Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

/ / Takarékosság Ma mindenütt egy állandó­an visszatérő szóba ütközünk: takarékosság. Ne feledjük, hogy amíg a pazarlás és eltűrése fegyel­mezetlenségre ösztönöz és mo­rálisan is kárt okoz, addig az ésszerű takarékosság fegyel­mezett, öntudatos munkára sarkall. Ez a mostanában so­kat emlegetett takarékosság lényege, és ennek kell megva­lósulni a polgári védelem te­rületén is. El kell érni, hogy — amint egy-két esetben az utóbbi időben láttuk és szó­vá is tettük — egv-egy polgári védelmi üzem, vagy később városi, járási és egyéb gya­korlaton ne legyenek felesle­gesen ácsorgó, lődörgő embe­rek. és üresjáratban dolgozó munkagépek, szállítóeszközök, csupán azért, mert rosszul mérték fél a munkaerő- és eszközszükségletet és időt. Vagy ami elég gyakran elő­fordul: túlbiztosították, túl­szervezték a gyakorlatot, mondván „tartalékból soha nincs elegendő.” A takarékosságot minden döntésnél messzemenően fi­gyelembe kell venni. Vigyáz­ni kel] azonban arra, hogy ez a szemléleti változás, az új szemlélet kialakítása ne erő­sítse a visszahúzó erőket. Nem engedhetjük meg. hogy egye­sek kényelemszeretetbő], vagy azért, mert félnek az újtól, a korszerűtől, a „takarékosság” védőpajzsa mögé bújva uta­sítsanak el minden bátor újí­tást. korszerűsítést. Egyik legcélravezetőbb mód­szer a belső tartalékok feltá­rása. Ezt néhány példával szeretnénk szemléltetni. Sok helyen találkozunk olyan szemlélettel, amelynek értel­mében a polgári védelmi fel­adatokat nem kapcsolják össze más feladatokkal, nem hasz­nálnak ki más lehetőségeket. A költségek céltudatos össz­pontosításával a legkorszerűbb és leghatékonyabb oktatást lehet megszervezni. A tanter­mek felhasználása, kar­ban artása, előkészítése ez esetben természetesen a törzsparancsnoktól jól ter­vezett és szervezett koordi­náló munkát kíván, hogy a többi szervezettel (Vöröske­reszt, KISZ stb.) zavar nélkü' tudjon együttműködni. Hasonló lehetőségek nyílnak a kiképzés, a felkészítés más területein is. A gyakorlatok helyes népgazdasági kihaszná­lásának jó és követendő pél­dáját láttuk néhány gyakorla­ton. A gyakorlatok szakmai részét összekapcsolták a vál­lalat helyreállítási és más népgazdasági munkájával. Így jelentős anyag- és időmeg­takarítást elérve tudlak tel­jesíteni a kiképzési célt. Természetesen semmit sem szabad erőltetni. A takaré­kosság nem változtatja meg a polgári védelem feladatait. Hatékonyabbá tenni szerveze­tünket, annak készenlétét úgy, hogy közben a legoptimáli­sabb módszereket válasszuk ki. Ami azt is jelenti, hogy a legkevesebb ráfordítással a legnagyobb eredményt érjük el. Ez a takarékosság lényege. Küzdeni kell az áltiakaré- kosság ellen. Nem takarékos­ság az, amikor egy „kiadás” ugyan eltűnik a polgári vé­delmi költségrovatból, de a duplája jelentkezik egy má­sik rovaton. Túl kell lépni a szűkén vett határokon, és minden esetben a vállalat, a né,. 'azdaság egészét kell néz­nünk. A takarékossági fel­adataink nagyon összetettek és életünk, munkánk minden területén helyük van. A jobb munkaszervezéssel, a rejtett tartalékok feltárásával és ki­aknázásával igen komoly eredményeket érhetünk el. PV- fejtörő Vízszintes! í. Oxigénlégző tar­tozéka, 13. Nagy áthatolókéDessé- gű radioaktív sugárzás, 13. Fel­kiáltás, 17. ZAI. 18. Gedeon e#ívik fele. 19. ReoülőgéptÍDUs, 20. Fegy­ver része. 22. Vii*«hírű festő ne­vének betűi keverve, 25. Pest me- gvei község, 26. Férfinév. 28. Csak félig kocsonya, 29. Majdnem ko­pár. 30. Mélyről jövő hang. 32. Indulatszó, 33. Nevét nanírra veti. 34. A szélein töm, 35. Harag. 36. , KB I-es labdarúgócsaoat. 37. Helv- rag, 38. Vet’nivaló, 39. Erdei ál­lat. 41. Országos Rendező Iroda, 43. Besúg, szélei nélkül. 44. Hang­talanul vés, 45. Boráról híres nagyközség. 46. Juttat. 48. AÁL, 49. Csomó. 50. Mezei Géza. 51. Ráken. de össze-vissza. 53. Paoír- mérték. 55. Kívánom, szükségem van rá, 57. Figvelmezleti. 58. Né^- faj. 60. Vissza: álombéli ..kert”, 61. TII. 62. Olasz város fordítva. 64. Bátor. 65. ÁA. 66. Névelővel: snort. 67. Kis ház, 69. A közenén erős. 70. Az atombomba robbaná­sának középpontja, 74. Névelővel: az atomenergia felszabadításának egyik alapja. Függőleges: 2. Félig ugar, 3. Gépkocsitípus, 4. Arab név. 5. Színész kifestése. 6. SZA. 7. Más- jsalhangzó kiejtve. 8. Erdélvi vá­ros, 9. Egyik megyei székhely, ló. Növénv. ll. CR. 12. A mér- sező anv£,g megsemmisítése. 14. Vegyi védelmi műszerek, 10. Szám­név. 19. Vadállat. 21. Repülőorvo­si hivatal, 23. Elektromos töltés­sel rendelkező atom vagy mo­lekula. 24. ECO. 25. Öriáskí^vó (év-o/o.tfölösleg). 27. Az atombom­ba által katasztrófát szenvedett város. 29. .Vegyi harcanyag kö­zömbösítésére használják. 31. Ra­gadozó. 33. Ezekből épülnek fel az elemek, 38. Állati hang. 39. Ruha tartozéka, 40. Kettősbetű, 42. Európai nép. 47. Ország. 50. Folyóágv. 52. Egyesített Tiszti Is­kola, 53. A lélek mérnöke. 54. Szelíd ellentéte, 56. Elérem, de csak félig, 58. Humor, névelővel. 59. Védőeszköz. 62. Névelős vas­pálya, 63. Liget virágos. te­rület. 66. Kapál, szélei nélkül. 68. Világhírű szovjet atléta volt, 70. Tova, 71. Betű kiejtve. 72. Til­tó szó. 73. Személyes névmás. Beküldendő a vízszintes 1, 13. 70, 74, függőleges 12. 14. 23. 27. 29. 33 sorok megfejtése. Bekül­dési határidő: március 25. Bekül­dendő a Polgári Védelem Nóe- rád megyei Parancsnoksága cí­mére. Salgótarján. A Nógród 1975. január 31-1 szá­mában közölt PV-fejtörő kereszt­rejtvény helyes megfejtése: A láncreakció. Idegmérgek. lolit. Su­gárdózis. Sugársérülés. Radioak­tivitás. Vegyi hatóanyagok. To­xin, Pánik. Neurózis. Nagasaki. Somán. , Helves megfejtők közül, sorso­lás utján az alábbiak nyertek: Bu*yi István Érsekvadkert. Gár­donyi u. 14. André László Kiste- renve. Lenin u. 24, Magócs Jó­zsef né Salgótarján. Lovász J. u. 3. V/7. Cserhalmi Béla Budapest, Bethlen Gábor u. 71. A jutalmakat postán küldtük el! POLGÁRI VÉDELEM Szakszerű mentést csak hosszú . fáradságos kiképzések után lehetett végrehajtani. KépUnk egy sebesült kötözését ábrázó Íja. A láth atatian A jövő esetleges háborújá­ban a hagyományos támadó- fegyverek mellett sor kerül­het a biológiai harcanyagok alkalmazására is. A biológiai támadásnál ágyú, rakéta, bomba helyett a szabad szemmel nem látható, parányi élőlényeket; a kórokozó bak­tériumokat. vírusokat. vagy azok mérgező termékeit, a toxtinokat állítja csatasorba a támadó ellenfél. Győzelme kivívása érdekében felhasz­nálja a láthatatlan hadsereg élettani tulajdonságainak és hatásának minden előnyét. A biológiai háború eszkö­zei hanstaianok, zajtalanok, észrevétlenül támadják meg a lakosságot. Nyomukban fer­tőző betegségek, járványok: járnak. Emberek, állatok tömeges pusztulása következik be. Épségben maradnak azonban az épületek, eszkö­zök. berendezések, gyárak, üzemek: ezek megfelelő fer­tőtlenítés után birtokba vehe­tők. Járványok idején békében is izgalom, félelem jellemzi az érintett területen élők gondolatvilágát. Inkább vár­ható a lakosság tanácstalan­sága a háborús viszonyok között, amikor esetleg a be­tegek kórházba szállítása, el­különítése, gyógykezelése sok­kal nehezebben, több aka­dály leküzdése árán* oldhat meg. mint megfelelő szerve­zettségben. A ritkán észlelt fertőző megbetegedések kórokozói között nagy a választék. Bio­lógiai harcanyagként eredmé­nyesen alkalmazhatók a sár­galáz, feketehimlő, papagáj­kor. veszettség, a kiütéses tífusz, a pestis és más kór­okozók. Már most, a békés, dolgos imindennaipi életben, amikor még elég idő jut rá, első és legfontosabb kötelességünk közegészségügyi-járványügyi ismereteink bővítése. Tuda­tosítanunk kell magunkban azt a tényt, hogy békében is ki vagyunk téve biológiai támadásnak. A környezetünk­ben fellépő bármelyik fertő­ző betegség ugyanis nem más, mint egy természetes, mini­atűr biológiai háború, ahol a kórokozó támadott és legyőz­te a szervezetet. Csak akkor tudunk eredményes, megelő­ző fegyelmezett magatartást tanúsítani, a mentesítés-fer­tőtlenítés teendőiben rész*, venni ha ismerjük a biológiai támadásokkal kapcsolatos ok és okozati összefüggéseket megértjük és belátjuk az előírt teendők fontosságát. Élelmiszereink, ételein! tiszta, gondos elkészítése. megfelelő tárolása, az evőesz­közök alapos ée állandó tisz­tántartása, sőt: közösségekben a klóros fertőtlenítő mosoga­tás elvégzése nagy biztonság­gal tartja távol szerveze­tünktől az ételmérgezést okozó kórokozókat. Kifogástalan, szennyező­désmentes ivóvíz, az ásott kutak környékének rendezése, trágyadomb, szennyvízülepitő eltávolítása a kút közeléből megmenthet egész közösséget az ivóvíz útján terjesztett jár­ványoktól. A szellőztetés, test. edzés, vitamindús táplálkozás köhögéskor, tüsszentéskor, s száj elfedése a cseppfertőző betegségek megelőzésében se­gít bennünket. Ezeket a tennivalókat, to­vábbá a közösség és az egyén egészségének megóvása érde­kében hozott közegészségügyi­járványügyi előírásokat mm denütt meg kell valósítanunk, így szerzünk már a minden­napi életben olyan gyakor­lottságot, amelyet rendkívül5 időkben biológiai háborúban fokozott mértékben, elszán- tabb odaadással és tudató* öntevékenységgel kell majd elvégeznünk, magunkért és s környezetünkben élőkért. Mindenki szakirányítás mel­lett köteles végezni lakóháza# ban, vagy munkahelyén az elrendelt fertőtlenítési felada­tokat. A fertőtlenítésnek az adott esetben ki kell terjed­nie a teljes személyi és ruhafertötlenítésre, a fertő­zött ivóvizek és élelmiszerek mentesítésére. A lakó- és munkahely bútorzata, felsze­relése, berendezése, levegője, falai, padozata mind fertőt­lenítést igényel. Ezeket a teendőket a lakosságnak kell hatásosan, alaposan, végrehaj­tania. A polgári védelem szakembereivel mindenkinek részt kell venni a rovar- és •rágcsálpirtás eredményes el­végzésében is. A mindennapi, békés élet tervszerű munkája, rendsze­ressége és szervezettsége kö­zött a biológiai háború gon­dolata távolinak, nagyon eset­legesnek tűnik. Azonban min­denképpen igyekezzünk meg­valósítani, begyakorolni azo­kat, amelyeknek célja béké­ben a környezet-, élelmezés-, iskola-, munkaegészségügy) optimális helyzet elérése és folyamatos fenntartása. Ezzel megelőzzük a kórokozók mindennapi támadásait. De növekszik erünk, tudásunk, gyakorlottságunk a küzdelem­re akkor is, ha a rendkívüli körülmények fokozott mér­tékben,. célzottan követelnék meg valamennyiünktől a helytállást. Feladatok a katasztrófák megelőzéséért Az elmúlt években számos or­szágban gyakran fordultak elő természeti, vagy műszaki jellegű katasztrófák. Természeti esemé­nyek idézték elő például az ár­vizeket, lavinákat, földrengéseket — műszaki okokra vezethető visz- sza a nagy tüzek, robbanások* súlyos közlekedési balesetek, a nagy építmények összeomlása* 'radioaktív szennyeződések. A felsorolt példák sokasága egyben azt is bizonyítja, hogy a civilizáció előrehaladásával érzé­kenyebbé válnak a társadalmak a katasztrófákkal szemben, ame­lyek kialakulásának lehetőségei is jelentős mértékben kiszélesed­tek. A helységek koncentrált ki­alakulása során ugyanis az őrt élő lakosok bármelyik életfunk­ciójának megzavarása az embe­rek nagy tömegét érintheti. az is, hogy a katasztrófák kiala­kulásának sok veszélyét rejti ma­gában a jelenlegi modern techni­kával felszerelt társadalom. Az eddigi tapasztalatok, a ka- tasztrófák okozta szeméivi és anyagi károk nagysága, a tömeg­pszichózis láncreakciószerű fel fo­kozódásának veszélye minden or­szág vezetőit és állampolgárait a katasztrófaveszélv elleni szerve­zett felkészülésre készteti, A létrehozott katasztrófavédel­mi rendszerek lényegében a la­kosság és az ianyagi javak meg­óvását, a károk csökkentését cé­lozzák. A szocialista országok­ban, ígv hazánkban is. a kataszt­rófavédelem megvalósítását szer­vesen beépítették a polgári vé­delem alapvető feladatai közé. A nukleáris eszközökkel vívort háborúban a polgári védelem fej­lesztésében és felkészítésében alapvető tendencia a „túlélés”, a szervezett állami élet biztosítása, a lakosság és anyagi javak vé­delme, mentése. E tendencia mel­lett érvényesül az a törekvés, ho^v már a békében megfelelő erők álljanak készen természeti katasztrófák, tüzek, tömeges bal­esetek esetén a mcntőmuiikák- ra. Az a korábbi vitatott kérdési hogy a polgári védelem alkui- mas-e katasztrófák idején a men­tőmunkák végzésére, lényegé­ben eldőlt. Ezt ma már a gya­korlati tapasztalatok is igazolják. Tudjuk, hogy a polgári véde­lem megyénkben is a hátország védelmi feladataira készül. Hábo­rúban a közvetlen, vagv közvetett harccselekmények során a nuk­leáris és a hagyományos támadó fegyverek hatásai következtében keletkező rombolódások. tüzek* sérülések — az atom-, vegyi és biológiai fegyverek bizonyos ha­tását kivéve — azonosak lesznek azokkal, amelyeket egy esetleges katasztrófavédelem keretei között kell megoldani. Így a polgári vé­delem kiegészítő intézkedések végrehajtásával, adott esetben felkészültnek tekinthető a ka­tasztrófavédelmi feladatokra is. Ezt bizonyítják azok a tapaszta­latok, melyeket az 1970. évi ár­víz idején szereztünk. E nehéz időszakban sikeres volt a többi mentőerő mellett a polgári ve­delem tevékenysége is. Többek között a lakosság életmentése, kitelepítése, befogadása, a fertőt­lenítés. mentesítés, vízellátás, a normális életkörülmények meg­teremtése tekintetében. A tapasztalatok egyértelműin igénylik a polgári védelem terü­leti szervei tevékenységének to­vábbi elemzését, felkészültségé­nek magasabb szintre em«1 gvakorlatiasabbá tételét. A polgá­ri védelem 1971-ben indult, maga­sabb követelményeket támasztó kiképzési rendszere is ezt igyek­szik bizonyítani. A közösségért A polgári védelem városi és megyei parancsnokságainál gyakorta találkozunk Vass Miklóssal, a balassagyarmati Fémipari Vállalat igazgatójá­val. Vass Miklós csaknem 25 éve szenteli szabad idejét a polgári védelem ügyének. 1950. november 1-én került Balassagyarmaton először kapcsolatba a légoltalommal, mint járási kiképzési felelős. Szervezte a járás területén az üzemekben, az intézmények­ben és a lakossági körzetek­ben — az akkori előírásoknak megfelelően — a tájékozta­tást. az alakulatok felkészí­tését és a lakosság kiképzé­sét. Szakmai képzettségének megfelelően elsősorban a lég- oltalom, majd később a pol­gári védelem területén a műszaki feladatok megoldásai érdekelték. Hivatali munká­ja mellett — érdeklődési kö­rének megfelelően — így ke­rült a városi polgári védelmi törzshöz Balassagyarmatra, műszaki helyettesi. illetve törzs műszaki felelősi beosz­tásba. Elmondása alapján (nem volt könnyű feladat en­nek a megbízatásnak a telje­sítése, hiszen a polgári vé­delem „bölcsőjétől” a mai napig igen sok gonddal küz­dött azért, hogy törzsét és az alakulatokat felkészítse a követelményeknek megfelelő­en. A rábízott feladatot min­dig pontosan és szívesen tel­jesítette. Irányításával a meg­szervezett alegységek mind a szervezettségben, mind a ki­képzésben sikert könyvelhet­nek el maguknak. Gazdag tapasztalatait a to­vábbképzések során, a pa­rancsnoki tájékoztatók alkal­mával eredményesen kama­toztatta és használja fel ma is, mint a Fémipari Vállalat igazgatója, a polgári védelem önvédelmi szervezetének pa­rancsnoka. Vass Miklós elmondotta, hogy a többszöri továbbképzé­sek segítik az ismeretek gya­rapítását. Betekintést nyert ezáltal a korszerű technikai eszközök körébe, amelyeket felhasználhat a polgári véde­lemnél tartolt foglalkozá­sok; kiképzések során. Az irányításával szervezett szakegységek Balassagyarma - ton a korábbi években elemi csapások idején is megálltak a helyüket. Vass Miklóst, a polgári vé- delerri 25. évfordulóján kö­szöntjük. Kívánjuk, hogy a jö­vőben is töretlen szorgalom­mal — amelyet a munkáért kapott több kitüntetése is bizonyít — végezze feladatát: a polgári védelem további erősítése érdekében. NÓGRÁD - 1975. március 11,, kedd *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents