget, félelmeket pedig éreznek, ugyanúgy, ahogy ö is fél a jelen, jövő kockázataitól, félnek a szülők az ő elvesztésétől, attól, hogy megtagadja, szégyelli őket. ha úr lesz, ha más lesz mint ők. A dunnák nyirkos melegéből kikászálódva a szeretet reflexei feledtetik a mindennapos félelmeket. majd vacsora készül, gyors rántotta hagymával, bor kerül az asztalra, van még. nyugtatja az apja, és várja kinyílva, ki tárulkozva, hogy beszéljen magáról. mondjon el mindent, ami fontos, ami számít, vizsgákat, barátokat, ellátást a nvá- ri gyakorlaton, mi bántja, minek örül, mit szeretne. Semmit nem sejtenek arról, hogy az emlékezetéből a kudarcok, a bizonytalanság, a félelem szemetjét kerülgetve, csak jelentéktelen semmiségeket rak le eléiük: nézzétek, ez történt velem. Pedig azt kellene először is kimondania, hogy mennyire fél. Fél. hogy az egyetem folyosóján hátba vágja egy vesébe látó. retet biztosít a filmnek. De e motívumok jelentős szerepet töltenek be tartalmi szempontból is, mivel a főhős, Paroen Nagy Lőrinc belső fejlődésének fő mozgatórugói. Fábri a regény sok szálon futó cselekménysorából az alapkonfliktust ragadta ki: Parcen Nagy Lőrinc közeledési kísérleteit a munkássághoz, s e kísérletnek ismétlődő kudarcait. Lőrinc elszánt próbálkozásait két dolog motiválja: egyrészt az osztálya üres és Haszontalan életmódja láttán érzett kiábrándulás, másrészt a munkásság kiszolgáltatott helyzete miatti lekiismeretfurdalás, amely minden kudarc ellenére újra elindítja a munkások közé. Parcep Nagy Lőrinc elsősorban érzelmi „lázadó”: ilyen alapon távolodik el családjától és közeledik a munkássághoz. Hogy mégsem találja meg helyét közöttük, az hibás módszereinek köszönhető. A munkások bajain például pénzajándékokkal próbál segíteni, ez a filantróp magatartás azonban az adott esetekben inkább sértő, mintsem célravezető. A tudatosság hiányát nem helyettesítheti az érzelmi azonosulás. Lőrinc alakját Bálint András formálja meg egyszerű, szinte eszközök nélküli játékkal. Csomós Mari Éviként szerez emlékezetes perceket. Alakításáért és a Makra Valijáért joggal érdemelte ki a kritikusok idei színésznői díját. A filmben nagyon sok jó színészi teljesítményt láthatunk. Így például Latinovits Zoltán szélkakas Wavra tanára, Lukács Sándor visz- szataszítóan aljas provoka- tőrje és selyemfiúja telitalálat. A Parcen család hölgytagjainak sorából kiemelkedik Makay Margit idős Far- cennéja, Bisztray Mária özvegye és nem utolsósorban Sáfár Anikó könnyelmű Dé- sirée-je. Szimpatikus munkásalakokat formálnak meg őszinte eszközökkel: Dayka Margit (Hubka néni). Orosz Lujza (Rózsáné), Kern András (Kesztyűs), ég Cserhalmi György (Markot Béla). Nem fik. tehetnek róla, hogy a munkások ábrázolása a filmben — úgy érezzük — halványabbra. erőtlenebbre sikerült a kelleténél. Sulyok László nagyokos professzor: hát, te mit keresel itt? ! Tűni el Innen. ne zavard mások bölcs, nyugodt játékait! Men/i haza. szórjad a szélben a trágyát a mezőn, fogj kapát, vágd a kövér duóvá t a feles cukorrépa sorjázó vetése között, segíts idős apádnak, anyádnak kenyeret keresni, ha negyven forintokat érő munkaegységgel, hát annyival, támogasd őket. ne a vérüket szívd el a semmiért a látszatokért, hogy élhessenek még. hogy megéljék ember leszel-e, elfogadod-e életük példáját... Éjfélt ütött a toronyóra. Révész megkopogtatta az ablakot. Bent a tisztaszobában az anyja türelmetlen, kérdéseire apja fél álomban felelt még. hogy nem is kopogtak, macska jár az ablak alatt, aztán mégis villanyt gyújtott, aztán mégis kitárta az ajtót, kivette fia kezéből a oaoír- bőrömdöt, nevetett, örült, nedves szeme sarkát dörzsölgette. Örömkönnyek? Az álom nyirkossága? Révész már csak az anyját látta, ősz haia hosz- szú fonatban háta közepéig ért, a rezsón sistergő hagymára figyelt, pirul-e már? Apja kenyeret szelt elé. majd lerúgott cipője sarkát vizsgálta rosszalló fejcsóválás- sal: teljesen eljártad a sarkad megint, fiam, eljárta, mert a sarkára lép. mint te, kelt védelmére édesanvja. s már igazítja is fia elé a gyors vacsorát, egyél! Révész mielőtt villáért nyúlna. nvűjtózkodik: holnap már augusztus, és tulajdonképpen számára csak most kezdődik el a nyár... Nógrády Andor: Kötöttem lovamat Röpülj pávától a Szivárványig A népdal újjászületése Felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére 1969. őszén indította el a televízió a Röpülj páva énekes népzenei vetélkedőt, azzal a célkitűzéssel, hogy bemutassa: a népdalverseny, a népművészet napjainak élő, aktív for. móló ereje. Az elért hatásra azonban még a legoptimistábbak sem mertek gondolni: egy televíziós adássorozat országos méretű mozgalom elindítójává, ösztönzőjévé vált. Több száz csoport alakult szerte az országban, amelyek később a Röpülj páva kör adássorozataiban szerepeltek. Ezek a csoportok ma már amatőr művészi életünk jelentős tényezőivé váltak. Természetes, hogy a pávakörök falun alakultak először, de később a városok is bekapcsolódtak, hiszen az üzemekben, gyárakban dolgozók közül sokakban lappang a faluról hozott népdalszeretet. A Röpülj páva népdalver~ seny folytatásaként budapesti felhívásra jött létre az Arany Páva nemzetközi népzenei verseny. Az Arany Páva nagyralátóbb tervet igyekezett megvalósítani: az első összefogó nemzetközi, népzenei, népdalversengés szervezését, megvalósítását tűzte ki célul. Nagy feladat volt és nagy teljesítmény, hiszen hét európai ország részvételével szolgálta egymás népeinek megértését, kultúránk közös alapjainak felmutatását — a folklór népeket összefogó erejét. A zsűri elnöke Ortutay Gyula irta a. verseny visszhangjával, jelentőségével foglalkozva: „A népköltészetben egyszerre jelenik meg, szinte felesel egymással, vagy inkább ölelkezik a nemzeti és a nemzetközi... Az Arany Páva versenyein is mindegyre felfigyelhettünk a különböző (német —• osztrák — lengyel — bolgár — orosz — magyar stb.) népek dalainak előadásában a rokonságra, vagy hasonlóságra és az eltérésekre egyaránt. A nemzeti és nemzetközi nagy belső egységét ez m verseny mindennél jobban bizonyította, és bizonyíthatta azt is. hogy egymás nemzeti kultúrájának eltérő vonásait éppen úgy tiszteletben kell tartanunk, mint a rokon vonásokat, s hogy a nemzetek közötti eltérések nem kell, hogy gyűlöletet ébresszenek, inkább egymás nemzeti kultúrájának megbecsülésére tanítanak. Ez a tanulság — nem véletlenül — arra ösztökélte a részvevőket, hogy az Arany Páva nemzetközi versenyt folytassuk, tovább építsük.’’ | A budapesti kezdeménye% zést o Szovjetunió folytatja, A következő versenyt Moszkj vában a Szovjet Televíziq rendezi meg az idén Szivárvány címmel. A szimbolikus cím mögött több van, mint az első kezdemény verseny egyszerű folytatása. A Szivárvány folklór.fesztivál iránt világszerte tapasztalhat az érdeklődés. A népek zenéjének, a népek dalainak versenyére felkért országok sorra jelentik be részvételüket, világméretűvé szélesítve ezzel a részvevők körét. A Szovjet Televízióban meginduló verseny mellett — amelyen természetesen részig vesznek a legjobb magyar t ' pávaköri csoportok — idén’ egy másik nagy eseménysor*'1 rozat foglalkoztatja a páva- körök tagjait. Az amatőr kó-a tusokhoz hasonlóan — amelyek 10 éve országos minősítésen küzdenek meg helyezésükért — 1975-ben először pávakörök is minősülnek. A pávaköröknél természetesen más szempontok szerint folyik majd a minősítés, mint az „általános” kórusoknál. Itt számításba jön a megszólaltatott anyag minő-, sége, hogy milyen értékes da-, lókkal szerepelnek, mennyire tükrözik ezek a dalok saját vidékük szokásait. Lényei ges az is, hogy a dalokaix mennyire életszerűen adják elő, s hogy képesek-e a népdalokat népszokások köré kerekíteni, műsorukat színessé; változatossá tenni. Ha több-' száz pávakörből száz—szazí ötven komoly rangot ér majd el. az a többiek számára ösztönző erővel hat. A pávakörök minősítése ezért ígérkezik izgalmas eseménysorozatnak, amely a toÁ vábbi tennivalókat, feladatod, kát és lehetőségei ét is el-Ai 'dönti. Korda Agnes NÓGRAD - 1975. április 19., szombat 9 1$ V
