Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

. t.nyfirMfi IAI,1W i i,PUTT J'i' nT y tfrHiitiTM ■■ TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA — Magyarországon az állam és az egyház viszonya rendezett. Az egyházak hitelveik feladása nélkül megtalálják helyüket a szó- cialista társadalom viszonyai között. A hí­vő emberek megbecsült állampolgárokként vesznek részt a szocializmus építésében. — A nemzeti összefogás fontos eleme a hazánkban élő nemzetiségiek állampolgári egyenjogúsága. A hazánkban, élő nemzetisé­gek egyenrangú állampolgárként vesznek részt az egész népiét átfogó építőmunkátim. Az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használhatják anyanyelvűket, ápol­hatják nemzeti kultúrájukat, minden támo­gatást meg is kapnak hozzá. Pártunk azt vallja, hogy a lenini nemzetiségi politika ér­vényesítése nélkülözhetetlen feltétele a szó­II. Népgazdaságunk alapjai szilárdak, fejlődésünk töretlenül folytatódik Ä Központi Bizottság beszámolója ezután rátért a gazdasági építőmunka kérdéseire. Megállapította: népgazdaságunk a IV. ötéves terv első négy évében a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek meg­felelően fejlődött, erősödött a szocialista tervgazdálkodás, s minden feltétele megvan annak, hogy a X. kongresszus által jóváha­gyott gazdaságpolitikai célokat, a IV. ötéves terv előirányzatait elérjük. — Mindezzel közelebb jutottunk ahhoz a célunkhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Most az a teendőnk, hogy minden erőt mozgósítsunk az 1975. évi terv feladatai­nak elvégzésére, s az év végére érjük el a IV. ötéves népgazdasági tervben kitűzött cé­lokat. Ez az esztendő egyben átmenet a kö­vetkező ötéves tervidőszakra. A további gaz­dasági építőmunkára, az elért eredményekre alapozott világos terveink vannak. Kádár János ezután ismertette az V. öt­éves terv főbb irányszámait, az ipar fejlesz­tésének, az energiaszerkezet korszerűsítésé­nek főbb feladatait. — A népgazdaság tervszerű, arányos fej­lesztését szem előtt tartva, hazánk lehetősé­geivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva, az eddiginél is differen- riáiltabban fejlesztjük az ipar egyes ágazatait — mondotta — Figyelembe véve a hazai és a nemzetközi lehetőségeket, tovább kor­szerűsítjük az energiaszerkezetet. Végrehajt­juk a földgázprogramot, növeljük a szén felhasználását, különösen a villamos^ energia előállításában. Folytatjuk az atomerőmű-épí­tési programot. Még több gondot fordítunk a hazai természeti források, közöttük a legszá­mottevőbb ásványkincsünk, a bauxit kiter­melésének növelésére, a timföldgyártás ter­melékenységének fokozására. A feldolgozó iparban — a gép-, a könnyű- és az élelmiszer- iparban elsősorban rekonstrukciók útján bő­vítjük a termelést. — Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előre­haladást, • az általános szocialista fejlődést szolgálja. Folytatjuk agrárpolitikánkat, a mezőgazdaságban is tovább erősítjük a szo­cialista termelési viszonyokat. Az egész me- tógazdaságban tovább fejlesztjük, korszerű­sítjük az anyagi, műszaki alapokat Bővítjük a vegyi anyag-ellátást a hűtő- és tárolóteret Növelni kell a gabona- és az ipari növények hozamát, meg kell oldani a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelést és -ellátást. Cukortermelésünknek fedezni kell a hazai szükségleteket. Az állattenyésztésben fokozni kell a hústermelést. A jó tapasztalatokat hasznosítva tovább folytatjuk a korszerű, iparszerű termelési módszerek megalapozott kiterjesztését. A KB első titkára ezután gazdasági épí­tőmunkánk nemzetközi feltételeiről beszélt, utalva a tőkés világpiac számunkra kedve. zőtlen változásaira, hangsúlyozta: — Központi Bizottságunk a helyzetet meg­vizsgálva, alapos elemzés után arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a külső nehézsé­gek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét meg­közelítő ütemben fejlődjék és az életszínvo­nal is tovább emelkedjék. A megoldás egy­részt a jobb munka, hazai gazdasági erőink és lehetőségeink jobb kihasználása, más­részt a szocialista országok gazdasági együtt­működésében rejlő nagyszerű lehetőségek­nek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása. — Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még kö­vetkezetesebben valósítjuk meg gazdaságpoli­tikánkat1. Most sokkal élesebb megvilágí­tásba kerültek népgazdaságunk belső prob­lémái. Saját gazdasági munkánk fogyatékos­ságaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi gazdasági életet. Erőteljesebben vetődik fel a kérdés: vajon megfelelően hasznosítjuk-e népgazdaságunk belső lehetőségeit? Kellően számot vetünk-e fejlődésünk intenzív idő­szakának követelményeivel? Nem új felada­tok ezek, tartalékaink jobb hasznosítása, a hatékonyabb gazdasági munka már a X. kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott. Ér­tünk is el eredményeket, de a követelmé­nyek most áz eddigieknél sokkal parancso- lóbbak, — Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk ezért, hogy a szocialista társadalom elő­nyeivel párosulva, hazánkban is minél gyor­sabb ütemben bontakozzék ki a tudományos­ciallsta ország belső szilárdságának ugyan, tén működő minisztériumok és főhatóságok úgy, mint a szocialista országok összeforrott- éljenek jogaikkal, és hiánytalanul teljesítsék ságának, a népek barátságának. Arra tö- a központi irányításra háruló kötelességeiket, rekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlo- Ne habozzanak beavatkozni, ha kell, utasí- vák, délszláv, román és más nemzel iségek, tani ott és altkor, ahol és amikor arra van valamint a szomszédos országok magyar szükség; például a mostani helyzetben a nemzetiségű lakossága hidat alkossanak or- korlátozott mennyiségben beszerezhető fon- szágaink között. tos anyagok és termékek behozatalát és bel­— Társadalmi viszonyainkat, belpolitikai földi forgalmát illetően. Ha azt tapasztaljuk, helyzetünket áttekintve elmondhatjuk, hogy hogy egy korábban helyes és egy ideig jó az elmúlt több mint négy esztendő alatt erő- irányba ható gazdasági szabályozó, vagy ren- södött a magyar nép erkölcsi, politikai egy- delkezés a körülmények változása miatt már sége, a szocialista nemzeti összefogás. A fej- nem a népgazdasági érdekek érvényesítése lődés eredményeként eljutunk majd a tár- irányába ösztönöz, ne késlekedjünk kija- sadalmi haladásnál? arra a szintjére, ahol fo- vítani, amit kell. Az időről időre történő kozatosan létrejönnek az osztálykülönbségek korrekciók nem gyengítik, hanem erősítik teljes és végleges megszűnésének feltételei. gazdaságirányítási rendszerünket; éppen a rugalmas gazdaságpolitika igényli az ilyen irányítást. — A gazdasági építőmunkában segített az a korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kollektívákat közvetlenül anyagilag is érde­keltté tettük nyereségrészesedéssel és más formában a jobb munkában. Ez az eredmé­nyekben is tükröződik. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus sikeres építésében ta­lálkozik az országos érdek, az egyes dol­gozó kollektívák érdeke és minden állam­polgár személyes érdeke. Ennek megfele. lően, célszerűen szabályozva, a jövőben is biztosítani kell a csoport és az egyéni érde­technikal forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A gazda- _ ________________ sá gi szerkezet korszerűsítése, ami gazdaság- kéltségét a szocialista épités különböző te- politikánknak mindig kulcseleme volt, fejlő- rületein, ezzel új erőforrásokat nyer az or- désünk legnagyobb tartaléka és mindinkább szág a gazdasági feladatok megoldásához továbbfejlődésünk létfeltételévé válik. A Közismert, hogy visszásságok is előfordul- népgazdasági szempontból előnyös és sziiksé- nak, amikor csoportérdeket, vagy egyéni ér- ges termelést fejleszteni kell. a gazdaságta- deket akarnak érvényesíteni az országos ár­ián termelést vissza kell szorítani. dek rovására. Pártunk álláspontja e kérdés­— Gazdasági előrehaladásunk igen fontos.................... f eltétele, hogy javuljon a beruházási tevé­kenység hatékonysága. Azok a beruházások szolgáljanak példaképül, amelyek a közel­múltban a tervezett határidőre és költség­szinten megvalósultak, mint a leninvárosi olefinmű, a Testvériség gázvezeték első sza- 1prmelői árak szere­kasza, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntő ÍSSLÜÍ "LÜ2S2. műve, a Tiszamenti Vegyiművek kénsavgya­ben is világos: minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok, vagy személyek mesterkedé­seivel szemben. A beszámoló ezután kitért a ráfordítási arányokat kellően tükröző, a hatékonyabb ra, az Ajkai II. Timföldgyár, a szombathelyi Lakástextil Vállalat rekonstrukciója. A kom­munális beruházások közül példamutató munkát végeztek és végeznek a budapesti földalatti vasút építői. Kádár János elismeréssel szólt azokról a vállalatokról is, ahol a technológia fejleszté­sével, a munka jobb szervezésével, a mun­kaerő belső átcsoportosításával jó eredmé­nyeket értek el a termelékenység növelésé­ben, s ahol már biztató sikerei vannak az ésszerű takarékosságnak. — Gazdasági munkánk fejlesztésének fon­té« feltétele — folytatta —, hogy minden szinten tovább javítsuk a gazdaság irányí­pére, majd részletesen foglalkozott nemzet­közi gazdasági kaposolatainkkal. — A Magyar Népköztársaság nemcsak sa­játos gazdasági helyzete, viszonylagos nyers­anyag- és energiaszegénysége miatt, hanem elvi okokból is híve az országok nemzetközi gazdasági együttműködésének. Attól a szi­lárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövő­ben is tőle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttműködésének, a népek ba­rátságának előmozdításához, a békés kapcso­latok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kap­csolatait minden országgal, amely erre kész­séget mutat. Érthető, hogy gazdasági területen is min. denekelőtt a testvéri szocialista országokkal, tását. Több mint hét év tapasztalatai igazol- szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb ják, hogy a gazdaságirányítási rendszer to- kapcsolatot Kiemelkedő fontosságú partne- vábbfejlesztése helyes és szükséges volt rünk a gazdasági együttműködésben is a Teljesültek a megfogalmazott fő célok: to- Szovjetunió, amellyel egész külkereskedel- vább erősödött szocialista rendszerünk; meg- műnk egyharmadát bonyolítjuk le. Árucse- gyorsult hazánkban a szocialista társadalom reforgalmunk egyre bővül és az idén több építése, tovább fejlődtek a szocialista tulaj- mint 60 százalékkal lesz nagyobb, mint 1970­d on viszonyok és a termelőerők; növekedett szó cialista vállalataink önállósága; javult gaz­daságunkban a tervszerűség és tovább fej­lődtek a szocialista tervgazdálkodás korsze­rű módszerei. — Már a X. kongresszusom is elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a vállalatok önál lóságának növelése nem csökkentheti a köz ponti állami irányítás szereprét és felelőssé gét. A gazdálkodó egységek nagyobb önálló sága, a hatáskörök, a döntési jogkörök te kintélyes részének decentralizálása még fo kozottabbam igényli a! hatékony központi irányítást és ellenőrzést. ben volt. A világpiaci árak gyors emelkedé­se nyomán keletkezett nehézségeink leküz­désében, nyersanyag- és energia-ellátási, gond­jaink megoldásában is nagyon sokat jelen­tett számunkra ezúttal is a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. Ezért szeretnék itt is őszinte köszönetét mondani személy sze­rint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért, a segítőkészségért. Kádár János ezután méltatta a szocialista országoknak a proletár internacionalizmuson alapuló új típusú gazdasági kapcsolatait meg­valósító KGST szerepét. A KGST keretében megvalósuló együtt­működés nyújtotta és fogja nyújtani a jö­vőben is hazai építőmunkánk szilárd nem­zetközi támaszát. Minden erőnkkel azon le­szünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialista országok közös érdekeinek, nem­zeti érdekeinknek megfelelően részt kívá­nunk venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, további közös szervezetek, közös vállalatok létrehozásában. — A KGST munkájának kiemelkedő ese­ménye volt a beszámolási időszakban a szo­cialista integráció komplex programjának, elfogadása a KGST XXV, ülésszakán. Részt vettünk a szocialista integráció ezen új alap­vető okmányának kidolgozásában, és teljes erőnkkel részt veszünk a program megva­lósításában is. — A fejlődő országok népei, hogy bizto­sítsák országuk önállóságát és függetlensé­gét, önálló nemzetgazdaságuk1 kiépítésen és megerősítésén dolgoznak. Kötelességünk eb­ben a munkájukban segíteni őket, ugyanak­kor a mi országunk számára is előnyös gaz­dasági együttműködést alakíthatunk ki ve­lük. Ezért politikánknak megfelelően a gaz­dasági kapcsolatok további szélesítésére tö. rekszünk a fejlődő országokkal. A békés egymás mellett élés elvéből ki­indulva, a nemzetközi munkamegosztás le­hetőségeire építve, a világgazdaság részé­ként továbbra is gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn és építünk a fejlett tőkés or­szágokkal is. Mi hívei vagyunk a szocialista és kapitalista országok közötti, mégkülönböz tetésektől mentes, kölcsönösen előnyös ala­pokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasí­tunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év végén megszavazott kereskedelmi tör­vényt. vagy a Közös Piac néhány ismert lé­pését. — A IV. ötéves terv utolsó évében — mondotta ezután — a népgazdasági egyen- súly biztosítása végett az a legfontosabb fel­adatunk, hogy a terv sikeres befejezésen munkálkodjunk. Ez a feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti céljának meg­valósításához: a fejlett szocialista társodaloru felépítéséhez. Nagy erőfeszítéseket kelt tennünk, de népünk nyugodtan tekinthet elő­re, és barátainkat is biztosíthatjuk: a Ma­gyar Népköztársaság gazdasági alapjai szí. lárdak, s fejlődésünk e téren is töretlenül folytatódik. III. Következetesen megvalósul a párt életszínvonal-politikája — Ä Központi Bizottság jelenti, hogy a X. — Vezető állami szerveink és testületeink, kongresszusnak az életszínvonal emelésére az Országos Tervhivatal, a gazdaság terüle- vonatkozó határozatai megvalósultak. A IV. A KGST-orsmgokkal, elsősorban a Szovjetunióval fennálló együttműködésünk fontos része az egyesített villamosenergia.rendszerben való részvételünk, ami növeli a villamosenergia-ellátá. sunk biztonságát ötéves tervben a prárt életszínvonal-politiká­jának megfelelően, a nemzeti jövedelem bő­vülésével és a népgazdaság anyagi teherbi- ró képessége vei arányosan javultak népünk életkörülményei. — Az egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede lem 25 százalékkal emelkedik, a lakos -ag fogyasztása 28 százalékkal lesz több 1973- ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi években kiegyensúlyozott volt, szín­vonala emelkedett. A fogyasztói árak a lep utóbbi években külső és belső tényezők hu tására évente átlagosan 2—3 százalékkal emelkedtek, de az árszírt vonal-emelkedés egyik évben sem lépte túl az éves tervbe'1 meghatározott mértéket. Az egy lakosra julo pénzbeni társadalmi juttatások reálértéke 55 százalékkal növekedett. — Szociálpolitikánknak megfelelően a tár­sadalmi juttatások aránya a lakosság össze' jövedelmén belül növekszik; jelenleg mar minden 100 forint munkajövedelmet orsza gos átlagban 36—37 forint társadalmi jutta­tás egészít ki. — A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkideje csök­kent, s ezzel 1975. végére a bérből és fize­tésből élőknek 95 százaléka 44 órás, vagy rövidebb munkaidőben dolgozik. Folytatódott az egészségre ártalmas munkahelyek korsze­rűsítése, a nehéz fizikai munka gépesítése, a munkavédelem fejlesztése. Ezek nyomán ke­vesebb a munkaköri ártalomból eredő meg­betegedés, az üzemi baleset, kisebb a fizikai igénybevétel. — Jelentős eredményeket értünk el a la kásépítésben. A IV- ötéves tervben előirány­zott 400 ezer lakást ez év végéig mintegy 30 ezerrel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 1 > éves lakásépítési tervünknek is befejező ré­szé. Az ország nagy eredménye, hogy a ki­tűzött célt 1975. végére elérjük: a tervezett 1 millió lakás felépül, sőt néhány tízezerre) többet építünk. Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden harmadik csalad uj lakáshoz jutott. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents