Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Á pártértekezlet határozata A megyei pirtértckezlet megvitatta a megyei pártbizott­ság beszámolóját az 1970. novembere óta kifejtett tevékeny­ségéről. Megállapítja, hogy a jelentés reális számvetés, mely elismeréssel, tárgyszerűen szól az eredményekről, őszintén feltárja a fejlődésünk nehézségeit és munkánk fogyatékos­ságait is. A pártértekezlet az értékelést elfogadja. A pártértekezlet úgy ítéli meg, hogy a megyei pártbizott­ság az elmúlt négy esztendőben sikeresen munkálkodott a X. kongresszus és az előző pártértekezlet határozatainak maradéktalan végrehajtásán. Döntéseivel a párt politikáját, a megye dolgozóinak érdekeit szolgálta. Mozgósítani, vezetni tudta a megye munkásait, egész lakosságát. Ennek eredmé­nyeként tovább fejlődött politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális életünk. Mai eredményeinkhez az elmúlt három évtized harcai, áldozatos munkája, mélyreható társadalmi változásai terem­tették meg a biztos alapot. Nógrád megye, városaink és falvaink képe, dolgozóink élete gyökeresen megváltozott a felszabadulás óta. Büszkék vagyunk arra, hogy harminc év­vel ezelőtt a mi pártunk mutatta ezt az utat, amelynek he­lyességéről megyénk egész lakossága meggyőződött. A pártértekezlet elismerését nyilvánítja valamennyi pártszervnek, pártszervezetnek, kommunistának, mindazok­nak a munkásoknak, termelőszövetkezeti parasztoknak, értel­miségieknek, akik segítették megyénk anyagi, szellemi fej­lődését. Köszönetét mond azoknak, akik a XI. pártkongresz- szus és a felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaversenyben tettekkel, nagyszerű mun­kasikerekkel fejezték ki politikánk, szocialista célkitűzéseink támogatását. A megyei pártértekezlet megtárgyalta a megyei pártbi­zottság állásfoglalását az MSZMP Központi Bizottsága kong­resszusi irányelveiről, és a Szervezeti Szabályzat-tervezetről. Elfogadja és helyesli a kongresszusi dokumentumokat, s azonosítja magát a fejlett szocialista társadalom megvalósí­tására irányuló célkitűzésekkel. Egyetértésben a megye párt­tagságával, helyesli a párt eddig követett, ingadozásoktól mentes, következetes, elvi politikáját s annak megerősítését és folytatását kéri a XI. kongresszustól. A megyei pártértekezlet megállapítja, hogy elért ered­ményeink alapja pártunk helyes marxista—leninista politiká­ja, a párt és a munkásosztály vezető szerepe volt és marad. A munkásság, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség áldo­zatkész fáradozása, a párt és a szocializmus iránti töretlen bizalom, a közös célok megvalósításában megnyilvánuló cselekvőkészség adott újabb és újabb lendületet eddigi elő­rehaladásunkhoz. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal ki­alakult, egyre gyümölcsözőbb elvtársi, testvéri együttműkö­désünknek kiemelkedő szerepe volt eddig fejlődésünkben és ez az előttünk álló feladatok megoldásának is nélkülözhetet­len feltétele. A pártértekezlet megbízza a megválasztandó megyei pártbizottságot, hogy a XI. kongresszus határozatai és a beszámolójában megfogalmazott ajánlások alapján dolgoz­zon ki részletes, az elkövetkezendő öt év feladatait tartal­mazó középtávú tervet. Ezt a megyei pártbizottság vitassa meg, hagyja jóvá, majd ennek szellemében a pártszervek és -szervezetek, az állami, társadalmi szervek, a tömegszerveze­tek és -mozgalmak is tegyék meg a szükséges intézkedése­ket. Ezt követően a feladattervet a megye lakosságával is meg kell Ismertetni, igényelve a megvalósításhoz aktív köz­reműködését. Eredményeinkre, kipróbált politikánk tapasztalataira építve, a kommunisták és valamennyi becsületes dolgozó szocialista összefogását erősítve tevékenykedünk a XI. kong­resszus határozatainak maradéktalan megvalósításáért, ha­zánk és megyénk további fejlődésének meggyorsításáért! A TISZTSÉGVISELŐK MEGVÄLASZTÄSA A pártértekezlet 65 tagú pártbizottságot választott. A megyei pártbizottság tagjai a következők: Alles János, nyugdíjas, Andó Gyula, az MSZMP Balas- •agyarmai járási Bizottságának első titkára, Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Babka Já­nos, a Magyarnándori Állami Gazdaság lakatosa, Bakos Al­bert, a Nógrádi Szénbányák ménkesi üzemének művezetője. Balogh László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művezető­je, dr. Bandúr Károly, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának vezetője, dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Búzás Miklós, a Ganz-MAVAG mátranováki gyáregységének művezetője. Csajkó Tiborné, a nagyoroszi Ipari szövetkezet betanított munkása, Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, dr. Dianovszki Gyula, a Lampart ZIM salgótarjáni gyárának igazgatója. Fent Lajos, a szurdokpüs­pöki tsz elnöke, Földi Sándorné, a rétsági gimmnázium igaz­gatója, Eiissy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára, Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizott­ságának első titkára, dr. Giózik András, a megyei állat­egészségügyi állomás igazgatója, Gotyár Gyula, a NÓGRÁD főszerkesztője, Hankó János, nyugdíjas, Hegyi Mihály, a Me­zőgép Vállalat kistoronyéi gyáregységének lakatosa, Her- ezog Györgyné, a szécsényi tsz technikusa. Hoffer István, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Horváth László, a Mü.M. 211-es számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Huszár Pál a ludányhalászi tsz traktorosa, Juhász János, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese, Juhász Sándor, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első titkára, Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Kispál József, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazga­tója, Kiss József, a megyei munkásőrség parancsnoka, dr. Kovács László, a megyei bíróság elnöke. Kleibán Rezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek villanyszerelője, Klimó Ist­vánná, a nagybátonyi nagyközségi pártbizottság titkára, dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Lac- kovszki András, a diósjenői tsz főagronómusa, Lipták Gyula, nyugdíjas, Lipták József, az SZMT vezető titkára, Lőrincz Gézáné, a balassagyarmati Szántó Kovács Jénos Szákközén- iskola igazgatóhelyettese, Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Menus Ferencné. a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek dróthúzója, Miskolczi István, a sal­gótarjáni síküveggyár villanyszerelője, Molnár Sándor, a Sál-' gótarjáni Kohászati Üzemek csoportvezetője, Nádasdi Fe­rencné, a karancssági tsz brigádvezetője, dr. Oppe Emil, a balassagyarmati kórház főorvosa. Orosz! Károly nyugdí jas, Orosz Jánosné, a nagybátonyi gépüzem villanyszerelője, Ozs- várt László, a salgótarjáni öblösüveggyár művezetője, Ozs- várt Ferenc, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának el­ső titkára, Ozsvárt József, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, Pusztai Mária, az Endreíalvi Ál­talános Iskola tanára, Robotka Jánosné, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi telepének vezetője, Simon Sán­dor, a VEGYÉPSZER hegesztője, Skoda Ferenc, az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának első titkára, Szabó Mátyás, a Nógrádi Szénbányák kányási üzemének vájára, Szalai Gáspár, a KISZÖV elnöke, Szálkái József, a salgótar­jáni síküveggyár nagyüzemi pártbizottságának titkára. Szarvas Sándorné. a bujáki tsz állattenyésztője, Szerémi Sán­dor, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Szoó Béla, a Volán 2-eg számú Vállalat igazgatója, Szrenka István, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat öntője. Tamási János, a magyarnándori tsz agronómusa, Takács Vilmos, a Nógrádi Szénbányák kisterenyel építési üzemének vezetője, Tőzsér Albertné, a FÜTÖBER hegesztője, Tőzsér K. János nyugdí­jas, Turiczki János, a Lampart ZIM salgótarjáni gyárának művezetője, Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója. Nógrád megye kommunistáit 19 küldött képviseli a XL pártkongresszuson. Ezek a következők: Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Antal Gyula, Balogh László, dr. Fanesik János, Géczi János, Gubó Erzsébet, Hegedűs András, Herczcg István, Hoffer István, Holma Miklós, Huszár Pál, Ispán Tlvadarné, Kucsc- ra Antalnc. Matúz József, Miskolczi István, Ozsvárt Ferenc, Ozsvárt József, Pohánka Sándor és Tőzsér Albertné. A megyei pártbizottság ülésén megválasztották a megyei pártbizottság első titkárát, titkárait, a 13 tagú végrehajtó bi­zottságot, a fegyelmi bizottságot, valamint a pártbizottság mellett működő munkabizottságokat. Géczi Jánost, a megyei pártbizottság első titkárát a testület megerősítette tisztségé­ben. A megyei pártbizottság titkárai: dr. Boros Sándor. Dev. csics Miklós és Matúz József. Mellettük a végrehajtó bizott­ság tagjai: Andó Gyula, Bakos Albert, dr. Dianovszki Gyula, Hoffer István, Laczkovszki András. Lőrincz Gézáné, Menus Ferencné, Ozsvárt József és Szoó Béla. A pártbizottság megválasztotta, a fegyelmi bizottság el­nökét és 11 tagját. Az elnök Takács Vilmos lett. A megyei pártbizottság mellett a következő munkabizottságok működ­nek: a pártépítési munkabizottság vezetője Matúz József, az ifjúsági munkabizottság vezetője Skoda Ferenc, a gazdaság­politikai munkabizottság vezetője Devcsics Miklós, az agitá- ciós és propagandabizottság vezetője dr. Boros Sándor. KINEVEZÉSEK A megyei pártbizottság kinevezte a pártbizottság! osz­tályvezetőket. A párt- és tömegszervezetek osztályának ve­zetője Godó Györgyné, a propaganda- és művelődésügyi osz­tály vezetője Batta István, a gazdaságpolitikai osztály veze­tője Lipták Sándor, a közigazgatási és adminisztratív osztály vezetője dr. Lakatos József, a párt gazdasági és ügykezelési osztály vezetője pedig Marúzs József lett. A megyei pártbi­zottság oktatási igazgatóságának vezetőjévé dr. Bandúr Ká­rolyt, a NÖGRÁD főszerkesztőjévé Gotyár Gyulát nevezte ki a pártbizottság. A megyei pártértekezlet vasárnap, a kora délutáni óvók­ban befejezte tanácskozását. Szavaznak a küldöttek Megkezdődő«; a magyar—szovjet egy üti működési bizottság ülésszaka Hétfőn a Parlament Dele­gacies termében plenáris üléssel megkezdődött a ma­gyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési. bizottság 12. ülés­szaka. A tanácskozáson a két delegációt Huszár István és Mihail Lesizecsko miniszterel­nök-helyettesek az együttmű­ködési bizottság társelnökei vezetik. Huszár, István az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány nevében köszöntötte az ülésszak résztvevőit, hangsú­lyozta, hogy az ülésszak igen nagy jelentőségű a két ország együttműködésének további fejlesztésében. Az ülésszakot több hónapig tartó intenzív munka előzte meg. és egész sor megállapodást is előkészí­tettek, amelyek aláírásra éret­tek. E munkát nagymértékben könnyítette a két ország párt- és kormány vezetőinek múlt év szeptemberi moszkvai találko­zója, amelynek során az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit tárták fel, Mihail Leszecsko válaszá­ban ugyancsak méltatta a magyar és szovjet párt- és kormányvezetők múlt évi ta­lálkozójának jelentőségét, az azóta elért eredményeket, és az együttműködés továbbfej­lesztésének perspektíváit. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány is nagyra értékeli az együttműködési bizottság mun­káját, g megelégedéssel álla­pítja meg azt is, hogy sikere­sen teljesülnek a két ország megállapodásai. A megállapo­dások sikeres megvalósulását igazolják, egyebek között a járműipari és timföld—alumí­niumipari-egyezmény eredmé­nyei, vagy az olefinegyez­mény, amelynek nyomán ép­pen hétfőn avatták fel a le* ninvárosi olefímművet. Igen hasznosnak bizonyult, az is, hogy egész sor szovjet mi­nisztérium közvetlen kapcso­latot épített ki a magyar társintézménnyel, s együtt­működésük sikeresen fejlő­dik. Mindez elősegíti a szoci­alista országok gazdasági- in­tegrációjának fejlődését is.' Mint mondotta, a magyar népgazdaság Igen jelentős eredményeket ért el. amelyek­kel joggal vethet majd számot az MSZMP XI. kongresszusa és amire büszke lehet aa egész magyar nép. Ezután rátértek a napirendi pontok tárgyalására. Beszámo­lókat vitatnak meg a két or­szág 1976—80. évi népgazda­sági tervei, a tudományos és műszaki fejlesztési tervek koordinációjának, valamint a termelési-műszaki együttmű­ködés bővítésére vonatkozó javaslatok kidolgozásának menetéről, az 1975. utáni idő­szakra vonatkozó gyártássza­kosítási és kooperációs megál­lapodások előkészületeiről, át­tekintik az 1975. évi árucsere­forgalmi tárgyalások eredmé­nyeit. s megvitatnak több egyezménytervezetet. Huszár István hétfőn este a Parlament Vadász-termében vacsorát adott az együttműkö­dési bizottság ülésszaka al­kalmából hazánkban tartózko­dó szovjet küldöttség tisztele­tére. (MTI) Fejlődött a szak szervezeti tevékenység A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Megvitatta a tár­sadalomibiztosí-tásá törvény megalkotásáról, ezenkívül az alacsony összegű nyugellátá­sok felemeléséről szóló előter­jesztést Az elnökség foglalkozott a szociálpolitika vállalati ter­vezésének irányelveivel is. Megállapította, hogy a dolgo­zók szociális, kulturális, egész- ségügyi ellátása folyamatosan javul, a továbbfejlesztést azon­ban még tervszerűbbé kell tenni. Sok vállalat kellő kö­rültekintéssel és alapossággal kidolgozta munkavédelmi ter­vét. A SZOT elnöksége elen- Sedihetetleninek tartja, hogy hosszabb távra szóló, átfogó szociálpolitikai tervet is ké­szítsenek a vállalatok. E terv fagtalmá magában a vállalati dolgozók szociális, egészség- ügyi, kulturális ellátásának, a sport fejlesztésének koncep­cióit. Az elnökség a szakmaközi szervezetek működési szabály­zatát is megvitatta és módo­sította. Megálllapította, hogy az új tanácstörvény megjelenése, az államigazgatási, gazdaság­politikai hatáskörök decentra­lizálása nyomán megnőtt a szakszervezetek tevékenységé­nek jelentősége a területpoli­tikai munkában, A lakosság életkörülményeit befolyásoló kérdések nagy többségében most már megyei, városi, ke­rületi, nagyközségi szinten döntenek, intézkednék, szük­séges tehát, hogy a szakszer­vezetek e döntések kialakítá­sához közvetítsék a dolgozók véleményét, javaslatait, szer­vezzék a dolgozók részvételét az intézkedések végrehajtásá­ban. Ezért városiókiban (me­gyeszékhelyen nem szükséges), kerületekben, nagyközségek­ben, meg kell erősíteni, illetve létre kell hozni a szakmaközi szervezeteket. Alkalmassá kell tenni őket arra, hogy megfele­lő keretet biztosítsanak az úgynevezett szórványtagság, a bejáró dolgozók, a nyugdíja­sok számára. másrészt haté­kony javaslattevő, tanácsadó szerepet töltsenek be az ille­tékes, tanácsok mellett, elláss sák a szórványtagság érdek­védelmét, mégpedig a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak, illetve a szakszervezetek budapesti tanácsának irányítá­sával. A szakmaközi bizottságok eddigi működését a SZOT el­nöksége 1968. júniusában sza* bályozla. A városi és nagy­községi szakmaközi bizottsá- gok nagy része általában be­töltötte feladatát, kisebb része azonban személyi vagy tárgyi feltételek hiányában nem tu­dott megfelelőképpen, dolgoz­ni. Hatáskörüket viszont sok esetben különböző szakszerve­zeti szervek túlzottan kibőví­tették. Olyan feladatokra is felkér­ték őket, ami nem tartozott hatáskörükbe, például üze­mekben a munka versenyről, a szocialista brigádmozgalom- ról adatokat gyűjtöttek, anya­gi eszközöket szereztek társa­dalmi összefogással építendő létesítményekhez, társadalmi ünnepségeket szerveztek. A most módosított működési szabályzat egyértelműen ki­mondja, hogy a szakmaközi szervezetek működése nem terjed ki a szakszervezeti alapszervezettel rendelkező üzemekre, intézményekre. * Az alapszer vezet aktivistái vi­szont választhatók, és részt vehetnek a szervezet munká­jában. Az új szabályzat sze­rint a városokban (megyei székhely kivétel, de ahol je­lenleg jól működik, megszün­tetni nem kell) kerületekben és nagyközségekben lehet csak létrehozni szakmaközi szervezetet. Kisebb községek­ben a szórványtagság kis szá­ma miatt felesleges e szerve­retek létrehozása, e helységek területpolitikai kérdéseit ma­gasabb szintű szakszervezeti szervek segítik majd megol­dani. A szakmaközi bizottság he­lyett a szakmaközi szervezet elnevezést használják a jövő­ben. mert, ez jobban meere'«! működésük tartalmának. (MTI) NÓGRÁD - 1975. március 4., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents