Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

/ Tűz a blokádra Öjabb rés támadt azon a s kh'sziiái'ilnak hitt 'acélfa- j” i. amelyet a kis Kuba lira vont ez Egyesült Álla mák: Kolumbia rendezi kap- csoíatacit Havannáival. T'.sso- négy évvel ezelőtt, 1961. de­cemberében, amerikn pa­rancsra. a latin.-amerikai or­szágok sorra megszakították diplomáciai és gazdasági kapcsolataikat Fidel Castro rendszerével. A földrész első szocialista országát valósággal halálra ítélte az Amerikai Államok Szervezetének kikö­zösítése. Ma már tudjuk é, akkor is sejtettük: a terv csődöt mondott. Áz amerikai befo­lyás érezhetően csökken a kontinensen. Legutóbb — a mú't év decemberében — az AÁSZ quitói külügyminisz­teri konferenciáján 12 állam é'lástfoglalt a blokád felol­dása rpellett,. Köztük volt Kolumbia is. mint azon há­rom ország^ egyike. amely javaslatot tett Quitóban az úgynevezett kubai kérdés megvitatására. Ez tulajdonképpen nem más, mint annak felismerése, hogy a szocialista útra lépett Kuba minden fenyegetés és gazdasági blokád ellenére túlélte a súlyos esztendőket és sikerrel gyarapítja gazda­sági és társadalmi rendszerét. A kudarc elsősorban az Egye­sült Államok politikáját ér­te. Ügy tűnik. összpontosított' tűz zúdul a rossz emlékű blokádra, hiszen Kolumbia már nem számít úttörőnek: kilencedik ebben a sorban. S ami még figyelemre méltóbb: Washingtonban is kezdik át­értékelni a Florida partjaihoz oly közel eső „előretolt szo­cialista állás”-hoz fűződő kapcsolataikat. Erre utal Kennedy szenátornak a minap a törvényhozásban elhangzott javaslata, amely szerint el­érkezett az idő. hogy az Egyesült Államok „új lapot nyisson” Kubává] kapcsolat­ban. s szakítson a blokáddal. Örvendetes. hogy Latin- Amerikában felgyorsult a Kubához való közeledés fo­lyamata. Ez a felismerés a földrész új realitásainak el­ismerése. de egyben a blo­káddal sikerrel szembeszállt Kuba tekintélyének növeke­dését is jelzi. r Elhunyt Veljko Vlahovics Hosszam tantó, súlyos beteg­jég után Genfiben, 61 évas ko­rában! elhunyt Veljko Vlaho­vics, a JKSZ KB elnökségé­nek. a föderáció tanácsának tagja, kiemelkedő jugoszláv vezető. A központi bizottság elnökségének végrehajtó bi­zottsága péntek este külön üliést szentelt az elhunyt em- láltének, Tito pedig résevéttá- vira/tot intézett Vlahovics családjához. Veljko Vlahovics a monte­negrói (a mai Crna Gora köz- társaságbeli) Rovclham szüle­tett. 1935 óta volt tagja a Ju­goszláv Kommunista Pártnak. Tanulmányait Prágában, Pá­rizsban és Moszkvában végez­te. Harcolt Spanyolországban, majd 1939-től a Szovjetunió­ban élt. 1941-tpl a JKP kép­viselője volt a Kom,intern,ben, 1942-től a Kommunista Ifjú­sági Intemacinnálé titkára volt annak feloszlásáig. A fel­szabadul ás után, 1944-ben tért vissza Jugoszláviába, s élete végéig fontos párt- és állami tisztségeket töltött be. íljabb körutazás Az űiabb közel-keleti kör­úton tartózkodó Henrv Kis­s’nger amerikai külügyminisz­ter szombaton délelőtt útjá­nak első állomásán Asszuán­ban több mint három óra hosszat tárgyalt Anvar Szá­dat egyiptomi elnökkel, A két politikus nagyobbrészt négy­szemközt tárgyalt, de rövid időre részt vett a megbeszé­lésén egyiptomi részről Fah­rn i külügyminiszter és Gama- zi hadüevminiszter. amerikai részről pedig Joseph Sisco küiügyminiszter-helvettes és Herman Eilte, az 'USA kairói nagykövete. Az első találkozó után Kis­singer újságírók előtt „hasz­nosnak” nevezte Szadat el­nökkel folytatott megbeszélé­seit. Henry Kissinger a tervek szerint vasárban továbbrepül « Szíriái fővárosba. Damasz­kuszba. Ezt követően útjának következő állomása Jeruzsá­lem lesz. ahonnan, mint kö­zötte, „kedden vagy szerdán akar visszatérni Asszuánba.” Ismét elmaradt a szombati postai kézbesítés Belgiumban: a postai alkalmazottak már a második hét végéin, sztrájkol­nak, túliéra-kővetéléseik telje­sítésének kivívására. Nem hozták házhoz az újságokat sem és zárva maradtak a postahivatalok is. Ugyancsak túl óra-követelések miatt fi­gyelmeztető sztrájkot tartot­tak a francia nyelvű belga rádió és televízió techniku­sai is: a normális műsor- sugárzás a rádiónál és a te­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban, fejezte ki részvé­tét a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának. a Veljko VLahovics- nak, a JKSZ Központi Bi­zottsága elnöksége tagjának elhumytával kapcsolatban. levíziónál több mint egy óra hosszat szünetelt. Az olajfinomítók munkásai­nak sztrájkja miatt várat­lanul megnehezedett az üzemanyag-ellátás Belgium­ban. A sztrdjkőrségek meg­akadályozzék, hogy az üzem­anyag-szállító teherautók ben­zint vihessenek a kutakhoz. Szombaton reggel már a benzinkutak csaknem egy- harmada kénytelen volt be­szüntetni az üzemanyag kiszolgáltatását az autósok nak. Sztrájk Belgiumban kórkép t A megingott déli szárny A kórkép egyre vészesebb. Jeleit alig lehet már rejteget­ni. A NATO egész déli szár­nya az elképzelhető legmé­lyebb politikai és stratégiai válság állapotába került. A helyzet már olyan, hogy Wa­shington számára jóformán lehetetlenség olyan lépések megtétele, ami az összes érin­tett szövetségesek számára elfogadható lenne. A válságterületek akárcsak távirati stílusban történő fel­sorolása is világosan jelzi a krízis mélységét. Portugáliában (ahoi az Azori-szigeteken a NATO stratégiailag rendkívüli fon­tosságú támaszpontot tart fenn) a demokratizálási fo­lyamat egyre mélyül. Olyan társadalmi változások érlelőd­nek, amelyek már nehezen il­leszthetők be a washingtoni elképzelések be. A szomszédos Spanyolor­szágban — amely formailag nem tagja a NATO-mak, de kétoldalú katonai szerződés fűzi Washingtonhoz ^ — a Franco-rezsim a végső bomlás szakaszába lépett. Olaszország. Itt a tőkésor- szágok egészét érintő gazda­sági krízis rendkívül mély társadalmi-politikai átértéke­lődési folyamattal párosul. Az Olasz Kommunista Párt te­kintélye egyre nő, s annyit ma már a kormányzó keresz­tény demokrata párt soraiban :S kénytelenek tudomásul venni, hogy az olasz kommu­nisták józan és reális javasla­tainak figyelembevétele nél­kül nem lehet kormányozni. Ennek a történelmi kompro­misszum lehetőségét tartogató fejlődésnek mintegy ellenha­tása volt a legutóbbi időszak­ban az újfasiszta puccskísérle­tek és terrorakciók megsok­szorozódása. Így a helyzet a maga bonyolult összetettségé­ben jelezte: az olasz társa­dalmi válság elérte azt a szin­tet, amikor az ország politi­kailag ingatag területté válik a NATO támaszpantrendsze- rének szempontjából. Ismét más természetű és még brutállisabb élességű a válság a NATO délikeleti szárnyán: Görög- és Török­országban. Ez a két NATO- tagáLlam az emlékezetes cip­rusi tragédia ót.a gyakorlatilag a hadiállapot peremén él. At­hén és Ankara álláspontja nemcsak Ciprus ügyében tű­nik kiiibékíthetetlennek —mély ellentétek osztják mag őket az égéi-tengeri szigetek prob­lémájával kapcsolatban is. (Ezek görög szigetek, de igen közel vannak a török partok­hoz. A közelükben talált ten­geralatti olajkincsre azért At­hén és Ankara egyaránt Igényt fonnál.) Közismert, hogy a ciprusi kérdést, valamint a görög- török krízist Washington gör­csös igyekezettel akarta visz- szaszorítani a NATO keiretel közé. Ma már világos, hogy ez a törekvés történelmileg ku­darcra van ítélve. Ciprus ügyében például a NATO­tagállam Görögország nyíltan támogatja azt a szovjet javas­latot, amely az ENSZ keretén, belül nemzetközi konferenciá­ra bízná a rendezést — tehát kiszakítaná a sziget problé­máját a NATO-köréből. Mi több: az amerikai poli­tika és a NATO -adminisztrá­ció csúcsain is ellentétes tö­rekvések érvényesülnek. A kongresszus például felfüg­gesztette a Törökországnak nyújtott katonai segélyt — a Felvér Ház és a külügyminisz­térium közölte, hogy ezzel nem ért egyet, Luns NATO- főtltkár pedig a minap beje­lentette, hogy szükség esetén a többi NATO-onszágok szál­lítanak majd fegyvert Török­országnak. A válsággócok felsorolása ily módon mutatja, hogy a NATO egész déli szárnya megingott. Nyílt kérdés, hogy az Aüamti Blokk milyen módszerekkel ' próbálja majd megoldani ezt a válságot. Ami Portugáliát illeti: itt számolni kell a fenyegető .hi­degháborús hangvétellel, sőt a nemzetközi méretű straté­giai zsarolással is. Ennek ma­gyarázata az, hogy a portugál fejlődés olyan politikai modell kialakítása felé halad, ami már társadalmilag túlmutat a polgári parlamentáris demok­rácia keretein. Ezzel magya­rázható a „Zárt kapu” elne­vezésű. a portugál partok mentén tartott NATO-hadgya­korlatot kísérő fenyegető kó­rus és a lisszaboni kormányra nehezedő sokoldalú diplomá­ciai nyomás. 2 NÖGRAD - 1975, március 9., vasárnap így látfa a beíet hírmagyarázónk, Pálfy József: ü Iccamfbocflzstoi l«o!sanci n#§§© A „dominóelméletet” ismét emlegetni kezdték Amerika- ban. Emlékszünk rá, a vietna­mi háború kellős közepén volt divatban,. Annyit jelentett ak­kor. hogy az USA nem hagy­hatja sorsára Dél'Vietnamot, hiszen úgy sorakoznak ott, az indokíniai térségben egymás mellett az amerikaiak támo­gatta rendszerek, mint a do­minók, s ha az egyik — Vi­etnam — eldől, akkor maga* val rántja a többit is — La­os,ától Thaiföldig. .. Most annak kapcsán hivat­kozott a „dominókra” Kissin­ger külügyminiszter, hogy Kambodzsában közeledni lát* szik a vég az USA szövetsé­gese, a Lón Nol-rendszer szá­mára, a washingtoni kong­resszus mégis vonakodik meg­adni a Ford és Kissinger által kért rendkívüli katonai se­gélyt. Ford elnök a héten- sajtóértekezleten még e,gy u‘o'só kísérletet tett arra. hogy a szenátorokat és- képvi­selőket jobb belátásra bírja. Közölte, hogy ha két héten belül nem szavazzák meg a 222 millió dollárt, akkor a Lón Nűl-rezsim megbukik. Egy dominó eldől... Az amerikai honatyák azon. ban, úgy létezik. inkább azt veszik számításba, hogy az Egyesült Államok közvélemé­nye, magyarán: az a polgár, akinek a szavazatára nekik már 1976. novemberében is­Törökországi sem hajlandó Törökország nem hajlandó vendégül látni a NATO kül- ügy- és hadügyminiszterei­nek tavaszi értekezleteit — jelentette be a török kül- ügy-minisztérium szóvivője. Indoklásul szervezési nehéz­ségekre hivatkozott. A szó­vivő szerint eddig már Nor­végia és Görögország is visz- szautasította a tavaszi NATO- tanácskozások házigazdájá­nak szerepét. A szóvivő , el­vetette azokat a kérdés for­májában sugalmazott feltéte­lezéseket, hogy Ankara az amerikai fegyverembargó mi­att döntött nemlegesen. A török szóvivő szerint a NATO tavaszi „nagy hetét” Brüsszelben, májusban tart­ják meg. Spanyolországban az alap­vető módszer az, hogy a Kö­zös Piac szerkezedéhez törté­nő közelítéssel előszók meg a krízis kirobbanását. A cél: olyan, nagyon korlátozott re- formpoliitiika kialakítása len­ne, amely „kiengedi a gőzt”, de, egyben biztosítja Spanyol- országban, a Washington szempontjából megbízható konzervatív hatalmi appará­tus fennmaradását. A helyzet és a rezsim kü­lönbözősége ellenére alapve­tően azonos a módszer Olasz­országban : a cél itt is a kom­munisták és a tényleges tár­sadalmi átalakulást igénylő baloldal távoltartása a hata­lomtól — akárcsak Spanyol- országban, Itt azonban ez más formákat ölt: a NATO a kor­mányon Lévő keresztényde­mokrata párt helyzetének megszilárdítására, s e párt erőteljesebb szövetségének létrehozására törekszik, a pol­gári jobboldal más erőivel. A legnagyobb a zűrzavar a követendő módszerek tekinte­tében a görög—török szár­nyon. Itt a NATO taktikusait gyakorlatilag megbénítja At­hén és Ankara konfrontációja. Az egyik félnek tett bármi­lyen gesztus, vagy engedmény automatikusan a * másik féi éles elutasítását vonja maga után. Ezért itt még ki sem tudtak bontakozni a krízis enyhítését célzó valamennyire i6 összefüggő akciók. Miután az összes említeti országokban alig egy-két esz­tendős ez a válságszakasz — a NATO nehézségei a követ­kező időszakban csak foko­zódhatnak. Ez pedig óhatatla­nul arra kényszeríti a szerve­zet vezetőit, hogy .előbb-utóbb felülvizsgálják a szervezet egészének működését és alap- elveit.-l -c. t mát szükségük lesz, nem akar hallani sem Indokináról, sem háborúról, sem ablakon kido­bott százmilliókról. Norodom Szihanuk herceg, aki Pekingben várja a kam­bodzsai harc kimenetelét, a minap számítást végzett: az USA kormánya 3 milliárd dollárt. költött Lón Nolék megvásárláséra és 7 milLiár- dot a khmer nép elleni há­ború céljaira. Az utolsó 222 millió igazán n,em adhat már új fordulatot az események­nek. Nemegyszer beszélgettem kambodzsai hazafiakkal, poli­tikusokkal és újságírókkal. Norodom Szihanuk herceget sajátos egyéniségnek tartották, s nem mindenki volt amellett, hogy a herceg (aki 14 éven át volt a királyi trón birtoko­sa is. utána pedig 12 eszten­deig kormányfőként irányítot­ta az ország ügyeit, míg Lón Nol katonai államcsínnyel meg nem döntötte) hivatott Kambodzsa sorsának irányí­tására. .. Mostanában a figye­lem inkább Khieu Samphon felé irányul, aki az úgyneve­zett „Vörös Khmerek” vezére, a felszabadító hadsereg pa­rancsnoka. ö ott van Kam­bodzsa szabad területén, a herceg pedig Peking vendége. Egyesek szerint — természe­tesen politikai értelemben — Peking foglya... Nyilvánvaló azonban, hogy helyzete és megítélése nyomban megvál­tozhat, ha Phnom Penh, a fő­város felszabadul, ha Don Nol megadja magát s ha Norodom Szihanuk visszatérhet — ha vissza akar térni. Az amerikaiak be'eljesülnl látszó kambodzsai kudarcát Kissinger nyilván valamilyen közel-keleti „sikerrel” kíván­ja feledtetni. A külügyminisz­ter ismét ott van a Köael-Ke- le'en, Boeing 707-es repülőgé­pével megkezdte ingajáratát Tel Aviv és arab fővárosok: között. Célja: az úgynevezett „kis lépések” taktikájának al­kalmazásával újabb részleges megállapodást üssön nyélbe, legalábbis Izrael és Egyiptom között. Eszerint az izraeliek valamennyit visszakoznának a Sinai-féíszigeten, cserébe az­ért, hogy Egyiptom kötelezné masát az ellenségeskedések befejezésére. A „kis lépés” se. gítségével viszont elodáznák a genfi békekonferenciát, ahol a Közel-Kelet ügyeit átfogóan, tartósan rendezni lehetne. Az Izvesztyija a minap arra fi­gyelmeztetett, hogy a rész- megállapodás csak állandósí­taná a közel-keleti robbané­kony helyzetet. A szovjet ál- lásoont változatlan: akárcsak a haladó arab államok cso­portja. a Szovjetünké is azt követeli, hogy Genfben, a tár­gyalóasztal mellett valameny- nyi érdekelt, így a palesztinok részvételével, rendezzék a tér­ség vitás ügyeit. A FVTŐBER Épül etg épé fiséi i Termékeket Gyártó Vállalat nagybáíonyi gyáregysége azonnali belépéssel felvesz: — szerszámkészítő szakmunkásokat, — lakatos, hegesztő szak- és betanított munkásokat. — vegyipart szakmunkást, — kazángépészt, — gázüzemű kazánhoz képesített kezelőt. —■ híddaruvezetőket. segédmunkásokat, akik a folyamatosan induló tanfolyamokon történő betanulást vállalják. •Jelentkezni lehet a gyáregység munkaügyi csoportjánál. Patyolat mosó- és vegytisztító-szalonunkat a garzonházban megnyitottuk.. 2—3 napos határidőre március 15-i.g kedvezménnyel vállalunk. Szolgáltatásaink: mosás Yegytisit'tás szabójavítás festés Nógrád megyei Patyolat Vállalat. Salgótarján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents