Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
~\ Befej ca XI. p zte rtk BliCüJ vess caft Világ proletárjai, egyesüljetek! NOCRAD AZ MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 70. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP Szombaton reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában — a korábban jóváhagyott ügyrendnek megfelelően — zárt ülésen folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt KI. kongresszusa. A háromnegyed millió magyar kommunista képviseletében tanácskozó' kongresz4 szust változatlanul az ország egyetértő figyelőié kíséri: a zárónapon is táviratok sokasága érkezett a kongresszusnak címezve, vállalatok, intézmények kollektívái — sok dolgozó magánemberként is — fejezte ki egyetértő véleményét a Központi Bizottság beszámolójával, a párt programnyilatkozatával. Fővárosi és vidéki vállalatok, termelőszövetkezetek jelentették a kongresszusnak, hogy teljesítették vállalt felajánlásaikat. Az alábbiakban közöljük Kádár elvtárs pénteken elhangzott vitazáró beszédét. Kádár János vitazáró beszéde Tissíett Kongresszus* Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése fölötti négynapos, együttes vitában 57 kongresszusi küldött szólalt fel. Kivétel nélkül mindegyikük egyetértett a beszámolókkal, és támogatta a Központi Bizottság által benyújtott kongresszusi javaslatokat Ezért a vitában felszólalt dvtórsaknak köszönetét mondok. Ebben az állásfoglalásban is kifejeződik: egyik legfőbb erőforrásunk pártunk teljes e6zmei-politikai egysége. A vita kritikus és önkritikus vott. Azzal jellemezhetnénk, hogy megfelelően értékelte az eredményeket, s szólt a hiányosságokról is. Nagy hangsúlyt kaptak a megoldandó föladatok, a megoldások módjai, a tennivalók. A tanácskozást /forradalmi szellemű elvhűség és tettre- készség jellemezte. Volt a vitának egy sajátos vonása is, amely valószínűleg minden részvevőre hatást gyakorolt: ezen a kongresszuson egy új, felnövekvő kommunista nemzedék mutatkozott be. Hozzáteszem: szépen mutatkozott be. Erről tanúskodik az örvendetesen sok fiatal felszólaló, közöttük az a Bács megyei fiatéi KT*Wdsta elvtársnő, i*l a vita első napján Ívért szót, majd a szolnoki színház fiatal igazgatója, aztán a vita mai napján meghallgatott székes- fehérvári építőmunlvás — és még hosszan sorolhatnám a példákat. Erőnk egyik forrása. hogy pártunkban összeforrottan él, és együtt küzd a kommunista forradalmárok három nemzedéke. Érvényesül a munkásosztály hatalma Mély benyomást tett rám Benedikt elvtársnak, pártunk egyik alapító tagjának felszólalása. Ű egy másik stílust, a régi forradalmárok kritikus, konkrét, elvi, nyílt stílusát képviselte: megmondta, mivel ért egyet, minek örül; kifogásolta, aráit nem vettek figyelembe, éss általános értékelést is adott. Ötvenhét év harca után is úgy állt ide elénk, mint amikor elkezdte küzdelmét a munkásosztály ügyéért. Ma is sok szó esett róla, hogy tanuljunk egymástól. Azt tudnám ajánlani, hogy tanuljuk meg a régi forradalmárok nemzedékétől ezt az ifjú lelkesedést és tüzet! (Hosszan tartó taps.) A vita részvevőinek felszólalásuk közben biztos támaszuk volt, hogy érezhették a kongresszus helyeslését és egyetértését, és azt, hogy kongresszusunk munkáját nagy figyelemmel követte, és cselekvőén támogatta a magyar munkásosztály, a szocializmust építő magyar nép. Jóval több mint ezer üdvözlő távirat, üzenet, levél érkezett a kongresz- , szushoz, sőt az egyes felszólalókhoz is: gratuláltak, és egyetértetésüket fejezték ki azok, akik küldötté választották őket. Rendidvül fontos: ezek az üzenetek arról is szóltak, hogy dolgozó népünk most, a kongresszus napjaiban is új vállalásokkal és tettekkel támogatja a párt politikájának megvalósítását. A kongresszus méltó betetőzése volt a több mint 750 eze.1- magyar kommunista magas színvonalú tanácskozásának, amely a kongresszust előkészítő, múlt év, végi párt- csoport-értekezleteken kezdődött, a taggyűléseken, a pártbizottságok értekezletein, majd a budapesti és a megyei pártérte kezdeteken folytatódott. Ezért a zárszóban legszívesebben csak annyit mondtam volna: elvtársiak, már nincs mit megbeszélni, énekeljük az Intemaciionálét. (Derültség.) Azt hiszem, nem azonban azt mondták, hogy ez talán mégisem lenne helyes. (Derültség.) Azt hiszem, nem vállalkozhatom, s együtt sem vállalkozhatnánk arra, hogy a vitában felvetődött sok fontos témával részletesen foglalkozzunk, hiszen akkor elölről kezdhetnénk a kongresszust. Engedjék meg, hogy most, a vita befejezésekor kiemeljek néhány fontos dolgot. Az ötnapos tanácskozáson a párt tevékenységének szinte minden területe szóba került. Úgy yélem, az első, amit a kongresszus megfelelő formában, okmányszerűen is rögzít majd, hogy népünk nagyépí- tőmun'kájámak és harcának eredményeként szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság gazdaságilag és kulturálisan fejlett ország, amely biztos és mind jobb megélhetést nyújt a dolgozó embernek. Ez népünk legnagyobb történelmi vívmánya. A ivongreszus joggal állapíthatja meg. hogy a Magyar Népköztársaságban érvényesül a munkásosztály hatalma, amely az egész nép érdekeit fejezi ki. Ehhez hozzá szeretném tenni, hogy a munkásosztály hatalmát szó szerint kell értenünk. Ez a hatalom, amely Magyarországon egész' népünk életét irányítja, a munkásosztály hatalma! Nem egyes emberek, nem is egyes munkások, hanem az osztály hatalma. Természetesen, a hatalom érvényesítéséhez, mindennapi gyakorlásához hatalmi posztok is kellenek. Nálunk e posztok jelentős részét munkások töltik be, de a hatalom nem személy szerint azt övék. Iranern a imunkáisiosztályé. ök csak megbízást kaptak arra, hogy a munkásosztály hatalmát biztosítsák, védjék, és érvényesítsék. Ez nem személyes hatalmúik, hanem saolgála t! A félszó’alásotoban nagyon érzékletesen kifejeződött az a nagyszerű folyamat, hogy a társadalmunk alapját alkotó szövetség. as osztályok a politikai szemléletd>eni, világnézetükben, a munkában közeledtek egymáshoz. Tovább fejlődött a történelmi feladataihoz felnőtt munkásosztály. Szövetségese, a szocializmus útjára lépett magyar parasztság esz- meileg-politikailag közeledett a munkásosztályhoz. A szocializmussal azonosult értelmiség az utóbbi években szemléletében, gondiolkodásábain, politikai magatartásában szántén. jelentős mértékben közeledett a munkásosztályhoz. A legfontosabb társadalmi kérdések közül két olyan, témát kívánok megemlíteni, amelyek, jelentőségüknek megfelelő teret kaptak a kongresszus vitájában. Az egyik: a nők helyzete társadalmunkban. Még itt, a kongresszusi teremben is érzékelhető volt, hogy a nők társadalmi helyzete az utóbibi években jelentékenyem javult. A pártnak mindent meg kell tennie, hogy helyzetük tovább javuljon. Ennek alapvető feltétele, hogy további intézkedésekkel fejlesszük az anyar, gyermek- és családvédelmet, kömnyít- süfc tovább a háztartási munka terhét, a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a nők szakképzésére és az egyenlő miunkáért egyenlő bért elvének hiánytalan érvényesülésére. További fontos feladatunk, hogy biztosítsuk: több nő kerüljön a vezető tisztségekbe a pártban, a tömegszervezetekben, az állami, a gaz-, dasági, a kulturális posztokra és minden olyan területen, ahol ez lehetséges és megvalósítható . Azért merem ilyen határozottan mondani, hogy több nőt a vezető tisztségekbe. mert sajnos, itt egyelőre nem kell tartanunk a „túlteljesítéstől”. Igaz, nem kevés, amit az utóbbi négy esztendőben a nők helyzetének megjavításáért tettünk, de ezt a munkát erőteljesen és céltudatosan folytatnunk kell. Nem szabad megelégednünk az eddigi eredményekkel. Jómagam ahhoz a felszólalóhoz csatlakozom, aki azt mondta: nem azért beszél a nőkérdésről, mert az ENSZ határozatot hozott a nők évéről, har- nem azért, mert ez társadalAz MSZMP kongresszusának határozata Megválasztották a vezető testületeket műnk — és hozzáteszem: szó- ott a nők helyzete. Minthogy új magvar ifjúság képes le- cialiista fohraidalmuaik — egyik a szocialista társadalom a leg- gyen megérteni azokat a célo- alapkérdése. Régi marxista haladóbb társadalom, ennek kát, amelyekről most a kong- tétel: egy társadalom, haladó a nők társadalmi helyzetében reszsus határoz, és kész legyen jellegét megbízhatóan le le- is megfelelően, meg kell mu- azoknak a hét mérni azon, hogy milyen tatkoznia. Marxista módon foglalkozunk az ifjúsággal megvalósítására. Azt tartom, hogy ennek a legfőbb pedagógiai „receptje” a megbízatás, a feladat, a munka. Mindenki tudja, még a kisgyermek is milyen boldog, ha az édesanyjától bármilyen csekély megbízatást is kap, és azt teljesíteni tudja. KörülbeSzóteí kívánok a szocialista pontból nem nagyon tetszik- 1ÜI így és ezáltal nő, fejlődik ifjúság kérdéséről is. Mély az embernek. Ha azonban va- LJPSÄ SffJ«*£>b megigyőződlésem — és ezt a lakd felmérné, hogy a kong- = n kongresszuson elhangzott vé- resszusi laményék alaipján is, állíthat- munkaversenyben született juk —, hogy a legutóbbi 4—i vállalásokból és eredmény ekés fél esztendőben javult az bői az ifjú korosztályhoz szá- ^ .......... i fjúság körében végzett műn- mítók mennyit teljesítettek, nálunk" és ^föíkereste'az egyik ka. Nemcsak azért, mert meg- azt hiszem, meglepődne, hogy nagyüzemünket A látogatás született az ifjúsági törvény, milyen nagy ez a rész! Ez a során a vendégek elismeréssel amelyre szükség volt, & amely donto az ifjúság megiteiese- mondták hogy milyen erős számos konkrét rendelkezést ben. Nem arról van szó. hogy knllektíva „tt TvjPm ír elő, hanem azért is, mert a hibák láttán hunyjuk be a nevezem roeg ezt a kollektívát előbbre. jutottunk az ifjúság szemünket. A partnak, a tar- nehogy a fejébe szálljon a diatal ember. Bátran és bizaa felszabadulási l00/™1 a^,unk feladatokat a fiataloknak! Az egyik szocialista országból nemrég küldöttség járt reális megítélésében. sadalommak, az iskolának, a csőség. De nyolc évvel ezelőtt Szeretnék itt ahhoz, a vdíá- munkahelynek, a családnak iáttam én azt a kollektívát ban megfogalmazott gondolat- állandóan, rendszeresen es ie„n w.níín.|. Hn„v hoz kapcsolódni, hogy az ifjú- megfelelően keli fogLaMcoznia „v A.7„k c.órff Vó,nrIlóiCiQ,i Yrail n Fi ■foiliA.lrTi’AÍl A»7+ hicozsm n . " ® az emséig kérdéseivel nem absztrakt a fiatalokkal. Azt hiszem, a fc^rek olyan nagy feladatot módon, hanem osztáiymegkö- saját környezetében is min- k tak 'h amikor el6ször zelites alapján, marxista mo- denki tapasztalhatta, hogy ha meghallották majdnem elájul- dón kéü foglalkozni. Ha nem a fiatalt komolyan veszik, ak- tak (Deriiltsé0j Aztán meg- így szem Teljük az ifjúság kér- kor komolyan megfelel a bi- 1 dését, sehová sem jutunk, zalomnak. Ha viszont eleve Akik ilyen kérdésekkel fog- úgy ítélik meg, hogy nem ko- lalikoznak, a rómaiaktól, a gö- moly ember, akkor megírni- ili.”” rögöktől fennmaradt több mint tatja: tud ő nem komoly is kétezer éves írásokiból tudják: lenni. Itt isi érvényes a köl- rendszeirimt idősebb emberek csönös bizalom! (Taps.) Ügy vélem, ezen a téren küzdöttek a feladattal, felnőttek hozzá, és most szinte rá sem lehet ismerni erre a körülbelül úgy nyilatkoztak az ifjúságiról, hogy „korcso- ;s előbbre jutottunk, s az a sül, élvhajhász, nem tiszteli feladatunk, hogy erőteljesen A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa harcba, munkába hív közös célunk, a fejlett szocialista társadalom építésére. Erre a folytassuk az ifjúsággal való nagy feladatra felkészült, é* az öregeket...” a szöveg _________________ __________ ________ ________ ú gy látszik azóta sem so- rendszeres és megfelelő fog- érett a magyar munkásosztály kát változott. (Derültség.) A (alkozást. Az ifjúsági törvényt forradalmi élcsapata, a Ma- nemzedékek között a visele- végre kell hajtanunk, előírá- gyár Szocialista Munkáspárt, tét, az öltözködést^ a frizurát sainak érvényt kell szerez- érett a munkásosztály, érett és egyebeket illetően terme- nünk. A neveléssel és a kép- az egész magyar nép. (Nagy szetesen minidig lesznek viták, késsel el kell érnünk, hogy az taps.) ellentétek, s lehet, hogy a nyolcvanvalahány éves ember szemében a 19 éves fiatal élv- hajhász... (Derültség.) Nekünk azonban az ifjúságot aszerint kell megítélnünk: hogyan teljesíti alapvető köTovább a megkezdett úton Fél éve, vagy még korábtelességeiit, hogyan tanul és -ban, mielőtt a Központi Bi- dolgozik, hogyan foglal állást zottság kongreszusi irányelvei a társadalmi kérdésekben, mi- nyilvánosságra kerültek vollyen a magatartása. Gyakran na, különféle találgatásokat kongresszusi vita világos va látni olyasmit a fiataloknál, lehetett hallani, főként Nyu- laszt adott arra, hogyan ala ami ilyen vagy olyan, szem- gáton, de még nálunk is: mi {Folytatás a üt. oldaton) lesz az MSZMP politikájával? Folytatódik? Változik, nem Változik? Ha igen, mi és hogyan? Nos, azt gondolom, a