Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

■» t •* t *

Képernyő előtt

József Aftila szavalóverseny

Lámpalázas, erősalkatú lány varázsolja elénk Az éjszaka áll a színpadon, a mikrofon csodái-t. a szívlágyító Weöres- előtt, már több előadói versé- verset. Talán csak a legismer- tnyen nyert díjat, helyezést, tebb versszaknál oldódik fel most mégis megilletődötten valamennyit a szorongása:

Te! ha hiszed, ha nem hiszed, úgy szeretem nevetésedet, mint kinn ezt az éjszakát, lámpavilágos éjszakát —

aranypor mállik az éj válláról, I

s szemközt a sarkon a cégtábláról furcsán szökken a pentameter-sor elő:

„Tóth Gyula bádogos és vízvezetékszerelő”

— a nevetésed is ilyen bolond: mindenre illik és semmit se mond.

Aztán változik a szereplő és változik a költemény,

s megrezd ülnek a szív nyit- nikész érzései, mint a virágszirmok:

Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag i'ermek. szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek halandók, amíg meg nem halinak. Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak. lényed ott minden lényeget kitölt.

Ez már József Attila volt, csodálatosan szép szerelmesverse, az Óda.

Azután katonák jönnek és honvédségi polgári alkalmazott leány, majd megint katonák. Ismeretlen és játékos József Attila-verssel, megint Weöres-verssel és Ratkó József-verssel, hogy a mai, fiatalabb nemzedék is képviselve legyen. És az ismert szavalok, Berek Kati, Horváth Ferenc, most a zsűriben ülnek és figyelik, bírálják az amatőröket. Lám, most épp’ (legutóbb!) Nagy László. a költő foglalja e] az elnöki széket és táblát mutat föl, és indokol, hogy a fájdalmasat máskor fájdalmasabban

mondja a versmondó.

Az egészet ugyancsak költő, Simon István irányítja, most már megállapodottan nagy- nagy rutinnal, amit menet közben szedett föl, tanúi voltunk a nagy metamorfózisnak. Amíg a zsűri dönt, elbeszélget a versmondókkal, életükről. felfogásukról, Versválasztásukról. Ezek a legszebb és legtanulságosabb pillanatok a költemény befejezése után. Ezekből a rövid magyarázatokból poétikát, verselemzést. ars poétikát, ízlést és értést tanulhat a helyszínen és a képernyő előtt ülő néző. S észrevétlenül olyanok is megszeretik a verset, akik a hivatásosak műsorakor automatikusan elkattintják a televízió kikapcsoló gombját.

Igen. furcsa pszichológiai esetnek vagyunk tanúi és részesei. A vetélkedő szubjektív hangulatában, éretlenebb,

kevésbé profi tálalásban sokan könnyebben megtalálják, fölfedezik, magukénak érzik a költeményt, a szépséget, mint más költészeti műsorban.

Hányszor hallhatunk efféle párbeszédet!

— De szép volt', ó be játékos ez a Weöres-vers?

— Melyikre gondolsz?

— Arra, amit az a villogószemű, fejrázós kiskatona adott elő.

— Hja. az valóban nagyon kedves vers volt.

A kritilyjs is nem egyszer rajtakapja magát, hogy behunyja a szemét, hogy átadja magát a versmondás mindentől elvonatkoztatott varázsának. De mintha csökkenne a varázs. Legfeljebb annyit észlelhetünk, hogy egynéme- lyik szaval óra milyen mély é„ lemérhető hatással van páldaképe. A bajuszos, szép beszédű katona például Horváth Ferencet idézi, az Ódát mondó lány a zsűriben ülő Berek Katit.

Akárhogyan is van, ez a szavalóverseny a kultúrmunka diadalai között foglal helyet. A verset sikerült olyan közegekhez is közel vinni, akik addig úgy álmélkodtak a tévében elhangzó költemény hallatán, mint laikus egy nehézzé komponált, bonyolultabb szimfónián.

Mondják, hogy Magyarországon minden harmadik ember költő, vagyis verset ír. Most már azt is elmondhatjuk, a tévé és a rádió jóvoltából, hogy minden második ember verset hallgat.

És ez nagyon jó. Egészséges, termékeny eredmény.

(b. t.)

Gyárlátogatáson a

A gyárlátogatás ma már majdnem minden általános iskola munkatervében szerepel. Újságírói és szülő gyakorlatom esetenkénti találkozásának köszönhető, hogy a gyárlátogatások szereplőit közelről is megfigyelhettem, észrevéte’eiket. tapasztalataikat feljegyezhettem.

A gyáraik, üzemek vezetői, szinte kivétel nélkül szívesen látiák az érdeklődő fiatalokat, még akkor is. ha a csarnokokra, a gépekre rácsodálkozó gyerekek hada ideiig-óiráig lassítja is a munkát. Egyik nehézipari vállalatunk főmérnöke elmondta, hogy szerinte a gyerekekben, az ilyen tologatások során megelevenednek a kémiai egyenletek, k a levezetésben már nemcsak a vágyj eleket. hanem a berendezéseket. a csőrendszereket és a kész terméket is látják. A kohászat egvik üzemvezetője mondta: bármi- íven. pályát is válasszon g sverek, ha látja nálunk, hogyan dolgoznak, megtanulja becsülni a fizikai munkát.

Mindez így van. de a/gyerekeket fel is kell készíteni arra. amit látni fognak. Nemrégen az egyik autóvillamossági cikkeket gyártó nagyüzemnél jártam hetedikes osztállyal. Az élmény vitathatatlan, ez látszott mim.dan.y- ny'iuk szemén. Igaz az egyik gyereknek a vasforgács sokszínűsége, a másiknak az automaták gépsora tetszett, vagy éppen a műanyagok gyors halmazállapot változása ejtette őket ámulatba. Ahhoz, hogy ezeket az élményeket technikai érdeklődésük ..tárházában”. a tudatukban helyre rakják. szükség van az otthoni, esti beszélgetésekre, a látottak családi kiértékelésére Is. A gyerekeket kalauzoló egyik művezetőtől hallottam. hogy egy nyolcadikos diákot reggel azzal indított útnak édesapja: „na fiam jól, nézz körül, mert ha nem tanulsz rendesen oda mész dolgozni”. Ehhe-z hozzá kell tenni.. hogy ez esetben egyik legkorszerűbb gyárunkról volt szó. olyan üzemről, ahol a rési szakmunkás munkaköröket egymás után veszik át a technikusok. , az ő helyükbe pedig üzemmérnökök lépnek. A fejlődő technika ugyanis egyre magasabb szintű kérnigyerek

ai, matematikai, fizikai alar ismereteket követel. S ez ma már n,em egyedi jelenség, hanem tendencia. Ha tehát a! szülő valamennyire is tájékozott a tudományos-technikai forradalom eredményeiről, akkor. így indítja útnak a gyermekét: nézz körül alaposan. mert ha tisztességesen tanulsz, oda is mehetsz dolgozni. ..

Az igények növekedését, egyértelműen bizonyítja a Péti Nitrogénművek új gyárának vagy az Olefin program épülő, üzemeinek kvalifikált szakember-szükséglete is. Ezekben az üzemekben már

— számos hasonlóval együtt

— a magasabb szintű általános ismeretek hiányában -nem tudják áttekinteni az egyre bonyolultabb mechanizmust.

A 13—14 évesek családi körében mindennapi téma a pál3raválasiztás, amelvben segítenek ezek a gyárlátogatások is. Segítenek — de csak akkor, ha a szülő is reálisan méri fel gyermek- ké’V’viége- it. Tehetőségeit, és fe’kászí’i a valóságos é& egyre növekvő igényekre is.

B. C.

Több mint száz gyermek látogatja a Budapesti Spartacus SE óvodások részére létesített torna „szakosztályát”. A kicsinyek a játékos gyakorlatok közben tanulják .meg a testnevelés és a sport alapelemeit.

Mai tqvéajánlatunk

30.00: Idősebbek is elkezdhetik.

Tévétorna.

A Televízió sportosztálvá- nak rövid, ötperces programját igazán szívből ajánlhatjuk mindenkinek. Fiataloknak, idősebbeknek, nőknek, férfiaknak. gyerekeknek. A műsor szerkesztői elmondták, hogy Kertész Aliz és Sárkány István volt bajnokok a gyakorlatokat mindig úgy állítiák össze, hogy súly- és korhatártól függetlenül, bárki elvégezhesse. S természetesen figyelembe veszik azt is. hogy kis helyen, a lakásban kell a tornagvakorlatokat folytatnunk. Ügyelnek arra is. hogy a torna minden izmunkat megmozgassa, felfrissítse. A tévétorna hetenként két alkalommal jelentkezik, de a műsor gazdái bíznak benne, hogy aki egyszer elkezdett tornázni, a közbeeső napokon sem sajnál öt percet egy kis testmozgásra fordítani. S mivel már sokan elkezdték — mi is azt ajánljuk, abba ne hagyják.

...........um,,Hinni ...............................................................llliiuimiiiliimiimmiiiliii iimiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiin ..................................

f

F

EKETE GYULA:

A FIŰ

M3üG A KATÖMÁK

(56.)

De csak hosszabb versek voltak benne, meg nem is olyan szépek. De az biztos, hogy a festett, csokrok sokkal szebbek voltok, mint az otthon L emlékkönyvekben.

Egy egész délután a cédulákat írta. Nem sikerült éppen úgy a kiírás, ahogyan szerette volna, de az a fontos: el lenetett olvasni:

..Parázsó Márti egyetemi lanulót keresi az öccse, alólírott Parázsó Péter. Tanár iesz belőle, ha kiianul, olyan egyetemre jár iskolába. Aki tud róla; értesítsen, hogy hol találom meg, az alábbi címen értesítsen...”

Másnap sorra járta az egyetemeket megint, s a céduláira1: kira.jzszögezte.

így kapott azután hirt Mártiról. Még ezen a héten.

Egyik reggel a házmester felkiabál,ta a nevét az udvarról .

Két fiatalember várakozott a kapualjban. Egy tömzsi fiú, meg egy hosszabb, sápadt és sovány. A ruhájukból ítélve nem látszottak egyetemistáknak. de hát ilyenkor, amikor átvonul a front, minden civil egyforma. Legfeljebb a

tolmács kivétel, viszont a tolmács. már nem is az az egyszerű civil.

Végtére sokat nem tudott meg tőlük. Legalábbis azt, amit keresett — a Márti címét — nem tudta meg.

Ahogy lement hozzájuk, csati egymásra néztek.

A nyúlánkabb fiú azután megkérdezte:

— Te vagy a Márti öcs- cse?...

ök együtt voltak Budán az ostrom alatt, Mártival. Majdnem végig. Egy romos bér- ház padlásán, a mosókonyhában bújtak a nyilasok elől; ki sem mozdulhattak onnan, még a házbeliek sem tudtak róluik. A harmadik társuk odaveszett, de ők szerencsére megúszták.

Márti nagyon rendes volt. enni-, innivalót hordott nekik. az életét kockáztatva, a mosókonyhába; igazolványokat szerzett...

— Tudják a címét? — kérdezte a fiúktól. — Mert ez az, hogy hiába keresem. Ha egyszer a címét nem tudom.

Megint egymásra néztek.

— Az utolsó napokban... — kezdte volna a lingár, de a másik közbeváigott:

— Te, persze a nyilasokról nem sokat tudhatsz. Mondta a házmester, hogy az oroszokkal jöttél...

— Ismerem én a nyilasokat is, hogyne ismerném!... A hungaristák a nyilasok.

Erre is csak egymásra néztek. Titkoltak ezek valamit.

— Egyszóval... húzta a szót a lingár — egyszóval mi se tudjuk a Márti címét... Elvesztettük valahogy egymást. .. Sajnos... Azért is jöttünk, hátha már kaptál értesítést valakitől, a kiírásra. Mi se tudjuk, sajnos, a címét.

De ha megtudjuk, feltétlenül szólunk. Azonnal értesítünk, hogyne, ez természetes...

No, hiszem, ezekkel sokra megy. Ide jönnek, és nem tudnak semmit.

— Mi az otthoni címetek? — kérdezte a zömökebb.

Ez olyan elgondolkodó komoly fiúnak látszott. Hiába a másik beszélt többet, erre kellett inkább figyelni.

— A falubeli címeteket mondd. Az édesapádét.

— Felírta ajz otthoni című-* két. Q várta, hátha mondanak mégis valamit. De rögtön elköszöntek a fiúk, amikor az otthoni címet felírták. Olyan hirtelenséggel, hogy aiz is csak utána jutott eszébe: Jani bátyjáról, meg sem kérdezte őket.

Pedig, ahogy Mártit ismerték. épp úgy ismerhették a férjét is.

„Nesze semmi fogd meg jól — gondolta bosszúsan. — Ezek tőlem akarják megtudni, hol van Márti. Hiszen ez az, hogy én is éppen őt keresem. .

De maradt benne valami szorongás.

Azóta sem szívese™ gondol vissza erre a beszélgetésre.

Jobb volt a szénában. A szárkévék nem fogták úgy a szelet.

Már az előbb, a ipatakpar* ion feltámadt a szél. Nem túl

erős, csak dermesztőén hideg.

Ha ide hordana egy másik szárcsomót, és Jtörülrafcná a kazlat, akkor nem volna ilyen huzatos. De semmi kedve sem volt már huroollkodni, éjnek évadján.

Még jobban a fejére húzta a takarót.

Most aztán merre?

Sem sötétben, sem világoson, semmikor sem mehet tovább. Mindenütt katonák, meg katonák.

Visszafelé, igaz mehetne. De — hová? Ég, — meddig?

Odahaza sohasem érezte ezt a szorongást. Bármelyik oldalára keveredett a frontnak, mindenütt otthon volt.

Ha Itt megállapodna a front örökre, és nem bírnának soha többé egymással, és akárhol is próbálkozna, mindenünnen visszazavarnák a katonák — akikor is csak ki kelfenne találnia valamit. És addig kellene kitalálnia, amíg gyerek még. Mert ha addig, míg gyerek, nem jutna át, azután még sokkal nehezebb lenne átjutni a fronton.

Persze addig — egyszer legalább —, békének is kell lenni, míg ő gyereknek számít Mindenki mondja, hogy béke lesz most már. S akármilyen kis időre lenne béke, arra a kis időre is csak hazamentnek a katonák.

És szabad az út.

(Folytatjuk)

4 NŐGRÁD - 1975. március 11., kedd

A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között szerepei a Kommunista In'ernacionáió válogatott dokumentumai című kötet, amely a világháború közötti időszak legfontosabb kérdéseiben hozott kommunista állás- foglalásokat, határozatokat ismerteti. A modernizmus című tanulmánykötet vázolja a XX. század legfontosabb avantgardistamodernista képzőművészeti irányzatait, áramlatait. A marxista valláselmélet genezise a címe a .lengyel Zdzislaw J. Czarnecki könyvének, melyben a marxista valláselmélet eszmei előzménveit tekinti át. A

■f

szintén lengyel Jan Wierusz Kowalski olvasmányos

könyve, a Szerzetesek, egyházak, társadalom a vallás- történet egy kevésbé ismert területéről tájékoztat.

Az Európa Könyvkiadó jelentette m-eg Norbert Fryd: Mexikó császárnéja című regényét, a pozsonyi Madách Kidóval közös gondol zásban. Makszim Gorkij elbeszéléseiből készült válogatás a Diákkönyvtárban jelent meg Malva címmel. Az Erőpróba Annié Gué- henno visszaemlékezéseit tartalmazza. A Modern Könyvtár sorozat új kötete Malcolm Bradbury: Embert enni nem való című regénye. A magyar—szovjet közös kiadás keretében, az ungvári Kárpáti Kiadóval együttes gondozásban adták ki Olesz Honcsar: Emberek és fegyveresek című regényét. A Népek meséi sorozat legújabb kötete román népmesékből tartalmaz egy csokorra valót, címe Szegény ember okos leánya.

Ismét megjelent Kertész Ákos regénye, (melyből nagysikerű film is készült), a Makra. A Darvas József munkái sorozatban látott napvilágot az író legújabb kötete, mely tartalmazza A térképen nem található című esszét, továbbá a Pitypang, a Részeg eső és a Hunyadi című drámáit is. Az Olcsó Könyvtár, kötetenként látott napvilágot Henry de Montherlánt: Agglegények

című regénye, melyet Illyés Gyula fordított és Illés Endre látott ©1 utószóval. Palotai Erzsi visszaemlékezéseit tartalmazza a Költők, versek, találkozások című kötet.

Az Akadémiai Kiadó Ipar- gazdasági értekezések sorozatában jelent meg Har- sánvi István könyve, A szervezés és vezetés tudományos alapjairól, mely ismertei! a különböző irányzatokat, iskolákat. A Szociológiai tanulmányok sorozatának egyik új kötete Az ötlettől a megvalósulásig. Ebben Farkas János, a kutatási eredmények alkalmazásának társadalmi-szer- vezeti-személyi feltételeit vizsgálja a vegyioarban. A nemrég indult Humanizmus és reformáció sorozat új kötete Kathona Géza könyve. a Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Megjelent Emyey Gyula művészettörténeti tanulmánya is. Az ipari forma története Magyarországon.

A Gondolat Könyvkiadó újdonságai között találtok A pszichikum és a tevékenység a mai szovjet pszichológiában című tanulmánykötetet; Elbert János szerkesztésében a modern szoviet irodalom legjellegzetesebb alakjaival ismertet meg. Kubában térkéoertünk címmel látott napvilágot Borhidi Attila sok képpel illusztrált útleírása.

r

fi