Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
(Folytatás az 1. oldalról) A termékszerkezet a központi fejlesztési . programok, a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések határára több területen kedvezően változott. Számos új gyártmány termelését kezdték meg, bővült a választék.. A vállalati kezdeményezés azonban nem mindenütt volt kielégítő. Az energiaellátás az év ífr>- lyamán zavartalan volt, arf.i - ben. a folyamatos szénellátás mellett legnagyobb szerepe a földgáztermelésnek, valami ni a kőolaj-, a fűtő- és eázolaj- import növelésének volt. Az anyagok és félkész termékek, köztük elsősorban a vaskohászati és alumíniumipari termékek, egyes , műanyagok és gyógyszeripari termékek, a szintetikus alapú vegyi szálak, a síküveg stb. termelése nőtt. Néhány vegyipari alapanyagból az év első felében, egyes vaskohászati termékekből a későbbiekben is átmenetileg hiány volt. Építőipar Az országos építési tevékenység a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben. 5 százalékkal nőtt. Ezen belül a kivitelező építőipar — az állami építőipari vállalatok, az építőipari szövetkezetek és az építőipari közös vállalkozások együtt — 6,3 százalékkal növelték termelésüket. A visszautasított építési igények és a befejezetlen építkezések száma emelkedett. A kivitelező építőiparban ez összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 362 100 fő volt, 0,6 százalékkal több, mint 1973-ban. Az építőipari munkások száma lényegében nem változott, így a termelésnövekedés teljes egészében az egy építőipari munkásra jutóF termelés 6,5 százalékos emelkedéséből adódott. Nőtt az építőipar állóeszköz-állománya és gépel'látolt- sága. tovább terjedt a korszerű, paneles és könnyűszerkezetes építésmódok alkalmazása. Üzembe helyezték a budapesti IV. számú házgyárat. A rendelkezésre álló eszközöket azonban egyes vállalatoknál nem megfelelően használták fel, a kivitelezési idő több esetben meghaladta a tervezettet. 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2600-zal több. A kivitelező építőipar 49 200 ’’lakást épített, az előirányzatnál 1400-zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a magán- építőipar és a lakosság saját kivitelezésében 38 800 lakás készült el, ami 4000-rel meghaladta a tervet. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 'Á mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2 —2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt. A növénytermelésben a terv a kiemelkedő 1973-hoz kénest kismértékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növény- termelés — a kedvezőtlen időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkezetében nem történt jelentős változás. Hazánkban 3.2 millió hektáron, a vetésterület 67.0 százalékán. 1974-iben is gabonát — búzát, rozsot, rizst, árpát, zabot és kukoricát — termeltek. A búza vetésterülete 1.3 rmldió hektár, a kukoricáé 1.5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. évi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb mértékben a tervben számítottnál. A burgonya vetésterülete 108 000 hektár volt, 2000 hektárral nagyobb az előző évinél. A gabona-, főleg a búzatermés — a magasabb termésátlagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1,9 máiliió tonna termett, valamiivei több, mint 1973-ban, a gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi, mint az előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növényeknél károkat okozott. A mezőgazdasági dolgozók helytállása és a társadalmi összefogás csökken,tette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége rosz- szabfo volt az 1973. évinél. A cukorrépa mennyisége növekedett,. cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. I\éllány főbb mezőgazdasági termeli termésmennyisége és termésátlaga fial, a repülőgépen utazóké 27 százalékkal több volt, mint 1973-ban. Beruházás A terv 1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot fordítottak, folyó árakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások teljesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 milliárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások tervét túlteljesítették. A beruházások 36 százaléka, 43,5 milliárd forint, az előző évinél 3 milliárd forinttal nagyobb összeg az ipar fejlesztését szolgálta. Az építőiparban felhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22, mil- liárdra nőtt. Legnagyobb mértékben a kereskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 mil- liárdra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot. A gépberuházások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint az építési beruházások. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlítható árszinten, a kivitel 4 százalékkal. a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. A kivitelen belül — ugyancsak összehasonlítható árakon — a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportja jelentősebben.' a fogyasztási cikkeké mérsékeltebben emelkedett. A gépkivitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezésekből, autóbuszokból és műszerekből adódott. Ezek túlnyomó részét a szocialista országokba, a fogyasztási cikkek kivitelét a nem szocialista országokba növeltük. Az anyagok és félkész termékek exportja kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradás- technikai termékekből növeltük az importot. Az anyag- behozatalon belül különösen a vegyipari alapanyagok és félkész termékek, valamint a vas- kohászati termékek importja haladta meg az előző évit. A fogyasztási cikkek behozatala szintén jelentős volt, ezek importját elsősorban a szocialista országokból növeltük. Nagy mennyiségben importáltunk fehérjetakarmányokat, cukrot, kávét, kakaót stb. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A fejlett tőkésországok külkereskedelmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben. passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedvezőtlen tőkés világpiaci árváltozásokkal függött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett. Foglalkoztatottság, ’ jövedelmek, fogyasztás 11975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 0JM) fő volt, 0,5 százalékai több, mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emelkedett. 1974-ben központi bérrendezésre, ill. béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színház jellegű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes területein. A központi béremelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, összege egy évre sz I - mítva 1,2 milliárd forint volt. A reálbérék tervezettnél nagyobb növekedésében szerepe volt annak, hogy á termelés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a tervezett kereten bélül maradt. A lakosság egy, főre jutó összes reáljöv.edelme 6,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ä lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a. társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszámottevőbben a‘ népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi ösz- szege két gyermek esetén, június 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1- től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal emelkedett. Az anyasági segély és babakelengye- juttatás összegét egységesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyermekgondozási segélyre. 2.4 milliárd forintot fordítottak. — Az előző évinél ióval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra ‘ is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 743 000 volt. 65 000 fővel több. mint egy évvel korábban. Szeptembertől a tüzelőanyagok áremelése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bérilletve nyugdíj-kiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztása az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 6,4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon 9,2 százalékkal nőtt. az előirányzott 6.5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7.0 százalékkal. a ruházati cikkeké 8.3 százalékkal. a vegyes iparcikkeké 12.5 százalékkal emelkedett. Különösen nagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság ellátottsága tovább javult. '— A lakossági szolgáltatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett. jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi években. Ebben jelentős szerepük volt különböző állami kedvezményeknek és a szolgáltatóhálózat fejlesztésének. — A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások salat termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 8.8 milliárd forinttal. 14.2 százalékkal nőtt és az év végén 70.8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta azr.973. évit. VraLJíu!át 1973-hoz képest az ipar termelői árszínvonala 3,3 százalékkal emelkedett. A belföjdön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1.2 Termésmennyi sé© Termésátlag millió tonna q'hektár 1973 1974 1973 1974 Búza 4,5 5,0 34,8 37,5 Kukorica 5,9 6.2 40,5 42,5 Cukorrépa 2,8 3.6 297,5 362,3 Burgonya 1,2 1,4 109.4 126,9 Szőlő 1,0 0,7 46,8 31,6 A főbb növények termés- év végén a kapacitás 3,4 mennyisége kielégíti a hazai szükségleteket, egyesekből, pl. búzából exportra is jutott. A cukorrépatermésből a belföldi cukorstzü'ksiáglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mértékben,' 8 százalékkal nőtt. A sertésállomány az év végén 8.3 millió darab volt, 3,5 százalékkal több az előző év véginél. Folytatódott a szarvasul ai ha-tenyésztési program végrehajtása, a tej- és húsirányú szakosodás. A szarvasmarha-állomány az év végén 2.0 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt. Az egy evvel korábbihoz képest a Kzarvasmarha-állo- mánv 4.5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tse-alkal- mazottak, száma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatottak száma 1.6 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A traktora Uomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az lió. lóerő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Szállítás, Ili r közié* A népgazdaság gyors ütemű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a tran- zitforgalcun növekedése, valamint az őszi csúcsforgalom ie- bonyolítása, amit nehezített a. kedvezőtlen időjárás, nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcsidőszakban különleges intézkedések réven, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a cső- vezetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 százalékkal több volt, mint az előző évben, vasúton 6 százalékkal, tehergépkocsikon 8 százalékkal szállítottak több árut. A távolsági személy- szállításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóké- 7 százalékKorszerii étteremben fogyaszthatják el ebédjüket a balassagyarmati leányok, asszonyok, akik a Budapesti Finomkötot táiugyár telepén dolgoznak. A munkacsarnokok közelében lévő étterem nemcsak tetszetős, hanem az ételek választékát, az átlagok nagyságát is dicsérik az étkezők. — fij ~ százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára. a tőkés világpiaci áremelkedések miatt számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek termékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort. amelynél a termelői áremelkedés 13.8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költségvetési támogatások mellett — átlagosan 2.1 százalékkal emelkecttek. A boltok az élelmiszereket lényegében az előző évi árakon. a'z élvezeti cikkeket — a kávé- és-az év végi boráremelések miatt — 3.7 jzáza- lékkal drágábban, az idénycikkeket éves átlagba az 1973. évinél 1.4 százalékkal alacsonyabb árakon árusították. A piacokon az élő baromfi. a hízott sertés, a toiás ós a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1 százalékkal, a gyümölcsöké 7,3 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2.0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3.3 százalékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolajszármazékok. az ékszerek és.. bizsuk ára emelkedett jelentősebben. de meghaladta az átlagot pl. a bútorok és a festékek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és . a piaci árak. valamint a szolgáltatások árai együtt — a tervezett kereteken belül. 1.9 százalékkal emelkedett. Népesség, egészségügyi és kultfurális ellátás Az ország népessége 1975. január Irén 10 510 000 fő volt. Az élveszületések száma, elsősorban a népesedéspol itáliai intézkedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő n3k száma is. 1974- ben 186 275 gyermek született 30 015-el több mint 1973-ban; ez ezer lakosra jutó élvesziü- letések száma az előző évi 15,0-től 17,8-re emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a második szülöttek száma nőtt, jelentősen emelkedett a harmaduk szülöttek szánra is. Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csaknem 10 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra 5,2 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500-ra, az orvosok száma 25 600-ról 26 000- ra emelkedett. 1974. decem- bs r é be n in f 1 u e n.za j árva n y kezdődött, amelynek leküzdése nagy feladat elé állította az egészségügyi szervezete!. 1974-ben a táppénzes állo- mánybsn levők aránya 7 százalékkal meghaladta az előző évit. A közművelődési inlézmé- nyek működésére a költségvetés csaknem 3 milliárd forintot folyósított. Az intézményeket. főként a. munkáslakta körzetekben fejlesztették. A kiadott könyvek szórna 7300, példányszámúk 68 8 millió. volt. 4.3 millióval több, mint 1973-ban. A mozik! színházak, hangversenyek látogatottsága nőtt. Az év végén ez?r lakosra 218 te- levíziló előfizető jutott, 7-tel több az előző évinél. Ideg«’ iifoS'gltloiU 1974-ben 8.3 millió külföldi utazott hazánkba, 15 százalékkal több, mi.nt 1973-ban és 3.3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegsnforga'om a szocialista és a nem szocialista országokkal egyaránt nőtt. A hazánkba utazó turisták "0 százaléka szocialista országokból érkezett és a kiutazó magyar állampolgárok 92 százaléka a szocialista országokba látogatott. Központi Statisztikai Hivatal <
