Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

Együtt működési megállapodó* Tiltakozások a háború ellen Megvalósul a nemzetiségi politika 1. rész A Nógrád megyei ©Henállá- •i küzdelmet és partizájihar- eot a magyar forradalmi mun­kásmozgalom szerves részé­nek tekintjük. Ezzel egyidejű­leg, az általános összefüggések felvillantása mellett a sajáto­sat — a teljesség igénye nél­kül — próbáljuk megmutatni. Tesszük egyrészt azért, hogy méltó emléket állítsunk a Nógrád megyei ellenállási mozgalom hőseinek és már- tirjaknak. Másrészt a2ért, hogy « felnövekvő nemzedéknek megmutassuk apáik hősi har­cát dicső példáját, hogy még jobban szeressék a szocialista hazát. A Nógrád megyei ellenállá­si mozgalom a Horthy Ma­gyarországnak a Szovjetunió elleni hadbalépése után bon­takozott ki erőteljesebben. A megyében mind többen emel­ték fel szavukat a háború el­len. A háborús veszteségek, az örökös bizonytalanság, és a fokozódó nyomor egyre job­ban érlelte a dolgozókban a hitleri Németország és a Horthy-rendsaer, valamint he­lyi képviselőik elleni gyűlöle­tet. -Mindezt a végsőkig fokoz­ta az ország német megszál­lása és a nyilas rémuralom, amely iirtöhadijáratot folyta­tott a fasizmusellenes erők­kel szemben. A háibarúeHenés hangulat terjedésében a legdöntőbb szerepet az újjászerveződő KMP megyei szervezete, ille­tőleg sejtjei játszották­Az illegális KMP Nógrád megyei sejtjeiben — a szigorú konspiráció» szabályok betar­tása mellett is — bizonyos mértékben növelték a pártta­gok számát. A megye illegális párttagjainak közel 25 száza­léka 1939 után lépett be a KMP-toe, A párt közel 209 tagja a megye különböző ré­szein — zömmel a salgótarjá­ni medencében — hozzávető­leg 57 sejtben szerveződött. A kommunisták felhasználták az SZDP és a szakszervezetek ál­tal adott legális lehetőségeket is. A KMP 1941-iben a szovjet­ellenes háborúba való belé­pés után fő jelszóként a há­borúból való kilépést és a hitleri Németországgal váló szakítást hirdette meg. A me­gyében jelentős munka folyt az antifasiszta függetlenségi mozgalom megteremtése ér­dekében. A dolgozók tiltakozásukat a háború ellen számtalan for­mában juttatták kifejezésre. A gyárakban és bányákban emelkedett a hiányzók száma, többen — betegségre hivat­kozva — megtagadták a mun­kát. Sokan csökkentették a mun­katempót, hogy így szabotál­ják a termelést. A fiatalok egy része távolmaradt a le- ven tétogtalkozásokról. A pa­rasztok közül sokan csak ké­sedelmesen teljesítették az adófizetést és a beszolgálta­tást. A megye lakosságára mindinkább jellemzővé vált a hivatalos politikai rendezvé­nyektől, ünnepségektől váló távolmaradás. A háború idő­szakában a megyében lezaj­lott sztrájkok általában bér­követeléssel indultak, de poli­tikai céljuk is volt. • A kormány a hadiüzemek­be személyzeti parancsnoko­kat küldött, kiknek fő felada­ta a szervezkedés megakadá­lyozása, és a termelés biztosí­tása volt. Továbbá a sztráj- kolók, szabotálok és szervez- kedők átadása a hadbíróság­JÓ BARÁT A KÖNYV Egyre több könyvel vásárolnak és olvasnak falun cs váro- •oi). fényképünk a salgótarjáni új könyvesboltban készült nak. A gyanús személyeket állandóan ' megfigyelés alatt tartották. A nógrádi emberek­hez minden nehézség dacára eljutott az illegális kommu­nista párt hangja és felhívá­sa. Az üzemi szabotázsakciók különösen az ország német megszállása után váltak tö­megméretűvé. A nácik a megye települé­seit — hasonlóan az ország többi megszállt megyéjéhez — 1944. március 19-én özön­löttek el. Az emberek többsé­ge megrendültem szemlélte a bekövetkezett eseményeket, és kétségbeesetten várta a jövő fejleményeit. Ebből a helyzetből a Béke­párt mutatott kiutat. Még a német megszállás napján röp­lap útján fordult az ország, benne a megye közvélemé­nyéhez és a nemzet megmenté­sére szólított fel: „Emeljük magasra a nemzeti ellenállás lobogóját!” — hangzott a fel­hívás, majd így folytatódott: .Katonák, harcoljatok az or­szágunkat hátba támadó német árulók elen. Ne szolgáltassá­tok ki fegyvereiteket, a lakta­nyáitokat a fasiszta ellenség­nek. Fegyverrel álljatok a szabadságért küzdő nemzet élére. Munkások, szüntessé­tek be a munkát! Rongáljátok meg a gépeket! Parasztok, ne szolgáltassátok be a termést, rejtsétek el az élelmet! Polgá­rok ne fizessetek adót! Tiszt­viselők, szabotáljatok, bénít­sátok meg a közigazgatást, ne szolgáljátok a német elnyo­mót! Munkások, parasztok, kato­nák, polgárok, diákok! Szer­vezzétek a nemzeti ellenállási, alakítsatok harci csoportokat! Gyárakban, bányákban, mű­helyekben, irodákban és há­zakban, egyetemeken, lakta­nyákban, őrszobákon, falvak­ban és tanyákon, ketten, hár­man, tízen fogjatok össze! Szabadítsátok ki magyar test­véreinket a németek kezei kö­zül. Rejtsétek el és nyújtsatok segítséget a bujdosóknak!” A Békepárt felhívása termékeny talajra talált Nógrádban, bár a harc feltételei a haladó erők szempontjából hihetetle­nül megnehezültek. A meg­szállást követő napokban a megyéből több baloldali ér­zelmű antifasiszta egyént hur­coltak el internáló táborokba. Dr. Szomszéd Imre (Folytatjuk) A PART ÉS A KORMÁNY következetes nemzetiségi po­litikája révén az utóbbi évek­ben megyénkben is jelentős eredmények születtek az anyanyelvi művelődésiben, a nemzetiségi hagyományok ápolásában, fejlesztésében és az öntevékeny művészeti cso­portok működésében. Ezeket az eredményeket megyénkben a pánt-, a tanácsi és tár­sadalmi szervek együttes munkája tette lehetővé. A nemzetiségi munka to­vábbfejlesztése, a még meg­levő gondok megszüntetése a megyei, járási és helyi szer­vek, valamint a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetsége közös feladata. Azért, hogy a nemzetiségi politika megvalósuljon me­gyénkben, együttműködési megállapodás jött létre a me­gyei tanács és a Magyaror­szági Szlovákok Demokrati­kus Szövetsége között. Az együttműködés lényege, hogy még intenzívebbé tegyék a Nógrád megyei szlovák nyel­vű lakosság anyanyelvi kul­túrájának fejlesztését, a nemzetiségi politika hatéko­nyabb érvényesítését. Az együttműködési megál­lapodásban a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége a többi között vállal­ta, hogy rendezvényei során fontos feladatának tekinti a Nógrád megyében élő szlovák nemzetiségi lakosság politikai nevelését, szocialista hazafi - ságuk, internacionalista tuda­tuk állandó mélyítését. Sajá­tos eszközeivel támogatja a nemzetiségi napok színvona­las megrendezését. A kultúr- rendszer keretébem segítséget nyújt a megye nemzetiségi együtteseinek megyén kívüli szerepléseihez. Segíti a szlo­vák nyelvművelő klubok lét­rehozását, munkáját. Az or­szágos hatáskörű szervekkel szorgalmazza a banki nemze­tiségi múzeum továbbfejlesz­tését. A könyvtártudományi és módszertani központi ve­zetőkkel szorgalmazzák a rét­sági szlovák nyelvű bázis- könyvtár kialakítását. To­vábbra is figyelemmel kiséri a szövetség a megyében fo­lyó szlovák nyelvű oktatást, elősegíti. hogy a szlovák nyelvű főiskoláikra, tanító- és óvónőképző intézetekbe Nóg­rád megyei fiatalok is kerül­jenek. A MEGYEI tanács az alá­írt együttműködési megálla­podásban a többi között azt vállalta: a területfejlesztési tervek kialakításakor tovább­ra is gondoskodik arról, hogy a megye 'szlovák nemzetisé­gű községeinek ellátása lépést tartson a többi községgel. A lehetőségekhez mérten bizto­sítja és javítja az óvodákban és általános iskolákban az an3,an.yelvű oktatás feltétele­it. Megteremti Hátságon a megyei szlovák báziskönyv­tárt. Elősegíti, hogy az érde­kelt községi tanácsok a köz- művelődési könyvtárak szlo­vák könyvállományát, anyagi lehetőségeihez mértein, évente gyarapítsák. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és in­tézményei módszertani segítsé­get adnak a szlovák nemzeti­ségi, művészeti csoportok munkájához, vezetőiket be­vonják a népművelők tovább­képzésébe. A nógrádi nemze­tiségi napot a fejlődő Bánkon rendezik meg a jövőben. Gondoskodnak a bánki nem­zetiségi múzeum továbbfej­lesztéséről, területi múzeum­má bővítéséről. Szorgalmazza a tanács a nyelvművelő klu­bok elterjedését, s a szlovák nyelvoktató káderhelyzet ja­vítása érdekében lehetőségei­hez mérten ösztöndíjat létesít szlovák szakos nevelők kén­yesére. Megteremti a tanács a Teltételeket egy megyei nem­zetségi együttes létrehozásá­hoz és működéséhez. A ta- nácsvá lassításokon elősegíti a szlovák nemzetiség megfelelő arányú képviseletét. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS­BEN foglalkoznak a Hazafi­as Népfront megyei, járást szervei és helyi szervezetei feladataival, s kérik, hogy azok a maguk területén se­gítsék elő a megállapodásban rögzített feladatok megoldá­sát. Szocialista irodalmunk kiállítása Mai tévéajánlatunk IS.»: 10) imp a TtWurpoli óik­ban. A TaníeskftMAraaaAc ktKiáltásá­aaik előestéjé« a 133 napoe ta- näcs Hatalom külpolitikáját elemző besaőkrefeéaről sugároz filmet a televízió. L. Nagy Zsuzsa, az MTA Történettudományi Intézeté­nek munkatársa a műsorvezető. Liptai Ervin ezredes, a Hadtörté­neti Intézet parancsnoka, Kővágó László kandidátus történész és J. J. Mine szovjet akadémikus is­merted a Tanácsköztársaság kül­politikai törekvéseit, diplomáciai lépéseit. A beszélgetés képet ad arról, bogy milyen volt a nem­zetközi helyzet az I. világháború végén, s hogy jutott el Macyar- ország a Tanácsköztársaság ki­kiáltáséig. Szó esik az antanttal folyó tárgyalásokról, a Magyaror­szág elleni intervencióról, a Ta­nácsköztársaság diadalmas északi hadjáratáról. J. J. Mine azokat az emlékeit idézi fel, amelyek a Le­ninhez utazó Szamuely Tiborral kapcsolatosak. A Petőfi Irodalmi Múzeum­ban márciua 26-án nyilik meg A magyar szocialista irodalom — 1900—1945 című kiállítás. Az irodalmi muzeo- lógia eszközeivel szemlélteti szocialista irodalmunk fejlődé­sét az ösztönös költői, írói megnyilvánulásoktól a tuda­tos társadalomformáló törek­vések kiteljesedéséig. A ki­állítás gerincét, a fejlődést híven tükröző 8 költemény felnagyított képe alkotja. A tablókhoz kapcsolódó para­vánokon 0 költemények tár­sadalmi-politikai hátterét je­lenítik meg, míg a vitrinek­ben Várnai SSseni, Csizmadia Sándor, Babits, Kosztolányi, Ady, Kassák, Juhász Gyula; Balázs Béla. Illés Béla, Rád- nóti Miklós, Darvas József, József Attila, és más írók, költők műveit, kéziratait, a Tanácsköztársaság irodalmi kiadványait, a háborúel­lenes és antifasiszta Irodalom kiemelkedő irodalmi alkotá­sait mutatják be. Plakátok, linóleummetszetek, festmé- nyék, szobrok egészítik ki a mintegy fél évszázad irodalmi terméséből válogatott anya­got Űj vonás: a kísérőmű­sorban elhangzik az idézett vers szövege, egy-egy mun­kásének. korabeli zenei alko. tás. Ez évben ünnepeljük a szo­cialista szakmunkásképzés ne­gyedszázados jubileumát. A Munkaügyi Minisztérium, a KISZ központi bizottsága és a SZOT rendezésében, a for­radalmi ifjúsági napok prog­ramjaként hirdette meg az Al­kotó ifjúság pályázatot a szak­munkástanulók számára, mél­tó ünnepléseként hazánk fel- szabadulása harmincadik év­fordulójának, s a szocialista szakmunkásképzés negyedszá­zados jubielumának. Széles körű mozgalom in­dult ebben az évben ipari szakmunkásképző intézeteink­ben is. Ennek része volt — egyében kívül — a szakmai tanulmányi versenyek sora a szakmunkástanulók körében. S kapcsolódik ehhez az Alkotó ifjúság pályázat is, amely Nógrád szakmunkástanuló in­tézeteinek tanulóifjúsága köré­ben szintén élénk érdeklődést váltott ki. Az Alkotó ifjúság pályázatra érkezett pályamun­kákból az intézeti kiállítások már lezajlottak, s figyelmet keltő eredménnyel zárultak. A balassagyarmati szakmun­kásképző intézetben 154 tanu­ló 102, Nagybátonyban 171 ta­nuló 141, a salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben mintegy száz tanuló, kilenc szakkör és több szakmacsonort, körülbelül nyolcvan pályaművel készült. Ezen alkotások, termékek stb. igen színvonalasak, a tanult szakmákat kellően reprezentá­Alkotó ló pályaművek voltak. Helyen­ként a művészi színvonalat el­érő gyártmányokkal, termé­kekkel adtak számot szak­munkástanulóink a megyében folyó szakképzés területeiről. A kiállításokon — többi kö­zött — a vasiparból, faipar­ból, textiliparból, építőiparból találkozhattunk kiállítási ter­mékekkel, tárgyakkal. E kiállítások anyagát me­gyei zsüribizottság vizsgálta és értékelte. Egyrészt azzal a céllal, hogy egyénenként is le­mérje a tanulók érdeklődési körét, a tanulók tehetségét gyakorlati szakterületeken, s az elméletben. Másrészt, s nem utolsósorban azért, hogy az Alkotó ifjúság pályázat me­gyei kiállítására az anyagot előkészítse. bemutatandó a szélesebb közönség számára is az ipari szakmunkásképzés színvonalát Nógrádban. A pályamunkákról, alkotá­sokról ezúttal még nem szó­lunk részletesebben, a megyei kiállítás alkalmával erre lesz módunk. Elöljáróban csupán néhány terméket, tárgyat em­lítünk. Az alkotások között például szereoelnek faipari szakköri termékek, bútormo- dellek palóc népi mo'ívumok- knl, intarzia tárgvak. Továb­bá kötő-, hukolóipari kon- íekeiós termékek ruhamodel­■ mm r w ifjúság lek, térítők, a szabás-varrás tecnológiai folyamatát bemu­tató tablók. Ezeken túl, kü­lönböző lakást díszítő tárgyak, művészi kivitelű gyertyatar­tók, falikaros lámpák. A fém­iparból — a salgótarjáni in­tézetből — különböző szerszá­mok, működő gépmakettek, például egy működő eszterga­pad; az elektronikus, műszer­ipari tanulók ötletes és bo­nyolult berendezései, például fényorgona. Igen szép és íz­léses képet nyújtanak majd az építőipari makettek. Szemet is gyönyörködtető látványt je­lenthetnek az üveipari termé­kek, amelyeket szakköri mun­kaként készítettek a tanulók a pályázatra. A megyei kiállítás április 8- án nyílik Salgótarjánban, a 211. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. A megyei kiállítást a Mü.M szervezésé­ben országos zsűri is értékeli, ahonnan a legkiemelkedőbb alkotások jutnak majd a szeo- temberben megnyíló országos kiállításra. A tanulók egyéni teljesítményeit az iskolákban értékelik és méltatják, az in­tézetek eredményeit a KISZ Nógrád megyei bizottsága és a megyei művelődésügyi osz­tály minősíti. A kiállítási tárgyak színvo­nala, szakmai, esztétikai meg. oldása rendkívül igényes, s ál­talánosan is jó képet nyújt a megyei szakoktatásról. A me­gye mintegy háromezer szak­munkástanulója közül jelen­leg mintegy 2400 az ipari szakmunkástanuló, akik 35— 40 szakmában tanulnak. A.-pá­lyázat elősegítette a tehetsé­gek további felkutatását, a ta­nulók nagy becsvággyal, am- bícióval készítették el pálya­műveiket, s eredményes mun. kát végeztek. E pályázatok, kiállítások, amelyeket nem ár­tana a jövőben legalább pár évenként meghirdetni, egyik útját jelentik a tehetségkuta­tásnak és gondozásnak is. A sikerhez megyénk üzemei, vállalatai nagy segítsége is je­lentősen hozzájárult. Az alko­tások nemcsak a manuális te. vékenységhez szükséges ügyes­séget reprezentálják, hanem a szakmák rejtelmeit, szépségét, s a fiatalok elméleti felké­szültségét is tükrözik. A me­gyei kiállítás pályaválasztó fi­ataloknak is részletes és hasz­nos tanácsokkal szolgálhat. Ezért megtekintését szívesen javasoljuk az általános iskolá­sok számára, s a szülők szá­mára is. T. E. NÖGRÁD - 1975. március 20., csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents