Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
TANÁCSKOZIK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás a 4. oldalról) álmeneti jellegéből következő objektív ellentmondásokat nem azonosítják a tévedések, hibák következményeivel. A lakosság mind szélesebb rétegeiben — különösen a nagyüzemi munkások, a szocialista brigádok, a törzs- gárdatagok között — tudatosult, hogy a csoport- és egyéni érdekek elismerése mellett is a társadalmi érdekek az elsődlegesek. Az egyéni és csoportérdekek eltúlzását, az önzést, a spekulációt, a közösséget károsító ha* szonszerzést, a munkásközvélemény élesen elítélte. Az érdekviszonyok és a párt érdekegyeztető szerepének értelmezésében reálisabb szemlélet van kialakulóban. Az életmód szocialista vonásai, a közösségi szemlélet és magatartás? erősödtek. A kommunisták, az öntudatos dolgozók egyre szélesebb rétegei társadalmi, politikai elkötelezettségüket, a közösségért végzett önzetlen munkájukat, életmódjukat állítják szembe a kispolgáriság közösségellenes megnyilvánulásaival. Nőtt az öntudatos, munkások rangja, a jól végzett munka becsülete. A szocialista brigádokban és más közösségekben is erősödött a kollektív szellem, a közösségért érzett felelősség. Nagyobb figyelmet kapott a család szocialista vonásainak fejlesztése. Ideológiai munkánk során figyelembe vettük azokat a nézeteket is, amelyek gátolják * fejlődést, és törekedtünk azok leküzdésére, r helyes szemlélet kialakítására. Nem szűntek még meg a helyzetünket, fejlődésünket, megtett -álunkat tévesen megítélő nézetek. Ezek esetenként indokolatlan türelmetlenségben, eredményeink lebecsülésében jelentkeznek. Él és hat olyan szemlélet is, amely a szocializmust ellentmondás nélküli társadalomnak, fejlődését gondoktól mentesnek véli. A jelentkező ellentmondások egyeseket bizonytalanná tesznek, vagy téves következtetések levonására késztetnek. Többen vannak olyanok, akik a valódi érdekviszonyokat nehezen ismerik fel; előfordul, hogy az egyéni, vagy a csoportérdekeket a társadalmi érdekek rovására szeretnék érvényesíteni. Egyesek tudatában a hazafiság nem kapcsolódik még elég erősen a szocialista építőmunkához, a mindennapi tettekhez. Viszonylag szűk körben, de hat nemzeti értékeink és sajátosságaink túlértékelése, s olykor a békés egymás mellett élés lényegének, a tőkésországok, helyzetének téves értelmezése is tapasztalható. A kispolgári szemlélet és magatartás továbbra is hatással van a lakosság egyes csoportjaira. A párfokfatás, az agitációs munka és a sajtó r A párt-törnegprropaganda eredményesen szolgálta az alapszehvezeti munka fejlődését, • kommunisták politikai felkészítését. Hatékonysága érdekében a munka minőségét, a feltételeket javítottuk. Tervszerűbb, szélesebb körű a párttagok, a tisztségviselők, a közéletben aktívan részt vevő párton kívüli vezetők, a szocialista brigádvezetők és a törzsgárdához tartozó munkások politikai képzése. Azokra a kérdésekre fordítottunk nagyobb figyelmet, amelyek az osztályharc mai összefüggéseinek megértését, a párt politikájának megvalósítását segítették és erősítették a pártoktatás hallgatóinak szocialista meggyőződését. A pártszervek és -szervezetek Irányító munkájában erősödött a tudatosság, csökkent a reszortszemlélet. A jelentősebb megyei határozatok helyet kaptak az oktatás tematikáiban. Megkezdődött a pártoktatás eszméi, politikai hatásának vizsgálata. A tapasztalatokat felhasználjuk a döntésekben, a politikai munka egész rendszerében. Folytattuk a propagandisták elméleti, politikai, módszertani képzését A káderképzés tartalmában, színvonalában, és szervezeti rendszerében egyaránt fejlődött. Tervszerűbbé vált a képzés irányítása, jobban alkalmazkodik a megye politikai szükségleteihez. A tervszerű, színvonalas oktatónevelő munka kedvező hatása a pártszervezetek eredményesebb munkájában mérhető. Foglalkozott az előterjesztés az esti egyetemi oktatással is, amely a marxizmus—leni- nizmus elméleti tételeit mind jobban összekapcsolja a pártdokumentumok tanulmányozásával, a társadalmi gyakorlattal. Az oktatási igazgatóság egységes káderképző intézménnyé szerveződött az elmúlt években és az új székház átadásával tovább javultak az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételei. Az agitációs munka tartalmasabbá vált, eszközeiben, formáiban fejlődött. Hatását döntő módon és kedvezően befolyásolta, hogy a pártszervezetekben élénkült a politikai, ideológiai tevékenység, javult a párttagság eszmei-politikai felkészültsége, fejlődött vitakészsége, Elősegítette a nemzetközi életben végbemenő folyamatok helyes értelmezését, meggyőzően mutatta be a Szovjetunió szerepét, a szocialista országokkal való együttműködésünk és a KGST jelentőségét fejlődésünkben. Eredményesen mozgósított az időszerű gazdasági feladatok megoldására. Foglalkoztunk a művelődés, az életmód, a szocialista ember nevelésének kérdéseivel is. A párton belül és a lakosság körében javult a helyi tájékoztatás. A testületi üléseken. taggyűléseken, pártnapokon, a szocialista demokrácia más fórumain tervszerűen és rendszeresen részt vettek, felszólaltak a párt-, az állami, a társadalmi szervek képviselői. Az információs munka tovább tökéletesedett, figyelme a lényeges fórumokra és a fontosabb kérdésekre Irányúit. A testületi üléseken gyakrabban vizsgálták a párttagság és a lakosság hangulatát, irányították a tömegpolitikai munkák Javult a tömegszervezetek tömegpolitikai tevékenysége is. A magyar-—szovjet barátság ápolása — azMSZBT- tagcsoportok tevékeny segítségével — szervesen beépül tömegpolitikai munkánkba. Tudatosabban, hatásosabban szolgálták politikai céljainkat az üzemek, a szövetkezetek termelési tanácskozásai, az országgyűlési képviselők beszámolói, a falugyűlések és a szolidaritási akciók. A megyei sajtó eredményesen segítette a párt politikájának megvalósítását. A megjelenő lapok, folyóiratok száma tizenegyre emelkedett. A megyei pártbizottság politikai folyóirata — a Nógrádi Szemle — tartalmában közelebb került a páríélethez, jól segíti az alapszervezetek, az aktivisták munkáját. Megyei napilapunk, a NÓGRÁD tevékenysége élénkült, gazdagodott. Elősegítette a párt politikájának megismerését, a politizáló- és cselekvőkészség erősödését, az egészséges közhangulat kialakítását. A korábbinál többet foglalkozott a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének legfontosabb kérdéseivel. Tevékenységében központi helyet kapott a munkások helyzetének politikai, társadalmi és gazdasági szerepének bemutatása. Olvasótábora is szélesedett, tízezerrel növelte előfizetőinek számát. A további feladatokról szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy az agitáció még sokoldalúbban, még meggyőzőbben mutatta be a munka, a dolgozó ember szerepét, a munka szerinti elosztás elvének gyakorlati érvényesülését, a termelés és az életszínvonal ösz- szefüggéseit, a munka- és üzemszervezés helyi feladatait. A híÖGRÁD pedig a pártélet és az ideológiai munka hatékonyabb segítésével még aktívabban járuljon hozzá a politikai közvélemény alakításához, formálásához. Meggyőzőbben mutassa be eredményeinket és bátrabban lépjen fel a szocialista fejlődést gátló jelenségek ellen. A kulturális élet Az elmúlt években a kulturális élet társadalmi, politikai céljainkkal összhangban fejlődött. Tovább gyarapodott a megye lakosságának műveltsége. Szélesebb körben érvényesül a művelődés hatása, erősödött a műveltség szocialista tartalma, javultak feltételei. A kulturális fejlődés eredményeként tovább csökkent a megye történelmi eredetű hátránya. Mind többen ismerik fel, hogy a művelődésnek mai viszonyaink között egyre nagyobb szerepe van szocialista célkitűzéseink megvalósításában, a társadalom átalakításában, az életmód változásában, és tudatosan vállalják a fejlett szocialista társadalomért folyó harcnak ezt a formáját is. A kőzoktotés helyiét« A közoktatásban eredményesen valósulnak meg a párt célkitűzései. Egyre szélesebb körben vált ismertté és elfogadottá a közoktatás társadalompolitikai jelentősége. A párt- és tö- megszervezetek; termelőegységek figyelme fokozottabban irányul az oktatás, nevelés kérdéseire. Lakosságunkban erősödött a felelősségérzet a felnövekvő nemzedék neveléséért. Tudatosult, hogy a szocialista építőmunka jövőbeni feladatainak megvalósításában és a szocialista személyiség kialakításában az oktató-nevelő munkának alapvető szerepe van. Az iskolák zártsága csökkent, társadalmi kapcsolataik bővültek. A közoktatás-politikai határozat Jelentősen segítette a pedagógiai nézetek tisztázását, a szemlélet korszerűsödését és a módszertani kultúra fejlődését. Erősödött az iskolai élet demokratizmusa. Javult az iskolák szemléltető- és taneszköz-ellátottsága. Hatékonyabbá vált az oktatómunka. Fontos állami intézkedésekre került sor a képzés minden szintjén, ezek végrehajtása eredményesen halad a megye iskoláiban. Az általános iskolai oktató-nevelő munka # figyelem középpontjába került: tovább folytattuk a tervszerű körzetesítést, növekedett a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók és a szaktanár által tartott tanítási órák aránya; csökkent az osztályozatlan és a tanévismétlő tanulók száma. Tovább mérséklődött az általános iskolák közötti színvonalkülönbség. Mindez előnyösen éreztette a hatását abban, hogy a továbbtanulók száma emelkedett, s megalapozottabbak lettek a pályaválasztási törekvések. A középfokú oktatás is terveinknek megfelelően fejlődött. A gimnáziumi hálózat koncentrálása megkezdődött. Eredményesen készítik fel a fiatalokat a továbbtanulásra és jobban Segítik a munkába állást is. Kialakult a szakközépiskolai hálózat fejlesztési koncepciója, megkezdődött ennek megvalósítása is, fokozatosan egységessé válik a szakmunkásképzés; a szakképzés szerkezete jobban alkalmazkodik a megye gazdasági szükségleteihez. Az üzemek is egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a szakmunkásképzés feltételeinek javítására. Megvalósult a középfokú oktatás egységes tanácsi irányítása. Fokozatosan emelkedett a felsőoktatási intézményekben továbbtanuló fiatalok száma és aránya. Megkezdte működését a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozata. Megyénk első felsőoktatási intézménye eredményesen oldja meg képzési feladatait, gazdagítja Salgótarján szellemi életét, bővíti a továbbtanulási lehetőségeket Egyre kulturáltabb körülmények körött tölthetik estéiket a falusi fiatalok. A jól felszerelt «uhai könyvtárban gimnazista lányok folyóiratokat olvasnak A megyei pártbizottság rendszeresen figyelemmel kísérte, politikai, pedagógiai és szociális eszközökkel segítette a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. A megye középiskoláiban tanulók 62,9 százaléka, az egyetemre, főiskolára felvételt nyertek 52 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A tantestületekben felismerték e munka társadalmi jelentőségét, és a pedagógusok sokoldalú segítséget nyújtottak a tanulóknak. Átmeneti visszaesés után jelentősen emelkedett a tanuló felnőttek száma is. Az írásos előterjesztés elismeréssel szólt a megyében dolgozó pedagógusok munkájáról. Megállapította, hogy nagy részük eredményes munkát végzett a közoktatás-politikai célkitűzések megvalósításáért. Többségük rendszeresen képezi magát és a korszerű oktatási, nevelési módszerek alkalmazására törekszik. Ugyanakkor az oktató-nevelő munkában elért eddigi eredmények lehetővé teszik a még meglevő kedvezőtlen jelenségek gyorsabb felszámolását. Mindenekelőtt o világnézeti, a testi és a munkára nevelésben van erre szükség. Az iskolahálózat korszerűsítése néhány intézmény zsúfoltságának megszüntetése, az oktató-nevelő munka feltételeinek folyamatos javítása, a képesítés nélküli pedagógusok számának csökkentése és a pedagógusok túlterhelésének enyhítése ugyancsak a következő időszak feladatai közé tartozik. A kedvezőtlen szociális körülmények között élő tanulók helyzetének javításáról, a tervezett oktatási beruházások folyamatos megvalósításáról ugyancsak szó esett Erősödött a műveltség szocialista tartalma A közművelődés a két pártértekezlet között folyamatosan fejlődött. Jobban igazodik a társadalmi szükségletekhez, javult politikai tartalma. Erősödött tudatformáló szerepe, közösséget alakító hatása. A rendszeresen művelődök tábora — főként az olvasás és a tömegkommunikációs eszközök terjedésével — tovább növekedett. Az otthoni művelődés növekvő vonzerejét az is jelzi, hogy a családok 70—80 százaléka televízióval, illetve rádióval rendelkezik. A lakosság körében differenciáltan nő az érdeklődés a hagyományos művelődési formák iránt. Emelkedett a rendszeresen olvasók aránya, a felnőtt lakosság több mint 25 százaléka könyvtári tag. Évről évre nő az újságot előfizetők száma, a könyvesboltok forgalma. Szélesedett a mozinézők, a kiállítást látogatók, a TIT-előadá- sokat hallgatók köre. A kulturális Igények fejlődését kedvezően befolyásolja, hogy a megyében több országos jelentőségű kulturális eseményre került sor. Amellett, hogy Salgótarján mindinkább betölti kulturális centrum szerepét, meggyorsul Balassagyarmat és a nagyközségek kulturális fejlődése is. Az elmúlt években megélénkült a népi kultúrát, a népművészetet és a nemzetiségi kultúrát őrző feltárótevékenység is. Az 1970-es pártértekezlet határozatának megfelelően megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a munkásművelődés fejlesztésére, az ifjúság kulturális igényeinek formálására. Szervezettebb a szakmai képzés és továbbképzés, ismét számottevően emelkedik a felnőttoktatásban részt vevő munkások száma. Főként a szocialista brigádok kulturális-nevelő tevékenységében mutatkoznak kedvező változások. A közelmúltban meggyorsult az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása a köz- művelődésben is. Főként a tanulóifjúság művelődési, szórakozási feltételei javultak. A művelődés és a műveltség magatartást formáló, életmódot alakító hatásának szélesebb körű érvényesülését gátolja, hogy még viszonylag magas a kultúra iránt kevésbé érdeklődő emberek száma. A kulturális „fehér foltok” felszámolásáért végzett munkánknak csak a kézdeténél tartunk. A szocialista művelődés tudatformáló szerepét, az e területen végzett munka jelentőségét csak fokozatosan ismerik fel a művelődésben érdekelt szeivek. Emiatt a közművelődés ideológiai, politikai jellege, az emberek meggyőződését alakító hatása a szükségesnél lassabban fejlődik. A tömegszervezetek és -mozgalmak kulturális nevelő, szervező tevékenysége elmarad a társadalmi szükségletektőL Az előterjesztés többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy további erőfeszítések szükségesek a művelődés mozgalmi jellegének erősítéséért, a közművelődés feltételeinek javításáért, valamint a kulturális beruházások folyamatos megvalósításáért. A sportolás lehetőségei javultak, megyénk új létesítményekkel gazdagodott, mégis e téren jelentős elmaradásunk van. A minőségi sporton belül az olimpiai sportágak gazdasági bázisa nem egyértelműen rendezett, elsősorban Salgótarjánban. A tömegsport és az iskolai sport nem fejlődött az életmód és az ifjúság testi nevelésének szükségleteivel összhangban. A tudományos, alkotó és adaptáló munkát a megyei pártbizottság figyelemmel kísérte és több alkalommal értékelte. A tudománypolitikai irányelvekben megfogalmazott célkitűzés Böknek megfelelően, főként a műszaki és ter‘ mészettudományok alkalmazása javult. Megélénkült a kutatómunka az orvostudományban is. A társadalomtudományi tevékenységben következetesebben érvényesült a szocialista tudatformálás igénye, bővült a rendszeres tudományos munkát végzők köre is. Annak ellenére, hogy a megyében önálló tudományos intézmény nem működik, több országos visszhangot kiváltó munka jelent meg az elmúlt négy évben. A művészeti élet is tovább fejlődött a megyében. A legélénkebb a képzőművészeti alkotó- és kiállítótevékenység. Az alkotómunka feltételei javultak, bővültek a művészek társadalmi kapcsolatai. A megújuló Palócföld — irodalmi és művészeti szerepe mellett — tudatosabban és aktívabban segíti a közművelődés és a szocialista közgondolkodás fejlődését. Meggyorsult a zenei élet fejlődése is. A kulturális élet irányítása tervszerűbbé, folyamatosabbá vált A pártszervek és -szervezetek kulturális irányító munkájának fejlődését jelzi a közművelődés-politikai határozat végrehajtásának szervezésében mutatkozó felelősség, akitivitás. A megyei és a helyi feladatok kidolgozása során erősödött az a szemlélet, amely a közművelődést ideológiai, politikai tevékenységnek tekinti, nőtt a társadalmi felelősség. A pártszervek kezde- ményezőek a közművelődés-politikai határozat végrehajtásában, a helyi feladatok kialakításában. Hatékonyabbá vált a közművelődés pártirányítása, csökkent a munka reszortjellege. Erősödik a felismerés: a szocialista ember formálása a társadalom fejlődésének elengedhetetlen követelménye, és mind nagyobb tömegek igénye is. Bevált, s egyre általánosabb gyakorlat, hogy fontosabb művelődéspolitikai határozatok alkalmával a döntést hozó szervek, testületek igénylik a kommunisták véleményét. A döntést követően pedig egyre nagyobb gondot fordítanak a határozatok egységes értelmezésére, (Folytatás a 6. oldalon)
