Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

Erősíteni . nian 7. áímüvelődé#t Szécsényi tervek együttműködve kívánjuk a Hosszú évekig az egyik leg mostohább körülmények között dolgozó művelődési központ a szécsényi volt. Az épület régi, korlátozott lehe­tőséget biztosít még ma is az egyes rendezvénvfaiták lebonyolítására, A nagyköz­ség politikai, állami, gazda­sági és társadalmi szervei­nek összefogásával azonban nagyot léptek előre az utób­bi hónapokban. Jelentős mér­tékben javult a művelődési központ tárgyi, felszereltségi ellátottsága. — Audio-vízuális eszköze­ink például egyáltalán nem voltak —r mondta öze László igazgató. — Ma már van automata diavetítőnk, film­felvevőnk, fényképezőgé­pünk, nem is egy, epidiasz­kópunk — és még sorolhat­nám tovább. Rendelkezünk olyan eszközállománnyal, amely korszerű pvunkakörül* mén.yeket és -lehetőséget teremt a Szakkörök és tan­folyamok. a kiscsoportos fog­lalkozások számára. — Milyen nehézségiekkel kellett ,még szembenézni az elmúlt időszakban? — Több éves problémánk voit a személyi ellátottság hiányossága. Február 1-től azonban már két közművelő­dési előadóval dolgozunk. Most kezdjük csak látni iga­zán, hogy mit jelent az, ha több ember foglalkozik a tar­talmi munkával. Mindenkép­pen színvonalemelkedést vá­runk. Szakköreinknek. kiscso­portjainknak sokáig nem tud­tunk állandó termet biztosí­tani. Ügy segítettünk ezen, hogy a csoportokat kivittük az intézmény falvain kívül­re. A vegyes kórus például az ÁFÉSZ kultúrtermében pró­üzeme, vállalata között. —ok— Mai tévéajánlatunk 91.M: Százszorszép. Államunk -nemzetiségi poli­tikájának egyik fő törekvése: lehetőséget teremteni a ha­zánkban élő nemzetiségek szá­mára hagyományaik, nyeli vük, kultúrájuk ápolására, fejlesztésére. F, helyes nem­zetiségi politika eredménye­képpen látunk két nyelvű fel­iratokat a több nemzetiségű falvak középületein, hallunk idegen szót & iskoláiban. „Hol vagytok ti régi játszótársak (Mondja is r> apjuk: dero­gál ezeknek a szegény rokon. Pedig nem is igazi urak. csak rázzák a rongyot, mint­ha urak volnának. — Az anyjuk megvédi Magdát: az, a fontos, hogy ő már megcsi­nálta a szeretjét. ..Bár a többinek is így sikerülne, há­lát adnék a Jóistennek...! Bá­nom is én a mászékat. nem kapaszkodók én. Csak a lá­nyomat doldognak lássam”.) Estére megjött Rezső bácsi. Rögtön azzal kezdte, hogy most már biztosan nem tart sokáig a háború. Hitler most egyezkedett Churchillel: vagy jön ő is harcolni az orosz el­len, vagy be lesz vetve Ang­liára is a fagyasztóbomba. Legkésőbb karácsonyra meg­kötik az egyességet és Olasz­ország felől jönnek be az an­golok. Vagy az amerikaiak, egyre megy. . Menekülni is arrafelé volna a legjobb, csak az a bajj nem lehet a front miatt. Da. maid kiitakarodnak az. oroszok, mi­helyt elindul a nagy angoi— amerikai támadás. — Addig meg kibírjuk: Ha fát vágnak a hátunkon, ak­kor is. Két német tiszt beszélget tett a teherautó farában, azokkal jött a Korona-szál­lóig. És bizalmasan beszélget­tek, mert nem néztek ki be­lőle, hogy valamicskét ő is ért németül. Két csillagja volt Rezső bátyjának. Csak kaucsuk. de mindent tudott a harci hely­bál, a rajzszakkör a gimnázi­umban, a hímzőszakkör a Rákóczi iskolában működik. Ily mólon tudtuk növelni az igényekhez alkalmazkodva, szakköreink számát, erősödött a közoktatás, és közművelő­dés kapcsolata. — Milyenek a színházi előadások, előadóestek kö­rülményei ? % — Először inkább a közön­ségről szólnék. A komoly­zenei, Irodalmi, művészi ren­dezvények iránti érdeklődés megnövekedett, s alkalman­ként mintegy száz állandó nézőre számíthatunk, akik igénylik e műsorokat, akiket nem kell különösebben szer­veznünk. Közöttük jó néhány a munkás. Egyik fontos fel­adatnak. tartjuk, hogy ezt a t ö rzis.gá r du k öy ö n £.é get meg­tartsuk. Ennek érdekében — s ez közvetett módon válasz is a kérdésre — kultúrál f körülményeket kívánunk biztosítani a rendezvényeken. Mindig giondot okozott a nagyterem fűtése. Most a széosényfel falui termelőszö­vetkezettől sikerült vásárol­nunk egy modem ólai kazánt, amely biztosítani fogja a kellő hőmérsékletet. — „Buszos" színházi kez­deményezésekről is hallot­tunk? — Igen. Az elmúlt évben kezdeményeztük a rímóci és az erdrefalvi gyerekek és fi­atalok színházi busszal való behozatalát. Ez valóban szín­házi busz volt, mert a jár­mű a nálunk rendszeresen játszó Déryné Színház tulaj­dona volt. Jelenleg olyan nagy az érdeklődés — egyre több környékbeli község gye­rekei és felnőtt lakói érdek­lődnek —, hogy úi formá­ban, a Volán Vállalattal De nemcsak politikai ön­tudatuk, nyelvük ápolására van lehetőségük. Szoros kap­csolatban a szomszédos ro­kon népekkel lehetőségük van kulturális értékeik megőrzé­sére, állandó cseréjére, szün­telen felfrissítésére. Anya­nyelvűk, irodalmuk mellett népi hagyományaikat, visele­tűket. szokásaikat, zenéjüket, táncukat is megőrzik. A televízió Százszorszép című összeállításában a má­zéiról. Minden irányból tá­madnak az oroszok, hogyan akarják a várost bekeríteni. És mit tervez a német ve­zérkar, hogyan fogja felmor­zsolni a támadást. Olyan magabiztosan beszélt, akár egy tábornok. Talán .nem is jó az, ha ennyiine előre tudnak mindent a katonák. Mert Ka a kau­csuk csillagosok így tudják — mindenki tudhatja. S ak-. kor már nem iß érdekes a háború, a hadvezéreik nem támadhatnak akkor váratla­nul, ha a katonák mindent %lőre tudnak. ő már attól tartott: ha a hadiheiyzet ennyire jól ala­kul, nem lesz menekülés Né­metországba. — Akkor menjek, vagy ma­radjak ? — Persze, hogy mész. Itt is megtörténhet, hogy a né­metek becsalják őket a vá­rosba. A főeirőket beengedik, és akkor lecsapnak. Nagy égzengés lesz itt, persze, hogy lesz. Biztos, ami biztos. Az a lényeg, minél távolabb a fronttól. Egyelőre az a legfontosabb. Különben Rezső bácsi nem bánta, lxa ő is menekül Mag­szinhazi buszokat indítani. — Az idei munkatervben még milyen fontosabb fel­adatok megoldása szerepel? — A műn kásmű vei ődéít tovább kívánjuk erősíteni. A felnőttoktatást az ELZETT-en kívül az Ipoly Bútorgyárban és az ÉPSZÖV-ben is szeret­nénk megszervezni, és a cse­kély számú ki- és a nagyobb számú bejáró dolgozóknak, a kisebb üzemek munkásai­nak üt az intézményben. Mű­sorfüzettel. kiadványokkal konkrét segítséget kívánunk adni a szocialista brigádok­nak kulturális vállalásaik telje f éséhez. Az ELZETT- tel közösen célunk az ifjú­munkás p'ncekH'b kialakítá­sa, aatán a fiatal házasok klubjának ‘ megszírvezise, gyermekmegőrzéssel. Mindez az állam' gazdaság volt iro­daépületében lenne, amely­nek tulajdonjogát kell elő­ször rendeznünk. Szakköre­ink — említettem — jó mű­ködési feltételekkel rendel­keznek. Szervezeti erősítésü­ket, tartalmi munkájuk- és babó nevelő tevékenységük fejlesztését tartjuk most el­sőrendűnek. Erősödjék a kö­zős-ég* szellem. Ahhoz, hogy terveinket megvalósíthas­suk a ’73-ban iól működő, de tavaly csak elméletben funkcionáló társadalmi veze­tőséget kell új iászerveznünk. Valamennyi üzemet szeret­nénk bevonni ebbe, mert aki kint van az üzemben, az nagyon sokat tud segíteni. Igényeket közvetít, visszajelez, mozgósít a rendezvényekre, egyszóval közvetlen, élő kap- | csolatot teremt köztünk és gyarországi nemzetiségek ze­néjének, dallamvilágának táncainak bemutatására kerül sor a kis, helyi együtteseket összefogó Nemzetiségek Köz­ponti Együttesének előadásá­ban. Szerepelnek a műsorban a délszláv, német, román és szlovák népek dalai, zenéi, táncai. A műsor koreográfusa Kicsi’ kovics András, szerkesztője Lengyelfi Miklós, rendezője: Balázs András, dával együtt. Még örült is. — Bajod az lesz vele, azt nem vitatom. De legalább az idegenek közt nem leszel annyira egyedül. Meglásd, még hasznát is veszed. Még­is más az, egy nő, gyerekkel, mint magára hagyatva az idegenek közt. Háború van. Eddig is amiatt aggódott leginkább, hogyan engedje el Magdát egyedül a nagy útra. Szerette Magdát Rezső bácsi, az biztos. És ha valaki sze­reti a feleségét, hát félti is, persze. A sofőr valami kiszolgált vasgyári portás, amolyan félnyilas, és a nyilasokban nemigen bízott Rezső bácsi. Állítólag tud valamit németül — viszi az asszonyt is — kü­lönben sem fiatal már. És persze, most esküszik rá, hogy gondja lez Magdiára, és minden tekintetben vállalja érte a felelősségét. — Minden tekintetben — mondta Rezső bácsi még egyszer különös hangsúllyal. Csakhogy az más kérdés, hogyan viselkedik majd oda­kint. Majd akkor válik el, kicsoda-micsoda, és az ígérete mennyit ér, amikor messzi idegenben már nem kell tar­tania az Ltthtíniaktól — há­ború van. Hangverseny Salgótarjánban A Pénzügyi és Számviteli Főiskola ideiglenes salgótar­jáni épületében február 15-en hangversenyt rendeznek az Országos Filharmónia szerve­zésében. A hangverseny sze­replői Kocsis Albert hegedű­művész. Szabó Csilla zongo­raművésznő és Lehoczkv Éva énekes. A műsorban Corelli-. Beethoven-, , Schubert-, Brahms-. Liszt-.' Bartók- és Kodály-műveket hallgathat meg a közönség. A hangver­seny műsorvezetője Fasang Árpád zeneszerző. Vass Lajos az ifjúsági klubban A nagybálonyi 209. számú Zsinkó Vilmos Iipari Szak­munkásképző Intézet klubjá­nak és az intézet énekkarának meghívására Vass Lajos kar­nagy, a Vasas Művészegyüttes művészeti vezetője megláto­gatta az intézetet. Vass Lajos, a klub zenetörténeti előadás­sorozata keretében előadást tartott a magyar népzene ki­alakulásáról és fejlődéséről, a népdalkutaLási-ól. Az előadást lemezhallgatás és az éftekkar közreműködése színesítette. Az est befejezéseként a kórus adott műsort, és levetítették a tanulók életéről és a nyári he­vesi táborozásról — melyet Vass Lajos is meglátogatott — készült filmet. Az ismert kar­nagy áprilisban kamarakóru- sával újra Nagybátonyba láto­gat, fellépnek a klubban és Negirád megye nevezetességei­vel ismerkednek mos. Vass Lajos megmutatja az intézet tanulóinak ajándékát Előre kell gondolkodni, ké­szen mindén teshetőségre. Nem az az okos, aki utólag okos. Rezső bácsi tehát beszerve­zett valami lábadozó német óramesitert, akinek betegsza- badságos papírjai vannak, és -amúgy is haza készült. Némi természetbeni ellenébein szí­vesen vállalkozott ró, hogy a hosszadalmas és bizonytalan vonatkozás helyett a vasgyá­ri kiürítő teherautón utazzék. Ez a sebesült őrmester a lehető legjobb kísérő lesz, mert előfordulhat, hogy a né­metek akadékoskodnak az úton. Akármi előadhatja ma­gát odakint is — mégsem a sofőr bizonytalan nyelvtudá­sára lesznek bízva. Egy sebesült német front­harcosnak. aki ráadásul al­tiszt, őrmester, mindenütt te­kintélye vari Németországban. Magyarországon meg különö­sen. — Persze, nem a partizánok előtt — tette hozzá. A partizánoktól tartott leg­inkább Rezső bácsi. Jobban, mint az oroszoktól. Mert az oroszok a front túloldalán vannak, a partizánok meg ideát. És ott tartunk, hogy még a városban, a város kel­lős közepén sem érezheti ma­gát tőlük biztonságban az ember. — Annyi a kommunista a Vasgyárban is, mint a nyű — mondta. — A melós, az mind az oroszt várja, az mind úr akar lenni. Nem tudom, hogy képzelik ezek ki dolgozna akkor, ha minden melósból úr lenne... De hát az még odébb van. Abba még beleszól Hitler... Vagy még inkább Churchill. A ma esti adással a végé­hez ér Pásztor Ferenc szer­kesztő-riporter, a Televízió ak­tuális rovatának főmunkatár­sa dokumemtumfilm-sorozata. amelynek mottójaként a cím­ben említett Petőfi-idézetet kölcsönözte. Logikusan, hiszen a hét ön­álló részből álló filmben azo­kat a hajdani társait szólaltat­ta meg, akikkel együtt jártak az elemi iskola első osztályá- oa. az acélgyári úti iskolába. Hellyel-közzel jól kirajzolód­tak előttünk a régi játszótár­sak portréi: a lakatosoké, az üzemvezetőé, a pilótáé, a gyár igazgatóé; valamennyiöké, akik — miként a szerkesztő- riporter is — Salgótarjánból vágtak neki életük útjának. Vallomások hangzottak - el a munkáról, az élet szeretettről és az innen elszármazottan is szeretett, szinte naponként megújuló városról, Salgótar­jánról. Legféltettebb kincsü­ket: belső énjüket tárták elénk a szereplők, s az esetek túlnyomó többségében jól per­gő kérdezz-felelek játék során kibontakozik életük a gyer­mekkortól napjainkig. Két különösen is érdekes foglalkozású ember kezdte és zárja a sorozatot: jól sikerült az első, Jekkel Rudolf pilótát bemutató adás, s hasonló vá­rakozással tekin tünk a ma es­ti elé is. amelyben Vongrik Gyula, a TIT főtitkára vall éle tátjáról. — Igen, mindent „bevallók” — mondja a TIT főtitkára. Azt is, hogy szeretném befe­jezni gyermekkori álmomat: a szerszámgépek kicsinyített másának elkészítését. Valami-, tor el is kezdtem, de, hogy 1949-ben elkerültem az acél­gyárból, ott maradtak a pará­nyi alkatrészek a szerszám os Sok érdekes politikai műsor szerepel a következő hetei? rádiós terveiben. A falurádió február 17-e és 22-e között tatabányai bányá­szokkal látogat el eev komá­Hogyne kellene vigyázni majd az úton, a hegyek közt. Ahol esetleg senki fegyveres a közelben. Mikor itt bent, az ágyúk, tankok, laktanyák tő- szomszédságában is szervez­kednek a mokánok. Ami ugyan, mint a partizán, szees- kojedno. — Vagy még rosszabb. Mert nem az erdőben lakik, hanem lehetséges, egy házban ve­lünk... Tele a zsebe kézigránáttal, de előre köszön a lépcsőház­ban. és mosolyog: „Hogy van. hogy van, szomszéd úr?...” A végletekig elszemtelened- tek már, teleszóriák a várost röpcédulával. S a MÓKÁN Komité mindenféle utasításo­kat ad ki, máris úgy rendel-, kezik, mintha ő parancsolna. De az még odébb van. Ab­ba még beleszól Hitler, vagy még inkább Churchill. Pedig kinyírják, akit elkap­nak, rögtön, ott helyben fel kell koncolni, ha tetten érik. De hányat kapnak el? Tele­mázolják a falaltat, hogy „Halál Szálasiral”, meg„Vesz- szenek a német-bérenc haza- árulók!”. s ahová néz az em­ber, mindenütt sarló-kala­pács. Még a német Gestapo autóit is tele mázolták sarló­kalapáccsal. Egy suhancot valamelyik nap majdnem sikerült elkap­ni. Kiborult a villamoson a táskájából a vörös festék. De mire észbe kaptak volna, le­ugrott és megpucolt. Szalad­gálhattak már akkor utána!... Mert rögtön megállt a villa­mos, és sokan üldözőbe vet­ték. De jól tudott szaladni, és meglépett. (Folytatjuk) • • • 99 fiókomban. Mi történt velük, nein tudom. Mindenesetre, ha majd lesz időm. újra nekilátok a munkának és összefabriká­lom a muiRoddutepes marógé­pei, esztergát, gyalut, meg a többieket. Vonsik Gyula, az egykori la­katos immár huszonhatodik eve. hogy . Tarján.ból Pestre Került. Először a partfőiskolán dolgozott előadóként, majd itt lett tanár is, 1952-től 1956-ig. Aztán úgy hozták a körülmé­nyek, hogy még egyszer tarjá- ni lett: 1961-től egy éven át itt dolgozott a pártbizottsá­gon. Majd egy hosszú távoliét következett. 1952-től három éven át a Szovjetunióban tanultam, a Társadalomtudományi Akadé­mián. Itt értem el a filozófiai tudományok kandidátusa cí­met, majd tanulmányaim be­fejeztével újra hazajöttem. 1935-től öt éven keresetül vol­tán az MSZMP KB kulturális osztályának vezetőhelvette.se és 1970-től töltöm be a TIT- főtitkári tisztiét. — Visseajár-e még a szülő­helyre. Salgótarjánba? — Hogyne. Ki sem bírnám, hogy ne térjek vissza hosz- szabb-rövidebb időre. Édes­anyám és testvéreim ina is ott laknak, az éin legkedve­sebb városomban; úgy három­hetenként meglátogatom őket. A várost szeretők mindig visszajárnak. Ez derült, ki a filmtől is, amikor a messzire került szereplők beszéltek ön­magukról. Szeretni kell Tar­ján t — vallották. Hét embert, hét Tarjánbój útnak indultat ismertünk meg a dókumentumfllm-sorozatból, s velünk együtt a tv-nézők milliói előtt is kibontakozott a másodlagos cél: a gyönyörű­en fejlődő megyeszékhely be­mutatása. rom megyei rossz természeti adottságú 'termelőszövetkezet­be. A munkások, parasztok egymás közt című sorozatban szó lesz arról, hogyan gazdál­kodik ez a szövetkezet mégis eredményesen a lehetőségek jobb megválasztásával. Közélet kicsiben és nagy­ban címmel Kapás Irén és Szigethy Anna a képviselők és a tanácstagok közéleti sze­repe után nyomoz. Pásztor Magdolna: Lakásszentelő cím­mel induló úi sorozata egv nagyüzemi munkáscsalád újonnan átadott lakását vá­lasztja helyszínéül. Juhász Judit: Kettőn áll a vásár cí­mű műsora Haidú-Bihar me­gyei két községének női ve­zetőiről szól. Február 20-án újra megszó­lal Kossuth Laios hangja Hegyi Füstös István összeál­lításában. Az első, adás óta beérkezett levelek nyomán ,az adás készítője megszólaltatta mindazokat, akik értékes ada­tokkal gazdagították annak a fonográf hengernek a törté­netét. amely a beszédtöredé­ket őrizte. Így, ma mái- sok­kal többet tudunk Feiner Károlyról. Kossuth rajongó­járól. aki annak idején a fel­vételt készitette. Hogyan éltek elődeink? címmel úi sorozat indul feb­ruár 23-tól. Az első részt Az őshazától az új hazáig címmel sugározzák: arra keres fele­letet. milyen változást hozott a honfoglalás eleink életében? Kár.,, A kis Feri nagybátyjának van egy öröknaptára. Bácsi- kám — kérleli —, mondd meg nekem, milyen napra esik majd a hetvenedik születés­napom? s.— Csütörtökre, fiacskám, — Kár, mondja Feri, mert hiszen minden csütörtökön zongoraórám van. 4 NQGRAD - ,1975. február 13., csütörtök (36.) FEKETE GYULA: A FIÜ MEG A KATÓN Újra megszólal Kossuth Lajos hangja 4 rádió politikai adósai főszer kész tőségének terveiből v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents