Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

A salgótarjáni tavaszi tárlat elé A napokban zajlott le Nóg- rád megye székhelyén a sal­gótarjáni tavaszi tárlat anya­gának zsűrizése. Nógrád ezieMjeand és képző­művészeti életének évről év­re megismétlődő kiemelíkedő eseménye az április 4-én meg­nyíló tavaszi tárlat. Az utób­bi években ez a kiállítás or­szágos viszhangoé kapott a sajtóban, szakmai berkekben is. Mutatja ez, hogy a kiállí­tások színvonala méltóan képviseld az ország ezen táj­egységének mozgalmas képző- művészeti életét, az itt születő alkotások kvalitását. Mén ünnepeljük hazánk felszabadulásának harminca­dik évfordulóját. Az ünnepi eseménysorozatnak is figyel­met érdemlő része lesz az idei salgótarjáni tavaszi tárlat, amely anyagában is kapcsoló­dik a történelmi jelentőségű eseményhez. A kiállítás éppen hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján nyitja meg ka­puit Salgótarjánban, a me­gyei József Attila Művelődési Központ reprezentatív üveg­Zenei krónika Nagy sikerrel és tolt ház előtt zajlott le a közelmúlt­ban az Országos Filharmónia másodtik bérleti hangversenye a felnőttek számára, az új zeneiskola (jelenleg számvite­li főiskola) hangversenyter­mében. Kocsis Albert régi is­merőse a város koncertlátoga­tóinak, a korábbi években több ízben járt Salgótarján­ban. Ezért tekintett várako­zással a közönség nagy része a hangverseny elé, hisz az utóbbi években viszont nem járt Itt. Ezúttal Szabó Csilla zongoraművésszel adott hang­versenyt. Kocsis Albert hegedűjáté­ka — mióta nem hallottuk — nagy átalakuláson ment ke­resztül. Hangja letisztult, for­málása. kikristályosodott, éret­té vált. Ezt leginkább Beetho­ven, Tavaszi szonátájának előadásában éreztük, mely — mint a műsor nyitószáma, egyben mércéül szolgált a műsor további szakaszához. Schubert közismert D-dur szo­natináján kívül hangulatos előadásban hallottuk Kodály: Kállai kettős hegedű-zongora átiratát, mely technikailag is próbára teszi az előadót. Kocsis Albert előadásában ezek a művek könnyedén, ze* csamokában. Kovács Béla rendeaéuébein. Mire sttórmthataak az érdek­lődők? A zsűri véleménye afapján Is mondhatjuk: változatos képzőműv ászeti anyag gyűlt össze. A zsfcfiri gondos válogató- tevékenysége — úgy tűnik — szerencsés volt mind az egyes alkotók, mind pedig a tárlat egésze szempontjából. Vallóban a legmiwoiiaLasabb alkotások várják majd a látogatót. Miint ismeretes, 'a Magyar KépzőcnűivésEEek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezete búzánk felszabadu­lásénak. 30. évfordulója kap­csán felBzaibi üdülési pályázatot hirdetett a területen élő kép­zőművészek számára. A pá­lyázat sikeres. volt. Külön öröm Salgótarján érdeklődő közönségének, hogy a tavaszi tárlaton, a felszabadulási, pá­lyázat díjnyertes, alkotásait is megtekinthetjük. A kiáiaításiön a Miskolcon, Egerben. N ógrád megyében élő képzőművészek alkotásain túl, az osrsaág más részén élő, de a megyéhez kötődő művé­netieg hibátlan előadásban szólaltak meg Szabó Csilla kitűnő partne­re volt Kocsis Albertnak. A világjáró művész házaspár já­tékán érezhető volt az össze- forrottság, a több éves együtt- muzsikálás. Szabó Csillát szó­listaként is hallhattuk. Cho­pin E-moll keringőjét és Prokofjev Gavottját játszotta mély muzikalitással, biztos technikai fölénnyel. A hangversenyen sikerrel működött közre Lehoczky Éva. a Magyar Állami Opera­ház énekművésze, akinek mű­sorából elsősorban Verdi. Ri­gó! ettójánafc Gilda áriáját emelnénk ki, majd az Álar­cosbál Oscár áriáját. ★ Kétévenként rendezi meg a magyar úttörők szövetsége és a Kultúráli* Minisztérium a zeneiskola és útfiörőzemeka- rok országos fesztiválját. Az Idén, április 7—10-én Vácott kerül sor az országos találko­zóra, melyre megyénként egy- egy zenekart hívnak meg a megyei zenekari találkozók meghallgatása alapján. A meghallgatás után sjsüribizott- ség dönt arról, hogy melyik szék művei is találkozunk. Különösem szánvonalasnak ígérkezik a tárlat grafikai és a szobrászati anyaga. A fest­mények — sajnos — idén. ál­taliéban elmaradtak e színvo­naltól. A zsűri véleménye szerint, aa idei tavaszi tárlat áitlag- sztaitje magasabb, mint az elieeaő években veit. Megemlí­tendő még, hogy általában tSÜ» művész szerepel, de ke­vesebb munkával. Néhány szó a „vendégekről”. Fúgyelirruet keltő anyaggal lép majd a közönség elé Kő Pál szobrászművész Csohány. Kál­mán grafikusművész. Érté­kesnek ígérkezik a tárlat éremanyiaga is, Czinder Antal és Kovács Béla alkotásai által. Bonba» Tibor szobrászművész művei, Zala Tibor grafikái szintén magas színvonalú al­kotások. Az elszármazottak közül ismét jelentkezik a ta­vaszi tárlaton Fábián Gyöngy­vér és Pataki József festőmű­vész. A kiállítás anyagának ge­rincét. természetesen, a me­gyei, Etetve a Miskolcon al­együttes képviseli áprilisban Vácott Nógnád megyét. ★ A Salgótarjánt Állami Ze­neiskola évenként rendez olyan hangversenyeket, me­lyeken az iskciga volt növen­dékei lépnek fel, akik zenei tanulmányaikat magasabb fo­kon folytatják. Legközelebb március 9-én, vasárnap dél­előtt kerül sor ilyen hangver­senyre a salgótarjáni megyei művelődési központban, ami­kor Füzes Péter, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola utolsó éves művész­képzős növendéke, a salgótar­jáni zeneiskola volt tanulója lép fel. Füzes Péter 1958—1966-ig tanult a Salgótarjáni Állami Zeneiskolában, ahonnan a Miskolci Zeneművészeti Szak- középiskolába került. Érettsé­gi után cselló- és kürttanul­mányait Budapesten folytatta, ott csellótanári diplomát szer­zett, a közeli hetekben pedig kürtmű vészi diplomájának megszerzéséért lép a Zene- akadémia pódiumára. Füzes Péter a Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus zenekarának tagja, máris több sikeres külföldi űt (Ame­rika. Ausztria, Német Szövet­ségi Köztársaság stb.) áll mö­götte. kotó képzőművészek munkái alkotják. Valamennyi Nógrádi­ban élő alkatával találkozha­tunk a tárlaton. A megyében, illetve a terü­leten élő iparművészek ebben az évben szintén gazdag anyaggal szerepelnek a tárla­tom, keramikusok, üvegterve­zők, textilesek. A tavaszi tárlat tavalyi nagydíjasa Lóránt János Munkácsy-dijas festőművész vált. Hagyomány szerint, a megyei művelődési központ­ban a tavaszi tárlat megnyi­tásával egyédőben nyílik meg Lóránt János kamaratárlata, a központ klubjában. Az anyag áttekintést ad a mű­vész utóbbi tíz évben készült műveiből. Tájképek, figurális kompozíciók egyaránt szere­pelnék a tárlaton. Ebben az évben Is kiadják a tavaszi tárlaton Salgótarján város Tanácsának nagydíját, Nógrád megye Tanácsának díját, s az üzemek által ala­pított díjakat a festészeti. a szobrászati és a grafikai dí­jakat. T. E. Mai tévéajánlatunk 21.35: Teleszubjektív. A havonta a késő esti órákban jelentkező műsor ezúttal is sok érdekességet ígér. Most is meg­őrzik az előző adások gondolat- és vitaébresztő szellemét. Az egyik riport az Építsünk klubot, de hogyan? címet viseli. Az óbu­dai hajógyár és a vésztői ifjúsá­gi klub építését, alapítását hason­lítja össze — bemutatva, hogy a vésztőiek lelkesedése, ötletessége sok mindent pótol, olykor még anyagiakat is. A Teleszubjektív szerkesztői utánajártak annak is, hogy mi valósult meg a fiatalok tavaly április 4-1 felajánlásaiból. S a társadalmi összefogás sok jó példáját találták Budapest több kerületében. Építettek KRESZ- p árkot« sportpályát, óvodát, vé­geztek társadalmi munkát lakó­telepeken, parkokban. Megismerkedhetünk egy külön­leges tehetségű fiatal emberrel, aki érettségi nélkül került a műszaki egyetemre, amelynek ma egyik legjobb hallgatója. Népdal, mese feldolgozás a lénye­ge Tolcsvayék műsorának. A nép­szerű Tolcsvay-együttes Kokas- don gyűjtött népi motívumokat az Egigérő fa című zenés, fotós, játékos összeállításához. Találkozunk egy távoli földrész baloldali ifjúsági szervezetének tagjaival — a hazánkban Járt ausztrál Ifjúsági delegációval ké­szített interjú során. S még jó- néhány friss, aktuális, az adás napján készülő riportot is látha­tunk a Teleszubjektív mai műso­rában. (52.) Hiába mutatta nekik a cé­dulát, amelyet Gr is© írt. egy fekete, szőrös képű katona, ©kin nem is látszott, hogy se­besült, mert nem volt rajta kötés sehol, szét tépte a cédu­lát. és rátapoeott, Ó kisuttyant köztük az aj­tón — nem lőhetnek utána, nincs ezeknél fegyver —, s ahogy csak bírt futott Grisá- ékhoz. Nem volt messze _ a műhely akkor; jó inamodás- nyira, az utca túloldalán. Biztosan, csak aiaért nem lőtte agyon Grisa a saőröské- püt, mert nem akart egy fegyvertelen sebesültet kinyír­ni. (Hacsak nem szimulált, mert a többié ken, volt kötés.) De bekísérte a városiparancs- noksátgre, a patrujókhoz, és lehetséges, hogy így is fel­akasztották. Volt egy ízben ennél sok­kal nagyobb veszedelme is, a kozákokkal. Éppen vízért ment ki, ami­kor az alacsony palánkon felugrott az udvarra egy ko­zák. Utána még kettő, szin­tén a palánkon keresztül. A többiek meg a nagykapun tódultak befelé, vagy tizen­öten. Ö futott be rögtön a házba, a Grisa papírjaiért. Oroszul volt a cédulára frva, nem tudhatta elolvasni de olyasvalami lehetett raj­ta, hogy: ez a ház mór le van foglalva a szovjeteknek, itt senkinek 6emmi keresni­valója nincs. Esetleg, hogy a plakátokon: „felkoncoltatik, aki megszegi a tilalmat”. Nézte, melyikük lehet a parancsnok, de nem tudta ki­találni, olyan egyformák vol­tak a fufajkában. Annak ad­ta azután oda a cédulát, aki legelőször beugrott a palán­kon, az lehet a legnagyobb rangú (mert a harcban is elől a helye a parancsnok­nak.) Az meg csak belenézett — „Nyicsevo”, mondta —; és zsebre gyűrte a cédulát. Ettől a szállástól messzebb volt a műhely, vagy három utcával odébb. Grisáék éppen egy teherautót beleztek, s úgy, ahogy kimásztak alóla — koszosán, olajosán — kapták a géppisztolyt, s olyan trappban futottak mind a ha­tan a szálláshelyre, alig bírt a nyomukban maradni. Igaz, szándékosan is lassí­tott a végén, mert attól tar­tott: sokan vannak a kozá­kok. Aztán, ha nem sikerül Grisáéknak mindet lelőni, azok őt lőnék le leghamarabb, a hírvivői De nem lövöldöztek Grisá­ék, csak kiabáltak meg ká­romkodtak. Az egyik szobából már kezdték akkorra kifelé hányni a bútort a kozákok, mert az istállóban a lovak nem fértek el mind. Érdekes, hogy Grisa rögtön kitalálta, melyikük a parancs­nok. Káromkodott annak is, de igen fennhéjázva beszélt vele. Amikor a fufajkát le­dobta az ablakpárkányra, ak­kor látszott, hogy csakugyan parancsnok, mert kapitány. Vagyis sokkal magasabb rangja van, mint Grisának. — Nu, pajgyom! Daváj, da- váj — .mondta Grisa a kapi­tánynak. — Gyerünk a ko- mandantra. Akkor meg a kapitány kezdett el káromkodni. Jobban ismerhette a vá­rosparancsnokot Grisa (vagy Palkóvnyik Szinyicin elé ci­tálta volna?), mert a kapi­tány nem mert elmenni vele. S a vége az lett, hogy hi­ába káromkodtak, fenyege­tőztek, azért csak szedték a sátorfájukat, és kitakarodtak az udvarból a kozákok. Akkor egy pár napig na­gyon félt egyedül a szálláson maradni. Még aztán vissza­jön a kozák kapitány, és le­lövi őt, amiért Grisáékat ér­tesítette. Bezárta a kaput — no hisz, sokat számít az a kozá­koknak!, — ha csak tehette nem mutatkozott az udvaron De még a szobákból is me­nekült, legszívesebben a pin­cébe, vagy valamelyik pad­lásra. Elhagyott porta volt; min­den értéket kitakarítottak már belőle. Legelőször, nyil­ván, még a háziak: utánuk a mindenféle katonák. Azaz a vekker innen szár­mazik, az aranyos szélű findzsa, s az abroncsos mell­tartó. Ezek valahogy itt felej- tődtek, nem vették észre a sok szétszórt lim-lom, papír, törmelék közt a csellengők. Amikor a pince egyik be­ugrójában fölfedezte az új falazást, eszébe jutott a mis­kolci rámolás az alagsorban. Alig várta az estét, hogy megmutassa a gyanús falat Grisának. Kibontották, persze, és megtalálták a teli hordót. Nagy ivászat volt, míg tar­tott a bor. A műhelybe is te­le demizsonokkal jártak. Egyik este katonalányokat is meghívtak vendégségbe, pirogot sütöttek, é6 vacsora után mindenki őrá koccin­tott, lelocsolták a fejét bor­ral. Grisa valamit hadarászott fölötte — mint egy katolikus pap, de ők pópának hívják a papot —, és gurultak a töb­biek. (Folytatjuk) 4 WÖGRÁD - 1975. március 6., csütörtök Márciusi filmbemutatók ORPHEUS AZ ALVILÁGBAN Offenbach világhírű operettjének színes NDK fümválitóaata. Salgótarjánban,: 1975. március 6—9.. fél 4 és háromnegyed 6-tól. Balassiagyarm,aiton: 1975. március 10—1?. a keresztapa másik arca Színes olasz bűnügyi falmvígjátók. Balassagyarmaton: 1975. március 13—15. Sa’igótariánban: 1975. március 1«—19. NYUGTALAN IFJÜSÁG Szovjet dokumentum!ilm a mai nyugati ifjúsági mozgalmakról. Salgótarjániban: 1975 március 20—23. fél 4-től. 141 PERC A BEFEJEZETLEN MONDATBÓL I—II. Déry Tibor regényéből készült színes magyar filmdráma. Baiflssaigyarmatoni: 1975. március 20—23 OKLAHOMA OLAJA A moszkvai filmfesztiválon díjat nyert színes USA filmdráma. Salgótarjánban: 1975. március 20—23. háromnegyed 6 és 8 órától. Ba1as«agv-'f-n-*^ ■ 1075, március 24—26. ERKEL 1952-iben készült díjnyertes magyar film felújítása, a „HIMNUSZ” szerzőjének életéről. Salgótarjánban: 1975. március 27—29. fél 4-től. Balassagyarmaton: 1975. március 30-tól április 2-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents