Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
r TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA \ Gáspár Sándort Nagy figyelmet fordítunk az életszínvonal-politikára A SZOT főtitkáré bevezetőben arról 'beszélt, hogy e szakszervezetek egyetértenek a Köapontí Bizottság bewi- molójával, a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal, a bennük kifejtett célokkal és törekvésekkel. A szakszervezetek, a dolgozók magukénak érzik a pártunk tevékenységét jellemző törekvést, azt, hogy erőnkhöz mérten mindig lépünk előbbre céljaink meg. valósításában és gondjaink csökkentésében. Joggal vagyunk büszkék rá. hogy pártunk politikája hosiz- szú idő óta töretlen. De amikor azt mondjuk, hogy töretlen, ez nem azt jelenti, hogy változatlan. A mi pártunk politikájának az alapél vei — ha szabad így mondani: állandó elemei — változatlanok és azok is maradinak. Ilyen alap- elvek: a munkásosztály, a párt vezető szerepe: a tervszerűség a népgazdaságban; a proletár internacionalizmus, Más a helyzet a változó elemekkel, a politikánk megvalósítását szolgáló eszközökkel és módszerekkel, mert egy forradalmi pártot az is jellemez, hogy politikáját mindenkor tökéletesíti, csiszolja. a hetrzethez igazítja. Ezt tette a Központi Bizottság akkor Is. amikor 1972 és 1973 novemberében, majd a mólt esztendő márciusában az ismert kérdéseket megvitatta és az összes zetközi munkásosztály érdé- határozatokat a legjobb ha- amikor azt mondjuk, hogy keinek közös és tartó* vedel- hasiakkal hajtják végre. egyetértünk a beszámolóval méhez, társadalmi igényeinek Egyértelműién és határozót- és magunkénak érezzük a kielégítéséhez. tan kell újl-a és újra rámu- kongresszusi dokumentumokGáspár Sándor ezután a tatni, hogy a mi vállalataink ban foglaltakat, ez egyben munkahelyi demokrácia széles vezetése nem csupán gazda- meghatározza a szakszervezeti körű kibontakoBtatásávBl kap- sági, hanem fontos politikai teendőket is. Hiszen, ha a csolatos tennivalókról szólott, feladat is. A vállalati vezetők XI. kongresszus határozattá s a következőket mondotta: munkájának szerves és külön- erncH a dokumentumokban a dolgozók aktivitásának, az választhatatlan részé tehat a - • , üzemi demokrácia érvényesü- munkahelyi demokrácia érve- ....... 'sének nagy szerepe volt, nyesítése. népünk es hazank fejlődésé* /an és mindinkább lesz a Az üzemi demokrácia gya- nek programjává válik. Az zocialista társadalom építé- korlá6ában fontos szerepet pedig természetes, hogy a -ben. Mindenkinek - veze- játszanak az intézményesített szakszervezeti mozgalom e ínek és dolgozónak egyaránt fórumok, a termelési tanacs- — éreznie és értenie kell, kozások, a brigádértekezletek, Pro§ram megvalósításából bogy a szocialista társadalom a munkásgyűlések. De hely- méltó módon kiveszi a részét építésében pótolhatatlan, a télén lenne, ha az üzemi és minden erejével segíti « szó legmélyebb értelmében demokráciát valamiféle ün- nagyszerű célok sikeres valónélkülözhetetlen a tömegek neplő ruhának tekintenénk, politikai, termelési és társa- amelyet csak fórumokon, dalmi aktivitása. Ez a mi gyűléseken kell viselni, a rendszerünk egyik leglényege- szürke hétköznapokon pedig sebb vonása. el lehet süllyeszteni a ruhásA gazdasági vezetőknek rend- serénybe. Az üzemi de- szerüpk kezükbe adta az egy- mokrácia *em íorma> aktusra váltását. Nem egyenlő ként megtartott személyi felelős vezetés nancy on fontos eszközét. De a mi rendszerünkben ez önmagában kevés ahhoz, hogy elérjük nagy céljainkat, ha nem párosul a dolgozók aktivitásával, kezdeményezőkészségével, egyetértésével. meggyőződésből fakadó hitével. A vezetőt — legyen az kicsi vagy nagy beosztásban — a saját tapasztalatai győzhetik UJJ*LSSi hrrk„ nr "w magasabb a rangja. Ha a 6 munkások, a dolgozók ügyét A XI. pártkongresszus haraz alkalmim- madik munkanapján felszólalt tanácskozó- még: Rajmel József, a Csepel sokkal. A dolgozókkal, a munkásemberekkel való mindennapi kapcsolatban kell érvényesülnie. Ez eszköz annak a mielőbbi valóra váltásához is, hogy a munkáshatalomban soha senkit ne érhessen méltánytalanság. Nem lehet, hogy a mi Vas- és Fémművek esztergályosa, Havasi Ferenc, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, Szőke Józsefné. az etyeki termelőszövetkezet üzemmérnöke, Székely Gábor, a szolnoki Szigligeti Színház igazszükséges intézkedéseket megtette. A stabilitás és a dinamizmus tehát egyidőben e» egyszerre jellemzi pártunk politikáját. . Tervgazdálkodás — helyi kezdeményezés Néhány éve erőteljesen törekszünk a központi irányítás és a helyi önállóság kombiné- ciójából a tervgazdálkodáson mdmt 400 ezer lakás. Ez és sok más tény eredményes munkánknak kétségtelen bizonyítéka, jóllehet ez a folyamat alapuló még hatékonyabb irá- nem volt ellentmondásmentes. nyitás kialakítására. Az előrehaladás e tekintetben 6em kevés. Gazdaságpolitikád céljaink megvalósításának alapja és feltétele a jövőben is a tervgazdálkodás állandó erősítése és fej leeartéee, párhuzamosan a helyi önállóság és kezdeményezés, valamint a felelősségérzet egyidejű kibontakoztatásával. Ezen, az úton kell haladnunk tovább, hogy terveink még reálisabbak, a népgazdaságot még teljesebben átfogóak és a szocialista integráció keretében még összehamgoltabbak legyenek. A tervek hatékonyabb megvalósítása érdekében módosítottuk a gazdasági szabályozós sok elemét, E módosításokat az élet igényelte. Különösen jelentősnek tartják a szakszervezetek a vállalati nyereség és a bérek kapcsolatára, valamint az árakra vonatkozó szabályozás módosítását. A szabályozás alapelvel helyesek voltaik, de még tovább léphetünk, hogy a nyereség teljesebb mértékben töltse be szerepét, a ténylegesen jó munka kifejezését, a népgazdasági és a vállalati érdek összehangolását szolgálja. A továbbiakban, Gáspár Sándor arról beszélt, hogy. a szocialista elosztás alapelvei mindjobban érvényesülnek, de erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten ezt is tovább kell tökéletesítenünk. A két kongresszus között a népgazdaság fejlődésével egyidőben emelkedett a lakosság, a munkásosztály életszínvonala. Növekedtek a jövedelmek, • reálkereset, felépül több A jövőben is olyan utat kell követnünk, amely szocialista társadalmunk alapvető kérdéseként kezeli a munkásosztály életszínvonalának rendszeres javítását. Változatlanul nagy figyelmet kell fordítanunk a nagyipari munkások életszínvonalának emelésére. A jövőben is törekszünk »égésnél és a lehetségesnél kevesebbet tettünk a szocialista brigádokat jellemző po- zitív szokások, tulajdonságok elterjesztéséért. Mindennapjainkban még mindig nincs eléggé középpontba állítva a jól dolgozó, tanuló, a közösségért legtöbbet cselekvő munkások és kollektívák megbecsülése. Gáspár Sándor ezután így folytatta: életünk alakulása mindig szorosan összefüggött a Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal. A magyar munkások érzéseiben együvé tartozik, közös üggyé válik feladataink végrehajtás sa, eredményeink öröme, népeink sorsa. Holnapi sike. relnknek ezért is feltétele az országaink közötti kapcsola. tok gazdagítása, elmélyítése. A szocialista életünket, a zsebében hód ja a bölcsek kövét. Politikailag és szakmailag képzett vezetőnek nem kell álandóan magyarázná. hogy demokratikusan vezessen. Tudja, hogy ez ugyan nehezebb, sokszor időigényesebb, de feltétlenül eredményesebb, és jól értá. hogy minél nagyobb a döntések előkészítése során a munkahelyi de- makráéi. annál biztosabb, hogy jól döntenek, a a helyes A szakszervezeti jogok a dolgozók jogai Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseletét — nagyon fontos kérdésekben — a szakszervezeti választott testületekre ruházták. Ezt a tevékenységet a szakszervezetek mind jobban végzik és még inkább törekednek erre. Ez a munkájuk nemcsak a rendszerünkben valakinek gatója, Czinege Lajos, vezér* csak azért legyen igaza, mert ezredes, honvédelmi miniszter (felszólalására visszatérünk). dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első latkára, Vincze Farkas, a veszprémi járási pártbizottság első titkára, Kovács R. Jánosné, a lehetne csorvási Rákóczi Termelőszövetkezet baromfi gondozói a, Holecz Ferencné, a Magyar Selyemipari Vállalat szentgotthárdi gyárának szövőnője, Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Be»- kei András, belügyminiszter, (felszólalására visszatérünk) továbbá szót kaptak a testvér- pártok. a jugoszláv, a Koreai NDK, a kubai, a mongol, a román küldöttség vezetői. mindenütt úgy intéznék, aho gyán azt a mi rendszerünkben ma már el lehet várni és, ha a munkahelyi demokrácia mindenütt kielégítően érvényesülne, akkor a sérelmek nagyobb részét meg előzni. Az üzemi párt- és szakszervezeti szerveknek, nem utolsósorban pedig a gadasási vezetőknek érdemes volna megnézniük, hogy ml a helyzet náluk e tekintetben. suk teljesítésében, a társadalom fejlődése érdekében. A szakszervezeti mozgalom nemcsak közvetíti a dolgozók észrevételeit, jelzéseit a part politikájának a végrehajtásé- kongreszus munkájának ked- ról, hanem cselekvő módon vés színfoltja volt: a küldötteA késő délutáni órákban a szakszervezeti részt vesz e politika egészének és részleteinek kialakítóra, hogy a munkásosztály pártunk politikáját meghatá- életszínvonalának alakulása rozó elvek sorában egyik legyen az az alap, amelyhez legfontosabb és legtisztább mérjük, alakítjuk a szövetke- alapelvünk az ínternacionaliz. zetl parasztság és a társada- mus, a Szovjetunióhoz, a szó- lom más rétegeinek jövedelmi cialista országokhoz fűződő arányait. testvéri viszonyunk. Ez így Következetesebben kell ér. yoU a felszabadulás óta elvény esi térni— elveinknek meg- . ,, . . felelően — a munka szerinti megszületése óta. Nem is fotelt 30 év alatt, sőt pártunk gunk ezen változtatni soha. A Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk tisztasága egész politikánk tisztaságát fémiel- zi. ' A mi pártunk soha nem cselekedett és nem is fog másképpen cselekedni e kérdésben. akár a gazdasági kapcsolatokról, akár a külpolitikáról, akár a dolgozók internacionalista neveléséről legyen is szó. Munkásosztályunkat, szak- szervezett mozgalmunkat az internacionalizmus magasztos eszméi hatják át a nemzetközi munkásosztály céljainak megvalósításáért folyó világméretű harcban. A szolidaritásnak és az összefogásnak új, kedvezőbb feltételei bontakoznak ki világ-és európai mereteltben egyaránt. A cselekvésre irányuló törekvések megvalósításának Új fejezetébe léptünk konti- ninsünkön. Több mint negyedszázadon át tartó szembenállás után, a tarthatatlan helyzet kölcsönös felismerése nyomán. Európa szakszerve- Ä szakszervezetekre is nagy részévé tette jellemző, nemes zctei kinyilvánították készfeladat háru) ebben a műn- tulajdonságait: a közösséget ségüket a munkásosztály kában. Annál is inkább, szolgáló áldozatkész aktivi- ügyéért folyó harc együttes mért a dolgozók szocialista tást; a szocialista munkaver- vállalásában, t A. magyar szellemű nevelése nélkül sem seny- és a brlgádmozgalom munkásosztály, a magvar gazdasági feladatainkat, sem széles körű kibontakoztatását, szakszervezeti mozgalom ak- a demokratizmus fejlesztését az önművelődés igényét. at és a tartalmasabb emberi éle- öntudatos emberré válás tét sem tudjuk megvalósítani, megannyi útjelző eredmá. A szakszervezetek ez irányú nyét. tevékenysége a munkahelye. De a szocialista közgondol, ken folyik. A muin.kásosz- kodás fejlődését ma thég je- tály meghonosította, életünk lentősen fékezi, hogy a szükelosztást, bérpolitikánk terv- szerűségét. Változatlanul az a törekvésünk, hogy az árpolitikának a népgazdaság dinamikus fejlődését, hazánk gazdasági erejének növekedését kell szolgálnia. De számolni kell az árpolitika kialakításánál annak az életszínvonalat érintő hatásával is. Ezért úgy véljük, hogy az árváltozásokat a közgazdasági lehetőségek határáig erős korlátok között kell tartanunk és erélyesen kell ellenőriznünk. A SZOT főtitkára ezután hangsúlyozta, hogy kulturális életünkben továbbra is a legfontosabb feladatok között kell számon tartanunk a munkásosztály műveltségének fejlesztését. Ennek a tár. sadalom egészére gyakorolt pozitív hatását senki sem vitatja, megvalósításáért azon. ban még sokat kell tennünk A tartalmas emberi életért NÖGRAD - 1975. március 20., csütörtök tív részvevője a nemzetközi, az európai szakszervezeti mozgalom fejlődésében bekövetkezett változásoknak. A testvéri szovjet szakszervezetekhez. a szocialista országok szakszervezeleihez fűződő szoros kapcsolatai útján kiveszi a részét a'-’búl a harcból, amely bizton elvezet a nemtörvényes formáját jelenti. Nem is csupán törvényes jogot, amivel vagy élnek, vagy nem. Ezek a szakszervezeti jogok a dolgozók jogai. Ezért a szakszervezeti testületeknek kötelességük élni e jogaikkal, mert ha ezt nem teszik, a dolgozókat megfosztják annak lehetőségétől, hogy érvényesítsék szocialista törvényeinkben lefektetett széles körű jogaikat. Ezért még inkább meg kell követelni az állami és gazdasági vezetőktől a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását, és ezért helyes, ha a pártszervek is következetesen számon kérik a szak- szervezetekben dolgozó kommunistáktól e kötelességük megalkuvás nélküli teljesítését. A munkahelyi demokrácia a jogok és a kötelességek egysége. Nemcsak a jogokkal kell élni, hanem teljesíteni kell a kötelezettségeket is. Ezt elsősorban a munkások, a munkásosztály követeli. A demokráciáról szólva hangsúlyozni szeretném, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek, vagy intézmények hatalma. Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is ki kell fejeződnie, hogy — a nép hatalmáról van szó, — arról, hogy együtt kell terveznünk, együtt hell cselekednünk, — a mi rendszerünktől és pártunktól idegen az, hogy ne vegye figyelembe azoknak az igényeit és vágyait, akiket kénvisel, akiket vezetnie kell. Ahhoz, hogy mindezt — és egyéb fontos feladataikat, amelyek a szakszervezeteikre hivatásuk szerint várnak — még hatékonyabban végezzék, mtat a múltban, megvannak és állandóan javulnak a lehetőségek és a feltételek. Pártunk a szocialista társadalom építésének haladásával mind fokozottabban támaszkodik a szakszervezetekre, és mind többet vár tőlük hivatátevékenység sában és végrehajtásában. Befejezésül a SZOT főtitkára elmondotta: „Jól tudjuk: két és vendégeket úttörőié köszöntötték, ajándékkal ée virágokkal kedveskedtek a tanácskozás résztvevőinek. Leonyid Brezsnyev elutazott Budapestről Szerdán hazánkból Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki részt vett az MSZMP XI. kongresz- szusán. Vele együtt elutazott V. V. Scserblckl), az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista délután, elutazott fővárosából dr. Gustáv Hutáit, Leonyid lljics a Csehszlovák KP KB főtitkára. A csehszlovák pártküldöttség vezetését Jan Fojtik, • Csehszlovák KP KB titkára vette át. Szerdán ugyancsak elutazott hazánkból Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, A bolgár pártdelegáció vezePórt Központi Bizottságának tését Konsztantin Tellalov. a első titkára. A szovjet part- BKP KB titkára vette át. küldöttség vezetését K. F. Ka. A testvérpártok küldöttség- tusé«, az SZKP KB titkára vezetőinek búcsúztatására vette át. megjelentek a magyar párt- és Ugyancsak élutazott hazánk kormány vezetőd. Szocialista országok kommunista pártjai vezetőinek találkozója Március 18-án baráti talál- ta építőmunka helyzetért; hozót tartott a Magyar Szó. megvitatták a hitleri faslz- cialista Munkáspárt XI. mus szétzúzásának 30. év. kongresszusán részt vevő fordulójával kapcsolatos kér- Leonyid lljics Brezsnyev, a déseket, megvizsgálták a Szovjetunió Kommunista nemzetközi kommunista moz- Pártja Központi Bizottságának galom időszerű problémáit. A főtitkára, Todor Zsivkov, a véleménycsere során különös Bolgár Kommunista Párt figyelmet fordítottak a bé. Központi Bizottságának első kéért és a nemzetközi bizton- titkára. dr. Gustáv Husák, Ságért folytatott harc felada. Csehszlovákia Kommunista taira, az európai enyhülési Pártja Központi Bizottságának folyamat fejlesztésére és el. főtitkára, Edward Gierek, a mélyítésére. Ezzel összefüg. Lengyel Egyesült Munkás- gésben hangsúlyozták az eu. part Központi Bizottságának rópai államok értekezlete mi- első titkára. Kádár János, a előbbi befejezésének és záró. Magyar Szocialista Munkás- szakasza legmagasabb szin- párt Központi/ Bizottságának ten történő megtartásának első titkára, Erich Honecker, fontosságát, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának A találkozó őszinte, sztvé- első titkára. tyes légkörben, valamennyi téjákoztatták megvitatott kérdésben meg. nyilvánuló teljes egyetértésben zajlott le. (MTI) Kölcsönösen egymást az országaikban folyó szocialista és kommunis\ K
