Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

~\ Befej ca XI. p zte rtk BliCüJ vess caft Világ proletárjai, egyesüljetek! NOCRAD AZ MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 70. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP Szombaton reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában — a korábban jóváhagyott ügyrendnek megfe­lelően — zárt ülésen folytatta tanácsko­zását a Magyar Szocialista Munkáspárt KI. kongresszusa. A háromnegyed millió magyar kommu­nista képviseletében tanácskozó' kongresz­4 szust változatlanul az ország egyetértő fi­gyelőié kíséri: a zárónapon is táviratok sokasága érkezett a kongresszusnak cí­mezve, vállalatok, intézmények kollektí­vái — sok dolgozó magánemberként is — fejezte ki egyetértő véleményét a Köz­ponti Bizottság beszámolójával, a párt programnyilatkozatával. Fővárosi és vidé­ki vállalatok, termelőszövetkezetek jelen­tették a kongresszusnak, hogy teljesítet­ték vállalt felajánlásaikat. Az alábbiakban közöljük Kádár elvtárs pénteken elhang­zott vitazáró beszédét. Kádár János vitazáró beszéde Tissíett Kongresszus* Kedves Elvtársnők, Elvtár­sak! A Központi Bizottság beszá­molója és a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentése fölötti négynapos, együttes vi­tában 57 kongresszusi küldött szólalt fel. Kivétel nélkül mindegyikük egyetértett a beszámolókkal, és támogatta a Központi Bizottság által be­nyújtott kongresszusi javasla­tokat Ezért a vitában felszó­lalt dvtórsaknak köszönetét mondok. Ebben az állásfogla­lásban is kifejeződik: egyik legfőbb erőforrásunk pártunk teljes e6zmei-politikai egysége. A vita kritikus és önkriti­kus vott. Azzal jellemezhet­nénk, hogy megfelelően érté­kelte az eredményeket, s szólt a hiányosságokról is. Nagy hangsúlyt kaptak a megoldan­dó föladatok, a megoldások módjai, a tennivalók. A tanácskozást /forradalmi szellemű elvhűség és tettre- készség jellemezte. Volt a vitá­nak egy sajátos vonása is, amely valószínűleg minden részvevőre hatást gyakorolt: ezen a kongresszuson egy új, felnövekvő kommunista nem­zedék mutatkozott be. Hozzá­teszem: szépen mutatkozott be. Erről tanúskodik az örven­detesen sok fiatal felszólaló, közöttük az a Bács megyei fiatéi KT*Wdsta elvtársnő, i*l a vita első napján Ívért szót, majd a szolnoki színház fiatal igazgatója, aztán a vita mai napján meghallgatott székes- fehérvári építőmunlvás — és még hosszan sorolhatnám a példákat. Erőnk egyik forrá­sa. hogy pártunkban összefor­rottan él, és együtt küzd a kommunista forradalmárok három nemzedéke. Érvényesül a munkásosztály hatalma Mély benyomást tett rám Benedikt elvtársnak, pártunk egyik alapító tagjának felszó­lalása. Ű egy másik stílust, a régi forradalmárok kritikus, konkrét, elvi, nyílt stílusát képviselte: megmondta, mivel ért egyet, minek örül; kifogá­solta, aráit nem vettek figye­lembe, éss általános értékelést is adott. Ötvenhét év harca után is úgy állt ide elénk, mint amikor elkezdte küzdel­mét a munkásosztály ügyé­ért. Ma is sok szó esett róla, hogy tanuljunk egymástól. Azt tudnám ajánlani, hogy ta­nuljuk meg a régi forradal­márok nemzedékétől ezt az ifjú lelkesedést és tüzet! (Hosszan tartó taps.) A vita részvevőinek felszó­lalásuk közben biztos táma­szuk volt, hogy érezhették a kongresszus helyeslését és egyetértését, és azt, hogy kongresszusunk munkáját nagy figyelemmel követte, és cse­lekvőén támogatta a magyar munkásosztály, a szocializmust építő magyar nép. Jóval több mint ezer üdvözlő távirat, üze­net, levél érkezett a kongresz- , szushoz, sőt az egyes felszóla­lókhoz is: gratuláltak, és egyetértetésüket fejezték ki azok, akik küldötté válasz­tották őket. Rendidvül fontos: ezek az üzenetek arról is szól­tak, hogy dolgozó népünk most, a kongresszus napjai­ban is új vállalásokkal és tet­tekkel támogatja a párt poli­tikájának megvalósítását. A kongresszus méltó bete­tőzése volt a több mint 750 eze.1- magyar kommunista ma­gas színvonalú tanácskozásá­nak, amely a kongresszust előkészítő, múlt év, végi párt- csoport-értekezleteken kez­dődött, a taggyűléseken, a pártbizottságok értekezletein, majd a budapesti és a me­gyei pártérte kezdeteken foly­tatódott. Ezért a zárszóban legszívesebben csak annyit mondtam volna: elvtársiak, már nincs mit megbeszélni, énekeljük az Intemaciionálét. (Derültség.) Azt hiszem, nem azonban azt mondták, hogy ez talán mégisem lenne helyes. (Derültség.) Azt hiszem, nem vállalkozhatom, s együtt sem vállalkozhatnánk arra, hogy a vitában felvetődött sok fontos témával részletesen foglalkoz­zunk, hiszen akkor elölről kezdhetnénk a kongresszust. Engedjék meg, hogy most, a vita befejezésekor kiemeljek néhány fontos dolgot. Az ötnapos tanácskozáson a párt tevékenységének szinte minden területe szóba került. Úgy yélem, az első, amit a kongresszus megfelelő formá­ban, okmányszerűen is rögzít majd, hogy népünk nagyépí- tőmun'kájámak és harcának eredményeként szocialista ha­zánk, a Magyar Népköztársa­ság gazdaságilag és kulturá­lisan fejlett ország, amely biztos és mind jobb megélhe­tést nyújt a dolgozó ember­nek. Ez népünk legnagyobb történelmi vívmánya. A ivongreszus joggal álla­píthatja meg. hogy a Magyar Népköztársaságban érvénye­sül a munkásosztály hatal­ma, amely az egész nép érde­keit fejezi ki. Ehhez hozzá szeretném tenni, hogy a mun­kásosztály hatalmát szó sze­rint kell értenünk. Ez a ha­talom, amely Magyarországon egész' népünk életét irányítja, a munkásosztály hatalma! Nem egyes emberek, nem is egyes munkások, hanem az osztály hatalma. Természete­sen, a hatalom érvényesítésé­hez, mindennapi gyakorlásá­hoz hatalmi posztok is kelle­nek. Nálunk e posztok jelen­tős részét munkások töltik be, de a hatalom nem sze­mély szerint azt övék. Iranern a imunkáisiosztályé. ök csak megbízást kaptak arra, hogy a munkásosztály hatalmát biztosítsák, védjék, és érvé­nyesítsék. Ez nem személyes hatalmúik, hanem saolgála t! A félszó’alásotoban nagyon érzékletesen kifejeződött az a nagyszerű folyamat, hogy a társadalmunk alapját alkotó szövetség. as osztályok a poli­tikai szemléletd>eni, világnéze­tükben, a munkában közeled­tek egymáshoz. Tovább fejlő­dött a történelmi feladataihoz felnőtt munkásosztály. Szövet­ségese, a szocializmus útjára lépett magyar parasztság esz- meileg-politikailag közeledett a munkásosztályhoz. A szoci­alizmussal azonosult értelmi­ség az utóbbi években szem­léletében, gondiolkodásábain, politikai magatartásában szántén. jelentős mértékben közeledett a munkásosztály­hoz. A legfontosabb társadalmi kérdések közül két olyan, té­mát kívánok megemlíteni, amelyek, jelentőségüknek meg­felelő teret kaptak a kong­resszus vitájában. Az egyik: a nők helyzete társadalmunk­ban. Még itt, a kongresszusi teremben is érzékelhető volt, hogy a nők társadalmi hely­zete az utóbibi években jelen­tékenyem javult. A pártnak mindent meg kell tennie, hogy helyzetük tovább javuljon. Ennek alapvető feltétele, hogy további intézkedésekkel fej­lesszük az anyar, gyermek- és családvédelmet, kömnyít- süfc tovább a háztartási mun­ka terhét, a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a nők szakképzésére és az egyenlő miunkáért egyenlő bért elvé­nek hiánytalan érvényesülésé­re. További fontos felada­tunk, hogy biztosítsuk: több nő kerüljön a vezető tisztsé­gekbe a pártban, a tömegszer­vezetekben, az állami, a gaz-, dasági, a kulturális posztok­ra és minden olyan területen, ahol ez lehetséges és megva­lósítható . Azért merem ilyen határozottan mondani, hogy több nőt a vezető tisztségek­be. mert sajnos, itt egyelőre nem kell tartanunk a „túltel­jesítéstől”. Igaz, nem kevés, amit az utóbbi négy esztendő­ben a nők helyzetének meg­javításáért tettünk, de ezt a munkát erőteljesen és céltu­datosan folytatnunk kell. Nem szabad megelégednünk az ed­digi eredményekkel. Jóma­gam ahhoz a felszólalóhoz csatlakozom, aki azt mondta: nem azért beszél a nőkérdés­ről, mert az ENSZ határoza­tot hozott a nők évéről, har- nem azért, mert ez társadal­Az MSZMP kongresszusának határozata Megválasztották a vezető testületeket műnk — és hozzáteszem: szó- ott a nők helyzete. Minthogy új magvar ifjúság képes le- cialiista fohraidalmuaik — egyik a szocialista társadalom a leg- gyen megérteni azokat a célo- alapkérdése. Régi marxista haladóbb társadalom, ennek kát, amelyekről most a kong- tétel: egy társadalom, haladó a nők társadalmi helyzetében reszsus határoz, és kész legyen jellegét megbízhatóan le le- is megfelelően, meg kell mu- azoknak a hét mérni azon, hogy milyen tatkoznia. Marxista módon foglalkozunk az ifjúsággal megvalósítására. Azt tartom, hogy ennek a leg­főbb pedagógiai „receptje” a megbízatás, a feladat, a mun­ka. Mindenki tudja, még a kisgyermek is milyen boldog, ha az édesanyjától bármilyen csekély megbízatást is kap, és azt teljesíteni tudja. Körülbe­Szóteí kívánok a szocialista pontból nem nagyon tetszik- 1ÜI így és ezáltal nő, fejlődik ifjúság kérdéséről is. Mély az embernek. Ha azonban va- LJPSÄ SffJ«*£>b megigyőződlésem — és ezt a lakd felmérné, hogy a kong- = n kongresszuson elhangzott vé- resszusi laményék alaipján is, állíthat- munkaversenyben született juk —, hogy a legutóbbi 4—i vállalásokból és eredmény ek­és fél esztendőben javult az bői az ifjú korosztályhoz szá- ^ .......... i fjúság körében végzett műn- mítók mennyit teljesítettek, nálunk" és ^föíkereste'az egyik ka. Nemcsak azért, mert meg- azt hiszem, meglepődne, hogy nagyüzemünket A látogatás született az ifjúsági törvény, milyen nagy ez a rész! Ez a során a vendégek elismeréssel amelyre szükség volt, & amely donto az ifjúság megiteiese- mondták hogy milyen erős számos konkrét rendelkezést ben. Nem arról van szó. hogy knllektíva „tt TvjPm ír elő, hanem azért is, mert a hibák láttán hunyjuk be a nevezem roeg ezt a kollektívát előbbre. jutottunk az ifjúság szemünket. A partnak, a tar- nehogy a fejébe szálljon a di­atal ember. Bátran és biza­a felszabadulási l00/™1 a^,unk feladatokat a fiataloknak! Az egyik szocialista ország­ból nemrég küldöttség járt reális megítélésében. sadalommak, az iskolának, a csőség. De nyolc évvel ezelőtt Szeretnék itt ahhoz, a vdíá- munkahelynek, a családnak iáttam én azt a kollektívát ban megfogalmazott gondolat- állandóan, rendszeresen es ie„n w.níín.|. Hn„v hoz kapcsolódni, hogy az ifjú- megfelelően keli fogLaMcoznia „v A.7„k c.órff Vó,nrIlóiCiQ,i Yrail n Fi ■foiliA.lrTi’AÍl A»7+ hicozsm n . " ® az em­séig kérdéseivel nem absztrakt a fiatalokkal. Azt hiszem, a fc^rek olyan nagy feladatot módon, hanem osztáiymegkö- saját környezetében is min- k tak 'h amikor el6ször zelites alapján, marxista mo- denki tapasztalhatta, hogy ha meghallották majdnem elájul- dón kéü foglalkozni. Ha nem a fiatalt komolyan veszik, ak- tak (Deriiltsé0j Aztán meg- így szem Teljük az ifjúság kér- kor komolyan megfelel a bi- 1 dését, sehová sem jutunk, zalomnak. Ha viszont eleve Akik ilyen kérdésekkel fog- úgy ítélik meg, hogy nem ko- lalikoznak, a rómaiaktól, a gö- moly ember, akkor megírni- ili.”” rögöktől fennmaradt több mint tatja: tud ő nem komoly is kétezer éves írásokiból tudják: lenni. Itt isi érvényes a köl- rendszeirimt idősebb emberek csönös bizalom! (Taps.) Ügy vélem, ezen a téren küzdöttek a feladattal, fel­nőttek hozzá, és most szinte rá sem lehet ismerni erre a körülbelül úgy nyilatkoztak az ifjúságiról, hogy „korcso- ;s előbbre jutottunk, s az a sül, élvhajhász, nem tiszteli feladatunk, hogy erőteljesen A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa harcba, munkába hív közös célunk, a fejlett szocialista társadalom építésére. Erre a folytassuk az ifjúsággal való nagy feladatra felkészült, é* az öregeket...” a szöveg _________________ __________ ________ ________ ú gy látszik azóta sem so- rendszeres és megfelelő fog- érett a magyar munkásosztály kát változott. (Derültség.) A (alkozást. Az ifjúsági törvényt forradalmi élcsapata, a Ma- nemzedékek között a visele- végre kell hajtanunk, előírá- gyár Szocialista Munkáspárt, tét, az öltözködést^ a frizurát sainak érvényt kell szerez- érett a munkásosztály, érett és egyebeket illetően terme- nünk. A neveléssel és a kép- az egész magyar nép. (Nagy szetesen minidig lesznek viták, késsel el kell érnünk, hogy az taps.) ellentétek, s lehet, hogy a nyolcvanvalahány éves ember szemében a 19 éves fiatal élv- hajhász... (Derültség.) Ne­künk azonban az ifjúságot aszerint kell megítélnünk: hogyan teljesíti alapvető kö­Tovább a megkezdett úton Fél éve, vagy még koráb­telességeiit, hogyan tanul és -ban, mielőtt a Központi Bi- dolgozik, hogyan foglal állást zottság kongreszusi irányelvei a társadalmi kérdésekben, mi- nyilvánosságra kerültek vol­lyen a magatartása. Gyakran na, különféle találgatásokat kongresszusi vita világos va látni olyasmit a fiataloknál, lehetett hallani, főként Nyu- laszt adott arra, hogyan ala ami ilyen vagy olyan, szem- gáton, de még nálunk is: mi {Folytatás a üt. oldaton) lesz az MSZMP politikájával? Folytatódik? Változik, nem Változik? Ha igen, mi és ho­gyan? Nos, azt gondolom, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents