Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

J Visszatérő tavaszi panaszok Az élete derekán járó em­ber még emlékszik a régi fa­gyos telekre, de a mai gyere­kek nem tudják, hogy milyen a térdig érő hó, vagy az aibia- kot befagyasztó Csikorgó hi­deg. A csillagászok, a meteo­rológusok, az időjárást tanul­mányozó tudósok meg is ma­gyarázzák mi okozza az eny­he időjárás. De az orvos nem magyaráz, legfeljebb aggódik, figyelmeztet és vigasztal. Szükség van erre. mert a fronthatások, az átmenet nél­küli gyors és néha szeszélyes időváltozás, a kemény hideg konzerváló hatásának elmara­dása komolyan veszélyezteti a kultúra előnyei által egy kissé elkényeztetett, elpuhított em­bert. A dermesztő hideg, amely elpusztítja a rovarok, legyek millióit és a kórokozó mikrobák jó részét, az idén is elmaradt. .. és itt vannak a nyakun­kon a télutó kellemetlenségei; a fáradtság levertség és a többi, főként tavasszal jelent­kező panaszaink. Azt ma már mindenki tud­ja, hogy a gyümölcsök, főze­lékfélék serkentő és efősitő, illetve gyulladást gátló C vi­tamintartalma a tél folyamán fokozatosan csökken, úgy, hogy tavasszal az őszinek alig a fe­le található bennük. Ugyanak­kor az ember C-vitamim Igé­nye ilyenkor megnövékedett, ez az ellentét okozza a levert­séget, a főfájást, a gyengesé­ge^ a végtagok elnehezedését okozó tavaszi fáradtságot. Az is köztudott, hogy a C-vtta- mint a szervezet nem tudja tartalékolni és pótlásáról na­ponta kell gondoskodni az em­bernek : nyers savanyú káposz­ta, csipkebogyó-tea, retek, hagyma, saláta, citrom, na­rancs vagy grapefruit, rend­szeres fogyasztásával. Ezt az emberek jó része már megta­nulta és a C vitamintartalmú élelmiszereket fogyasztják is. Jól teszik, mert a C-vifamin pótlás elhanyagolása legalább olyan hiba. mintha minden tavaszi kellemetlenséget a ta­vaszi fáradtság számlájára ír­nánk. Mert például gyakran a fekélybetegség kiújulása, vagy váratlan jelentkezése okozza a kora tavaszi, tél végi fáradtsá­got. levertséget A fefcélybe- tegség leggyakrabban tél vé­gén, vagy tavasz elején jelent­kezik. A vitaminhiánynak persze ebben is van bizonyos szere­pe, de itt nem fő ok a vita­minszegénysé-g. Viszont a naip- sugártalan nappal okozta D vitaminhiány előidézője igen sokféle tavaszi panasznak, a tarkóizzadástói egészen a ma már igen ritka angolkórig. Jelenlegi időjárásunkból el­szökött a tavasz. Reggel még fagypont körüli, vagy alatti a hőmérséklet de délfelé már 12—15 fokig emelkedik. Atúl- öltözés, a megfázás, a testtúl- melegedése és váratlan részle­ges lehűlése valósággal előké­szíti a talajt a légzőszervi hu- rutos betegségek kórokozói számára. Ezért náthásak, ezért köhögnek az emberek, ezért gyakoriak az influenza utáni szövődmények. A különféle hőmérsékletű és tulajdonságú légtömegek összeütközéskor, frontokat ala­kítanak ki. A fronthatások pedig meggyötrik az érzékeny szervezetet. A hideg frontok főleg az idegfeszültség pana­szait a* meleg frontok viszont a görcskészséget fokozzák. És végül — minit a kora ta­vasz ártalmát — meg kell em­líteni a szép'őt is, amit a leg­korábbi napsütés is előcsalo­gathat Mi a tennivaló? Csak egyet­len szóban emlékeznék arra, amit ma már mindenkinek tudni kell: tavaszi panaszok: tavaszi éberség, tavaszi óva­tosság. Dr. B. I*. Az álmatlanságról Gyakori panasz, hogy az ember akármennyire fáradt, akármennyire későre is jár ez idő, mégsem tud elaludni. Sőt: minél fáradtabb, minél meggyöftörtebb, annál nyugta­lanabb, annál éberebb, annál jobban kerüli szemét az álom. Ax alvás-igény tartama na­gyon változó. A korral, a megszokással, a körülmények­kel. az egyéniséggel szorosan összefügg. A latin tanáéi azt mondta: hat óra alvá« 'elég öregnek és fiatalnak is. Ezzel ma nem értünk egyet! Fia­tal korban nagyobb az alvás­igény. A fiatalnak 8—10 óra alvás szükséges ahhoz, hogy jói kipihenje magát. Az öreg ember hat órával beér heti. Aki pedig megszokta az ebéd utáni alvást, annál húsz­huszonöt perc egy órával is felér. As éjszakai pihenésnek há­rom szakasza van: a még fe­lületes előalvás, amely egy­két órát vess Igénybe. Ezt a két-három óráig tartó tulaj­donképpeni mély alvás váltja fel, amelyet négy-öt órai utó­alvás követ. Alvás alatt az idegsejt pihen, regenerálódik. Mivel a sejtek regenerációja nélkülözhetetlen, az alvásra feltétlenül szükség van. Mi okozhat álmatlanságot? És valóban álmatlan az, aki álmatlanságról panaszkodik? Egyik kiváló orvosprofesszo­runk könyvében a következő áll: „Sokkal több az álmat­lanságról panaszkodó, mint a valóban nem alvó ember.” Éj­szaka az úgynevezett „feléb­redések” még ha csak rövid időre szakítják meg a pihe­nést, gyakran azt az érzést keltek, mintha az egész éjsza­kát ébren töltötte volna vala­ki. Az álmatlanságot ezért mindig szubjektív panasznak kell tekinteni. Ezt a megfi­gyelések, a pontos mérések is igazolják. Megfigyelhető, hogy a kórterem legtöbb, teljes ál­matlanságról panaszkodó bete­ge az éjszakai nyolc órából — többszöri megszakítással — mindössze 10—15 percet tölt ébren. Álma viszont nyugtalan, ezért nem pihen­tető. Sok tényező zavarja az éj­szakai nyugodalmat. Az ideges ember szellemi élete fokozott: érzelmi hullámzása gazdag, képzelőereje növekedett, han­gulataival, gátlásaival nehe­zebben tud megbirkózni, mint az egészséges ember. Az ál­matlanságot ezeknél a feke­tekávé, a nikotin, az alkohol, a szokatlan időben való le­fekvés, az éjszakai, munka ia károsan befolyásolhatja. A hiba rendszerint az első és a harmadik alvási szakasz­ban jelentkezik. Az elsőnél az ei nem alvás, a harmadiknál a felriadás és az újra el nem alvás formájában. Mit javasol ilyenkor az or­vos? Altató szedését? Nem! Ezt mindenképpen kerülni kell és legfeljebb átmeneti ldőrp engedélyezhető. Rítmu- sos Igénybevétellel, a túlter­helés kerülésével _és okosan beosztott étrenddel, megnyug­tatással sokkal inkább elérhe­tő a cél. A nyugodalmas éjszakai pihe­nést, a fekvőhely gondos fel­frissítésével, a helyiség szel­lőztetésével és korai könnyű vacsorával kell előkészíteni. A fáradt ember vacsora és lefekvés között, ha szellemi munkát végez, friss levegőn sétáljon, ha meg fizikait, ké­nyelmes ülőbútoron pihenjen. Ágyba menés előtt jót tesz az úgynevezett nyugtató mosa­kodás, vagy zuhanyozás. Az ágvban valamilyen nem izgal­mas, közepesen szórakoztató könyv olvasása, kellemes, an­dalító (nem beatű zene-, vagy rádióhallgatás javasolható. Né­ha egyszerű mosakodással, zu hanyozással, vagy meleg láb1 fürdővel az álmatlan ember visszanyeri alvásképességét Hétfőtől kedvezményes tikit4 VILL-vásár A KERAVILL Vállalat már­cius 3—15. között rendezi ha­gyományos kedvezményes ta­vaszi vásárát A kéthetes ak­cióban, illetve amíg a készlet tart mintegy 20 millió fo­rint értékű híradástechnikai elektromos háztartást erős áramú cikkeket valamint járműalkatrészeket és tar­tozékokat kínálnak különfé­le mértékű kedvezménnyel. A Szokol rádiót 20 száza­lékkal, az Akkord zenegépet 620 forinttal olcsóbban áru­sítják, a Riga hordozható rá­diókészülék árát 1110 forint­ról 660 forintra mérsékelték. A konyhai robotgép árát 830 forintról 470 forintra csök­kentették. Csehszlovák és len. gyei csillárokat 30 százalékos, autó- és motorkerékpár-alkat^ részeket. autóápolási és felszerelési cikkeket 20—50 százalékos kedvezményes áron ‘hoznak forgalomba. Egyes hír­adástechnikai alkatrészek két hétig 60 százalékos enged­ménnyel kaphatók és 30 fo­rintért árusítanak rádióai katrészekből összeállított egv ségcsomagokat. A vásár ide­jén használt hűtőszekrények is forgalomba kerülnek 20 százalékkal olcsóbban. A KERAVILL ugyan fő­városi vállalat, de kedvezmé­nyes vásárában a Kossuth La­jos utcai bolt csomagküldő szolgálatán keresztül a vidé­kiek is részt vehetnek. A kongresszust verseny eredménye Plusz ötezer tonnes huzal A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó üzemében mind a gépi, mind az emberi munkaerő legésszerűbb fel­használására szükség van, ha teljesíteni akarják az ez évi feladatot. Vashuzalból 104 ezer tonnát kell gyórtaniok. hogy a beérkezett igényeket maradéktalanul teljesíteni tudják. Ez a mennyiség tu­lajdonképpen 12 százalékkal nagyobb az előző év teljesít- ményénél. De a kereskedelmi készáruból is több mint 55 ezer tonnát várnak a megren­delők. Ennek keretében 5 ezer tonn® fényes exporthu­zal legyártását is tervbe vet­ték. Az üzem szocialista brigád­jai mindannyian érzik, hogy milyen nagy felelősségük «van a program mahadéktalan meg­oldáséban. Most, hogy a kong­resszusi versenyt sikerre vi­gyék, érezhető a lehetőségek okos kihasználása. Vashuzal­ból naponta több mint 380 tonnát termelnek, kereskedel­mi készáruból pedig naponta 200 tonna felett . jegyzik az eredményeket. Ezzel elérték, hogy fekete és fényezett acél­huzalból már eddig mintegy 5 ezer tonnával adtak többet az esedékes tervnél, ónozott acélhuzal termelésük is ked­vezően alakul, hi/szen az ed­dig tervbe vett 34 tonna ese­dékes ónozott acélhuzal he­lyett több mint 37 tonnát gyártottak. A munka során mindenütt figyelembe veszik, hogy ez az év az ésszerű anyagtakarékos. ság jegyében indult S min­den olyan lehetőséget fel­használnak, ami elősegíti.’ hogy törekvésük eredményes legyen, A pácolás minőségé­nek javításával már megtért ték az első lépéseket aa anyagok gazdaságosabb fel­használáséra. EmeQett a rö­viderű huzalkarikák lehúzá­sával és azok első osztályú kikészítésével összesen 6 szá­zalékos anyagmegtakarítást szeretnének biztosítani. S ha ez a számításuk pontosan, va­lóra válik, akkor összesen 148 tonna megtakarított anyag­gal segítik a takarékossági elképzeléseket. Károlyi Mihály- emlékülés Születésének 100 évfordulóján A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tör­ténelmi Társulat Károlyt Mi­hály születésének 100. évfor­dulója alkalmából március 4- én 9 órakor tudományos em­lékülést rendez az MTA vár beli kongresszusi termében. A rendezvény elnöke Erdey- Grú» Tibor, az MTA elnöke lesz. Megnyitó előadást Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tart „Ká­rolyi Mihály politikai öröksé­ge” címmel. A tudományos előadások és korreferátumok Károlyi Mihály életútjának egészéről adnak áttekintést. Magyar­svéd építésügyi kapcsolat Hazaérkezett Sbockhofcn- bói « magyar—svéd építés­ügyi vegyes munkacsoport negyedik ülésén részt vett maáyar építésügyi delegáció, amelyet Simor János építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes vezetett. Az ülés részvevői megállapítot­ták, hogy a magyar—svéd építésügyi kapcsolatok az utóbbi években megfelelően fejlődtek. A további feladatok kimunkálásánál különös hangsúlyt kapott a különbö­ző rendeltetésű építmények energiatakarékos üzemelteté­sére vonatkozó közös kutatás, tapasztalatcsere. 20 millió tégla 1 A korszerűsített székesfe­hérvári téglagyárban szom­baton megkezdődött a folya­matos, két műszaki termelés. A több mint 2 millió forint értékű beruházással újjáépí­tették az égetőkemencét, gé­pesítették az anyag kiterme­lését és új anyagelőkészítő üzemet építettek. A vállalat két műszakos ter­meléssel az idén összesen 20 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot ad a dunántúli kislakásépítőknek. MINDVÉGIG A GYÁRIBAN Vajon gondolta volna-e ak­kor tizenhat évesen, hogy így alakul az élete sora? Valón hitte-e. hogy ilyen emberré lesz? Mert, hogyan is jutott vol­na eszébe a tizenhat éves le­génykének. aki naphosszat üres ládákat hordozott végig a gyár udvarán, hogy majdan harminc év múlva — azaz most 1975-ben — részt vehet a városi pártértekezleten, s ma Is ott ülhet, küldött tár­sai között a megvei tanács­kozás hallgatójaként.. Tajtl Pál. kinek-kinek Pali bácsi, vagy csak Pali, kis idő híján harminc éve dolgo­zik az Üvegipari Művek sal­gótarjáni síküveggyárában. — Amióta dolgozom, egyet­len munkahelyem volt csak: ez a gvár. S remélem, mind­végig az is marad. Pedig ne­héz volt: cipekedtem először, amikor ide kerültem, bizony, sokai De aztán a gépműhely­be kerültem, vagy négv évet töltöttem ott, majd átképez­tek az üvegvágó szakmára. Azt csinálom azóta is. most itt. az edzőüzemben, nyolc- kilenc éve. Úgyszólván te­nyeremként ismerem a gyár minden zegét-zugát. hiszen majd hogy nem együtt nőt­tünk fel. A gyár a felszaba­dulás után, romjaiból, én meg serdülő gyerekből lettem fel­nőtt. Bizony. elszalad az idő. mondja. Csak azt kell szem előtt tartani, hogy értelmesen teljen el. ö mindezt megtalálta. A mindennapi munkájában és a pártmurikájában is. Hiszen, szinte gyerekfejjel lett tagja a kommunista párt­nak, s azóta is az megszakí­tás nélkül. — Jó ideje már az ötös számú, edzői pártalapszerve- zet titkára vagyok. S most küldöttként vehetek részt ' a megyei pártértekezleten — teszi hozzá. Röviden válaszolgat a kér­désekre, nem azért. mert nem szeret beszélni, de hát önmagáról... A brigádjukat említi in­kább. amelyről tényleg van mit mondani. A legelsőkként alakították meg a gyárban, még 1959-ben, s azóta tizen­ötször nyerték el a szociális ta címet, az utóbbi három egymást követő évben meg aranykoszorúval tüntették ki a Szocialista Munka nevet vi­selő brigádot. — Most pedig, a kongresz- szusi, felszabadulási munka­versenyben elért eredmér nyeink alapján, felterjesztet­tek a Vállalat Kiváló Bri­gádja címre — újságolja büszkén Tajti Pál. — Egy élet — egy munka­hely. Ezt szeretném — mond­ja, miközben megemlíti: most kötöttek szocialista szerződést az Ikarusz székesfehérvári gyárával. — Hogy mindannviunknak jobban menjen a munka — néz fel. Mert akkor van rend jén az élet— Délután Balassagyarmaton. Magyar—csehszlovák erdőgazdasági együttműködés A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottság erdőgazdasági ál­landó munkabizottsága leg­utóbbi ülését február 25. és 28. között Csehszlovákiában tartotta. A magvar küldöttsé­get dr. Madas András mező- gazdasági és élelmezésügyi minlsizterhelyytieo yeaette. Az ülésen a résztvevők kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két ország fagazdaságának helyzetéről. Az együttműkö­dés kiszélesítése érdekében a tárgyalások során nagy fi­gyelmet fordítottak a miiszak! fejlesztést szolgáló kooperá­ciók kialakítására. A küldött­ség hazaérkezett Budapestre. NÖGRÁD - 1975. március 2., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents