Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

Böszörményi Géza, a vegyészmérnökből lett filmrendező első nagyjátékfilmjével, a Ma­dárkákkal figyelemreméltó szakmai és közönségsikert aratóit. Hangja friss, ironikus. Er­ről győz meg bennünket újabb munkája, az Autó is. Két ember és egy autó furcsa viszo­nyúról szól ez a fanyar liumorűúlkotás, amely bén egy reménytelen „mazsola” (Éva Kas ju­goszláv fSltnszínésznö játsszál és rriftr-már őrületbe kergetett oktatójának furcsa kaland­jait követhetjük nyomon. Eva Ras mellett .III hász Jácint és az ördöngős ügyességű és bá- torságú kaszkadőrként megismert francia Gil Iiegris alakit j» a főszerepet Hz ország nyilvánosság A kiisműv líítléshvl *s»ló tiitv n tervezete Közműrrelődés. Mit is jelent e fogalom? A közmuvekádés .fe leteli az emberi kepess>ágek soaoidal'ú íejiesztetiét. Átfogja a politikai, a társadalom-tudományi, a természettudományi, a műszaki, a műznásizeti, az' egészségügyi, a testnevelési es sppartkiultúráit. A közművelő­dési tevékenység; segíti az egyes társadalmi rétegek, csoportok elitérő, vagy különböző művelődési érdekeinek és igényeinek össze­hangolt kieTégiijisét. A közművelődés célja tarsadaknunkban az. hogy a kor igényeinek megfelelően, szakmailag és általánosan egy­aránt művelt, szocialista világnézetű. közöe- , ségi goindaíkotíiáisú, kulturált magatartásó : emberek tömegeit formálja. Ezzel segítse a7.t ■a célt, hogy az egész nép részt vehessen a \ kultúra létrehozásában és ápolása ban. a t ulturáks értékek elsajátításában. Hazánk- b m- a közműve lődés a társadalom egészére, re nden rétegére, valamennyi álilampo'-gárára ki terjed. A közraűveíödésben való részvétel ml nden állam,polgárnak elidegeníthetetlen joyia. egyben. — képessége, érdeklődése, vala­mi! i-t társadaűrné és rmmkaköi-j felelőssége má "té'kébsn — kötelessége is. A felsoroltak egv új, most formálódó tör- v-torvszat alaneíveát képezik. Olyan tör- vénj ‘át. amely a fejlett' szocialista támsadalom i-»lén* "ét fejed ki: állam polgára ink tegyenek sokol dalban művelt emberek. A törvény min­den esetben szabáiiyokat. követendő, betar­tandó előírásokat tartalmai, s ilyen lesz a közművelődésről szóló törvénv is — ez nvil- várival ián közös érdek. Közös azért is., mert a kifem'űwlődiésii tevékenység sokoldalúi tár­sadalmi összefogásra, az állampolgárok ön­kéntes '.kezdeményező és cselekvő részvételé­re épül. Nem ú 1 dolog tőrsaétnimunikban. hoigv egv. egy' törvény megalkotása előtt a törvény ter­vezetét széles körű társadalmi vitára boocát- jak. így volt ez a nópesr-isapoi: tékái in j- zatok meghozatala előtt, es hasonlóan az or­szág közvéleménye elé került a közelmúltban a környezetvédelmi törvény tervezete is. Az országos vita tapasztalatai igen jók vol­tak, s ennek alapján az illetékes kulturális és egészségügyi tárca a készülő közművelődé­si törvény tervez;;' ét is nyilvános;; ág elé bo­csátja. Az új törvén;, tervezetről folyó orszá­gos vitát — mint az előbbieket is — a Haza­fias Népfront szervez;, irá,nyitja. Vaéamenv. ny; megyében, nagyobb városokban, a fővá­ros kerületeiben, jelentős, kulturális és okta­tási intézményekben szé'es körű vitát ren­deznek a készülő törvényről: milyen mód­szerekkel biztosítható a közművelődés a csa­ládban, a lakóhelyen, a munkahelyen, az ok­tatási-vezetési in,'.