Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

A kongresszusi irányelvek tükrében fl területfejlesztés gazdasági, társadalmi követelményei Kongresszusi Icii^aflöttelc A bányáért és másokéi t Az elmúlt években sikere­sen. megvalósítottuk azokat a itersadalompoliitikai( célkitűzé­seket, amelyek a gazdaság területi szerkezetében, fejlett­ségi színvonalában, továbbá a lakosság életkörülményeiben korábban meglevő nagyará­nyú különbségek felszámolá­sát célozták. Ezen eredmé­nyek alapján — összhangban hosszú és középtávú gazdasá­gi és társadalmi céljainkkal —, a következő évek terület- fejlesztési politikájában — a KI. kongresszus irányelvei alapján — két feladatcsopor­tot indokolt kiemelni. Neve­zetesen: a főváros, a megyék gazdasága ~r a hatékonyság követelménye alapján — ki­egyensúlyozottan fejlődjön, továbbá a különböző körze­tekben élő népesség életszín­vonala, életkörülményei köze­ledjenek egymáshoz. Indokolt hangsúlyozni, hogy a követ­kező években területfejlesz­tési politikánkban is erőtelje­sebben érvényesíteni kell gazdasági fejlődésünk alap­vető érdekét, a hatékonyság növelését. Olyan területfej­lesztési politika érvényesítése szükséges, amely az ipari termelőerők telepítésénél az eddigieknél fokozottabban fi­gyelembe veszi a területek adottságait, elsősorban a már kiépült termelési háttér és megfelelő számú képzett mun­kaerő nyújtotta továbbfejesz- tési lehetőségeket, valamint az intenzív fejlesztés fel­tételeit. Az iparilag még kevésbé fejlett területekre új munka­helyek létesítésével is segíteni kell a még foglalkoztatható munkaerő elhelyezkedését. Ezért elsősorban ésaakkelet- imagyarországi ‘körzetben, iSzabolcs, Hajdú megyében és Borsod megye' egyes városai­ban, valamint a Dél-Alföld és Dél-Dunántúl egyes tele­püléseiben szükséges új mun­kahelyeket létesíteni. A hatékony területfejlesz­tési politika érvényesítésében, 11 Ills KONGRESSZUS gazdasági súlya miatt is hangsúlyozott szerepe van a budapesti gazdasági, települé­si körzet fejlesztésének. A cél az, hogy a fővárosban a következő évtizedekben a munkaképes korú népesség csökkenése ellenére növeked­jék az egészségügyi, szociális­kulturális, kereskedelmi ága­zatokban foglalkoztatottak száma. E feladat csak a fő­város iparának munkaerő­megtakarítást eredményező intenzív fejlesztése (gépesítés, automatizálás, szervezési szín­vonal emelése) útján valósít­ható meg, mely a gazdaságta­lan tevékenység megszünteté­sét, a tervszerű iparkitelepí­tés folytatását indokolja. A következő évtizedben a területfejlesztési politika má­sik kulcsfeladata, hogy á gazdasági fejlettség növekedé­sével, a több megyét magába foglaló gazdasági körzetekben élő népesség életszínvonala, életkörülményei közeledjenek egymáshoz. Ennek fő eszköze A Delta új száma A naprendszer keletkezése régóta foglalkoztatja a nagy- közönséget, s a kutatókat is, t ■; napjainkban már világos v íaszókkal rendelkezünk a csillagászat e nagy kérdésére — írja részletes ismertetésé­ben a Delta Magazin új száma, „Lefényképezett gáz­si omok” címmel az elektron- sugaras holográfia módszerei­ről, atomokról, több millió- s -.oros nagyítással készült képekről számol be. Az élő s -ervezetek hideg elektronsu­gárzásáról ad hírt a „Fény­pontok bacchanáliája” című cikk, az élettan legújabb ágá­ból, az elektronbiológiából és közli a harmadik évezredre tervezett űrvárosokról szóló elképzeléseket. Az autókba szerelhető telefonok, a gene­tikai rovarháború, a szerve­ződő adatvilágbankok, a kör alakú házak, az anyag­szállító , csőrendszerek szere­pelnek még a lap témái kö­zött. Részletesen tájékoztat a földkéreg kialakulásáról szó­ló új szovjet hipotézisről, s egy különös térképről, amely régészeti, földtudományi és kultúrtörténeti adatok, vala­mint különleges természeti jelenségek, szerencsétlensé­gek helyszíneiről készült, Szervezetünk eddig jobbára ismeretlen rejtelmeiről üveg­száloptikával é^ térhatású elektronmikroszkóppal ké­szült bámulatos képgyűjte ményből a lap olvasói elé tárja az emberi érzékszerveik parányi csodáit ábrázoló fel­vételeket. Ezek is pazar szí' nekben tündökölnek, s egyéb­ként is száznál több — rész ben színes — felvétel, a köz­kedvelt Delta-lexikon és szá­mos hír, információ, ötlet és találmány egészíti ki a lap új számát. a foglalkoztatás feltételeinek javulásával párhuzamosait emelkedő jövedelmi színvo­nal, és a lakosság alapvető szükségleteit kielégítő szolgál­tatási hálózat fejlesztése. E cél, — elsősorban már fel­sorolt területeken — új ipari munkahelyek létesítésével, továbbá az adottságokhoz iga­zodó, azt kihasználni képes korszerű mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével érhető el. A lakosság életkörülményei­ben ma meglevő különbségek viszonylagos kiegyenlítése természetesen csak hosszú fo­lyamat eredménye lehet. Az V. ötéves tervidőszakban első­sorban az alapvető ellátást biz­tosító intézményhálózat-fejlesz­tésében lehet előrehaladni. Az 1976—80. években első he­lyen változatlanul a lakásel­látás javítása áll. A városok lakáshiányának mérséklése érdekében erőforrásainkat el­sősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari központokban élők lakáshely­zetének javítására célszerű koncentrálni. Emellett válto­zatlanul támogatni kell a falun élő népesség laikáséoí- tését, különös tekintettel arra, hogy ma az ipari munkások körülbelül fele a községekben él. Mindezek megvalósítása te­remti meg az alapját a tervszerű településhálózat fej­lesztésének és feltételét an­nak a kongresszusi irányel­vekben megfogalmazott cél­nak, hogy tovább csökkenjen a különbség a város és falu között. A területfejlesztés minden alapvető elemét felölelő cél­kitűzések gyakorlati megva­lósítása folyamatos, sok irányú •tervszerű előkészítő, tervező', koordinációs munkát ró a minisíztériumokra. a megyei, városi, községi párt- és taná­csi szervek vezetőire, dolgo­zóira. E munka csak akkor lehet eredményes, ha a me­gyék, városok, községek te­rületi. illetve településháló­zat-fejlesztési terveikben fog­lalt célok és a rendelkezésre álló eszközök éves és közép­távú tervekben egyaránt a népgazdasági és a helyi lehe­tőségekkel összhangban van­nak; ha messzemenően ser kentiik és felhasználják a la­kosság kezdeményező készsé­gét, áldozatvállalását. I)r. Cravero Róbert az Országos Tervhivatal főosztályvezetője Nem tősgyökeres nógrádi, de már régóta magáénak vall­ja a megyét Gsegöldi Sán­dor. — Valóban messziről ke­rültem ide. Hajdúnánáson születtem, a bányának csak távoli hírét hallottam akkor. Az apámat háború alatt mun­kaszolgálatra vitték, nem jött haza. A család nagy volt^ott viszont nem sok lehetőség akadt. Először vasesztergá­lyosnak jelentkeztem Debre­cenbe. Később öntőtanulónak Ózdra, de egyik sem sikerült. Éppen az iskola kapujában álltam, mikor jötték a tobor- zók. A tanítót keresték. Vájár­tanulókat toboroztak. Akkor az én falumból tizenketten jöttünk a nagybátonyi vájár­iskolába. A nyolcadikat is _itt végeztem el, és két év alatt szakmunkás-bizonyítványt kaptam 1954-ben. Azóta Tiri- besen dolgozom. — Hányán maradtak itt a földijei közül?" — Csak egyedül vagyok már, és valóban nógrádinak vallom magam. A feleségem­mel itt, a bányánál ismerked­tem meg. Nagybátonyban a bányavárosban lakom, és van egy 13 éves és egy 3 éves kis­lányunk — mondja Csegöldi Sándor. A brigád, amelynek később vezetője lett, kezdettől részt vesz a szocialista brigádmoz­galomban. A termelőmunká­ban mindig élenjárt, a ma­gánéletben pedig példamuta­tó. Alighogy szakmunkás lett, a KISZ-vezetőségbe is bevá­lasztották, sőt 1966-ban a KISZ központi bizottságának is tagja lett. KISZ-titkárként is tevékenykedett, tavaly pe­dig alapszervezeti párttitíkár- nak választották. Legutóbb is megerősítették ebben a tiszt­ségében. A családi élet, a termelőmunka és a társadal­mi tevékenység, a pártmunka az ő életében mindig harmo­nikus egységben vdifc és ahogy A jobb közlekedésért ' A Volán 2. számú Vállalat nvnden évben nagyobb gon­dot fordít a személyszállítás jobbá tételére, a kulturáltabb utazás megvalósítására. A múlt évben további 5.7 szá- ea! ékkai csökkentették a ki­maradt és késett járatok szá­mát, a szolgáltatási színvo­nal emelése érdekében pedig javították az utasító jékoztatást. Növelték a menetrendi hirdet, mények számát. Rétságon elő­vételi- és bérletpénztárat lé­tesítettek. Az autóbusz-közle kedés utazó személyzetének körében bevezetett Dolgozz hibátlanul munkarendszer és a szocialista brigádok kezde­ményezései is kedvezően ha­tottak a kulturáltabb közle­kedés biztosítására. Az Expressz klub tervei Az Expressz ifjúsági klub márciusi programja érdekes­séget ígér. Salgótarjánban a Narancs Szállóban március U-én Kovács István színmű­vésszel találkoznak a fiata­lok, majd Szorcsik Béla le­mezlovas — az egykori kitű­nő gitáros — mutatja be műsorát. A következő szer­dán, március 18-án a fiatalok kedvence. Éliás Gyula lemez­lovas szórakoztatja a klub­tagokat. Vitával egybekötött filmvetítés lesz március 25 én, amikor A jövő emlékei című film utón Gellér András csillagász beszélget a fiata lókkal. munkatársai mondják róla, így van ma is. — Mi elég nehéz helyzet­ben voltunk. Amit kerestem, abból segíteni kellett az anyá­mat és a családot. Nem is igen jutott különböző szórako­zásokra, mint a többieknek, de nem is éreztem hiányát. A munkám után megbecsültek, és amivel megbíztak, annak teljesítését az ember köteles­ségének érzi. Így vagyok a párttitkári, megbízatással is. Sok munkasiker született itt, de volt gond is bőven Ti- rdbesen. Átszervezések, bi­zonytalanság. Az élet ilyen. Tavaly élüzem lett Tiribes. úgy gondolom, most is az lesz. Több éves jövőről van szó most" már. Az ailapszervezetünk 45 tagú. Mind föld alatti dol­gozók és szocialista, brigádta- g|ok. Aktív részesei a párt­munkának. Oktatásban min­denki részt vesz. A 45 év alatti három párttagunk közül kettő már az idén befejezi a 8. általános osztályt. Remé­lem, jövőre a harmadik is. akinek még hiányzik. Az ok­tatásnál is emeltük aiz jgényt és a mércét: évről évre ne ugyanazon az oktatási for­mán - tanuljanak a párttagok, hanem fokozatosan mindig magasabb szinten. Ebben már sikerült előrelépnünk. Amint már említettem, igen aktív a párttagságunk és kritikus is. Nem ritka,: amikor egy tag­gyűlésen 15—16 kér szót. Nemcsak az üzem belső hely­zetéről mondanak véleményt, hanem külső dolgokkal kap­csolatban is megteszik az ész­revételt. A megyei pártérte­kezleten erről akartam be­számolni, de idő hiányában nem került ró sor. — Ha a kongresszuson szót kapnék, a nógrádi bányász- kommunisták munkájáról szólnék, mert eléggé ismerem azt. és természetesen a Tiri- besen folyó munkáról. Nem- csak arról van szó’ hogy egyetértünk a párt politiká­jával, hanem arról is, mit teszünk annak végrehajtásá­ért. A tennivaló perszev na­gyon sok, akár a munkásosz­tály helyzetéről, a közműve­lődéssel kapcsolatos határoza­tokról van szó, akár a haté­konyabb, takarékosabb ter­melésről. Ügy érzem az utób­binál értünk el legjobb ered­ményeket az idén is. De ösz- szetett a feladat, és párhuza­mosan kell ezeket a határoza­tokat valóra váltani — mond­ta Csegöldi Sándor, a nógrádi bányászok kongresszusi kül­dötte. Beszélgetésünk után a bá­nyába indult. Most úgyne­vezett" mozgó fenntartási bri­gádban dolgozik. Ök mennek legtöbbször a kritikus mun­kahelyekre. ahol javítani-, ki- igazítanivaló van. Bodó János Forognak a gondolatok Asc 1971-es esztendő gyen­gén sikerült a nézsaiaknak. A gazdálkodós „eredménye”: hárommillió forinttal szanál-, "fák a gazdaságot. Rá egy év­re új elnök került a terme­lőszövetkezet élére: Holma Miklós. Azt megelőzően a di­ós jenői tsz-ben mint főagro- nóimus dolgozott. — A nehéz feladat csábí­tott Nézsána — mondja a harmincnégy éves fiatal szak­ember. Azóta három év telt el. A termelőszövetkezet tavaly A homokterenyci Zagvvavölg az erő- és munkagépeikét, ho tonsággal dolgozhassanak. i yc MG Tsz-ben rendbehozzák gy a nagy munkák idején biz­4,7 millió forintos nyereséggel zárt, az adósság utolsó rész­letét az idén törlesztik. A számok önmaguk helyett be­szelnek, a fogyasztás-felhal­mozási arány 95:5-ről, az el­fogadható 75:25-re alakult- úgy, hogy a nézsaiak ezt ál­landósítani tudják. Nem volt könnyű ezt elérni. Az elnök­nek nem egy éjszakájába ke­rült, s a beosztottai is érez­ték, hogy több kell a válto­záshoz a korábbinál. — Nincs olyan termelőszö­vetkezet, amelynek eredmé­nyeit ne lehetne javítani — Jeigyzi meg Holma Miklós, akit a megyei pártéríekezlet kongresszusi küldöttnek vá­lasztott. Nemcsak a faluban, az egész járásban fogadhatta az ismerősök gratulációit. Az, hogy sokan ismerik, szántára már-már természetes, hisz’ a járási párt-végrehajtóbizott- eágnak is tagja, ereiben a közéleti ember vére csörge­dezik, aki a társadalmi meg­bízatásokat legalább olyan ko­molyan veszi, mint a giazda- ság vezetését. , — A tsz-ben akikor megy a munka legjobban, ha távol vagyok — mondja tréfálkoz­va. Az irónia mögött magás fokú szervezettség áll. Min­denki ismeri a feladatét, részletkérdések nem kerülnek a rendszeres vezetői megbe­szélések napirendjére, s így nem csoda, ha az elnök ak­kor is nyugodt, amikor távol van. örom és meglepetés. E két érzés keveredett benne a me­gyei pártértekezleten. — Váratlanul ért e nagy elismerés, hogy egyik küldött­ként képviselhetem a megye kommunistáit a pánt XI. kongresszusán... Készül az eseményre. For­gatja a gondolatokat fejében, ha szót kapna: miről beszél­ne legszívesebben. Újra és újra azonos témához kanya­rodik vissza: — Megyénkben sok a ked­vezőtlen adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági üzem. A megyei pártbizott­ság tavaly áprilisi határozata jól segítette . fejlesztésüket. Ügy érzem, legtöbb helyen az állami támogatós, a ráfor­dítást növekvő eredménnyel hálálták meg a termelőszö­vetkezetek. Persze, tennivaló még bőven akad. Erről be­szélnék. .. Elfoglalt ember a nézsai termel őszö vetkezet elnöke. Nem mondja egy szóval sem, de elég egy pillantást vetni a naptárára, vagy az aszta­lán heverő meghívókra. Kora reggel, még nem is pirkad, már talpon van, s legtöbbször az égen ragyognak a csilla­gok, amikor hazavetődik. Az egyesült termelőszövetkezet öt községet ölel át. A-z ott lakók elvárják, hogy a falu rendezvényein időnként a ősz­ein ök is jelen legyen, ő pedig, ha tehetS', siet hozzájuk. Tizen,hetedik esztendeje, hogy a rétsági járásban dol­gozik. Nógrádion nőtt fel, így azután kétszeresen is nógrá­di. Ütja a pártba, az ifjúsági mozgalmon keresztül vezetett, ott volt a KISZ első kong­resszusán is — küldöttként. Most ismét nagy esemény ré­szese lesz. — Gyakran nehéz össze­egyeztetni a napi feladatokat a társadalmi munkával, a közélett tevékenységgel. Az ember nem szakadhat ketté. Ilyenkor a „fontossági sor­rend” a döntő — válaszol a kérdésre: hogyan tud minden­re időt szaki tani? Az eddigiekből következik, hogy kevés szabad idővel ren­delkezik. Ilyenkor jön a csa­lád, televíziónézés. s a hob­by: a vadászat. Mindez erő­gyűjtés a soron következő feladatiakhoz. 8», Gy. NÓGRÁD — 1975. március 12., szerda )

Next

/
Thumbnails
Contents