Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
\ Képernyő előtt Heti böngészde Engedjék meg, hogy ezúttal a heti műsorban böngésszen, tallózzon a kritikus és ne állapodjon meg egyetlen műsorszámnál, amint azt utóbb már tenni szokta. Akadtak ugyanis „gondolat- ébresztő” pillanatok is a képernyő előtt. Olykor a technika, olykor a kritikus viliódzó kedve jóvoltából. X Keddi szórakozásunkat technikai zavar változtatta hosszússággá. Alighanem a salgótarjáni vagy a kékesi közvetítőállomás okozta az „örömöt”, de a Játék a betűkkel közben el-elment a kép, a Műszaki hiba jelzés azonban nem érkezett be. Sebaj! Másnap az adást úgyis megismétlik. Csakhogy szerdán már a bosszantás foka tovább növekedett. Ezúttal a Hulló csillagok című francia filmet is megzavarta a technika ördöge, a Játék a betűkkel betűiből pedig negyedét se láthattuk, mint a keddi hibás adásban. Jó lenne megtudni, idehaza Salgótarjánban, vagy odaát a szomszédban, a Kékesen szereznek ilyen örömet utóbb már elég gyakorta á tv-nézőknek! ? (No, persze Pest sem ártatlan, mert a szombati labdarúgó-mérkőzés közvetítését, a József Attila-szavalóversenyt és több más adást is a hangés képhiba kísérte!) Jó lesz tehát odafigyelni! X Kedves meglepetésnek számított, hogy a Híres szökések című francia filmsorozatban, amelynek csaknem kétharmadát Szentendrén vette filmre Christian Jaque rendező és Pierre Petit operatőr, számos magyar szereplővel is találkoztunk. A főszerepeket kizárólag magyarok alakították. Kempe- len báró szerepében Latinovi cs Zoltán, a lázadó Wo- ronskyében pedig Mécs Károly remekelt. Köztudomású, hogy Kempelen Farkas nevéhez fűződik a világhírű sakkautomata föltalálása, s a sorozat e heti epizódja éppen e furcsa és nagyszerű találmány, az ehhez kapcsolódó szökés volt. Akadt tehát csodálni . és izguiniva- lónk elegendő, különösen Stoka (Suka Sándor) elvetemült árulása után. Ámde akadt emellett komikus jelenet is a magyar néző számára. Példának okáért az, hogy sehogyan se illett a szinkron Latinovics Zoltán szájmozgásához. Hiába, nincs nehezebb dolog, mint a magyar szöveget magyar színész nyelvére fordítani. Kivált, ha a szánkron&zöve- get ugyanaz a színész mondja, mint az eredetit! X Utóbb már az a divat, hogy a tv-műsor nem tünteti fel, melyik labdarúgó- meccsről lesz képes közvetítés. A műsor imigyen ködösít: „Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésről”. Pedig a cím puszta látása fölborzolja a jámbor tv-né- ző, még inkább a vérmes szurkoló idegeit. Eszünkbe jut ugyanis az őszi idény, amikor először közvetítettek bajnóki mérkőzést késedelemmel, egy-ké't órával a nyüt küzdelem befejezése után. S akkor is rendszerint a második félidőt, amely ismervén a magyar labdarúgók erőnlétét, mindig lagymatagabb és eseménytelenebb volt, mint az első. Nem egyszer előfordult, hogy a közvetített félidőben egyetlen gólt se láttunk, míg az elsőben három gól is esett. Hát, az ilyen közvetítésre semmi szükség. Sokkal inkább követendő az NDK, a jugoszláv és sok más televízió módszere. Ezeken a helyeken néhány órával a mérkőzés befejezése után valamennyi mérkőzés valamennyi gólját és izgalmasabb eseményét megismétlik, a gólokat, a gólok előzményeit és a vitatható ítéleteket megelőző eseményeket pedig lassítva is. Ez nemcsak a nézőknek élvezet, hanem hozzájárul a tanulságok megszívleltetésé- hez, a labdarúgás fellendítéséhez is. (b. t.) Mai tévéajánlatunk 21.35: már együttes cselekvés.. Dokumentenfilm. Csepel, a munkáshagvomá- nyokban oly gazdag kerület a színhelye ennek a filmnek. De itt. most a mával, a jelennel találkozunk. A 30 ezres munkáskollektíva eredményeivel. gondjaival. A modern, 5 egyre modernebb technikával dolgozó munkások emberi fejlődésével. Miközben felvetődik az a kérdés is. hogy az ország legnagyobb ipari üzemében hogyan tudják a kommunista vezetők megteremteni a kolektív szellemet? Hogyan tudják irányítani, informálni a munkásokat? A film alkotói igyekeztek választ keresni e kérdésekre. S tanúi lehetünk an■====?■ ".■-«ág nak a folyamatnak is. amelyben a nagy elhatározások, tervek születnek és tízezrek munkájával megvalósulnak. Megszólal a filmben a gvár vezérigazgatója és több más politikai és gazdasági tisztség- viselője. S hallhatjuk a munkások véleményét is. amint életkörülményeikről, közérzetükről. munkahelyükről, saját magukról vallanak. Megyei filmbemutatók Zvdekes müvek a vásznon Jelenet az NDK opereUfilmböl A hét úi bemutatói közül a fiatal lengyel filmrendező. Krzysztof Zanussi: Illumi- náció című filmje kiemelkedik. A locarnoi filmfesztiválon három nagydíjat nyert művet megyénkben eddig csak a Filmbarátok Köre hálózatban forgalmazták. Most a salgótarjáni November 7. Filmszínházban kerül a nagy- közönség előtt bemutatásra. Zanussi korábbi filmjeiben is (Közjáték. Ritka látogató) egyetemes jellegű emberi problémákat tárgyalt. Illumi- náció című filmjének alapgondolata szó szerinti vagy jelképes értelemben az igazság keresése, az élet értelmének a keresése, tudomány és tudós kapcsolata, a tudósok erkölcsi felelőssége. A film rendezője a rendkívül összetett. sokrétű problémát a dokumentum, a játékfilm és cinema verité eszközeivel mutatja be. A lengyel tudósokkal készített interjúk, a viták, a főhős egyéni sorsának. az őt foglalkoztató kérdéseknek a bemutatása, agy- műtétiek. az alvó kísérleti alanyokkal végzett kísérletek mind-mind a film gondolati tartalmát bontakoztatják ki Stanislaw Latallo személyében a rendezőnek sikerült vyan színészt találnia, aki ökéletesen azonosul Franz, a őhős figurájával. A Német Demokratikus köztársaság filmgyárában készült az Orpheusz az alvilágban című operettfilm. Horst Bonnet rendezésében. A film Offenbach híres operettjéből született, s maradéktalanul adja vissza az eredeti mű zenei szépségét, amiben nagy részük van a közreműködő neves énekeseknek és előadó- művészeknek. A táncokat a berlini Komische Oper balettkara és a berlini Metropol Színház tagjai adják elő. Art Kino-előadás keretén helül kerül bemutatásra Michelangelo Antonioni híres műve Az éjszaka, melvet az 1961-es berlini fesztiválon aagydíjjal tüntettek ki. A mostani bemutató felújítás. 1963-ban, amikor a művet először játszották Magyarországon a Filmvilág kritikusa így írt: ..Antonioni filmie bizonyos értelemben teljes ösz- szefoglalás... Egy társadalmi réteg tévedhetetienül pontos: teljes szellemi, térképét rajzolja fel benne, a mai polgári értelmiség már-már tudományos analízisére vállalkozik ... Különös dolog, hogy ezt a szétzilált, »-rendetlen« világot milyen bámulatos, fegyelmezett rendbe tudta fogni”. A film főszerepeiben Marcello Mastroiannit. Jeanne Moreau-t, Monica Vittit és a filmrendezőként ismert. Berhard Wickit láthatják a nézők. Udvariasság Az udvariassággal nem ver szit semmit, legfeljebb ülőhelyet az autóbuszon. Ha a háziasszony megkér dezi öntől, hogyan tetszett a kis házikoncert, a Schutíert- dal előadása, „hiszen ön szakértője a zenének.. ." Ne mondja: „Ennek ellenére végighallgattam!” Mondja inkább ezt: „Schubert sem énekelhette volna szebben.” ★ Ha az éktelen házimuzsika ellenére a szomszéd nem kopog a falon, ne mondja: „Nálunk már akkor is kopognak a szomszédok, ha a kiskutya ugat.” Ehelyett mondja ezt: „Maguk milyen szsrencsésekl Ilyen masszív építkezés ritka manapság!” (SÍ.) Kár húzni az időt. Előbb- utóbb úgyis az a vége. hogy hozzá kell látnia a szérké- vék lehordásához. Egynél többet nemigen bír elhozni egyszerre... Dehogyisnem. A kötéllel elhozhat a hátén hármat is. A takarót, persze, meg az oldalzsákot itt kellene hagynia. De hátha nem talál visz- sza, éppen ide, a sötétben? Vagy erre kódorog egy szökevény katona, s megtalálja és elzabrálja. Ahol közel a front, ott szökevény katonák is vannak. Még az a csudálatos, hogy nem akadt össze szökevénnyel idáig. Azok is a szárcsomót kereshetik pedig, meg a szé- narudast; hol éjszakáznának máskülönben a kopasz határban. (Megörül majd a szökevény, aki rátalál a rudasban a kekszre). Nézte a túloldalt. Mégis az lenne a legjobb — ha már lehordja a szárat — nem várni hajnalig. Ha ott szemben, arra a dombtetőre felér... —elakadt a lélegzete. Tompa fények parázslottak fel a messzeségben. Éppen abban az irányban, amerre át akart vágni. Az már biztos, hogy katonák. Most egy ideig teljes sötétség volt a dombtető iránt. Aztán megint: valami fény. Aztán megint: két-három helyen is. FEKETE GYULA: A FIŰ MEG A KATONÁK Persze, hogy katonák. „Még az a jó, hogy el se indultam — gondolta, —Ezek, rögtön lőnek a sötétben:, honnan tudjam én, mi a jelszó...” Nem is igen bánta, így minden leegyszerűsödött: nincs hová mennie. Nyomtalanul elködlöítek az iménti gondok: ugyan már! Miért ne vághatna neki az éjszakának, ha nem volnának ott a katonák? Természetesen azt csinálta volna: leho-rdani a kukoricaszánat. áttutajoznj a patakon, és neki egyenest a domboknak — de most már semmi értelme. Akármerre próbálkozna, mindenütt katonák meg katonák. Halkan Rittyentett a kutyának. Fogta az oldialasákot. a takarót, s indult visszafelé a gyét- holdvilágnál a szárcsomókhoz. 1 Grisáék nak a legjobb. Ha csakugyan béke lesz valameddig. ők ugyanazt csinálják tovább a békében is. mint a háborúban. Legfeljebb azzal a különbséggel, hogy majd nem tankokat és lövegeket javítanak. hanem traktort meg autót. NÖGRAD - 1975- március 5., szerda Azaz autót most is javítanak. de ez katonai. Az meg civil autó lesz majd. Az ilyen a jó foglalkozás. Épp úgy lehet a békében is folytatni, mintha mi sem tör; tént volna, tartana tovább a háború. Stefi néninél ő még azt hitte. amüfor Grisáék kora reggel elmentek, hogy harcolni mennek, és figyelte őket este. nem sebesült-e meg valamelyikük a harcban. Elég nagy csalódást érzett, amikor a Duria-parti műhelyben látta, hogy Grisáék nem harcolnak napközben, hanem csak az odavontatott rosse teherautókat javítják. Meg a rossz géppuskát, a rossz ágyút — mindenhez értett Grisa. Még a tankot is megcsinálta. ha elromlott. Ahhoz többnyire kivitték őket a harctérre; ritkán vontabtak oda. a műhelyhez, rossz tankot. A szétlőtt tankot persze ő sem tudta megcsinálni. De azt már nem is lehet megcsinálni; ócskavas lesz belőle. És megint új tank. Beszállítják a tankgyárba. mert csair ott lehet készíteni az óe-kavastnnkból új tankot F.gás-en másformát iß: a Tigrisből esetleg T 34-est. Akármennyire ügyes keze vau Grisának, ő azért nem tudna a Tigrisből T 34-est csinálni. A műhelyben. Mert a gyárban, az más, ott esetleg ő is tudna. Ml az hogy! Grisa ne tudna? Az a Duna-parti szállás volt a legjobb, mert ő is kijárhatott akármikor a mű1 helybe, s nézhette, ahogy szétszedik meg összerakják a motorokat, De később, ahogy megindult a front, s ők is mentek mindenütt a nyomában, a szállás többnyire mesz- szebb esett a műhelytől, s nem járhatott át' olyan sűrűn hozzá juk. ő volt ugyanis a házőrző a szálláson és ezt a megbízatását komolyan fogta fel. gondozta a tüzet, kisöpört, vizet hordott, ilyesmi. És őrizte a szállást. Mindenféle katonák csellengtek a front mögött. Legtöbbször a lábadozókkal volt baja. Mert a szpitálok i6 ugyanúgy követték a front vonulását, mint ők (Grisa szerint a cselovek-szpitólban a sebesült katonákat gyógyítják, ők pedig a masiim-szpitálban a sebesült gépeket. Ök is felese rek meg doktorok, éppen úgy. mind az. akiknek vöröskeresztes karszalagja van, csak annyi a különbség, hogy ők a gépeket operálják, nem az embert.) A lábadozók egész nap csavarogtak. Ha megtetszett nekik valami, vitték. A katonai holmihoz persze nem mertek nyúlni, de volt rá eset, hogy el akarták vinni azt a pumpálás lámpát, amelyben csak petró ég. ha felpumpálják mégis vakító a fénye, akár a villanyé. (Folytatjuk) Jegyzetek egy szavalóversenyről ELŐSZŰR a Borsod és Heves megyed versenyzőik és t*-: Pár kísérőik szedeliőaködtek, később a többiek is elbúcsúztak _a rendező 211. számú Szakmunkásképző Intézet képviselőitől, a vendégül látó megyei művelődési ház klubjától és a társaktól Vajon ki mit kapott ettőil a szombati napitól, mát őriz meg emlékezetében a szakmunkástanulóik területi eaava- lóversenyének eseményeiből? Legtöbbet a versmondó fiataloknak jelenthetett ez a rendezvény. Tapasztalatokat — meghallgatva a többi 22 produkciói maguk is végiggondolhatták: mit lehet .ellesni”, miiben jobbak, miben hibáztak. Ebben a háromtagú zsűri is segített (Dévényi Róbert, a Népművelési és Propaganda Iroda munkatársa, Csík Pál, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese és Erdős István, a megyei művelődésügyi osztály munkatársa) — mivel az eredményhirdetés előtt mind a 23 fiatal szereplését értékelték. A legfőbb tanulságokról érdemes néhány mondatban, említést tenni, hiszen a varsszerető, vesnsmamdó fiatalok egyre bővülő tábora számára is hasznosíthatók ezek az észrevételek, a diákokkal foglalkozó tanárok, névedők munkáját is segíthetik. Sokat számít a szövegmondás biztonsága — ezen a téren a szakmunkástanulók kitették magukért, egy-két aoró megingást leszámítva mindenki megtanulta a versét. Technikád problémák inkább a levegővételnél, a hangsúlyozásnál jelentkeztek. Aki mindent hangsúlyoz, az tulajdonképpen semmit sem hangsúlyoz — ezt minden szavaiénak, előadónak tudnia keik Félig technikai, félig tartalmi kérdés, hogy képeseik-e a mondott verssorok ritmikájától a gondolati ritmus érzékeltetése érdekében elszakadni, a sorokban rejlő képeket feiiidézni. Legtöbb szereplőnek ez csak a színészi játékot is feltételező, engedő versrészletek esetén sikerült; Kevesebb volt a gondolati versimondás, legtöbben érzelmi síkon próbálták megközelíteni a költeményeket. Ez nem lenne hiba, ha megfelelő a versválasztás. De — és talán ez volt a legnagyobb tanulsága ennek a versenynek is — sok az egyéniségtől távol eső. a kornak sem megfelelő választás. Vajőn 6iaját magukat, vagy a verset keli még jobban megismerni? — Mindkettőt — talán ezzel a válasszal lehet összefoglalni Jobbágy Károly költővendég mondandóját, amiből bizonyára sok momentumot tarsolyukba tettek a diákok. A költészet, a művészet lehetőségeiről szólt a nógrádi születésű költő a versengést követő programban. Szép élményt nyújtott Molnámé Merczel Erzsébet balassagyarmati amatőr szavatóművész és Csaba Péter poíbeat- énekes műsora is miniden résztvevőnek. Az eredményhirdetés elsősorban az első hat helyezést elérőnek okozott örömet. Kaszás Klára egri, Szanyi Mária sátoraljaújhelyi szakmun. kástanuló 10 napos NDK-beli utat, Peták Zsuzsa gyöngyösi, Jakus Mária balassagyarmati és Cseh Anna salgótarjáni versmondó pedig kéthetes balatonlellei táborozást nyert. Kiss Katalin, a rendező 211-es intézet hallgatója nagyobb könyvcsomagol kapott szerepléséért. VÉGEZETÜL néhány szót arról, mit jegyzett meg a kívülállónak számító újságíró. Látszólag volt széles csak a választott verseik köre: 23-an 15 költő művei közül mondtak el egyet-egyet. A legnépszerűbb Petőfi Sándor, Váci Mihály és Garai Gábor volt. József Attilát és Radnótit mindössze hárman választották. Bátrabban kellene olyan kötetek után nyúlni, melyekben mint versszeretők is ráéreznek saját, belül rejtőző gondolataikra, érzelmeikre. Ha ilyen versekkel lépnek pódiumra, még több haszna lehet a versen<’w'r 's. G. K. M. Lfnml lavínakufalás Lengyelországban a meteorológiai és vízgazdálkodási intézet tarini tudományos ál' lomásán már évek óta rendszeresen vizsgálják a hó által kiváltott különféle jelenségeket. regisztrálják a lavinákat. A szakembereket mindenekelőtt a lavinák kialakulásának mechanizmusa, Illetve a meteorológiai, légköri és területi feltételekkel való összefüggése foglalkoztatja. A tarini állomáson a lavinák megelőzésének esetleges módjait is kutatják.