érm' -ivekben. Vitákat ren­deznek arról, hogy a tú'vadaimi szervezetek, az érdekképviseleti szervek milve-n mód-i segíthetik e fontos, feladat megoldáséi!. Elő­térbe kerül a közművelődést szolgáló iinféz- ménvek fokozottabb szerepe, a sajtó, a rádió, a televízió és a könyvkiadás f elelfeiá ete!}es munkája e tekintetben. A tanácskozások cél­ja egyértelmű: az őVam a közművelődés p^l->ni’ppk magva*,tejtáicában jóm--is-írod'k a szocialista termelési és művelődési közös­ségekre. különösen a rmmknsoeztAfv és az if­júság kerdipm-fnvezé-őMI kibontakozó társa­dalmi mozgalmakra. Ezért is bocsát, 1 a nyil­vánosság elé a törvény tervezetét. A tanács­kozások megkezdőditek. A társadalmi viita összefoglal óját ugyan­csak a Hazafias Népfront végzi el. ,s tavas- tata't. az illetékes kormányszervek elé ter­jeszti. K Gy. Júniusban lesz az ünnepi könyvhét Ebben az évben június el­ső hetében fölidézik rrieg az ünnepi könyvhetet: május 31. es júniÜS 7. között a fővá­rosban és vidéken ühnepi mödőn, színes kö-nyvnépsze- rűsítő események sorozatán találkozik a könyv a közön­ségével, az olvasókkal. Az országos megnyitó má­jun 30-án, pénteken délután 3 órakor lesz a Kosztolányi Dezső téren: itt összpontosul majd egyébként a főváros könyvheti eseményeinek ja­va is. Idén a fennállásának 900. évfordulóját ünneplő Szolnok rendezi a vidéki megnyitó ünnepséget. Az itteni prog­ram a hét műiden napjára érdekességét • ígér: tudomá­nyok napja, irodalbm, művé­szetek napja, nők, gyerme­kek napja követi egymást a könyvhét fblyamán. Rendha­gyó irodalmi órák, hangver­seny, irodalmi folyóiratok szerkesztőségi estje. írók és szocialista brigádok találko­zói szerepelnek még a ter­vekben. A főváros valamennyi ke­rületében, a vidéki városok­ban és falvakban dolgoznak már a rendező' bizötlkágok az, ünnepi könyvhét előkészíté­sén. Hagyományos módón a könyvhét idején nyílnak meg az 1974. évi Szép magyar könyv verseny díjnyertes műveiből rendezett kiállítá­sok. Színes képet nyújt ; a könyvhét idején megjelenő újdonságok listája is: 124 új könyv gazdagítja a könyves­boltok és -sátrak választé­kát ezekben a napokban. Idén is féláron lesz kapható a Körkép ’75, a Szép versek ’74, és a Rivalda ’73—’74 cí­mű’ Három kötet: a legfris­sebb magyar novellák, vers­termés és színpadi művek antológiái. Égszínű fátyol címmel szovjet prózai Válo­gatást, Irószemmel 1974. cím­mel pedig a hagyományos publicisztikai antológiát vá­sárolhatják meg Íéláron a£ érdeklődők a könyvhét idő­jén. Pályázat i ff síit írás II. Rákóczi Ferenc születé­sének közelgő 300. évforduló­ja alkalmából Rókóczi-em- lékhelyekkel, történelmi sze­mélyiségekkel és hagyomá­nyokkal foglalkozó helytörté­neti dolgozatok megírására hirdet pályázatot a vajai Rá- kóezi-emlékbizottság és a nyíregyházi tanárképző fő­iskola tudományos diákköri tanácsa. A pályázaton a magyaror­szági felsőoktatási intézmé­nyek hallgatói vehetnek részt, egyéni vagy csoportos mun­kákkal. A pályázat terjedel­me nem korlátozott. A dolgozatokat a vajai emlékbizottság címére — 4562 Vaja; Vay Ádám Múzeum — kell eljuttatni. A legjobb munkákat dí­jazzák és azok helyet kapnak a vajai tudományos ülésszak anyagából készülő kiadvány­áén is. A pályázat ered­ményhirdetésére a vajai Rá- xóczi-emlékünnepség kereté' ben kerül sor. Mai 31.10: Aki mer, liw nyer, Társasjáték-, Annyi fejtörő, vetélkedő, kvízműsor után itt az újabb, az Aki mer az nyer, című. Ez a játék két gyer­mekkori társaiij^fékunkat eleveníti fel. ötvözi1 egybe — a Gazdálkodj okosan-t, és a A sumem tévétoarony Sumen közeiéiben befejezé­séhez közeledik egy 31)0 mé­ter magas tévétorony .építése. A torony adóberendezése a legnagyobb teljesíícményű lesz a Bálkán-félstzigeten: 150 kilométeres sugárban biztosítja a műsorok vételét. A leningrádi rádióioerende- zés-gyárban készített! adó — amelyet a moszkvai! szakem­berek szerelnek fel — szí­nes adások közvetítését is le­hetővé teszi. Kultúra a város peremén Peremkerületnek többféle lakóterületét' neveznek. Van köztük modern „előváros”, több helyen a „kertváros”’ gyűrűzi a belső lakóterületet. Salgótarján peremkerületei is külön típust képviselnek. Bányatelepek — itt többsé­gükben nyugdíjasok és kijáró dolgozók élnek. Az igen olcsó lakás ma is ott tart sok em­bert, és vonzása van a hely­nek az együttlakók közös­ségének. Nagy hiba lenne elkülönült kolóniáknak hagyni ezeket a helyeket belenyugodni, hogy itt nehéz kulturális pezsgést elindítani, hiszen csak pár száz ember lazuló közösségé­ről van szó, akiket nem tart máf össze a bányai munka1. Ezért’ indította el a Salgó­tarjáni városi Tanács és a József Attila Megyei Művelő­dési Központ közös akció­ját. Több ez mint peremkerüle- 1i műsorszolgáltatás: a város vérkeringésébe való bekap­csolás más módszereivel ke­verednek az eljuttatott ren­dezvények. Az indulás óta eltelt hóna­pokban milyen tapasztalatok gyűlték össze?’ — erről kér­deztünk meg nemrégiben há­rom illetékest? Kun István, a baglyasaljai művelődési otthon vezetője: — Az úttörők műsoros estjein kívül — melyeket a szülők szép számmal láto­gattak minden esetben — éveken keresztül itt nem volt semmiféle jelentős kul­turális mozgás. Ezért bármi­lyen örömet is okozott az a támogatás, amit tavaly ev vége óta kapunk. azonnali változást, csodát nem várhat­tunk. Három alkalommal volt itt irodalmi est. A 220’ férőhelyes nagyteremben leg­többen hatvanan voltak. Hogy mi az oka ennek az érdektelenségnek? Ügy ér­zem, a propagandával nem volt hiba: kihirdettük a párttaggyűléseken. a mozi­ban. az iskolában, szórólapé«, kat küldtünk szét. Először 10. 8, 6 forintos jegyek voltak — később egységesen hat fo­rint ]ett a belépő. Vajon még korai volt irodalmi es­teket hozni? Könnyebb mű­fajú programok kellenének: operett, népdal és nótaest? Gondolkozunk ezen A kert­barátok körének szervezése­kor nagyobb sikerre számí­tottam. Huszonötén írfák az érdeklődést felmérő ívekre, hogy igényelnék ezt. a for­mát mégis, csak négyen jöt­tek a harmadszori „n-ekifu­NÓGRÁD — 1975. április 18., péntek fáskor"... Megpróbáljuk újra, hiszen egyre aktuálisabb lesz — itt a tavasz! Egyébként bízom abban, hogy a követ­kező rendezvényeknek nagyobb látogatottsága I lesz, mivel nemrég adtunk át a művelő' dési otthonban egy ifjúsági klubot amely köré már szer­veződött egy lelkes kis gár­da. Barják János, Somlyóbá- nva-telep művelődési otthoná­nak , igazgatója jelentősebb előrelépésről számolhat be. — Eddig három irodalmi estet láthattak a somlyóiak, összesen 350 nézőnk volt. Üj, dolog nálunk a kiállítás. Ta­lán a pár év előtti kézimun­ka-szakköri bemutatón kívül nem is volt itt ilyen. Fehérv­ár 8-tól három héten át lát­hattuk Ivá-nyi Ödön festő­művész képeit. Régi vágyunk volt. hogy kiállíthassuk mű­veit. hiszen hat évig itt ta­nított. személyesen is szinte mindenkinek ismerőse. Jól sikerült ez a „közönség-mű­vész találkozó”, amit a meg­nyitó alkalmából tartottunk. Hetvenen jöttek el de később is sok csoportos és egyéni tárlat-nézőt fogadtunk. 1 A két másik kiállítás — a Nógrád megyei föíóklub tagjainak munkáiból és a felszabadu­lás esemenyeil, emlékeit idé­ző dokumentumokból — is érdeklődést keltett. Sokat je­lent az itt lakóknak. hogy egy fórumon is találkozhattak a megye és a város több ve­zetőjével. Korill Ferenc. a megyei művelődési központ igazgató- helyettese: — Az a legjobíb ebben az akcióban, hogy kiszélesedett azok köre akik felelősséget éreznek, a peremkerületekben lakók életéért, művelődési lehetőségeinek bővítéséért. A helyi vezetők és népművelők nem egyedül dolgoznak, de nem is akarják a tanács és a mi intézményünk „vállai- ra” átrakni minden gondju­kat. Kezd kialakulni egy ésszerű együttműködés. A városi tanács a művelődési otthonok felújításával, fel- szere1 tségének javításával, a műsorok anyagi terheinek vállalásával segít mi pedig módszertani, szervezési taná­csokkal Székely .István, a központ egyik előadója rend­szeresen látogatja ezeket a helyeket. Először felmértük a lehetőségeket hogy milyen formákra van igény. Részben elkészült a kérdőívek feldol­gozása. de közben már indí­tottuk a műsorokat, kiállí­tásokat Az elején vagyunk még sok minden csak kísér­leti jellegű, de szeretnénk minél jobban meggyorsítani- azt a folyamatot, ami ezeket a • kerületeket Salgótarján szerves részeivé teszi; G. Kiss Magdolna tévéajánlatunk Ne hagyd magad kidobni-t. A játékosok a tévé kamerái előtt minden alkalommal 19 témakörben ismereteikről adnak számot. Földrajz, tör­ténelem, irodalom, zene, sport, anyanyelvűnk, politi­ka, gazdaságtudomány, kép­zőművészet, film-színház a témakörök. amelyekből a versenyzők egyet-egyet meg is vásárolhatnak. A társasjá­ték lapján minden- mező va­lamilyen témát jslöl. Elekt­romos . dobókockával lehel dobni, s ki-ki szerencséiét is próbára téve- válaszolhat a feltett kérdésre. I Nagy értékű líóőpxekef, ősnyomtatványokat restauráltak az Esztergomi Biblioihékábau Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állandó kiállítása új, különlegesen értékes példányokkal gazdagodik. Nemrég fejezték be egy sor kódex, ősnyomtatvány és Corvina res­taurálását. A látogatók rövidesen megtekinthetik a kézzel írott, háromszáz éves szakkatalógust, n Nagyszombati Kó­dexet, a Lövöldi Corvinát, az ország egyik legrégibb ős­nyomtatványát és a Flamand-kódexet k (MTI fotó — Fényes Tamás fefv.1

Next

/
Thumbnails
Contents