Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

rsah a Jen fontosabb te mák szerepelnek A holnapra már ma kell ké^ziilni Jelzett a piac A műszaki fejlesztési terv­ben látszólag bizonyos dol­gok ismétlődnek, holott az év közben jelentkező igé­nvek már előrevetítik a jövő követelményeit. Ennek telje- s isire pedig mindig az adott é.’cen kell felkészülni, mert máskülönben... 1 á hozott a szerkezet — Nehéz helyzetbe kerül a gyár — állítja határozottan Kazinczi Gyula, a salgótarjáni öVöeüveggyár műszaki igaz­gatóhelyettese majd így foly­tatja: — Műszaki fejlesztési terveinkben csak a termelés szempontjából legfontosabb témák szerepelnek. Tavai v például a központi helyet a termékszerkezet megváltozta­tása foglalta el. Több új gyártmány előállítását oldot­tuk meg. Ezek közül a 200 ezer darabot meghaladó goro- ea tokát a kézi gyártásról a gépi előállításra állítottuk át. Ezzel egyidőben a feldogözói folyamatok átrendezését ol­dottuk meg a festő I.. II. fezemben. Intézkedéseink nyo­mán tovább javultak a mun­kások élet- és munkakörül­ményei is. A főbb elképzelések meg­valósítását részletes üzem- és munkaszervezési, munkavé­delmi. szociális, egészségügyi, oktatási terv, valamint újítási feladatterv egészítette ki. Ez utóbbi a műszaki feljesztési ieélok elérését szolgálta. Jó dolog, hogy az elképzelések döntő részét megvalósították, sőt már a múlt évben égy nagyobb teljesítményű gép megvásárlásával és beállítá­sával megteremtették a vilá­gítástechnikai cikkeknél a nagyobb mennyiségű és bő­vebb választékú termelés fel­tételeit. — A piac kényszerített erre bennünket. Már a múlt évben tapasztaltuk, hogy az előbb említett termékeknél nő a kereslet, ugyanakkor a ki­sebb formákat az egyre na­gyobbak váltják fel. Ugyan­akkor bővül a választék is. A géphez szükséges kiegé­szítő berendezéseket a gyár szakemberei készítették el. Ez a korszerűbb gép, mely a dupláját termeli hasonló tár­sának, egyszerre négy fazonú világítási cikket tud előállí­tani. Az új gép számtalan műszaki feladat elé állította a szakmunkásgárdát, akiknek idejében sikerült viszonylag -irS] rn°onldani. Kiemelt témák Az idei műszaki fejlesztési terv bizonyos mértékben az előző folytatása, egyes témák­ban azok továbbfejlesztése, ugyanakkor több tekintetben eltérő is. Az eltérés abban jelentkezik, hogy a központ három kiemelt témát jelpl meg a vállalatnak. Ezek: az árubehordás gépesítése, a kis (exportnövelő) és a nagy Országos tanácskozás az árellenőrzésről A megyei tanácsok ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és építési osztályainak veze­tői árpolitikai kérdésekről és *z árellenőrzés tapasztalatai­ról tárgyaltak hétfőn délelőtt fe szakszervezetek Váci úti lir 'ívtermében. Vall us Pál, az Országos [Anyag- és Árhivatal elnök- helyettese tájékoztatójában el. in nndta. hogy az árellenőrzé­se, c hatékonysága tovább nö­vekedett. s a szankciók szigo­rúbbakká váltak. Az árható- eások folyamatosan \'izsaál- Ják a' legfontosabb cikkek, például a gyermekruházati cikkek, a zöldség-gyümölcs árait, a központi árintézkedé­sek végrehajtását, a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások helyzetét. Az elnökhelyettes rámutatott, hogv az ellenőr-1 zéseket még szélesebb körre kell kiterjeszteni. Vannak ugyanis olyan vállalatok, ameiyek betartják usvan a nyereségképzés szabályait, mégis népgazdasági kárt okoz­nak pazarló magatartásukkal, a szervezetlenséggel. Az ár­ellenőrzésnek erre is fel kell figyelnie. Erősített lézersugár T A lézersugár hatékonyságát fnegháromszorozó optikai üve­get hoztak létre a Szovjet Tudományos Akadémia Rá­diótechnikai és Elektronikai Intézetében. Számtalan kísérlet után megállapították, hogy az üveg mmösége jelentősen javul, ha ru m a hagyományos módon, kv archomokból, hanem fosz­forvegyületekből készítik. A lézert a moszkvai fizi­kusok felfedezésével, amelyet már az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Ja­pán is szabadalmaztatott, szá­mos területen — a legna­gyobb pontosságot igénylő operációktól kezdve egészen a kozmikus hírközlésig — lehet felhasználni. KÉSZÜLŐDÉS ÁPRILIS 4-RE! A Megyei Művelődési Köz­pontban aiz április 4-i politi­kai műsort követő kulturális ünnepség szervezésére alakult operatív bizottság tanácsiko- zást tartott. A bizottság tagjai találkoztak a kulturális mű­sorban fellépő csoportok ve­zetőivel, szólistáival. (távlati) beruházás megvaló­sítását, illetve elkezdését. Ennek során a gyár szakem­bereire 30 téma megoldása vár. — Nagyon fontos, hogy az árubehordás gépesítését meg­oldjuk. mivel egyre nehezeb­ben tudunk ide munkaerőt biztosítani. A Dániából be­szerzésre kerülő leolvasztógáp összhangban dolgozik majd az üveggyártó géppel. A ha­zai gyártású polírozó anyag kikísérletezésével pedig a ter­mékek minőségének romlása nélkül a költségeket kívánjuk csökkenteni. A mi feladatunk pedig kettős: a folyamatos termelés biztosítása mellett kell majd megoldani a kis és nagy beruházással kap­csolatos. sokszor kicsinek tű­nő, de valójában igen bonyo­lult, szerteágazó, sok lelemé­nyességet és gyorsaságat kí­vánó munkákat, szem előtt tartva a takarékossággal kap­csolatos követelményekéit és a piac igényeit — mondja a műszaki igazgatóhelyettes. Az elképzelések elérése ér dekében kemencéket építenek át. új gépeket állítanak be, régieket helyeznek át, új technológiákat vezetnek be, jobban hasznosítják a hőener­giát, távlati építészeti terve­ket alkotnak, korszerűsítik az iparvágányt, új lakásokat ter­veznek, elvégzik a kisajátítá­sokat. Az elmondottak rész­ben a ma termelését szolgál­ják. részben a jövő biztonsá­gát teremtik meg. Az előbbieken kívül, a csa­torna- és vízhálózat, az üvegolvasztó kemencék és a gépi berendezések felújítása szerepel még a programban, amelyekre 16 milliót irányoz­tak elő. Ezzel a meglevő technikai színvonalat akarják biztosítani. — Az elmondottak szerint ebben az évben a műszaki fejlesztési tervet alapvetően a két beruházás követelmé­nyei szabják meg? A fiatalok is — Igen. Megvalósításukhoz segítséget kértünk az FMKT- ba tömörült fiatal műszaki­aktól és közgazdászoktól, fő­leg olyan szervezésfejlesztési kérdésekben, amelyek segíte­nek a ma problémáiban, de jól kapcsolódnak a beruházá­sok által létrejött új, megvál­tozott követelményekhez — mondja Kazinczi Gyula. A kialakult terveket meg­kapja minden üzemvezető, művezető, megismerik a tár­sadalmi tisztségviselők, hogy eredményesen tudják követni, mit ég hogyan hajtottak vég­re, hol van szükség egymás hatékonyabb segítségére. Nem fáradoznak ingyen, mert a kiemelkedő munkát a fizeté­sen kívül jutalommal is ho­norálják. V. K. Az MSZMP és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége „AZ IMPERIALIZMUS képtelen visszasze­rezni az elveszített történelmi kezdeménye­zést és visszafelé fordítani a mai világ fej­lődését. Az emberiség fejlődésének fő útvo­nalát a szocialista világrendszer, a nemzet­közi munkásosztály és az összes forradalmi erők határozzák meg” — állapította meg a testvérpártok 1969. évi nemzetközi tanácsko­zásának fő dokumentuma. És az okmány megszületése óta eltelt fél évtized tényei hi­telesítik e fontos következtetés helyességét. A KGST-ben részt vevő szocialista orszá­gok dinamikus, a tőkés világ anyagi növe­kedését meghaladó ütemű gazdasági fejlő­dése (a KGST-tagországok adják a világ ipa­ri termelésének immár több mint egyhar- rnadát) és mind erőteljesebb integrálódása, a Varsói Szerződés Szervezetébe tömörült or­szágok nemzetközi politikájának fokozott összehangolása, védelmi erejük nagymértékű korszerűsödése és növekedése félreérthetet­lenül bizonyítja: „a szocialista világrend- szer az imperializmus elleni harc döntő ere­je.” A „nyugati demokrácia .felsőbbrendűségé­ről”. „válságmentességéről”, „biztos gaz­dasági fölényéről”, a „saoéialis piac- gazdálkodás csodájáról” szóló szóla­mok ellenére, a kapitalista világban széle­sedik a pénzügyi és energiaválság, mélyül a gazdaságot, a politikát, az ideológiát, a kul­túrát átható krízis. A burzsoá közgazdászok szerint a fejlett tőkésországokban a teljes munkanélküliek száma tavaly elérte a 11—11,5 milliót (1973-ban 8,3 millió volt). A kapitalista gazdaságban az utóbbi 25 évben nem volt olyan nagyméretű infláció, mint ta­valy. Nem csoda tehát, ha az életfeltételek nagyfokú bizonytalansága, helyenként rom­lása miatt a sztrájkok száma, az osztály­összeütközések mértéke messze meghaladta a régebbi évtizedeket. A múlt év a” kapitaliz­mus általános válsága kibontakozásában és. további elmélyülésében fontos minőségi vál­tozásokat hozott. A három fő forradalmi erő — a szocialis­ta országok, a fejlett tökésor&zágok mun­kásmozgalma, a nemzeti felszabadító moz­galom — egyesített harca következtében az utóbbi esztendők olyan pozitív változásokat eredményeztek a nemzetközi helyzetben, ami á nemzetközi porondon uralkodóvá tette a feszültség enyhülésének irányzatát. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élése még nem vált a nemzetközi kapcsolatok általá­nosan elfogadott normájává. Miközben fontos megállapodásokat írtak alá a vietnami há­ború befejezéséről, a közel-keleti tűzszünet­ről, a nukleáris háború elkerüléséről, az eu­rópai biztonság megerősítéséről, a kereskedel­mi kapcsolatokban, a diszkrimináció meg­szüntetéséről — sorozatosan megsértik a pá­rizsi szerződést, szóáradatba próbálják ful- lasztani az európai biztonságról folyó ta­nácskozást, fenntartják a közel-keleti fe­szültséget, a belügyekbe való beavatkozás­sal kívánják összekötni a kereskedelmi kap­csolatokat, támogatják a chilei fasisztákat, hogy megrontsák a nemzetközi enyhülés at­moszféráját Rendkívül fontos tehát, hogy a szilárd nemzetközi biztonság, az államok közti há­borúk kiiktatása, a feszültség enyhítése érde­kében a kommunista és munkáspártok egyre szorosabban zárják soraikat. „A nemzetközi osztályharc megköveteli a kommunista és munkáspártok egységének ál­landó erősítését” — hangsúlyozzák a jövő fel­adatait mérlegelve az MSZMP KB~nak a XI. kongresszusra közzé tett irányelvei. Ezt tartotta pártunk szem előtt eddig is, amikor követte azt az irányvonalat, amelyet a X*. kongresszuson Kádár elvtárs, a Központi Bi. zottság beszámolójában így fogalmazott meg: „Pártunk megítélése szerint nélkülözhetet­len a kommunista és munkáspártok közös, széles körű, nemzetközi véleménycseréje, mozgalmunk nemzetközi tapasztalatainak összegezése, a közös elvi állásfoglalások ki­alakítása.” — Az irányelvek ezen az eivi alapon foglalnak állást az európai testvér­pártok értekezletének megtartása mellett és helyeslik a kommunista és munkáspártok soron következő nemzetközi tanácskozásá­nak előkészítését is. Az 1969. évi nemzetközi tanácskozás óta nemcsalt a kétoldalú találkozók szaporod­tak meg, hanem a kommunista pártok regio­nális megbeszélései is rendszeressé váltak, 1969. június óta 30 ilyen találkozó és érte­kezlet zajlott le. A regionális problémák egyeztetése mellett a testvérpártok nagy erő­feszítéseket tettek az ideológiai és a propa­gandatevékenység összehangolására. Különö­sen fontos szerepe volt ebben a szocialista országok kommunista és munkáspártjai ideo­lógiai titkárai Moszkvában tartott értekezle­tének. Ezek az évek újból megerősítették: a mai körülmények között a testvérpártok ta­nácskozásai a leghatékonyabb és legcélsze­rűbb formái a kommunista pártok interna­cionalista kapcsolatainak. Különösen kontinensünkön nőtt meg * szocializmus vonzereje. A szocializmus orszá­gai egyre inkább a béke, a biztonság, a sta­bilitás példaképévé válnak a munkanélküli­ségtől, az inflációtól és a megbomlott gaz­dasági helyzettől sújtott kapitalista Európa népeinek szemében is. Lehetőségeink kihasználásának elengedhe­tetlen feltétele a kommunista pártok egysé­ge, kölcsönös szolidaritása, az egy minden­kiért, mindenki egyért elvének ^ vállalása. Ilyen elhatározásra nem „felülről jött nyo­másra”. hanem csakis saját elhatározásból, az' internacionalizmus szellemétől vezérelve jutnak a testvérpártok. Éppen ez a szellem hatotta át az európai testvérpártok budapes­ti előkészítő találkozóját. PÁRTUNK MINDIG is aktívan támogatta a kommunista pártok tevékenységének inter­nacionalista összehangolását. Nem ért egyel azokkal, akik pártjuk önállóságát féltik a nemzetközi tanácskozástól. A marxizmus—le- ninizmus klasszikusai szerint a pártok önálló­sága azst jelenti: mindegyik párt maga hatá­rozza meg annak módját, hogyan valósít­ja meg azt a közös ügyet, amely egyben legjobban szolgálja a sajátos érdeket is. / kor nagy kérdéseire egyetlen párt sem f önmagában meghatározó hatást gyakorolni. Mindnyájunk érdeke a tapasztalatok ösz- szegezés, soraink szorosabbra zárása. Várnai Ferenc I Ménkes-akna korábban ál­ról volt híreisi, hogy az itt dolgozó front brigádok mindig páros versenyben álltak egy­mással. Változott a helyzet, mert a termelés koncentráci­ói a révéin most itt is az egy el na egy front elv érvénye­dül. Az egykori versenytársak többsége együtt, egy front- brigádban versenyez a kong­resszusi felajánlások teljesí­téséért. — A frontfejtésünk 186 m iter széles — újságolja Sza­bó Endre az aranyjelvényes Be. ocial ista brigád vezetője, majd így folytatja: — A széntelep vastagsága |50—200 centiméter között váltakozik. A fejteljesítmény, vagyis az egy dolgozóra, _ egy műszakra eső széntermelés a norma. szerint 6,3 tonna. A mi frontunknak kell gyakor­latilag kitermelni az akna­üzem tervének 81 százalékát. A brigád 126 tagú és három szakaszban, dolgozunk. Szabó Imre és Nagy Pál máié a másik két szakvezető. Egy­más kezére dolgozunk _ és mondhatom nagyon, jó az összhang a munkában is. A tervet folyamatosan, tud­ják teljesíteni? — Tavaly 3885 csille szén­inél termeltünk többet. Az A célok egyre nagyobbak idén 1780 tonna túlteljesítés szerepelt eredeti felajánlá­sunkban. A kongresszus tisz­teletére ígértük, hogy most az első negyedévben ezen fe­lül még 30 vagon szenet ter­melünk. Meg lesz ez a mennyiség? — Az első két hónap alatt már 1820 tonna a tervtúltel­jesítésünk. Van ennek a sikernek vala­milyen titka? — Nincs különösebb. Jó az összhang és jó a lengyel Famur típusú gép. Tavaly kaptuk és még nem hagyott bennünket cserben eddig egy alkalommal sem. Mit tud ez a gép? — Véleményem szerint még nem tudtuk kipróbálni kel­lően. Egy kicsit nagyobb, 180—200 méteres frontról az egész üzem tervéti ki lehetne hozni a Famurral. Nem ké­nyes gép, jól vágja a szenet. A kábeleire kell jobban oda­figyelni. mert azok érzékenyeb­bek. Még nem volt vele ba­junk. Előfordult már olyan eset, amikor egy nap alatt ezeregy tonna szenet termel­tünk. vagyis többet mint az egé;»z üzem terve. A biztosítás lett a főmunka. A valient típusú acéitámok már elhasználódtak. Ezekkel biztosítunk. Később csehszlo­vák hidraulikus tárnokát ka­punk, Az lesz majd az igazi. Hétfőn hárman. Dunántúlra, Dudarra utazunk három nap­ra. Ott ismerkedünk meg az új típusú tárnok kezelésével — mondja a brigádvezető. Lajguth Jenő. az aknaüzem főmérnöke legutóbb úgy vé­lekedett, ho^y erről a mén­kési frontfejtésről a vállalat széntermelésének egyötödét ki lehetne hozni. Mi a véle­ményük erről? — Beszélgettünk erről már a brigáddal. Ügy gondolom, hogy mi ki is tudnánk ter­melni ezt a kettőszázezer ton­nát egy év alatt, de azt el is kellene ám szállítani, A déli bányamezőből, ahol dolgo­zunk, a csillének egy forduló alatt tíz-^tizenegy kilométer utat kell megfenni. Ezért len­ne szükség véleményünk sze­rint még több csillére. Ha va­lahol karambol van és bizony előfordul, akkor nálunk is ki­esést okoz. Üzemzavar és áramkimaradás nélkül és, ha az elszállítást is biztosítsák, nem lehetetlen a kétszázezer tonna kitermelése — mondta Szabó Endre. Ebben a véle­ményben a vezetőkhöz cím­zett kihívást is érezni lehe­tett. Közösen kellene tehát egv olyan felajánlást tenni, aminek a teljesítése mindkét résziül biztosítaná a sikert. A kongresszusi és felszaba­dulási verseny persze nem­csak a terven felül megra­kott csillékben mérhető. A felajánlás még sok minden mást is tartalmaz. A minősé­get, az ezer óra társadalmi munkát, a tám- és acélsüveg- veszteség, csökkentését, ta­karékosságot. Több egyéni felajánlást, például az általá­nos iskola elvégzésére. Mind­ez fokozatosan megvalósul a 'ménkesi Szabó Endre front- brigádnál. Ahogy búcsúzóul mondta a brigádvezető: mél­tóképpen köszöntik a kong­resszust és felszabadulásunk évfordulóját, B. J. Külföldön jártak Hazaérkezett Dubrovnikből a berceli Vörös Csilla« Tsz két dolgozója, Kertész Ignácné és Kertész Jánosné. A két asz- szony jó munkája jutalmaként 5 napot tölthetett a tenger, parti jugoszláv városban és részt vehetett a nemzetközi nőtalálkozón. Képünkön: haza érkezés után, a világot látott ruhák, blúzok újra visszakerülnek a szekrényekbe. NÓGRÁD — 1975. március 11., kedd rí I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents