Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

MML

TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA

Nógrád megyében öt év alatt mintegy 9700 lakás épül, és ezzel a megyében és országosan k túlteljesítjük a lakásépítési programot. Önmagunknak és gyermekeinknek építkezünk

— A lakáshelyzet javítását pártunk a továbbiakban is fontos társadalmi feladatnak tekinti. Ezért a terv előírja^ hogy az eddiginél több állami lakás épiiljön. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk rá, hogy az ipari központokban élő nagyüzemi munkások és a fiatalok lakáshelyzete tovább javuljon. Az állam a jövőben is segíti a lakásépítő szövetkezetek tevékenységét, támogatja a saját erőből történő lakásépítést Nagy vívmányunk, hogy a lakosság 09 százaléka társadalombiztosításban részesül. Az egészség- ügyi ellátást tovább fejlesztjük, az év közepétől minden magyar állampolgár jogosult lesz az ingyenes orvosi kezelésre.

A népesedési helyzettel foglalkozva a beszámoló megállapította: hazánkban most már — egy sor intézkedés eredményeként — a születési arányszám 17,8 ezrelék, ami európai viszonylatban magas átlag.

— A már megtett és a tervezett intézkedések egész sora könnyíti a családok helyzetét Az V. ötéves tervidőszakban néhány éven belül minden három- és többgyermekes családot önálló lakáshoz juttatunk. A mostani ötéves tervben az óvodai férőhelyek száma jelentősen, 60 ezerrel gyarapszik. A hetvenes évek második felében Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban megközelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Növeljük a családi pótlékot, a gyermek- gondozási segélyt. Ez hozzájárul a családi jövedelmek közötti különbségek mérsékléséhez. A következő 15—20 évben fokozatosan megteremtjük annak feltételeit, hogy minden család és minden családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson.

— Nagy vívmányunkat, nemzetközileg is elismert társadalombiztosítási rendszerünket egységesítjük, nyugdíjrendszerünket lehetőségeink szerint fejlesztjük. így 1975. július elsejével 1 millió 100 ezer személy nyugdíja, illetve nyugdíj jellegű ellátása fog emelkedni.

— Társadalompolitikai elveink szükségessé, gazdasági építőmunkánk eredményei lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok

A beszámoló következő része az ideológia, * tudomány, a közoktatás és a kultúra kérdéseivel foglalkozott.

A Központi Bizottság úigv ítéli meg, hogy a beszámolási időszakban társad almi viszonyaink fejlődésével, gazdasági építőm unkánk eredményeivel összhangban növekedett hazánkban a marxizmus—leninizmus befolyása, erősödött a társadalomban a szocialista köz- gondolkodás, szélesebb körben tudatosodtak a szocialista erkölcs és életmód normái, újabb •sikereket értünk el a szocialista kulturális forradalom eredményeinek gyarapításában,.

— A marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocialista világnézetnek újabb térhódítása örvendetes, nagy eredmény. , Ezt látva, sem feledkezhetünk meg azonban idleolögiai munkánk fogyatékosságairól, az e téren még előttünk álló nagy feladatokról, arról, hogy a társadalmi tudat szocialista átalakulása csak egy egész korszak alatt mehet végibe.

— Az utóbbi időiben kettős folyamat ment végibe. A fő irányzat az, hogy erősödött, széles körben teret hódított a szocialista köz- szelilem, amely nagyszerűen megnyllivónul a termelőmunka nagy sikereiben, a szocialista biiigádmozgalomban, a szocialista munkaiver- senyekbem, a kommunista szombatokban, a lakóhelyi önkéntes társadalmi munkában, az elemi csapások idéjén megmutatkozó tömeges, példás helytállásban. Egyidejűleg társadalmunkban jelen vannak, sőit időnként még meg is élénkülnek a szocialista elveinkkel; céljainkkal, erkölcsi értókrendünlkkeiL össze nem egyeztethető jelenségek is. Igien fontos, hogy énről beszéljünk, különösen a mostani helyzetben, amikor az anyagi jólét növekedésével a ^miiből éljünk” nagy társadalmi kérdése mellett mindinkább szerepet kap az is, „hogyan elljünk”.

— A tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek, az ideológia .és a propaganda területén dolgozók nagy és eredményes munkát végeztek, de még nagyobb feladatok várnak rájuk.

— A párt ideológiai munkaiját a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításainak terjesztése, alkotó alkalmazása, elméletünk gazdagítása jellemzi. A lsét kongresszus között, különösen a kongresszusra való felkészülés időszakában a párt számos' elvi je- lentosésgű kérdéssel foglalkozott

— A beszámoló időszakában tovább növekedett a pántpropagamda hatékonysága, szocialista szemléletformáló szerepe. A két kongresszus között évi átlagban több mint Icétmiilió ember vett részt szervezett politikai oktatásban. Tovább növekedett és javult a sajtó, a rádió és a televízió szerepe a közvélemény tájékoztatásában, a politikai nevelő munkában és a közművelődésben.

— A társadalom szocialista jellegének erősítése megköveteli az ideológiai területen dolgozó valamennyi párt-, társadalmi és állami szerv jól összehangolt munkáját. Különösen nagy szükség van a párttagság ideolónyugdíjkorhatára azonos legyen a munkásokéval és az alkalmazottakéval. Ennek megfelelően a férfiak nyugdíjjogosultságának határát náluk is 60 évben, a nőkét 55 évben állapítjuk meg. A korhatár egyszerre történő leszállítása azonban a termelőszövetkezeti gazdaságokban súlyos munkaerőhiányt okozna. Ezért helyeseljük azt a megoldást, hogy a korhatárt öt év alatt fokozatosan, 1976. január 1-től kezdődően évenként egy- egy évvel szállítják le.

— Továbbra is alapvető követelmény, hogy a fogyasztói árak az életszínvonal-politikai célokkal összhangban alakuljanak. A dolgozók életszínvonalát alapvetően érintő fogyasztói árszínvonalat a jövőben is központilag kell szabályozni és azokon csak központi elhatározás alapján lehet változtatni. Az ár-, bér-, jövedelem- és szociálpolitika együttesen szolgálja a dolgozók, a lakosság életkörülményeinek javulását.

— Hazánkban az eljövendő 15—20 évben az egy főre jutó nemzeti jövedelem a mostaninak két-, két és félszeresére, az ipari termelés volumene két és fél-, háromszorosára, a mezőgazdasági termelés másfél-kétszeresére, az építőipari termelés két és fél, háromszorosára emelkedhet. Az anyagi termelés bővülését teljes egészében a munka termelékenysége növelésével kell és lehet fedezni.

— Pártunk politikája fejeződik ki a fejlett szocializmus építése 15—20 évre szóló programnyilatkozatának az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó lelkesítő célkitűzésében is.

— Az egy főre jutó fogyasztás érje el a mai színvonal két-, két és félszeresét oly módon, hogy az iparcikkek aránya az össz- fogyasztásnak legalább egyharmada legyen. 1,5—2 millió lakást kell építeni, növelve a többszobás lakások részarányát, javítva a lakások minőségét és fejlesztve a lakáskultúrát. Át kell térni az ötnapos, 40 órás munkahétre.

— A fejlett szocialista társadalom építése során megteremtjük végső célunk, a kom- muiiizmus építésére való átmenet műszaki- gazdasági alapjait

gtiai képzet Őségének. a párt «ami egységének szüntelen erősítésére. Ideológiai kérdésekben is nélkülözhetetlen az igazunkba, i gazságunk meggyőző erejébe vetett rendíthetetlen bit, a forradalmi éberség, a nyílt kiállás nézetetek mellett, a vitatoészség csakúgy, mint az érvelés, a meggyőzés és bizalom az emberek iránt.

— A X. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően tervszerűbbé váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. Tudományos kutatásra és fejlesztésre jelenleg a nemzeti jövedelem 3 százalékát fordítjuk; ez a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó ütemben emelkedik.

— Eredményekről szólhatunk a táirsadia- lomftudományokbain — elsősorban a történettudomány és a közgazdaságtudomány területén — abban a tekintetben, hogy rmmlkáj-uknák jobban középpontjába kerültek fejlődésünk legfontosabb kérdései: a társadalmi fejlődés és a gazdasági építés, a tudományos és technikai forradalom hazai kibontakoztatásának lehetőségek a szocializmus távlati feladatai. Az igény az, hogy még tevékenyebben vegyenek részt a szocialista tudatformálásban.

— A párt szilárdan vallja a tudományos kutatás szabadságának elvét — szögezte le a beszámoló — és a jövőben is arra törekszik, hogy ezit a maga eszközeivel érvényesítse. A tudomány művelőitől viszont azt kívánja, hogy ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló erőiket és eszközöket, vegyék figyelembe a szocialista építés tényleges szükségleteit.

Kádár János ezután a közoktatás feladatai - ról beszélt, kiemelve az általános iskolai és a szakmunikásképaés fejlesztését. A szocialista társadalom növekvő igényeinek megfelelően 15—20 éven belül általánossá kell tenni a felnövekvő nemzedék középfokú iskolázottságát. Hangsúlyozta: a társadalom további felemelkedését szolgáló céljaink szükségessé teszik, hogy erőteljesen fejlesszük közművelődési rendszerünket.

— Művészeti életünket is eredményes alkotó munka jellemzi — folytatta. — A párt nagyra értékeli az irodalomban, a művészetekben elért eredményeket. Az írók, az alkotó művészek társadalmi felelősségüknek megfelelően hozzájárultak társadalmunk jó közérzetének kialakulásához, a szocialista nemzeti összefogás, egység kibontakozásához. Műveikkel segítették népünket kulturális színvonalának felemelésében.

— A párt a valóságból indul ki, amikor megállapítja, hogy politikai egyetértésünk az alkotókkal örvendetesen erősödik, de irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg, eszmeileg még nem egységes. Egyrészről e területen is növekszik a szocializmus eszméinek befolyása, másrészről a szocializmus hazai építésének új kérdései, a nemzetközi munkásmozgalom, a külpolitikai helyzet egyes problémái nyomán az irodalomban, a művészetekben, az alkotásokban nálunk is tükröződik egyes személyek, csoportok, rétegek

távttabvesatése. Ez megmutatkozik mind a témaválasztásban, mind a feldolgozás módjában.

— Ezetoen a területeken és ezekben, a kérdésekben, a tisztázódásnak elsősorban ideológiai vitákban kell történnie. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azok, akik az irodalom, a művészetek terén eszmei wtapart- nereénik. az esetek nagy többségében politikai szövetségesednlk. Ez a politikai szövetség nem zárja ki, sót igényli az ideológiai vitát. A vitákat olyan módszerekkel kell folytatnunk, hogy kéjben a politikai szövetség erősödjék. El kell érni. hogy szövetségeseink a marxizmus—(temnizirnus eszméi alapján az ideológia területen is közelebb (kerüljenek hozzánk.

— A párt továbbra is mindent megtesz szocialista hazánk irodalmi, művészeti életének fejlesztéséért. Kulturális, művészeti életünkben tovább keit erősíteni a politikai és az idleolögiai egység irányába ható tendenciákat Növelni keli a kommunista, szocialista közéleti sog erőit

— Továbbra is biB*osftöük az alkotói szabadságot. Ugyanakkor a pártnak; a munkás- áitamnaik jogában aH, hogy a művek között társadalmi és művészi értékük szerint válogasson. Az időik folyamán szükségszerűen változnak a kifejezési formák is, művészeteknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom elsősorban nem a művészi formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthetően és valóban a népről, a néphez szóljanak, a szocializmust építő magyar nép életót, munkáját, harcát fejezzék ki.

— Minden humanista értéknek továbbra is helyt adta, elutasítjuk mind a dogmatikus muvészetszemlélefet, mind a társadalmi kérdésektől elforduló, vagy a hibákat hamisan általánosító negatív álláspontokait. Azokat a műalkotásokat pártfogoljuk, amelyek a valóságot szocialista elkötelezet tségge L pártosan, magas művészi színvonalon, ábrázolják.

— A nemzetközi életben végbemenő változások, a békés egymás mellett élés politikájának és vele együtt az ideológiai harcnak az előtérbe kerülése is megkívánja a céltudatosabb, következetesebb ideológiai munkát.

— A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének viszonyai között ideológiai és kulturális téren is növeljük aktivitásunkat. Mindig szem előtt

A párt vezető szerepe teljes mértékben érvényesül társadalmunk életében. Pártunk, mint a munkásosztály politikai pártja, megtestesítette és érvényesítette a munkásosztály vezető szerepét, egyben kifejezte az egész nép érdekeit, amelyeknek szolgálatát a legfőbb kötelességének tartja. A párt eleget tudott tenni kötelezettségeinek, mert eszmei, politikai és szervezeti egysége mindvégig töretlen volt. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság és a párttagság, a párt és a munkásosztály, a nép egysége, összeáorrott- sága tovább szilárdult. Ez sikereink legfőbb forrása.

— A X. kongresszus óta eltelt négy esztendőben megfelelő módon folyt a pártépítő munka. A párt — létszámát és szociális ösz- szetételét tekintve — egészségesen fejlődött.

kell tartanunk, hogy az ideológiai harc frontján nincs békés egymás mellett élés; az állami kapcsol átokban partnerek lehetünk, a kapitalizmus és a szocializmus ideológiája azonban két egymással szembenálló, kibékíthetetlen ideológia. Az ideológiai nevelő munka különösen fontos feladata a szocialista haza- fiság és a proletár intemacixmalizn**, erősítése.

— A nemzetközi helyzet is szükségessé teszi, hogy fejlesszük együttműködésünket testvérpár tjainkikai ideológiai területen is. A testvénpártók ideológiai együttműködése a-z elmúlt években már 6zép eredményeket hozott, hozzájárult a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, a marxista—leninista ideológia befolyásának növekedéséhez a világ minden részében.

— Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxizmus—lemnizmus eszméit, a szocialista világnézet befolyását, a tömegek szocialista tudatát, a szocialista erkölcsöt.

— Mindenekelőtt azt a szemléletet kell erősíteni, hogy a társadalom létalapja a munka, a termelés. Eddig is azok voltak többségben és a jövőben, is azoknak a tábora növekszik, akik munkájukkal, személyes felelósségválilalásukkal, küzdeni tudásukkal, életmódjukkal azt bizonyítják, hogy az egész, nép és benne az egyén boldogulása is csak a szocializmus útján, munkával és a közösséggel együtt érhető el. Társadalmunkban ma már mdilfliiók gondolkodnak így. De ha mellettük csak ezrekre vagy néhány tízezerre tehető is azoknak a száma, akik a munka könnyebb végét fogják meg, akik a közösség rovására próbálnak élni, ebbe sem lehet belenyugodni, mert az ilyenek magatartása súlyos erkölcsi kárt okoz a társadalomnak.

— Pártunknak az az álláspontja, hogy az élet minden területén növelni keli a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tiszteletét. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társada- lomellenes magatartást, a fegyelmezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értébe szerint osszon erkölcsi és anyagi elismerést.

A pártnak a X. kongresszus idején 662 000 tagja volt, 1975. január 1-én a taglétszám 754 000 volt. Ez kifejezi pártunk élcsapat és tömegipárt jellegét, társadalmunk fejlettségét.

— Javult a tagfelvételi munka, növekedett a pártban a termelésiben közvetlenül részvevő, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Jó politikai munkával továbbra is el keli érnünk, hogy az új párttagok között a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók országosain többségben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alapján történik. Minden olyan dolgozót, érteömisógit, alkalmazottat is fel kell venni a pártba, aki megfelel a párttagság követelményeinek.

(Folytatás as 5. oldalon)

IV.

Növekedett

a marxizmus—leninizmus befolyása, fejlődött a szocialista kultúra

v.

Társadalmunk életében érvényesül a párt vezető szerepe

i