Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
TANÁCSKOZIK A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET A. salgótarjáni gonenházbon at ekő lakóit 1973. 9an költöztek, összesen 264 modern lakást adtak át fFolytatás a 3. oldalról) rye, a pénzügyi és számviteli főiskola. Salgótarjániban. épül a sportcsarnok, a szakmunkásképző intézet és a filmszínház. Egészségügyi intézményeink mintegy 120 kórházi ágy- gyal és 170 férőhelyes csecsemőotthonnal gyarapodtak, új SZTK-rendelőintézet épül Salgótarjánban. A fejlődés annak ellenére számottevő, hogy a munka korántsem volt zavartalan, a kulturális és egészségügyi beruházások egy része nem készül el határidőre. A tanácsi intézmények eredményesebb működését, fenntartását, kiegyensúlyozottabb gazdálkodását évente 700—800 millió forint biztosította. A rendelkezésre álló összeg észszerű felhasználása az intézmények eredményes működése mellett, a településeken élő lakosság igényeinek gyorsabb, kulturáltabb és egyenletesebb kielégítését ás lehetővé tette. Ezért a következő években a kialakult arányoknak megfelelően halad a települós- és a városfejlesztési munka. A lalcásépítés és n gyermekintézmények fejlesztése változatlanul a kiemelt tennivalók között szerepel. A komplex területfejlesztési tervek kialakítása és következetes végrehajtása, jó eszköznek ígérkezik a települések között ma még meglevő feszültségek folyamatos felszámolásához. A gazdasági hatékonyság r A X. kongresszus határozatainak megvalósítása során a gazdaság minden területén fokozott gondot fordították a hatékonyság javítására. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása, az adottságoknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakítása azt eredményezte, hogy az ipari és mezőgazdasági egységek többségénél a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a nyereség, és csökkent a dotáció. A hatékonyabb munka, a központi támogatás mind jobban megteremti a gazdaságosabb termelés feltételeit, elsősorban a mezőgazdaságban. Javult a beruházási tevékenység, tervszerűbbé váltak az előkészítő munkálatok. Az ipari, a mezőgazdasági beruházásoknál kisebb a befejezetlen állomány. A lakóházak építésének egy részénél is csökkent az átfutási idő. Javult a minőség, tervszerűbbé vált a költséggazdálkodás. A beszámoló utalt arra, hogy az Ipari üzemekben fokozódott a belső tartalékok feltárása, tervszerűbbé vált a munkaerő-gazdálkodás, a termelés növekedését nagyrészt a termelékenység javításával érték el. _ Biztató eredmények mutatkoznak az üzem- és munkaszervezésben, valamint a munkaidőalap kihasználásában is. A gazdasági egységek a korábbinál nagyobb gondot fordítanak a munkafolyamatok és a szállítás gépesítésére, a termelöberendezések jobb kihasználására, a tervszerűbb, vállalati készletgazdálkodásra. Fejlődött a vállalati és szövetkezeti vezetés, az ellenőrző tevékenység, javult a fegyelem, A vezetők többsége gyorsabban és eredményesebben is reagált a változásokra, tudatosabban vizsgálja a gazdasági döntések politikai hatását. A Központi Bizottság 1974 december 5-i határozata jelzi azokat a belső tartalékokat, amelyek megyénkre is jellemzőek. Az elért eredmények ellenére nálunk sincs kellő előrehaladás a gazdasági hatékonyság következetesebb kibontakoztatásában, a takarékosabb gazdálkodásban, a beruházási tevékenységben, az üzem- és munkaszervezésben, valamint a vezetés színvonalában. A beruházási tevékenység hatékonysága még mindig nem kielégítő. Néhány fontos területen nincs döntő változás: a munkálatok előkészítésében, a beruházás átfutási idején ben, a költségek csökkentéséberj, a koordinációban. Az üzem- és munkaszervezés eddigi eredményei is csak kezdetiek. Különösen a korszerű munkaszervezéssel maradtak el vállalataink. A belső tartalékok feltárása és hasznosítása még nem elég tervszerű és céltudatos. A vállalatok egy részénél sok a munkából kiesett idő. Elmaradt a normák rendszeres felülvizsgálata, nem követi a műszaki, technológiai változásokat. Nagyobbak a lehetőségeink az anyaggal, energiával és az idővel való ésszerűbb gazdálkodásban is. Ez még nem kap megfelelő szerepet a műszaki fejlesztés, a termelés, az üzem- és munka- szervezés során. A korszerű vezetés, az irányítás továbbfejlődését gátolja, hogy a vezetők egy részének szakmai képzettsége hiányos, tervszerűt- lenül végzi munkáját. Különösen nagy a középszintű vezetők elmaradása. A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, a jól bevált irányítási, gazdálkodási módszerek hasznosítása nem tart lépést a lehetőségekkel. A belső tartalékok feltárása, az ésszerű takarékosság sem vált még a vezetői munka szerves részévé. A szocialista munkaverseny A szocialista munkaverseny új vonásokkal gazdagodott, és ezt tovább erősítette az egyre jobban kibontakozó kongresszusi és fel- szabadulási verseny. A szocialista brigádmozgalom politikai szerepe, tudatformáló hatása egyre erőteljesebb. Az iparban 2290 szocialista brigád tevékenykedik 26 720 taggal. Szélesedik a mozgalom a mezőgazdaságban is, ahol 227 brigád munkálkodik a versenycélok teljesítésén. A szocialista brigádmozgalom a termelésben meghatározó erő, a brigádok kimagasló eredményeket értek el gazdasági vállalásaik teljesítésével. Tevékenységükkel elősegítették az újítási, a minőségi — a „Dolgozz Hibátlanul” — mozgalmak fellendítését. A versenymozgalom szervezésében, irányításában a pártszervezetek és a gazdaságvezetés mellett jelentős szerepet vállaltak a szakszervezet, a KISZ, a Hazafias Népfront szervezetei is. A versenymozgalom erőteljesebb kibontakozásét gátolja, hogy a vállalások zöme mennyiségi feladatok teljesítését szorgalmazza. A belső tartalékok feltárása, a minőségi követelmények fokozása nem vált eléggé a mozgalom szemes részévé. Az életszínvonal és a szociálpolitika A X. kongresszus határozatainak végrehajtásával a gazdaságban elén eredmények alapján megyénkben is megvalósulnak a párt életszínvonal-politikai célkitűzései. A jövedelmek alakulása Az elmúlt négy évben meggyorsulta munkásosztály élet- és munkakörülményeinek javulása. A munkás jövedelmek a központi bér- intézkedések hatására gyorsan emelkedtek és az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 2700 forintot A bérek alsó határa gyorsabban emelkedett. A vállalati bérezésben mind jobban elismerik, megbecsülik a munkateljesítményt A termel oszövetkezetekbem a garantált munkadíjazás bevezetése nagymértékben fokozta a jövedelem biztonságát. Az eredményesebb szövetkezeti gazdálkodás és az állaim támogatás még a kedvezőtlen adottságú üzemekben is megteremtette a jövedelemnövelés lehetőségét. A közösből származó, egy dolgozó tagra jutó havi részesedés megközelíti a 2000 forintot. Meggyorsult a dolgozók jövedelmének emelkedése az egyéb gazdasági ágazatokban is. A központ! intézkedések hatására a megyében élő 42 ezer nyugdíjas körülményei is kedvezőbben alakultak. Az élet- és munkakörülmények A korszerű, új üzemcsarnokok és szociális létesítmények megépítésével tovább javultak a munkakörülmények. A kedvezőbb munka- feltételek és' a munkavédelmi intézkedések hatására csökkent a balesetek száma. Az iparban és az építőiparban, a kereskedelemben és a különböző intézményeknél szélesebb körben került bevezetésre a 44 órás munkahét. A megnövekedett szabad idő több lehetőséget nyújt a pihenésre, a tanulásra és a művelődésre. /A 15 éves lakásépítési terv megvalósításának eredménye, hogy a megyében minden harmadik család új lakásba költözött, s jelenleg 100 lakásra 106 család jut. Javult alakások felszereltsége, korszerűbb az energiaellátás. Tovább csökkent az elavult, a korszerűtlen lakások száma. A környezetvédelem jelentőségét mind jobban felismerve folytatódik a városok rekonstrukciója, megkezdődött a víz, a levegő szennyezését gátló berendezések kiépítése. A központi és helyi intézkedések tovább javították a gyermekes családok életkörülményeit. A szociálpolitikai intézkedések eredményeként a családi pótlék rendezése több mint 26 ezer gyermeket, a gyermekgondozási segély emelése pedig 3800 családot érintett a megyében. A gyermekintézmények fejlesztésével egyre több gyermek óvodai, bölcsődei elhelyezése válik lehetővé, és az iskolásgyermekek mintegy egynegyede tanul napközi otthonokban. Kedvezőbbek az egészségügyi, a szociális, a járóbeteg-ellátás, valamint az üzem-egészségügyi szolgálat feltételei. Fejlődött a gyógyszertári hálózat, a közegészségügyi ellátás, bővültek a szociális otthonok — állapította meg többek között a megyei pártértekezlet beszámolója. A továbbiakban arról szólt, hogy a jövedelmek kedvezőbb alakulása, az életszínvonal emelkedése azt eredményezte, hogy a lakosság minden rétegénél gyarapodott a személyi tulajdon. A családok 10 százaléka gépkocsival, 70 százaléka hűtőgéppel, 71 százaléka televízióval rendelkezik. Az OTP-betétállomány meghaladja az 1,2 milliárd forintot. A beszámolóban megállapítást nyert az is, hogy a javuló jövedelemviszonyok, élet- és munkakörülmények ellenére sem volt egyenletes az életszínvonal alakulása. Ugyanis egyes ágazatok, üzemek és telephelyek között indokolatlan béraránytalanságok alakultak ki, és különösen, a mezőgazdasági jövedelmek között nagy a különbség. De jelentős eltérés mutatkozik a régi és az új nyugdíjasok jövedelmének alakulásában is. Nem egyenletes a munkakörülmények javítása sem, és városainkban még mindig gondot okoz a lakáshiány, s a gyermekintézmények fejlődése nem tart lépést az egyre növekvő igényekkel. Ezért a gazdasági gyarapodással összefüggésben továbbra is az élet- és a munkakörülmények javítására szükséges törekedni. Az üzemek egy részében szorgalmazni kell a munkateljesítményekhez jobban kapcsolódó bérezési rendszerek kialakítását. A párt életszínvonal-politikai célkitűzéseinek megvalósítása során továbbra is megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani a munkások élet- és munkakörülményeinek javítására, valamint a sokgyermekes családok helyzetének könnyítésére. Szólt az előterjesztés arról is, hogy fokozatosan csökken a megyében élő cigány- lakosság szociális elmaradása Közülük egyre többen vállalnak munkát, biztosítanak családjuk számára rendszeres jövedelmet^ és közülük sokan költöznek új lakásba. Ennek ellenére egy részüknél még mindig jelentős a szociális, az életmódbeli és a kulturális elmaradás. Nem elég tervszerű és nem elég hatékony a társadalmi összefogás, amely az elmaradás gyorsabb ütemű csökkenését segítené elő. HÍ. Ideológiai és kulturális életünk Ä megyében fejlődött az ideológiai és kulturális tevékenység, fokozódott a kezdeményezőkészség. Mindez eredményesen segítette politikai és gazdasági céljaink megvalósítását, erősítette a marxizmus—leninizmus befolyását, az életmód szocialista vonásait. Elsősorban a párton belül élénkült meg az ideológiai munka, s hatékonyan segítette a kommunisták eszmei, politikai tisztánlátását, aktivitását. Ez kedvezően hatott az egész lakosság tudati fejlődésére is. A szocialista közgondolkodás fejlődése Társadalmi-gazdasági fejlődésünk számottevően gazdagította a megye lakosságának politikai tapasztalataik erősítette a szocializmus, a párt politikája iránti bizalmat, fokozta a jártasságát a közéletben, a gazdaságban, a kultúra különböző területein. A szocializmus nemzetközi sikerei, építőmunkánk országos és megyei eredményei kedvező alapot teremtettek ideológiai tevékenységünkhöz, amely aktívan, kezdeményezően segítette elő a közgondolkodás szocialista vonásainak erősödését. Az ideológiai munka minden területen közelebb került a szocialista építés konkrét feladataihoz. Válaszolt a párttagok és a lakosság körében felmerült kérdésekre. A nemzetközi és a hazai fejlődés, a megye sajátos problémái Mámw áj k k elésre igényeltek megalapozott, reális vá >/-t. A változó körülmények szükségessé tették, hogy rendszeresen magyarázzuk a marxizmus—leninizmus alapvető elveinek érvényesülését a mai gyakorlatban. Az eszmei, politikai tisztánlátás igénye n kommunisták és a munkások körében nyilvánult meg legerőteljesebben. Ezért mindenekelőtt a párton belül igyekeztünk javitt ni az ideológiai munkát A megyei pártbizottság két évvel ezelőtt átfogóan elemezte a párttagság eszmei, politikai helyzetét és meghatározta nevelő munkánk feladatait A párt- alapszervezeteikben a határozat nyomán, javult az ideológiai munka, a pártélet fórumain többet foglalkoztak a tartalmi, politikai kérdésekkel, erősödött a párttagság eszmei, politikai, cselekvési egysége. A megye egész lakosságába»» mÉneBnkább tudatosulnak azok a változások, amelyek a felszabadulás utáni társadalmi átalakulás, a szocialista építőmunka hatására következtek be. Pártunk következetes, kiegyensúlyozott politikája, a mindennapi tapasztalatok igazolták a szocializmus erejét, erősítették a párt, a szocializmus iránti bizalmat és elkötelezettséget. A lakosság egyre szélesebb rétegei tudatosan és aktívan támogatják a párt politikáját, szocialista céljainkat, s társadalom érdekeit. Az. elkötelezettség szocialista rendszerünk és pártunk politikája mellett a munkások körében a legerősebb. Mind többen értik és tudatosan vállalják ä munkás- osztály történelmi céljait. Politikai állásfoglalásuk, szemléletük kedvezően befolyásolja a lakosság más rétegeinek gondolkodását is. A munkásosztály vezető szerepét egyre szélesebb rétiegek értelmeink a marxizmus—leninizmus elvei szerint — és a történelmi tapasztalatok alapján. —, társadalmunk szocialista fejlődésének legfőbb biztosítékát látják benne. Erősödött az a szemlélet, amely a munkásosztály vezető szerepének érvényest- lését a párt politikájának megvalósítása, a marxista—leninista ideológia társadalmi hatása alapján értékeli. Mélyült és erősödött lakosságunkban a szocialista hazafiság. A megváltozott társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokban, a vánostó:, a falvak új arculatában, a megíjuló és fiatal üzemeinkben, az iskolázottabb fiattal nemzedékben a dolgozó emberek tízezeréi látják harcuk értelmét, munkájuk gyümölcsét. A munkásosztály hatalmához, a történelmi eredményekhez nemzedékek kötődnek. A ma munkaképes lakosság legnagyobb élménye az ország felszabadulása és a szocializmus győzelme hazánkban. Az emberek tudatában a hazafiság és a szocializmus egyre inkább ösz- szetartozó fogalmak, és a mindennapi tettekben, a tömeges helytállásban, a cselekvő, alkotó hazafíságban öltenek testet A megye munkásmozgalmi múltjának egyre sokoldalúbb feltárása, a m\mkáséletmód és a népi hagyományok ápolása eredményesein segíti a szocialista hazafiság fejlődését Lakosságunkban mélyen él a szocialista hazafiságtól elválaszthatatlan internacionalizmus. A Szovjetunió felszabadító szerepe, népünknek nyújtott segítsége, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcának jelentősége egyre mélyebben, gazdagabb tartalommal tudatosul. Pártunk internacionalista politikája nagy tömegekben teszi világossá helyünket, szerepünket, felelősségünket a szocializmus hazai és nemzetközi fejlődéséért vívott harcban. A megye lakossága a vietnami műszakok, a chilei és más szolidaritási, akciók idején megmutatta, hogy a nemzeti és az internacionalista célok összeegyeztethetők. Eredményesen ápoltuk a Szovjetunió kemerovói és Csehszlovákia közép-szlovákiai területével kialakult testvéri kapcsolatokat. Több politikai és kulturális akciót, találkozót szerveztünk, amelyek erősítették lakosságunkban a barátság, az internacionalizmus érzését. Megyénk 24 községében a szlovák és német anyanyelvű lakosság egyetértésben és barátságban él és dolgozik együtt a magyar lakossággal. Megkülönböztetés nélkül, teljesen egyenjogúan vesznek részt a közéletben, ápolják anyanyelvi kultúrájukat, őrzik népi hagyományaikat. Helyzetünket, fejlődésünket, a szocialista építést reálisabban, sokoldalúbban ítéli meg közvéleményünk. Értékeli eredményeinket, nehézségeinkről szólva egyre többen ismerik fel fejlődésünk sokoldalú összefüggéseit. A történelmi eredetű, valamint a társadalmunk (Folytatás az 5. oldalon) A kisterenyei gimnáziumban az idegen nyelvek tanulását korszerű nyelvi laboratórium segíti
