Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-17 / 89. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ^6ÓT 'L& MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA XXXI. ÉVF., 89. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR MEGYEI TANACS LAPJA 1975. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK Dr. Váncsa Jenő miniszterhelyettes nyilatkozata Nagyüzemi mezőgazdaságunk és a nemzetközi méretek Gabonatermesztés világszínvonalon — Megháromszorozódott a gyümölcstermés Ipar szerű állattenyésztés A mezőgazdaság 1976—S0. évi termelési és műszaki fejlesztési terveinek kialakításához a MÉM szakemberei nemzetközi összehasonlításban is tanulmányozzák a magyar nagyüzemi szocialista mezőgazdaság eredményeit és fejlődési dinamikáját. Az elemzések tapasztalatairól dr. Váncsa Jenő miniszterhelyettes nyilatkozott az MTI munkatársának. — A magyar mezőgazdaság a nagyüzemi termelési forma megszilárdulását . követő években, — lényegében 1965- től — egyre több ágazatában belépett abba a nemzetközi termelői körbe. amelynek tagjai az élvonalba tartoznak. Ezen a gazdálkodási színvonalon már helyesebb, ha nem egykori önmagunkhoz mérjük teljesítményünket, mert bár sokat mond, hogy 1938- hoz képest ötszörösére növeltük a mezőgazdaság ipari anyagfelhasználását, 30-sze- resére a műtrágyafogyasztást és több mint 10-szeresére az ipari takarmánytermelést, mégis többet jelent a nemzetközi mértékkel való egybevetés. — Hazánkban — mindent egybevetve — három évtized alatt az aliajpvetó ímezőgaz- dasági termékek és élelmiszerek termelése megkétszereződött. A szocialista nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket mindenekelőtt a fejlődés dinamikája jelzi. Mindössze 10—12 évre volt szükség ahhoz, hogy megkétszereződjék a búza termésátlaga ; más országokban ez általában 20, nem ritkán 25 —30 évet vett igénybe. A világ átlagtermelése ez idő alatt csupán egyharmadával nőtt, a Közös Piac országai csak 40 százalékkal adtak több gabonát. Az egyébként a KGST-országok viszonylatában is élvonalba tartozó magyar gabonatermesztés elérte a világszínvonalat termésátlagunk, az 1974. évi hektáronkénti 37,5 mázsa, nagyobb az Európai Gazdasági Közösség országainak átlagánál, s lényegesen meghaladja az Egyesült Államokét. A kukorica hozamának egy évtized alatti megkétszereződését az ipari szervezettségű termelési rendszerek tették lehetővé. A nagyüzemek öt év alatt azonos területen 60 százalékkal növelték a kukoricatermést, ez kereken kétszerese a nemzetközi növekedési ütemnek. A növénytermesztésnek ez az ágazata a világ élvonalába azzal zárkózott fel, hogy a termő- terület több mint felén modern eljárásokkal a fejlett tőkésországok és az Egyesült Államok termésátlagát érik el a már exportra is termelő gazdaságok, — Egyes nyugati közgazdászok néhány munkaigényes növényi kultúra termelésénél mutatkozó átmeneti nehézségeinket igyekeznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ,,számlájára” írni, holott pontosan az ellenkezőjéről, van szió: beigazolódott, hogy hazánkban a kisüzemi módszerek ideje végérvényesen lejárt, még akkor is, ha ezeket nagyüzemi kereteik között alkalmazzák. A termelésfejlesz- tés dinamizmusa például a néhány év alatt kétszeresére növekvő cukorfogyasztással nem tartott lépést, és bár az elmúlt három évtizedben megkétszereződött a zöldségtermő terület is, ezek a me-t zőgazdasági ágazatok nem fedezitek a belföldi igényeket. Ezért az idén az elmúlt évinél 25 ezer hektárral nagyobb területről takarítunk majd be cukorrépát, § a termőterület felén már a legmodernebb eljárásokat alkalmazzák az üzemek. A zöldségtermelők kezéből a szó szoros értelmében kiveszik a munkát a gépek. amelyek az idén már a, zöldborsó teljes termőterületén is, a vöröshagyma-terület felén, zöldbabtenmelő-helyek egyhanmadán és a paradicsom- valamint a gyökérzöld- ségtáblák egyötödén szinte minden munkát elvégeznek. A gyümölcstermelésben a 19 év alatt létrehozott 60 ezer hektáros új gyümölcsültetvény nemcsak a termőterület növelését jelentette, hanem Ellensúlyozzák a külföldi piac kedvezőtlen hatását Gondos munkával megalapozzák az ötödik öléves lervet Áz 1975-ös évből hátunk mögött hagyot több mint három hónap már jelzi, hogy miiként bontakozik ki a negyedik ötéves terv utolsó évének eredménye. Tulajdonképpen a Salgótarjáni Kohászati Üzemek eddig mindenben eleget tett az ötéves terv során tervbe vett feladatoknak. Vezetők és beosztottak egyaránt tudják, hogy az ötödik ötéves terv sikere is azon múlik: a technikai és személyi felitételeket milyen színvonalon készítik elő és biztosítják. Nos. a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az elmúlt években mintegy félmiilliárd forintot fordítottak az üzemek korszerűsítésére. Ebből az összegből sikeresen megoldották a lnizal- mű rekonstrukció iát, s emellett munkába állították a hengermű korszerű szalagnemes Hőjét is. A gyárban súlyt helyeznek a korszerűsödő üzemek magasabb igényű személyi fettételeinek biztosítására. Most a következő ötéves terv megalapozó esztendejében több mint 30 különböző szakmai tanfolyamon és egyéb Oktatási. fm-mákon a gyárnak több mint 2000 dolgozója tanul. Éppen a napokban indul az az új tanfolyam, amely a hőkezelő berendezések. gézkemencék gazdaságos és szakszerű üzemvezetésére készíti fél a dolgozókat. Emellett természetesen nagy gondot fordítanak a gyár minden üzemrészében a napi termelési feladatok teljesítésére, a kongresz- szusi és felszabadulási verseny kötelezettségvállalásainak maradéktalan megvalósítására. Hogy az ilyen irányú törekvések is eredményesen folynak, azt jól érzékelteti az a közel 105 százalékos eredmény, amelyet az év eddigi időszaiká'ban elértek az összes kiszállítási feladat teljesítésében, A hengermű dolgozói esedékes tervüket eddig 101 százalékra teljesítették. Különösen jó munkát végezitek az edzett és ötvözetlen szailag- acél-termelésben ahol máris 300 tonna többletet értek el. Az edzettlen szalaga célból az év eddigi időszakára esedékes 519 tonnás tervüket 680 tonnára teljesítették. Miután a BEXION-Salgó perforált elemekből egyre nagyobb igény jelentkezik, így ebből is 200 tonna többletet értek már el. A huzalműben a húzott rúdacél gyártását különösen azért szorgalmazzák, mert az országiban folyó nagy és dinamikus építkezések nagyobb mennyiségű rúdacélra tartanak igényt. Rúdacélból ez idő szerint 100 tonna többlettel tetézték meg az eredeti tervet. A fekete és fényezett acélhuzal eddigi termelési programját pedig 250 tonnával teljesítették túl. Hogy ez az igyekezet az egész Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói körében általános, azt aláhúzza a ková- csológyári dolgozók 103,5 százalékos eredménye és az öntöde 101 százalékos termelési sikere is. A termelés bonyolult, aprólékosa tételes programjában persze előfordulnak fogyatékosságok, de az csak programozásra, vagy kedvezőtlenebb esetben anyagellátási problémákra vezethető vissza. Összességében sikeresnek mondható mind a kongresszusi verseny folytatása, mind az anyaggal és energiával való ésszerű takarékoskodás, mind pedig az év eddigi időszakában előírt mennyiségi felada to,k teljesítése. A gyár dolgozói tudják, hogy a külföldi piacokon uralkodó dekonjunktúra tudatosabb és célszerűbb gazdálkodásra kötelezi őket, 6 ha nyereségrészesedésben nem akarják érezni a külső piac kedvezőtlen hatását, akkor az ellensúlyozás módszerét maguknak kell megkeresni, kialakítani és alkalmazni is. Orosz Béla azt is, hogy túlsúlyba került a nagyüzemi termelés; így az 1959. évi mintegy félmillió tonna termés 1974-re megháromszorozódott. Az egy főre jutó hazai fogyasztás ez idő alatt évente átlagosan egy kilogrammal nőtt és a 13 évvel ezelőtt mindössze 14 ezer tonnás export 1973-ban már elérte a 440 ezer tonnát. — Amikor a nemzetközi értékelésnél egy-egy ország mezőgazdaságának színvonalát elemzik, gyakran az állattenyésztést mint alapvető ési meghatározó ágazatot veszik alapul. Állattenyésztésünk is azért van előnyben, mert az állomány a nagyüzemekben összpontosul. A fiazai gazdaságokban több mint 400 ipar- szerűen termelő, szakosított tehenészeti telep és 280 szakosított sertéstelep épült fel. A beruházásokat megelőző években megtanultuk: nem attól nagyüzemi az állattartás, hogy a háztájiból egy helyre viszik be az állatokat. Nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számító megoldásokkal — az európai kisüzemekben ilyen módszerek nem léteznek — hazánkban új modern technológiákat alakítottunk ki. Ebből a „környezetből” kerüli ki a vágósertések több mint fele, és a korszerű telepeken tartják a nagyüzemi tehénállomány egyharmadát, az egy főre jutó hústermelés hazánkban 130 kilogramm, több nemcsak az olasz, a francia, vagy az NSZK-belí átlagnál, hanem az Egyesült Államokénál is. Különösen figyelemre mélo. hogy ilyen magas termelési szint mellett a fejlődés dinamikája szintén nagyobb, lealább egy- vagy kétszerese fejlett tőkésországokénak. Az egy főre jutó baromfitermelés 24 kilogramm, szemben például Dánia és Franciaország 16—16 kilogrammosa vagy Olaszország 12 kiilo(Folytatás a 2. oldalon) Talajelőkészítés, vegyszeres gyomirtás után a vetőgépek foglalták el helyüket Nőtincs határában az úgynevezett ,Bor- sósi-táblában. Cukorrépa Ikerül itt a földbe mintegy 70 hektáron, melynek munkáiban Brinyiczki Pál, Laukó Mihály, Kecskés Pál, Balogh Ferenc traktorosok, vetőgépkezelők, illetve Vidovszky János növénytermesztési agronómus és Zol- tai György gépészmérnök is részt vesznek. Ezen n területen tavaly igen szép eredményeket értek el a búzatermesztésben, az idei jó termésátlagokat az (előkészítés lelkiismeretes munkájával Is elő akarják segíteni — kulcsár — Fock Jenő fogadta Nikola Kmezicset Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Nikola Kmezicset, a Jugoszláv Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Faluvégi Fajos pénzügyminiszter, valamint dr. Ziga Vodu- sek, ti Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Nagy erővel folynak a munkálatok Épül az új út Jövőre elkészül a 21-es út salgótarjáni, párhuzamos szakasza Április első napjaitól nagy erővel folyik a 21-es út salgótarjáni. párhuzamos szakaszának építése. A múlt év végén elkezdett csatornázási, szanálási, és kábeláthelyezé- si munkák után a generálkivitelező — az Egri Közúti Építő Vállalat nagy teljesítményű géplánca hozzálátott a töltések, bevágások kialakításához. a terep egyenetlenségeinek megszüntetéséhez. A munka nagyságára jellemző, hogy a zagyvaoál- falvai felüljárótól a litkei elágazóig létesítendő 3.8 kilométer hosszúságú úton több mint 170 ezer köbméter földet kell megmozgatni, az új tarjám- pataki híd, a páll falvai csomópont és a bag- lyasaljai felüljáró alapozásához előreláthatóan 230 hatalmas vasibetoncölöpöt Viaszainak fel és több mint 16 ezer köbméter betont építenek be a munkálatok során. A 37 ezer négyzetméter felületű utat 11 ezer 700 tonna aszfalttal borítják, s ezzel egyidejűleg elkészül az 1300 méter összhos&zú csapadék- és a 870 méteres szennyvízelvezető csatorna is. A nagy jelentőségű útépítés folyamatosságának biztosítására létrejött operatív bizottság tevékenysége folytán — miként azt Timmer Zoltán, a KPM közúti Igazgatóágának főmérnöke elmondotta — a munka ütemezés szerint, jól halad. A csatornázást és kábeláthelyezéseket hamarosan befejezik, így várhatóan május első napjaiban mindhárom — fentebb említett — műtárgy megépítésénél elkezdődnek a cölöpalapozások. Ezzel egyidejűleg a Bartók Béla úton, majd a zagyvaoálfalvai közúti csomópont kialakításánál forg'alomkorlátozást. illetve -elterelést léptetnek életbe, amelyekről az illetékesek lapunk hasábjain is értesítik a gépjárművel utazókat, a közúti forgalomban résztvevőket. A földmunkát az útvonal teljes hosszéiban. ■íjJ7*tervek szerint jövő áprilisában fejezik be és június 30-ra várható az új nyomvonal .teljes átadása. A több mint 80 millió forintos költséggel épülő út áz előzetes számítások és felmérések szerint, felére csökkenti a Rákóczi úton a megyeszékhelyre bejövő, ihletve azon kimenő járművek forgalmát, s hosszú időre biztosítja Salgótarján tömegközlekedésének zavartalanságát, gyorsaságéit is. Előre láthatóan csak az ezredforduló előtti években telítődnek az utak a forgalom ielenlegi szintjére.
