Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

A páríalapiierwezetek a kongresszus előtt

Kongresszusi üüldíöltek

Ennél nagyobb öröm...

Jelenleg a pártalapszerveze'te.k a kongresszusi felkészülést azzal tudják a leghatékonyabban szolgálna, ha foko- rottabban segítik a negyedik ötéves terv utolsó évének helyi megvalósítását.

Minden vállalatnál, sBÖvet- keaatiben, és intézményben a pártszervezetek a gazdasági Vezetőkkel és a társadalmi szervezetekkel közösen gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók megismerjék munkahelyük 1075. évi tervfel-' adatait, ezen belül a kisebb nwnkahedyi kollektívák, a brigádok — az egyes személyek saját tennivalóikat is. Ctik így várható el a dolgo- aóktól az idén tovább folytaié .lói kongresszusi és felszabadó’’ősi munkaversenyhez történő csatlakozás. A felajánlások ne másolják az elmúlt évek törekvéseit, hanem kapcsolódjanak szorosan a párt és a kormány fő gazdasági célkitűzéseihez, a KB 1074. december 5-i határozatának Végrehajtásához. A munka- Versenyben sem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a módosult feltételeket és körülményeket, amelyek közepette a negyedik ötéves tervünk megvalósul.

A versenyvélilalások minden fesetben vegyék tekintetben az objektíve jelentkező gondokat és néházségeket, ugyamakkor az adott terület gazdasági munkájában meglévő helyi gyengeségeket és fogyatékosságokat is. A felajánlások mindenekelőtt a gazdasági munka minőségi követelméri veit, hatékonyságát szolgálják. Ezért a versenyoólkitű- zések középpontjába az észszerű takarékosságot kell állt tani. Takarékoskodjunk a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokkal. a nversiany aggal, energiával, a pénzzel és idővel.

Minden területen. jelentős tartalékok vannak az üzeméi munkaszervezés hatékonyabbá tételére, a munkaerő- gazdálkodásban, a munkaidő í gyelmezettebb ói szervezettebb hasznosításában, a belső

anyagmozgatás szervezettségének javításában. Számtalan lehetőség rejlik a terme lob e- rendezések jpbb. ésszerűbb kihasználáséiban. A gazdasági erőforrások céltudatosabb fel- használásában. a .pártsaerveze- teknek kezdeményező, meghatározó szerepe van. A párt- politikai munka eszközeinek segítségével elérhető, hogy az ésiszerű takarékosság, a helyi tartalékok hasznosítása minden munkahelyen társadalmi üggyé váljon.

Az elmúlt két taggyűlésen és az azt megelőző pártcso- port-értekezleteken a kommunisták számtalan javaslatot,

kritikai megjegyzést tettek a helyi pártrnunka továbbfejlesztésére. Ezek egy részére a javaslattevők választ kaptak, vagy az adott kérdésben intézkedés történt. Természetesen mindenütt maradtak olyan, problémák, amelyeknek megoldása hosszabb-rövidebb időt vesz igénybe. Nem egy esetben a javaslatokat a gazdasági vezetőkkel, a helyi társadalmi és tömegszervezetékkel együttesen lehet csak megvalósítani. Ezért az újonnan. megválasztott vezetőségeknek most fontos tennivalója gondosan elemezni a pártcsoportokban és a taggyűléseken elhangzottakat. Az általános tanulságok összegzésén túl gondosan ügyeljenek

Az olefinmű

Felépült Leninvárosbam a Tiszai Vegyi Kombinát új gyára, a 250 000 tonna etilén gyártására alkalmas olefinmű. A nemzetközi együttműködéssel készült gyár avatását márci- ■s 3-án tartották.

(MTI-fotó — Érczik K. Gyula felv.)

arra, hogy minden érdemi javaslatot megválaszoljanak, a felszólal óval személyesen is megbeszéljenek. A munkatervek összeállításakor pedig vegyék figyelembe mindazokat a kérdéseket, amelyeknek megoldása csak hosszabb távon rendezhető.

E munka terv összeállításakor gondoljanak arra is, hogy a kongresszus után mind a párt- és törtiegszervezeti oktatásban, mind a taggyűléseken szükséges feldolgozni a XI. kongresszus anyagát. Egyes pártszervezetekben az irányelvek feldolgozásának tapasztalatait figyelembe véve, helyenként a párttagság kérésére eszmecserét terveznek egy- egy időszerű eszmei -politikai kérdésről, mint pl: a hazafi - ságról, proletár internacionalizmusról. társadalmunk tudati jelenségeiről stb. Mindenütt ajánlatos a KB 1974. december 5-i határozata alapján taggyűlésen megtárgyalni azt a komplex intézkedési tervet, amely összefoglalja a helyi gazdasáigi feladatokat..

Az új pártvezetőségek tennivalói közé tartozik a veze- tőségvála^ztás következtében keletkezett káderkérdések rendezése is. Mindenekelőtt biztosítsanak megfelelő párt- megbízatást mindazoknak, akik koraibban vezetőségi tagok volttáki jelenleg azonban nem remdeJkeznek állandó jeültegű feladattad. Akiket most választottak be a vezetőségekbe, de korábban már társtadialmd megbízatásuk volt, azokat mentesítsék előbbi feladataik alól. Ily módon biztosítható teljes értékű részvételük a vezetőségekben, egyúttal pedig a párttagság között arányosabb lesz a pártmegbí- zatások elosztása is.

A fentiekben vázolt alapvető feladatok és a helyi tennivalók gazdag munka,progra- mot biztosítanak az alapszer- vezetekmek a kongresszusi felkészüléshez.

Kovács Péter

az MSZMP KB munkatársa

Terveztek

Pásstón

Ide! munkatervét elkészítette ’’ásztón a Vöröskereszt .iárásí szervezete. Fontos feladatnak tekintik a családvédelmi cs ifiúság- védelmi munkát. A házi szociális gondozás kiterjesztése érdekében felmérést végeznek az idős emberek között. Foglalkoznak az egészségvédelemmel. A községekben felvilágosító előadásokat tartanak. A szülők, kismamák, fiatalok részére tanfolyamot szerveznek. Szélesedik környezetvédelmi tevékenységük. Minden munkahelyen elősegítik az elsősegélynyújtók képzését. Fejlesztik a véradómozgalmat, főleg a szocialista brigádok önzetlen, emberbarát támogatására számítanak.

— Amikor kedden haza- mentem, már messziről szaladt elém a kislányom. Apuci, benne vagy az újságban, apuci, benne vagy az újság ban! — ugrott lelkendezve a nyakamba. A feleségem meg elém tette a NÖGRÁD-ot, hogy — amit már két napja úgyis tudtunk — olvassam csak a nevemet a kongresz- szusi küldöttek között Mi tagadás, akkor megint elfogott az a megmagyarázhatatlan jó érzés, amelynek tudatával kelek, s fekszem mindennap, azóta is.

Hogyne lenne nagy dolog:, fiatalember létére részt vehet a párt XI. kongresszusán

Mert Pohánka Sándor, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője még mindössze harmincnégy éves. Persze, nem a kor számít, hanem az ember; a kőművesből lett. tíz éve párttag, Pilinyből mindennap bgjáró ember. ,

Aki nagy építkezések során dolgozott már, «. amelyek munkálatait ma irányítja.

— Kölel húsz éve kerültem a vállalathoz ipari tanulónak, itt is szabadultam fel — mondja. — Tizenkét éven át kőműveskedtem. Ott voltam az acélgyári hideghengermű, a VEGYÉPSZER építésénél, dolgoztam az Arany János utcai lakóházakon.

Hosszú idő, jó iskola volt.

— Megtanultam szeretni a

munkát, megismertem ' ezernyi fortélyát, s az embereket.

öt évvel ezelőtt lett művezető.

— És ugyanakkor választottak be a 8-as főépítésvezetőség pártalapszervezetének vezetőségébe Is — teszi hozA zá.

így, párhuzamban beszél mindennapjairól, s a mozgalmi munkájáról. Mert elválaszthatatlanok egymástól. Pohánka Sándor már tizenhat éves korában KlSZ-veze- tőségi tag volt, aztán a hadseregben, majd leszerelés után, otthon a falujában,

Pilinyben KISZ-titkár. Közben, párttag, vezetőségi tag lett, és lassan két éve, hogy az 1-es főépítésvezetőség párt- i: ’ apszervezetének titkára.

— Most negyvennyolc

kommunista dolgozik nálunk, de összefogásuk nagy feladatot jelent. Salgótarjántól

Apcig, Nagybátonyban és Bujákon is dolgoznak; szinte ahány ember, annyifelé. Nehezebb a helyzetem, mintha egy üzem titkára lennék, de a mi területünkön az ebből adódó gondokat természetesnek kell venni.

Elfoglalt ember. S mellett* még a munkakört feladatok...

— Most az új húsüzem generálművezetője vagyok, nagy építkezés, ami nap mint nap sok szervező, irányító munkát követel. Mert biztosítani kell az anyagot, a munkaterületet, törődni az emberekkel. No, és a sok fiatal, akiknek még többet kell segíteni, hogy jó szakemberek legyenek.

Májusra újabb gyereket várnak.

— Fiú lesz — mondj?, mosolyogva a búcsúzás után.

'Mert sürget az idő' gyor# megbeszélni valója akadt « küldöttművezetőnek.

Az első felszólalástól...

Á salgótarjáni síküveggyárban hamar felfigyeltek az értelmes, őszinte, a közösséget önzetlenül szolgálni akaró fiatalemberre. 1970-ben, választották az alapszervezet vezetőségébe. majd annak kettéválása után az egyik alaipszervezet titkára lett Az idén beválasztották az üzemi pártbizottságba, illetve végrehajtó bizottságba. Neve- Miskolczi István. Foglalkozása: villanyszerelő.

— Nemcsak több lett a munkám, hanem jóval nagyobb a felelősségem — állítja határozottan a kellemes benyomást keltő fiatalember.

Biztos, hogy el tudja látni feladatát, mert előtte a városi pártbizottságnak volt tagja, ahol sok tapasztalatot szerzett. közben elvégezte az öthónapos pártiskolát. Az iskola hatására jelentősen megnőtt az önbizalma és biztonsága. Azt mondja; — Nagy szükség volt az iskolára, mert amikor először szólaltam fel a pártbizottsági ülésen, azt sem tudtam, miként kezdjem el. Ügy éreztem, hogy megfordul velem a világ. Mire végére értem a felszólalásomnak. megizzadtam.

Ugyanígy drukkolt, amikor az ifjúságpolitikai határozat

végrehajtásával . kapcsolatos intézkedési tervet terjesztette elő.

— Mondtam az akkori titkárnak. hogy jó lett volna egy kicsit több segítség, ö csak mosolygott maid a párt- vezetőségi ülésen megdicsért, mondván: jó az előterjesztés.

Számtalan, aprónak tűnő cselekedettel nyerte meg a párttagság és a párton kívüli kollégák bizalmát.

— Elektrolakatos a tanúit szakmám. Amikor ideiöttem. gyakran azzal mentünk ki a munkahelyre, hogy ideiében kapunk-e hegesztőt. Láttam, hogy egy hegesztőtrafó ott hevert kihasználatlanul. Elkértem. s elkezdtem vele dolgozni. Azóta a brigád vállalásában. amelynek tagja vagyok, mindig szerepel a kisebb hegesztési munkák jó elvégzése. Jancsi bácsi mondta is: Járjál hegesztőtanfolyamra, legalább lesz még egy szakma a kezedben. A brigádban pedig mindenki rájött: jó, ha hegeszteni is tud, mert gyorsabb, precízebb munkát végezhet.

A közéleti tisztséggel járó kötelezettségeit odahaza végzi el. mondván: első a munka. Az alapszervezeti vezetőség újjáválasztásakor elmondott beszámolóját is otthon

készítette, hajnali négyig, öt- re pedig a gyárba ment dolgozni. I

— Csak az esti órákban van' erre idő. mert a két fiam mindig foglalkoztat valamivel. Féleségem az első időkben sokat segített. Hallgasd csak — mondtam neki. s felolvastam a taggyűlési beszámolót. ö iónak tartotta, maid ahol szükség Volt. ott stilárisan belejavított. Most már egyedül is megbirkózom az írásos munkával. Nem. nem akadályozza társadalmi munkámat, inkább segíti.

Azt vallja: a tanulás magabiztossá, de nem elbizako- dottá teszi az embert. Most. hogy a különböző pártrendezvények elvették szabad ideiének egy részét, elhanyagolta szakközépiskolai tanulmányait. Mondták is társai: te agitáltál bennünket, s közben te se jössz. Pótolok mindent — állítja határozottan — nem hagyom abba.

— Mit mondana el a kongresszuson. ha szót kapna?

— A munkások véleményét, problémáit, gondjait. A többi között azt. hogy bíznak a pártban, mert érzik a .megbecsülést, amiért hajlandók az eddiginél is többet tenni.

V. K.

iiiiiiiiiliiiiuiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiumiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiimiiiiiuiiiiiiiMiiiiiiMiiiniiihiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiHiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiimu

Vizslás! asszonyai:

Alakulás után

A vlzslási portán csen.de.sek a délelőttök. Kakuk Imréné a házkörüli teendőket látja el. A napokban vágták le a hízót. van bőven foglalatosság.

— Inkább mennék a tsz-be dolgozni — mondja. — Ebben az időben, sajnos, nekünk, nőknek nem sok munka akad.

A kazárt termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok nem sokáig lesznek tétlenségre kényszerülve. Az erdészetben hamarosan, kezdődik a padkázás, hangjuktól újra harsog majd a csematés. A gépek már kiszorították őket a nö- vényterpresztiésből. Igaz, az iramot sem bírnák úgy, mint régebben,.

— 1967-be.n még Vizslásról tizennyolcán jártunk, azó'a heten nyugdíjba mentek, s mi fiem tartozunk a legfiatalabbak közé — jegyzi meg Kakukné. akit a brigádtagok decemberben vezetőjükké választottak. Azelőtt viszont arról döntöttek, hogy ők is résztvevői lesznek a szocialista brigádok mozgalmának.

— Sok jót hallottunk, olvastunk. hogy máshol milyen vállalásokat tesznek a brigádok. Mi is kedvet kaptunk hozzá, annál is inkább, mert a tsz-ben már két férfi szocialista brigád serénykedik — magyarázza.

— Mit tudnak a versenymozgalomról?

— A vezetők elmondták, mit várnak tőlünk. Egyelőre csiaik terveink vannak, s azokat szeretnénk megvalósítani. Főleg kampánymunkák idején várnak ránk jelentős feladatok. ..

Amí k-v- t, tizenegy - vizslási asszony összeült, s Kakukné

elmond'a elképzeléseit, többen azt közölték:

— Öregek vagyunk mi már ahhoz, miért vállaljuk még

ezt is?

— Nem várja azt tőletek

senki, hogy iskolapadba üljetek. a földön meg amúgy is dolgozunk — érvelt a maga módján a bri gádvezető, aki jól ismerte a munkatársait, s tudta: az újtól való idegenkedés nem tart sokáig. Ügy is lett. Azután már aram vitáztak. hogy valami szép nevet válasszanak. |

— Furák Teréz nevét vettük fel — mondja Kakuk Imréné, aki arról ig gondoskodott, hogy az asszonyok megismer ;ék névadójuk életútját.

— össze iartó népség a miénk. Ezért is mertük vállalni, hogy benevezünk a szocialista brigádok versenyébe...

Évek hosszú sora óta dolgoznak egymás mellett, kora tavasztól késő őszig. A táblákban eltöltött idő alakította ki bennük ezt az együvéíav tozást. Kaku’-né sorolja a brigádtagokat. Mindegyikhez tesz valami megjegyzést, elmondja legjellemzőbb tulajdonságait. Ismerik egymás gomdiját-baját.

— Csak azt sajnáljuk, hogy nem „ébredtünk” korábban. A mi asszonyaink e területen, elmaradtak más gazdaságok dolgozóitól. Előbb felhívhatták volna figyelmünkéit, hogy a munkacsapatból szocialista brigád is lehet.

Kezdeményezésük nyomán a kazárt termelőszövetkezetben eggyel gyarapodott a felajánlást tevő brigádok száma. A kezdet kezdetén vannak és támogatósra számítanak.

Sz. Gy. '

NÓGRÁD — 1975. március 7., péntek 3