Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

Az olefinmű példája Három esztendő alatt hat- milliárdos beruházás egyetlen vállalatnál: ritka teljesítmény ez még nálunk. Ám a lenin* városi olefinmű ünnepélyes átadása aligha csupán a szo­katlanul gyors építés, az egye­di munkasiker miatt érdemli a közfigyelmet: magyar és ezjvjet vállalatok között olyan termelési együttműködés jött létre, amelyben a partnerek egyikének munkája sem kép­zelhető el a másik nélkül. Percekre sem szünetelhet a technikai, üzemviteli és em­beri kapcsolat. A kalusii gyár vezetője Anatolij Kondratyen- Iko rövid tömörséggel mindezt így fogalmazta meg: „A le- minvároed magyar és a kalusi Baovjet üzem összekapcsoló­dott. Mi már együtt sírunk, ivagy együtt nevetünk”. Amikor, a február eleji fr>róbák során a magyar etilén «megérkezett Kalusba — nagy pillanatot élhetett át a króni­kás: megvalósult az a terv, amelyért olyan sok erőfeszí- Itést tett mindkét partner; a magyar és szovjet mérnök, munkás egyaránt. Az addig csak papíron olvasott előnyök életközelivé, szinte kézzelfog­hatóvá váltak. A szocialista in tegráció keretében élő pél­dája született annak, miként lehet kétszeresen kihasználni ez időt, az anyagi erőt. Két" eégitélénk ha nem épül ilyen szereposztásban egyszerre két üzem — akkor hazánknak is, a Szovjetuniónak is egyedül kellett volna vállalnia a tel­jes terhet. Ezúttal ketten osz­Ilengyelorszag • Lvov SZOVJET­Lenin városi magyarürszag ^ ___________ 1 00 km Lenin varos és Kalus közötti etilénvezeték nyomvonala toztunk meg a tan.. De a példa túlmutat önma­gén. Jelzi: a KGST. a szoci­alista integráció — s annak keretében megfogalmazott komplex program —. a részt­vevők. számára kölcsönös elő­nyöket nyújt. Ez az üzem­avatás csupán egyik esemény beteljesülésére utal; mellette jónéhány. alighanem hasonló értékű közös munka juthat eszünkbe. Az idén látnak hoz­zá a szocialista országok, hogy a KGST jubileumi, szófiai ülésén, jóváhagyott terv sze­rint közösen építsék meg az orenburgi gázvezetéket. Fej­lődik a közös villamosenergiia- rendsizer, a gépkoc&igyártási nagy felada- nemzetközi kooperáció is bő­vül. De ki győzheti, felsorol­ni az egyre szorosabbra fűző­dő — a szó igazi értelmében — testvéri együttműködés so­kasodó példáit, amelyek — mint a leninvárosi és kalusi vegyipari együttműködés is bizonyítja — hatalmas gazda­sági értéket, előnyt jelentenek mindkét fél számára. Ám mindezt aligha lehet csupán gazdasági mércével föl becsül­ni — az együttműködés arra a folyamatra is utal, amely a szocialista országok és népe­ik egymás közötti viszonyában ma már napi tény: az egy­másért való összefogásra. M. I. Gy. A vállalat és az újítók közös érdeke Döntő többségük fizikai dolgozó, szocialista brigádtag A Nógrádi Szénbányák fajítömozgalma szép ered­ményekre tekinthet vissza. A dolgozók, a szocialista brigádtagok, az újítók lel­kes, kezdeményezőkészségé­nek eredményeként az el­múlt évben 610 javaslat szü­letett. Ezek gazdasági hasz­na meghaladja a 4,6 millió forintot. Az újító dolgozók több' mint 330 ezer forintot Nettek kézhez. /z elsőért jutalom Minek tulajdonítható, tiogy az újítómozgalom egyik évről a másikra — e benyújtott javaslatok szá­mát tekintve 20 százalékos, a gazdasági eredményt te­kintve 34 százalékos — emelkedést mutat? Annak, hogy a gazdasági és moz­galmi vezetők őszintén igénylik a dolgozók javas­latait. Ezt azzal lehet bizo­nyítani, hogy a vezetés az úji tómozgalom fejlesztőé­hez szükséges minden felté­telt biztosít. A vállalat arra ösztönzi a dolgozókat, hogy újítsa­nak. Aki először újít, és elfogadják azt, háromszáz forint különdíjat kap. flVIinden hasznosított mun­kavédelmi javaslat szerző­ijének ugyancsak 300 forint különjutalmat fizetnek. Az elmúlt esztendőben hetven­szer került ilyenre sor. Az ú j itóhónapok megszervezé­sekor pedig különdíjakat tűznek ki a legeredménye­sebb újítóknak. Jelenleg if­júsági újítási hónap folyik • bányáknál. A múlt évben legeredmé­nyesebb újító kollektívák és újítók, valamint az ügy­intézésben jó munkát vég- Eők részére jelentős össze­gű versenydíjakat fizettek ki. A szocialista brigádok versenyében Bakos Albert brigádja 30 javaslattal és félmillió forintot meghaladó gazdasági eredménnyel érte el az első helyet és a vele­járó hatezer forintot. Ezen­kívül még kilenc szocialista brigád kapott 1500—5500 forintig terjedő jutalmat. Ezek között említhetjük Palchuber Béla, Fodor Ist­ván és Zsidai László bri­gádjait a gépüzemből, Gib- ner Sándor és Jecsmenik Pálné • szocialista brigádjait a kisterenyei építési üzem­től, Verebélyi Gyula és Gal- ló György brigádját Szo- rospatakrol, Dékány János, Tóth G. László szocialista kollektíváját Kányás-üzem- böl. Az újítók egyéni verse­nyében kilencen. 25 ezer forintot vettek kézhez. Az ügyintézőik közül 19 fő 32 ezer forint jutalomban ré­szesült. örvendetes, hogy emelke­dett a javaslatok műszaki színvonala, többségük össz­hangban van a vállalat mű­szaki fejlesztésének célki­tűzéseivel. Jelentős azoknak a javaslatoknak a száma, amelyek az energiamegta­karítással kapcsolatosak. A leglényegesebb változást abban lehet összegezni, hogy az újítómozgalom a szénmedencében nemcsak a műszaki fejlesztés segítője, hanem a szocialista mun­kaverseny szerves része is. Jó dolog, hogy az elképze­lések 81 százalékát a múlt évben a szocialista brigád- tagok nyújtották be, akik fizikai dolgozók. Emelkedett a műszaki színvonal A vállalat 1975 első fél évére Í6 újítási versenyt hirdet. A kiemelkedő tevé­kenységet végző brigádta­gok, újítók részére csak­nem 80 ezer forint jutal­mat biztosít. Februárban az újítók rendelkezésére bocsátotta az újítási fel­adattervet, március első fe­lében pedig a vállalat újí­tási szabályzata is a dolgo­zókhoz kerül. A feladatterv kiadásén túl év közben a gazdasági vezetés újabb feladatok kitűzésével, pá­lyázatok kiírásával kívánja még hatékonyabbá tenni az újítómozgalom irányí­tását. Menet közben tájé­koztatják az újítókat, hogy a feladattervben szereDlő témák közül melyiket sike­rült megoldani. A műszakiak is A szakszervezeti bizottsá­gokkal egyetértésben a gaz­dasági vezetés levélben kéri fel a szocialista brigádokat és újítókat, köztük a mű­szaki vezetőket is, egy-egy feladat sikeres megoldására. Ebben az évben a műszaki dolgozók aktív ez iránvú te­vékenységére is számítanak. Ez év első műszaki tanács­kozásán elfogadták azt a javaslatot, hogy minden műszaki dolgozzon ki egy újítási javaslatot. Az újítómozgalom to­vábbfejlődéséhez a szénme­dencében miieden adottság — a dolgozók újítási kedve, a Vezetők jó szemlélete, és a légkör, ami a bányászat helyzetét, jövőjét _ illeti — megvan. A dolgozók és ve­zetők helyesen látják, hogy az újítások hasznosítása a vállalat és az újítók közös érdeke. Ondrék László Együtt a közös ügyért Irta: Jak ab Sándor, a KB tagi« asxtölyudfzelöie T apasztalaton nyugvó marxista—leninista ta­nítás, hogy a proleta­riátus a hatalmat csak a dol­gozó tömegeik támogatásával vívhatja ki és tarthatja mag. E tanítás lényege, hogy a munkásosztály és valamennyi dolgozó alapvető órdetkei egy­beesnek. Lényeges az is, hogy a munkásosztály történelmi küldetését csak a forradalmi elmélettel felfegyverzett mar­xista—leninista pártja veze­tésével teljesítheti. Ezen ke­resztül biztosíthatja alapvető érdekeit, oMhaitja meg kor­mányzati feladatait, s valósít­hatja meg céljait. Pártunk a szövetségi politi­kát két vonatkozásiban alkal­mazza : a munkásosztály és más dolgozók, illetve a párt és a pártonikívüliietk kapcsola­taiként. Ez alMalommal itt a párttagok és a páritonkívüliiek viszonyának néhány időszerű vonatkozását taglaljuk. A szövetségi politika sar­kalatos eleme a kölcsönös bi ­zalom. Pártunk rendületlenül bízik népünkben. Meggyőző­dése. hogy politikáját népünk megérti, eUfagádja. A pártta­gok és a pártonkávüliek ezt együttesen valóra is váltják. Szó szerint igaz, hogy a szocializmus építése Magyar- országon nemcsak a munkás- osztály, a kommunisták, ha­nem az egjész dolgozó nép műve és a törtónelemfarméló erő maga a nép. Elmondható, hogy a nagy társadalmi célok kidolgozása és megvalósítása során, a pár- tomiMwüliek aktív, öntudatos tényezők. Az idősebbeknél ez a szocializmusért folytatott harcban megszerzett megigyő- ződésem erősödött, a fiatalab­baknál az oktató-nevelő mun­kánkon, a marxista—Leninista világnézet- elsajátításán, elfo­gadásán alapult. Harminc év alatt — ha olykor kesierves tanulság árán is — tudatoso­dott, hogy a nemzet felemel­kedésének útja a szocializmus, a szocialista országokkal való összefogás, a béke ügyéért folytatott harc. A szocialista meggyőződés nap mint nap szép példáit adja a hazához fűződő új vi­szonynak. Felszabadulásunk 30. évfordulójának és pártunk XI. kongresszusának tiszteleté­re kibontakozott szocialista miuinkaverseny méretei impo­nálóak. Fellendültek a mun­kások, műszaki dolgozók nagy többségét felölelő termelési, takarékossági, újítási és egyéb mozgalmaik. A szövetkezetek ég a különböző intézmények dolgozóinak legjobbjai is ki­veszik részüket a jubileumi munkaversenyből. E vállalkozások tervezői és Tálalás A közelmúltban lezajlott zárszámadó közgyűléseket köve­tően, kevés kivétellel sor került a tagok, vezetők, meghívot­tak közös munkaebédjére is. Ami a szervirozást illeti, néhol igencsak kitettek magukért. Az étkezés művészetében járat­lanok kapkodhatták -fejüket: vajon a kanalak, villák, kések közül melyik mi célt szolgál, hányadik fogásnál kerül sor használatára. Ami a tálalást illeti, a közgyűlések résztvevői sem panasz­kodhattak. A salgótarjáni járás egyik termelőszövetkezeté­nek jogtanácsosa, amikor a vezetők prémiuma került szóba, legszebb ékesszólását vette elő, úgy magyarázta perceken át: milyen nagylelltüek a vezetők, mert a 43 százalékos prémi­um. helyett, csak 26 százalékot vesznek fel. Hangsúlyozta, hogy a többiről „lemondtak". Volt tsz-tag, aki a határozati javaslat eféle körítése nyomán azt hihette: igazi gavallé­rokkal áll szemben. Valójában, az történt, hogy még a köz­gyűlést megelőző napon is kétséges volt: egyáltalán fizet­hető-e a vezetőknek prémium, mivel a .megengedettnél több bén használtak fel, csak hát erről a dolgozók nem tudhat­tak, mert nem akadt, aki tájékoztatta volna őket. Szépem „tálalták” az előterjesztést, de nem mindenki „ette" meg. Egy másik gazdaságban az elnök hosszas magyarázkodás7 ra kényszerült. Évekkel ezelőtt, amikor a közös üdültetési vállalkozás tagjai lettek, az okmányok,hdz elfelejtették a közgyűlési határozatot csatolni. Nem is lett volna mit mel­lékelni, hiszen a közgyűlés sem tárgyalta a csatlakozást. A hiányosság nem kerülte el az ellenőrök figyelmét, s azt pó­tolni kellett. S jött a „tálalás”, az érvek: „sok minden meg­változott azóta ...”, „akkor még nem kellett..„formaság­ról van szó ...” Csupán az nem hangzott el a keserves ma- gyarázgatás során, hogy valaki, vagy valakik hibáztak, s a tagságnak ezt utólagosan kell korrigálnia. A dolgozók persze megszavazták, hisz’ többen töltötték nyári szabadságukat az üdülőben. A szövetkezeti demokráciának, melyről annyit beszélünk, egyik alapélbe a dolgozók rendszeres és pontos tájékoztatá­sa. Ez még akkor is követelmény, ha olykor kínos dolgokról van szó. A tagság a valóságra kíváncsi, s nem a „találga­tásokra” ... Sz. Gy. megvalósítói a kommunisták és a pártonlkívüiiek. Közös munkájuknak nagyszerű' eredményei vannak. A nem­zeti jövedelem 1974 -re terve­zett növekedését jelentősen túlteljesítettük. A munkásosz­tály, s az egész dolgozó néo szo­cialista inter nac ion alizmusá t fejezik ki az úin. vietnami mű­szakok. Népünk Összefogásá­nak, a munkásosztály segítő- készségének, a termelőszövet­kezett parasztság helytállásá­nak ragyogó példája volt a mezőgazdasági termékek őszi betakarítása. A kongresszusi irányelvek nem véletlenül állapítják meg: „tovább erősödött, hazánkban a marxizmus—tenám,izmus esz­méinek befolyása. A szocialis­ta építésben étert sikerek és a hatékonyabb, sízánvonaila- eafob ideológiai munka nyo­mán szélesebb körben tudatjo- soditak eszméink, a szocialista magatartás normái, mélyült a társadalmi felelősségérzet.” Egyszóval az eltelt három évtized alatt milliók jutottak el politikailag a szocializmus­hoz, s mind többen azonosul-' nak vele eszmeileg is. Népünk szocialista öntudata jelentő­sen. megerősödött. A pártta­gok és a pártonkívüildek politi­kai képzettségi szintje és vi­lágnézete közeledett egymás­hoz. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy megva­lósult már népünk eszmei egysége. Hatnak még a külön­böző antimarxista, b-urzsoá, kispolgári nézetek, sőt szá­molná Ítéli az ösztönösséiggel is. Azt is tudjuk, hogy az alapvető érdekek azonossága mellett léteznek az egyes osz­tályok és rétegek eltérő érde­kei is. A pozitív példák azonban azt mutatják, hogy népünk politikai és cselekvési egysé­gének további erősítéséhez a feltételek adottak. A megvaló­sulás egyrészt azon múlik, hogy pártunk milyen követ­kezetességgel váltja valóra a dolgozók reális igényeit, más­részt azon, hogy mindez mennyire párosul a rendsze­res és folyamatos eszmei-po­litikai nevelő munkával. A Központi Bizottság az eszmei-poflliitáíkad neve­lés követelményeinek meghatározásaikor^ abból in­dul ki, hogy a szocializmus teljes felépítését szolgáló po­litikánkat még következete­sebben kívánjuk folytatni. Célki tűzéseinket a pá rt esz­mei-politikai egységének to­vábbi megszilárdításával ér­jük el. Ilyen körülmények között törvényszerű igény, hogy ha­tékonyabban érvényesüljön pártunk vezető szerepe, növe­kedjen a párttagság eszmei, politikai felkészültsége. Min­den kommunista alapvető kö­telessége, hogy dolgozzon pár­tunk politikájának. elfogadta­tásáért, védelméért, és példát mutasson a határozatok vég­rehajtásában. A párt politiká­járól a dolgozók annak alap­ján mondanak véleményt, ahogyan annak megvalósítá­sát látják. Az MSZMP számára elen­gedhetetlen követelmény, hogy a párttagság ismertesse poli­tikánkat, eszméinket; ha kell védje meg azokat, leleplezve a polgári, kispolgári, jobbol­dali és ultrairadiikális nézete­ket. Esetenként védjük meg azoktól a káros nézetektől, hangulatoktól, magatartásbeli fogyatékosságoktól, amelyek­kel szemben harcolnunk kell. A párt önki vüliekikel úgy folytassuk az eszmecserét, hogy megfelelő képet alkossa­nak szocialista távlatainkról, a politikai összefüggésekről. Sokoldalúan győződjenek meg a szocialista életmód fölényé­ről, s kapjanak meggyőző vá­laszt a társadalmi fejlődé­sünk időszerű kérdéseire. Pártunk soron következő XI. kongresszusa elfogadja az új programnyilatkozatot. E nagy jelentőségű dokumentum hosszú időre megszabja jö­vőnket, ezzel kapcsolatos ten­nivalóinkat. Világos progra­mot ad, jó feltételt biztosít a cselekvéshez, az erők egyesí­téséhez. A programnyilatkozat hamarosan nyilvánosságra ke­rül. Az abban foglaltak meg­magyarázása. a oártonkívü- ltekkel való elfogadtatása a kommunistákra vár. Nekik kell meggyőzni a pártonkí- vülieket az abban foglaltak helyességéiről, szükségességé­ről. A tudatosság, az eszmei te­vékenység fejlesztése nagyobb követelményeket állít a párt­tagok elé. Nagyobb az elvárás a marxizmus—leniniamus ta­nításainak, a politikának az ismeretében, a mindennapi munkában és a közéleti tevé­kenységben, a magatartásban, az internacionalista gondolko­dásban. A párt sorait első- sórban a munkában élenjáró szocialista módon élő, gon­dolkodó nagyüzemi munká­sakkal növeljük. A párttag. Sággal szemben támasztott nagyobb követelmény biztos alap ahhoz, hogy eszmei te­vékenységiünk, pártunk szer­vező. nevelő munkája tovább fejlődik. A párttagsággal, a pártba jelentkezőkkel szem­ben megnövelt követelmény népünk általános és politikai műveltségén alapszik. Ugyan­akkor azt'is feltételezi, hogy a jövőben a pártonfcívüT.ak tudatossága szintje is tovább emelkedik. A szocializmus teljes fel­építéséért folyó harc eredmé­nyessége nagymértékben függ a vezetőktől is. Éppen ezért velük szemben szintén foko­zódik a követelmény. Köz­funkciókba, vezető helyekre csak olyan, párttagok és pár- tomkrvüildeik kerülhetnek, akik meggyőződéssel vállalják a munkát, a harcot és követke­zetesen képviselik a munkás- osztály eszméit, a vezetők többsége ilyen. Három évtize­des fejlődésünk sikerei közé tartozik, hogy nálunk a párt­tagok mellett százezrével van­nak ma már olyan párton kí­vüli munkások. szövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak, akik megfelel­nek a növekvő követelmé­nyeknek és nem ..csak” lojá­lisak, hanem politikailag, szakmailag felkészültek, veze­tésire alkalmasak, akik a mun­kásosztálynak, a nép ügyének harcos képviselői, megvalósí­tói. Hazánkban a helyzet törté­nelmileg úgy alakult. hogy csak egy párt — a munkás­osztály forradalmi pártja — működik. Pártunk így egvide- jüteg vezeti, szervezi a társa­dalom előrehaladását és el­lenőrzi saját tevékenységét, mindenekelőtt a pártszerveze­teken, a párttagokon keresz­tül. A helyzet ilyen alakulása 1 miatt fontos — mondhatnánk nélkülözhetetlen — szerepük van a párton,kívüliek naev többségét is magukban 'póto­ló tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. A tömegszervezetek, -moz­galmak társadalmi, ooiitíkai feladatai sokrétűek. Egyrészt közvetítik a pártonkív ültek- hez a párt politikáját és min­dennapos meggyőző tevékeny­ségükkel kiváltják a dolgozók aktív tetteit, másrészt jelzik e tömegek véleményét társadal­mi, politikai, gazdasági, kul­turális életünkről. Ezéirt né­pünk azt is igényli, hogy az országos és helyi problémák­ról alkotott véleményével részt vehessen a pártpolitika alakí­tásában. a szocialista demok­rácia fejlesztésében. A társa­dalmi és tömegszsrvezeteknek fontos kötelességük, hogy fó­rumokat biztosítsanak a kö­zös eszmecserékhez, közügy, gvé avassák céljainkat, cse­lekvési lehetőségeket teremt­senek a közért tenni akarók számára. A szóéi alizmus tel j es felépítésének mielőb­bi megvalósulása dön­tően pártunk marxista—leni­nista politikájától, a pártta­gok eszmei-politikai nevelő m unkájától. példám uta tása ­tói és a pártonkívüliek cselek- vőkés-zségétől függ. Közös ügyünket és művünket tehát csak az egész munkás,osztúlv. egiésiz népünk, a párttagok és a pártonkívüliek szoros ösz- saefogásával, erőfeszítésével valósíthatjuk meg. WÖGRÁD — 1975, március 6., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents