Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

Tovább folytatódott a szocialista társadalom építése, erősebb lett rendszerünk, hazánk Kádár János elvtárs előterjesztette a Központi Bizottság beszámolóját az MSZMP XI. kongresszusán Kádár János előterjeszti a Központi Bizottság be számolóját Kádár János elvtárs beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának beszámolóját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára ismertette, A beszámoló rámutat: — Pártunk a szervezett szabályzat előírá­sainak, a pártélet normáinak megfelelően készült fel a kongresszusra. A Központi Bi­zottság kidolgozta, vitára bocsátotta kong­resszusi irányelveit, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot; elkészítette, nyilvánosságra hozta a párt új programnyi­latkozatának tervezetét. — A Központi Bizottság jelentheti a XI. kongresszusnak, hogy a párt a beszámolási időszakban, a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán dolgozva egész tevékenységé, ben híven követte a kongresszuson kijelölt politikai irányvonalat. A legutóbbi négy év alatt végzett munka eredményeként orszá­gunkban lendületesen és magasabb szinten folytatódott a szocialista társadalom építése, erősebb lett rendszerünk, hazánk, a Magyar Népköztársaság. — Megállapíthatjuk, hogy pártunk XI. kongresszusa megfelelő politikai helyzetben kezdi meg és végzi munkáját. A Központi Bizottság abban a mély meggyőződésben, hogy a párttagság és a pártonkívüliek mil­lióinak óhajával összhangban teszi, minde­nekelőtt azt kéri a kongresszustól, hogy erő­sítse meg pártunknak a gyakorlatban bevált, eddig is követett fő irányvonalát mind a bel- és külpolitikában, mind a gazdasági és kulturális építőmunkában, mind az életszín­vonal-politikában. I. Erősödött társadalmunk szocialista jellege A társadalom alapkérdéseiről szólva a be­számoló aláhúzza: — A Magyar Népköztársaság társadalmá­nak szocialista jellege az utóbbi négy évben minden tekintetben tovább erősödött. Álla­munk, amely osztálytartalmát tekintve pro­letárdiktatúra, s amelynek legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, a be­számolási időszakban rendeltetésének megfe­lelően működött. A munkásosztály a hata­lom gyakorlásába bevonta a termelőszövet­kezeti parasztságnak, az értelmiségnek, a szocializmus építésén dolgozó legszélesebb tömegeknek a képviselőit. Hazánkban ezál­tal az egész dolgozó nép hatalma valósul meg. A X. kongresszus határozatai végrehaj­tásának eredményeként a beszámolási idő­szakban az államélet, az állami munka je­lentősen fejlődött. — Az országgyűlés, mint a népszuvereni­tás legfőbb szerve, széles körű törvényhozó munkát végzett A beszámolási időszakban megalkotott törvények közül kiemelkedik az, amely módosította Népköztársaságunk alkot­mányát, s népünk eddigi munkájának, har­cának eredményeként kimondhatta: a Ma­gyar Népköztársaság szocialista állam, a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. • — A szocialista demokrácia fejlesztésé­nek útján nagy lépésnek tekinthetjük, hogy az egységes államszerveizet részeként erősö­dött a tanácsok népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási jellege és funkciója. A tanácsok mindinkább területük felelős gazdát, és össztársadalmi feladataink meg­oldásában is hatékonyan vesznek részt. — Népköztársaságunk kormánya, amely központi szerepet tölt be az állami szervek irányításában, a X. kongresszust követően részletes munkaprogram alapján segítette a kongresszus határozatainak végrehajtását — Hazánkban népi államunkat, népünk szocialista vívmányait, minden állampolgá­runkat védelmező törvényes rend van, ér­vényesült és az utóbbi négy évben tovább szilárdult a szocialista törvényesség. Utalt a beszámoló a programnyilatkozat elvi állásfoglalására: a szocialista államra, annak erősítésére, munkájának tökéletesíté­sére mindaddig szükség van, amíg az impe­rialista hatalmak veszélyeztetik a békét, amíg a külső és belső reakciós erők zavart- keltő kísérletei akadályozhatják a szocializ­mus építését. Az ország belső viszonyai is mind­addig szükségessé teszik az állam létét, az állami élet fejlesztését, amíg a gazdasági és kulturális építés alapvető feladatai csak az állam irányító és szervező tevékenységével oldhatók meg. — Társadalmunk további fejlődése során, az osztályok közötti különbségek csökkené­sével, a fejlelt szocialista társadalom megte­remtésével a proletárdiktatúra állama fo­kozatosan átalakul az egész nép szocialista államává, amelynek vezető ereje továbbra is a munkásosztály marad. A fejlett szocialista társadalomban létrejönnek és fejlődnek a kommunista társadalmi önkormányzat ele­mei. — A szocialista demokrácia fejlesztésében, annak minden fő területén — az állami élet, a tanácsi, az üzemi és a szövetkezeti de­mokrácia fejlesztésében — egyaránt, érzé­kelhető mértékben előbbre jutottunk. Az ál­lampolgárok, a dolgozók mind nagyobb számban és mértékben szólhatnak bele köz­vetlenül is az országos politika, a lakóterü­let, illetve az üzem, a szövetkezet ügyeinek eldöntésébe. Szocialista törekvéseinknek, rendszerünk politikai alapjainak erősítése azt igényli, hogy a párt és minden szervezete a jövőben is nagy figyelmet fordítson a szo­cialista demokrácia további kibontakoztatásá­ra a társadalom életének minden területén. — A szocialista demokrácia erősítésén be­lül most előtérben álló feladat az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztése. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ha erősödik az üzemi demokrácia, ha a dolgozóknak na­gyobb a beleszólási lehetőségük a vállalati gazdálkodásba, a helyi és a közügyekbe, ez fokozza aktivitásukat, szélesíti látókörüket és növeli felelősségtudatukat. Az üzemi de­mokrácia alapintézményei és letéteményesei a gyárakban, a vállalatokban, az állami gaz­daságokban tevékenykedő párt-, szakszerve­zeti és KISZ-szervezetek, a termelési tanács­kozások és a dolgozók más fórumai. — Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a legközelebbi években elsősorban a már meglevő demokratikus fórumok még haté­konyabb munkájától, még jobb működésétől függ. Segíteni kell mindezeknek a fórumok­nak a további fejlődését. Először azzal, hogy növeljük a pártszervezetek jogkörét az üze­mi, a vállalati szintű feladatok összehango­lásában, a vállalatok éves és ötéves tervei­nek kialakításában és jóváhagyásában. Má­sodszor azzal, hogy általánossá tesszük a munkások, a fizikai dolgozók bevonását a vezetés fontos szerveinek, az igazgatói taná­csoknak és a vállalati felügyelő bizottságok­nak a munkájába. Harmadszor az üzemek állami vezetői, a gazdasági vezetés színvona­lának emelésével, a vállalatok belső szerveze­tének korszerűsítésével, a vállalat ügyeiről, problémáiról a dolgozóknak adott rendszeres és jó tájékoztatással segíthetik és segítsék a demokrácia tényleges érvényesülését. — Az állami élet, a tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek demokratikus intézményeinek továbbfejlesztésével, a szocialista demokrá­cia általános kibontakoztatásával közelebb jutunk annak a lenini követelménynek a megvalósulásához, hogy az állampolgárok többsége váljék a hatalom gyakorlásának és a közügyek intézésének részesévé. Ez a mun­káshatalom, a szocialista állam erősítésének és fejlesztésének elsőrendű követelménye, pártunk politikai programjának fontos része. A tulajdonviszonyok alakulásáról szólva a beszámoló kiemelte: — A Magyar Népköztársaságban a szo­cialista tulajdonnak, a szocialista termelési viszonyoknak ma uralkodó helyzetük van. Az állami és a szövetkezeti vállalatokban, üze­mekben, intézményekben dolgozik a fog­lalkoztatottaknak 95 százaléka, itt termelik meg a nemzeti jövedelemnek több mint 98 százalékát. Állami tulajdonban van a ter­melési eszközök döntő többsége, s ez a szo­cialista tervgazdálkodás legfontosabb alapja és biztosítéka. A szövetkezeti tulajdon fon­tos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari termelés és a szolgáltatás, a kereske­delem több ágazatában. — A Központi Bizottságnak az a vélemé­nye, hogy társadalmunk továbbfejlődése most már nem a tulajdonviszonyok gyökeres meg­változtatását, hanem mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon erősítését, továbbfej­lesztését igényli. Jobban kell hasznosítanunk azokat a nagy tartalékokat, amelyek az ural­kodóvá vált szocialista tulajdonban és terme­lési viszonyokban rejlenek. Az állami és szö­vetkezeti tulajdon fejlesztése egyaránt szol­gálja a munkásosztály és a termelőszövetke­zeti parasztság, végső fokon az egész nép érdekeit. — Amikor a tulajdonviszonyokról szólunk, pártunk azon elvi álláspontjából indulunk ki, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon egytípusú, szocialista tulajdon. Különbség van azonban közöttük a munka társadalma­sításának fokában, a vezetés, az irányítás és a jövedelemelosztás módjában; az állami tu­lajdon társadalmasításának foka magasabb. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellege az elmúlt négy évben to­vább erősödött. Az általuk használt földte­rületeknek ma már csaknem fele a szövet­kezetek tulajdona. Nagy sikere rendsze­rünknek, hogy a szövetkezeti tulajdon alap­ján termelőszövetkezeteinkben kifejlődött a modem, szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fel­zárkóztak az iparhoz, a népgazdaság más ágaihoz, s ezzel a magyar népgazdaság min­den területén a szocialista termelési viszo­nyok váltak uralkodóvá. — Az erősödő szövetkezeti tulajdon legyen még szilárdabb alap a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez, amelynek fő út­ja ma már: a hatékonyság, a hozamok növe­lése, a tartalékok feltárása és hasznosítása minden gazdaságban; a közepesen gazdál­kodó szövetkezetek felzárkóztatása a jól gaz­dálkodókhoz; a kedvezőtlen adottságú szö­vetkezetek termelési feltételeinek javítása: a korszerű gazdálkodást segítő legkülönfélébb együttműködési formák kialakítása és ki­használása. Kádár János a földtulajdon néhány elvi kérdéséről szólva kiemelte: a föld, a tulaj­donformától függetlenül, nemzeti kincs. En­nek megfelelően, eddigi politikánkat folytat­va, gondoskodni kell róla, hogy a föld hasz­nosítása az egész nép, a nemzet érdekeit szolgálja. — Ebből a célból először: az állami tulaj­donban levő földek eladását fokozatosan csökkenteni kell és néhány év múlva meg kell szüntetni. Másodszor: a mezőgazdasági szövetkezetek használatában levő földeket fokozatosan szövetkezeti tulajdonná kell változtatni. Harmadszor: a magánkézben le­vő földek adás-vételét állami ellenőrzés alá kell vonni. — Nem engedhető meg, hogy bárki is üzér- kedhessék a földdel, a nép vagyonával. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy bérlet formájában, kedvezményesen azok is házhely­hez, telekhez juthassanak, akik anyagi hely­zetük miatt nem vásárolhattak és a jövőben sem lenne módjuk rá. — A jövőben is fennmarad elsősorban a lakosságot kiszolgáló kisiparosok, kiskeres­kedők magántulajdona. Ez főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapul­hat. — Államunk törvényeivel is elismeri és vé­di a munkával szerzett személyi tulajdont. A személyi tulajdon gyarapodása szocialista építőmunkánk eredménye. A párt politikájá­nak alapvető célja a lakosság anyagi és kul­turális szükségleteinek mind jobb kielégíté­se, s ez együtt jár a személyi tulajdonban levő javak körének a bővülésével. — A párt szocialista rendszerünk sarkala­tos elvének tekinti, hogy a személyi tulaj­don a társadalom számára hasznos munkából származzék és jogos igényt elégítsen ki. En­nek érdekében olyan szabályozást tart kívá­natosnak, hogy a személyi tulajdon gyara­podásának mértéke az egyének és a családok szükségleteinek kielégítése legyen, azt szol­gálja, és ne sértse a közérdeket, a szocialis­ta elveket. A beszámoló elemezte az osztályviszonyok alakulását: — Szocialista építésünk vezető ereje, a munkásosztály, a beszámolási időszakban is tovább fejlődött. Társadalmunknak szám­belileg is legnagyobb osztálya: az aktív ke­resők 58 százaléka munkás. A munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyel­me, szemlélete meghatározó módon hatott a dolgozók minden csoportjának, rétegének a felfogására. — A Központi Bizottság a beszámolási idő­szakban folyamatosan foglalkozott a mun­kásosztállyal kapcsolatos kérdésekkel. Intéz­kedéseket hozott a munkásosztály élenjáró szerepének megszilárdítására, megkülönbözte­tett módon foglalkozott a derékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szocia­lista építés elengedhetetlen követelménye, az egész dolgozó nép érdeke, hogy a munkás- osztály vezető szerepe az elmúlt idők ered­ményeire alapozva a társadalmi élet min­den területén tovább erősödjék, politikai sú­lya, szerepe tovább növekedjék. Fontos az is, hogy a párt-, a társadalmi, az állami szer­vek vezető tisztségeiben és testületéiben to­vábbra is kellő arányban legyenek ott a ter­melésben élenjáró, a társadalmi tevékeny­ségben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dolgozók. — Parasztságunk, amely a szövetkezeti mozgalom útján jutott el a szocializmushoz, társadalmunk aktív építője. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődését meggyorsí­tották az ország általános társadalmi, gaz­dasági, kulturális előrehaladásában, valamint a szövetkezetek tevékenységében és fejleszté­sében elért eredmények. — A munkásosztály és a parasztság együtt vetette meg a szocialista ipar és mezőgazda­ság alapjait, együtt védte meg a népi hatal. mat és együtt halad a jövőbe vezető úton. A szocialista építés során kivívott nagy, kö­zös győzelmek szilárddá kovácsolták és to­vább erősítették a munkás-paraszt szövet­séget. Pártunk nagy fontosságot tulajdonít e szövetség fejlesztésének munkásosztályunk, parasztságunk, egész népünk nemzetünk ja­vára. Az értelmiség növekvő szerepéről szólt ez­után a referátum. Joggal mondhatjuk, hogy szocialista társadalmunk értelmiségének dön­tő többsége munkájával és közéleti tevé­kenységével a népet, a szocializmus építését szolgálja. — A szellemi munkaerőt, a magas fokú szaktudást és felkészültséget a szocialista haladás, a nemzet felemelkedése érdekében minden területen hozzáértően és szervezet­tebben kell gyümölcsöztetni. Az a célunk, hogy tovább erősödjék értelmiségünk szo­cialista elkötelezettsége, közéleli érdeklődé­se és aktivitása — hangsúlyozta Kádár Já­nos. A nők társadalmi helyzetéről szólva ki­emelte: tovább kell javítani egyenlő társa­dalmi esélyeik gazdasági, kulturális, szociá- lis és tudati feltételeit. A fiatalok problémái­val összefüggésben arra hívta fel a figyel­met, hogy helyzetük javítása érdekében to­vábbi központi intézkedésekre, és a helyi lehetőségek, erőforrások jobb felhasználásá­ra van szükség. — A szocializmus híveinek köre nálunk messze túlterjed a párt keretein — folytatta Kádár János. A szocialista építés kiteljese­désével szélesedett, szocialista tartalommal telítődött a magyar nép minden haladó és alkotó, erejét, párttagot és pártonkívülit, ateistát és hívőt, minden nemzedéket tömö­rítő társadalmi összefogás a közös célokért. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents