Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
Salgótarjánban, a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállat Arany János úti háztartási gépjavító műhelyében szakavatott kezek havonta mintegy 80 gépet javítanak. Az itt dolgozó öttagú kollektíva gyors és pontos mun kát végez, bár akadnak olyan gépek is, amelyek hibás alkatrészei — anyaghiány miatt — nehezen pótolhatók. Kovács Tibor — képünkön — aki 1367 óta dolgozik a „Vegyesnél” egy centrifuga motorját javítja (bábéi lásaló) Mezőgazdasági könyvhónap Ä mezőgazdaságban dolgozóknak télen jut több idejük az olvasásra, hisz ilyenkor elnéptelenedik a határ. Talán ez is egyik oka annak, hogy a mezőgazdasági könyvek hónapja a február lett. Az idén is ekkorra időzítették a kiadók az agrártémájú könyvek megjelenését. A könyvhónap alkalmából 42 mű ad lehetőséget a válogatásra, nem beszélve a folyóiratok, heti- és szaklapok széles választékáról. Rohamos léptekkel fejlődik a mezőgazda- sági termelés. A korszerű technológiákat még fejlettebbek váltják fel, a tudomány legújabb vívmányainak alkalmazása kezdve a talajjavítástól az állattenyésztésig, ma már természetes dolog. A nagyméretű, magas teljesítményre képes gépeké, a termelési rendszereké lett a főszerep. Mindez azonban csak akkor válik igazán hatékonnyá, ha hozzáértő, jólképzett szakemberek kezelik a gépeket, berendezéseket, tudják: mit miért tesznek. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban többnyire olyan dolgozók serénykednek, akik szeretnek tanulni, igénylik az olvasást, amely segítséget ad napi feladataik elvégzéséhez. Mint ahogy a mezőgazdasági könyvhónap megnyitóján is elhangzott: „a mezőgazdaság dolgozóinak egyre szélesebb rétegeiben lett munkaeszközzé a könyv, a szaklap...” Többről van tehát szó, mint egyszerű olvasásról. A nyomtatásban megjelent új eljárásokkal való ismerkedés, azok gyakorlati alkalmazása nem kis mértékben járul hozzá évről évre a hozamok emelkedéséhez. Az idei könyvhónap is ennek jegyében telik. Nógrád megyében elsősorban a könyvtárak karolták fel a mezőgazdasági témájú könyvek ünnepének eseménysorozatát. A falvakban, járási székhelyeken könyvkiállításokat tartanak, író-olvasó találkozókat rendeznek. Még Salgótarjánba is jut esemény a peremkerületek kertbarátai találkoznak szakemberekkel. Az agrár szakirodalom hónapjának igazi célpont ja azonban a falu. Itt kell, hogy a mezőgazdasági könyvek éreztessék hatásukat, szolgálják a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A Palóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége az idei ágazati verseny győzteseinek néhány ezer forint jutalmat ad. Javasolták, hogy ezeket az összegeket mezőgazda- sági könyvek vásárlására fordítsák, mert sok még az olyan gazdaság, ahol van helye a polcokon a nélkülözhetetlen, legújabb és korábban megjelent kiadványoknak. Jó kezdeményezés a területi szövetségé. Kielégítő helyzet csak akkor lehet, ha a mezőgazdasági üzemek nemcsak februárban gondolnak szakmai ismeretek e formában történő gyarapítására, hanem az év minden szakában éhségük támad ágazatuk, területük legfrissebb felfedezéseinek megismerésére. A könyvekben közzétett eredmények, a Jó gondolatok a termelésben kamatoztathatók;. Ezekután érthető az a várakozás, amely a mezőgazdasági könyvhónapot megelőzi a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetői, dolgozói részéről. Igaz, megyénkben sok helyen mondhatni, álomnak tűnhet egy-egv új eljárás, technológia alkalmazása. Mások domborzati viszonyaink, feltételeink. A gyors fejlődés, a nagyfokú koncentráció azonban előbb-utóbb megteremti a lehetőséget. Színvonalas az idei mezőgazdasági könyvtermés, s egyre nagyobb a szükség rá. Sí. Gy. Járási pártértekezlet Szécsényken (Folytatás az 1. oldalról) ként fennakadás mutatkozik a gyárak, a telephelyek kooperációs munkájában. az any a gelllá fcásiban. A munká-gág: s/ámoltovő társadalmi erő A gazdasági gyarapodás együtt járt a járás társadalmi szerkezetének módosulásával. Különösen a munkáslétszám emelkedett számottevően.. Az iparban csaknem kétezemyolcszázan dolgoznak, s ez mintegy 30 százalékos növekedést jelent. Az iparban foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka 30 éven aluli fiatal és az összes dolgozók 39 százaléka nő. A munkásság politikai öntudata, általános es szakmai műveltsége, felelősségérzete nőtt. Döntő többségük elfogad ja a párt politikáját. aktívan támogatja annak megvalósítását. Tevékeny részesei a szocialista munka- verseny-mozgalomnak. s vállalták, hogy takarékoskodnak az anyaggal, csökkentik a termelés költségeit, vigyáznak a munka minőségére. Kedvezően fejlődik a munkások társadalmi és közéleti tevékenysége is. A tervszerű pá-rtépítő tevékenység eredménye, hogy az utóbbi két évben felvett új párttagok több mint 70 százaléka, s a pártvezetőségek mintegy fele fizikai munkás. Közülük sokan tevékenykednek a községi tanácsokban, és a járás munkásőreinek több mint 70 százaléka ugyancsak a munkások soraiból kerül ki. A munkásság jelenti a meghatározó társadalmi erőt a saé- csényi járásban is. A Központi Bizottság határozatainak értelmében, a járási pártbizottság intézkedéseinek hatására nőttek a bérek, javultak a munkások élet- és munkakörülményei. A járási pártbizottság beszámolója, a vita résztvevői is hangsúlyoz-1 ták azonban, hogy az új üze-1 mék telepítése ellenére sem csökkent a járásból eljáró munkások aránya. Ezért az ötezer ember helyzetére, tár-1 sadalmi, politikai tevékeny-1 Bégének fejlesztésére a jövő-1 ben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A kiét pártértekezlet között tovább csökkent a termelőszövetkezetekben. dolgozók szén-1 ma, növekedett átlagos életkoruk. Ugyanakkor a beszámoló arróli is szólt, hogy tovább erősödött a szövetkezeti' parasztság tulajdonosi szemlélete. Többségük részt vesz a pártszervek, a tanács, a népfrontbizottságok munkájában. Mindez azt bizonyítja, hogy a járás termelőszövetkezeti parasztsága bízik a bárt agrárpolitikájában és következetesen dolgozik annak végrehajtáséért. Felelősségének megfelelően foglalkozott az előterjesztés a járás értelmiségi dolgozóinak helyzetével, tevékenységével. Számuk emelkedett és többségük azonosult alapvető politikai céljainkkal. Fokozódóit felelősségérzetük is a célok megvalósításáért. A legnagyobb számban a közoktatás és a közművelődés területén dolgoznak. Szerepük igen jelentős az ifjúság nevelésében, világnézetük formálásában. Az értelmiség politikai fejlődését jelzi a növekvő közéleti aktivitás, részvételük a párt-, a tanács és a tömeg- szervezetek munkájában. Nők és fiatalok a közéleiben A nők; és a fiatalok hely-j zetéről, a nő- és az ifjúságpolitikai határozat megvalósításáról is többen. szóltak a pártértekezleten. Mint megállapították, a nők gazdasági, politikai szerepe fokozódott A munkaképes korú nők csaknem 60 százaléka aktív kereső. Sokan vállaltaik munkát az új üzemekben. De jelentős szerepet játszanak a termelőszövetkezetek erősítésében, szilárdításában is, Hiszen a sízö vetkezeti tagok több mint fele nő. A Központi Bizottság 1970-es .nőpolitikái határozta, a káderpolitikái határozat megjelenése óta meggyorsult politikai. és szakmai képzésük, felkészítésük a közéleti munkára, a vezetésire. Ugyanakkor az ifjúságpolitikai határozat, az állásfoglalást követő munka, kedvező változásokat idézett elő az ifjúság erkölcsi, politikai arculatában. A járás ifjúságának többség© ismeri é* követi «socialist» céljainkat, támogatja a párt politikáját, szorgalmasan dolgozik és tanul. A megállapításnak azért van különös jelentősége, mert te járás lakosságának mintegy fele, a fiatal korosztályhoz tartozik. Ezért a pártértekezlet meghatározta a legsürgősebb tennivalókat, a KISZ feladatait is az ifjúság neveléséért, körülményeinek, leh’éí tőségeinek folyamatos javításáért. Többek között a kettős nevelésből adódó gondok oldásáról, a munka, a . munkások fokozottabb becsüléséről esett szó. Gyarapodó települések Az új gyáregységek, telep-* helyek, iskolák, óvodák, egészséges szép lakások megváltoztatták a településeik arculatát. Emelkedett a központi jellegű települések lélekszámú. Az elmúlt négy év tapasztalatai art; bizonyítják, hogy a meglevő gondok ellenére is fejlődött a tanácsok települ ésifejlesiztési tevékenysége. A negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően, mindenekelőtt a lakosság kommunális, kulturális, es egészségügyi ellátottságának javítására törekedtek. E célokra 51 millió forint áll a tanácsok rendelkezésére. A fejlesztési összegek csaknem felét — központi jellegükre tekintettel — Szécsény nagyközség és Litke gyarapítására használták fel. Gyarapodott az iskolai tantermek, az óvodai férőhelyek száma. Az iskolák körzetesítéséből adódik, hogy ma már a tanulók mintegy kilencvenöt százaléka szakszerű oktatásban, részesül. Sok új lakás épült és ez enyhítette a járás lakásgondjait. A terveik szerint — a negyedik ötéves terv végére — mintegy 900 család költözik új otthonba. Folytatódik az elhanyagol* cigánytelepek felszámolása és » tervidőszakban 135 család épített,' vásárolt új lakást. Megkezdődött a regionális vízmű második lépcsőjének építése í«,' A munkálatokat előreláthatóan 1978 végére fejezik be. E» ez időpont egyben azt is jelenti hogy enyhül a seéesé^ nyit Járás egyik legégetőbb gondja, a lakosság egészséges ivóvízellátása. Természetesen n település^ fejlesztés koránt sem tekinthető lezártnak és ezért n párt- értekezleten — az eredmények mellett — a további felé adatokról is sok szó esett. Hatékonyabb pártirányítás A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ ÜGY FORMÁLÓDIK a vas a keze alatt, ahogyan akarja. Hatalmas gömbacélból alakít századmilliméter pontosságú tengelyt, menetet vág a csupasz vasra, szóval, az lesz az anyagból, amire éppen szükség van. — Csak műszaki rajz kell' hozzá, jó szerszámok, és kellő figyelem — mondja Bérezi László, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységének esztergályosa. Aki embernek is, szakembernek is fiatal ugyan még, hiszen el sem érte a harmincat, meg esztergályozni is csak tíz éve tanult meg, ám mégis a gyárban az egyik leg- megbízhatóbb, legértőbb munkásként tartják számon. Felveszi ő bármelyik öreg szakival a versenyt, bizonygatják a társai, akikkel együtt dolgozik, a darumechanika forgácsolóüzemében. Akkor hát nemcsak rajz, szerszám és figyelem kell a jó munkához, hanem valami más is. — Érzék — magyarázza. — Ismerni kell az anyagot, úgy, miként az ember tenyerét, s tudni, mikor lehet nagyobb fordulaton, vagy kisebb forgással dolgozni. Persze, rengeteg gyakorlat után idegződ- nek bele az emberbe a mozdulatok, s halmozódik fenn benne a tudatos munkavégzés reflexe. Amikor végigtanulmányozza a műszaki rajzot a következő pillanatban máris tudja, hogyap kezd hozzá a feladat megoldásához. 4 vas formálója Ehhez jó tanulóiskola kell, s ezerféle. újabbnál újabb munka. Neki volt is. Itt, Mátranovákon kezdte tanulni a szakmát, a bánya téem- káüzemében, ahol az aszta- losműhelv és a csilléjavitó helyén még nem is régen előtte bányalovakat patkoltak. S minthogy a széntermeléshez sokféle gépet használtak, nem igen végzett egymásután két egyforma munkát. — Jó tapasztalaszerzés volt — említi. Aztán, a hároméves ipari iskola elvégzése után felszabadult. de itthon dolgozott tovább. — Szerettem a munkatársaimat meg közel is volt ez. Itt lakunk a Bányatelepen (Érdekes: még mindig magától értetődő természetességgel említik így a nevét, pedig régen híre-hamva sincs a bányának.), néhány perces gyaloglással már haza is értem. Aztán egyre másra zárták be a bányákat Mátranovákon is, mind kevesebb lett a gépjavítók munkája, mígnem egyszer nem maradt más, mint az áthelyezés Nagybátonyba, a bányaüzemhez. — Több, mint két évig voltam, ott aztán megtudtam: új gyárat telepítenek ide. Novákra. Gondoltam, megnézem; milyen munkalehetőségek lesznek, kell-e esztergályos? Elment, körülnézett és marasztalták: sok-sok új szakember kell az új üzembe. A megindulástól, 1969 októberétől dolgozik a Ganz-MÁVAG- ban. A hőskorról beszél, a ma már évente százharminc milliós értéket gyártó Ganz kezdeti lépéseiről. Amikor még a régi bányai fatelep helyén kezdték el sokszor térdig érő sárban, a gyártócsarnok alapjainak lerakását, amikor kötelekkel, sok ember erejével állították talpra a szabadtéri emelőberendezéseket, a hatalmas* darukat, amikor csak úgy kezdhettek hozzá az esztergályosmunkához, hogy előtte saját maguknak vésték ki a gépalapokat, betonoztak, szállítottak. Mindenesek voltak akkoriban, A kényszer egy időre félretetette velük a szakmát: kubikosok, segédmunkások is voltak. — Aki akkor azt .végigél- te-csinálta, meg is maradt a gyárban. Mert tudja. hogy önmagának épített korszerű üzemet a semmiből — mondja. Azóta már Bérezi László és brigádja, a tavaly szocialista címet elért József Attila is. tágas, korszerű üzemcsarnokban dolgozik. Hogy is lehetne . még csak összehasonlítani is a régi bányaépület sötét, zsúfolt, műhelyével... — Jól érzem itt magam, elégedett vagyok, bár vannak még hibák, amik bosszantanak. Sok szép eredményt értünk már el, • de nem eléggé tudunk szervezni. Még mindig van kapkodás, tervszerűtlen munka. De majd kialakul azért minden, nem lehetünk maximalisták, hiszen ötéves mindössze a gyár. fjiatal még, miként mi is azok vagyunk. Két gyermeke van a brigádvezetőnek: az egyik hat-, a másik még éppen egyéves.. — Aranyos két gyerek — mondja és olajos kezét megtöri] egy rongycsomóba. — Mit vár ettől az évtől? — Mit? — jártatja végig tekintetét a napfényben úszó csarnokon. — Hogy cseréljék ki a gépeinket. Mert eléggé- elhasználódtak már, van közöttük húszéves is. Újra megtörli a kezét, mintha attól féltené a munkadarabot, hogy piszkos ne legyen, és. elindítja a gépet. SZÁLLNAK, pattognak a forgácsok, tengellyé formálódik a vas. Elbúcsúzunk, s messziről nézem. Tekintetét a munkadarabra szegezi és mosolyogva figyeli a kés haladását... Karácsony György Ä szécsényi járás gazdasági gyarapodása, a társadatok szervezet fejlődése, a települések gazdagodása, a dolgozó emberek életkörülményednek javítása nem valamiféle spontán folyamat eredménye. Méltán állapította meg a pártbizottság beszámolója, s erősítették meg ezt a felszólaló küldöttek is, hogy a fejlődés szorosan összefügg a járási pártiszervek, a párt- alapsizervezetek szervező, irányító, ellenőrző tevékenységével. A járási pártbizottság a pártveaetőségek, az alap- szervezetek egyaránt a X. pártkongresszus, a felsőbb pártszervek határozatainak szellemében végezték munkájukat. Nőtt az önállóságuk és ezzel együtt felelősségük is. a járás előtt álló feladatok maghatározásában és végrehajtásában. A megyei pártbizottság 1972-es állásfoglalása után a járási pártbizottság is megvitatta irányító munkájának tapasztalatait és meghatározta továbbfejlesztésének konkrét feladatait is. Az intézkedések következetes végrehajtása hatékonyabbá tette a járási pártbizottság, a pártvezetőségek, az alapszervezetek tevékenységét. A pártbizottság munkájának középpontjában — különösen az utóbbi két évben — az alapszervezeti munka tervszerű segítése állt. A területfelel'ősi rendszer kiépítésével is az volt a cél, hogy a járási pártapparátus a munkaidő nagy részét kínt töltse az alapszerveaeteknél. helyben és azonnal segítsen az elvi, politikai kérdések tisztázásában, a napi politikai feladatok megvalósításában. Az alapszervezeti titkárok, a vezetőségi tagok rendszeres informálása ugyancsak sokat, segített abban, hogv mindenütt egységesen értelmezzék és következetesen végrehajtsák a párthatározatokat. Ugyancsak erősítette a párt’ vezető szerepét, szervező, irányító és ellenőrző munkáját a párt káderpolitíkai határozatán*?» mind következetesebb véstnsz hajtása, ; A négyévé« munSa: a kommunisták. a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségi dolgozók erőfeszítéseinek elismerése mellett. többek között ezt hangsúlyozta hozzászólásában Batta István is.1 Mint mondotta, a párt társadalom-. gazdaság- és életszínvonalpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása a dolgozó embert szolgálják. Elősegítik a szocialista közgondolkodás, életmód és életforma erőteljesebb kibontakozását. A tennivalók ’között a párt vezető szerepének, a párttagság eszmei, politikai cselekvési egységének további erősítését, a vezetés kollektivitását, a döntések megfelelő előkészítését, a határozatok következetes végrehajtását, említette. A párt. a munkásosztály vezető szerepének erősítésével összefüggésben hansúlyozta a káderpolitika! elvek folyamatos végrehajtását. A pártbizottság beszámolója rendkívül élénk vitát váltott ki. Több mint húsz küldött mondta el tapasztalatait a járás társadalmi szerkezetének. gazdasági és ideológiai életének- a párt- szervek és az alapszervezetek tevékenységének fejlődéséről. Többen tettek 1ól hasznosítható javaslatokat a munka további javításához, A járási pártértekezleten 43 tagú pártbizottságot és 11 tagú végrehaitó bizottságot választottak A. járási végrehaitó bizottság tagjai a következők: Miklósik Ignác. Szelcsik Pál. dr. Győri Sándor. Nagv István, Kökény Jánosné. Varga Katalin. Leszák Ferenc. Iluszkó Sándor. Bereczki Imre, Tomis István, és Máté Sándor. A pártértekezlet megerősítette tisztségében Mikíó- sik Ignácot, az MSZMP Sze- Csényi .járási Bizottságának első titkárát, A járás kommunistáit 16 küldött kéovíse- li a megyei pártértekezletciL'
