Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

Magasabb követelményekkel Fejlesztés és tervszerűség Salgótarjáni öblösüveggyár Kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezeteink a megyé­ben az elmúlt két évben csaknem 30 százalékkal töb­bet fejlesztettek, mint a ne­gyedik ötéves terv első évé­ben. Ennek három fő oka van: nőtt a termelés, csökkentek a hitelterhek: a jövedelemköz­pontú szabályozó eszközökkel szemben előtérbe kerültek a fejlesztési támogatások. Egyszerűsített szerkezet A mostoha körülmények között gazdálkodó üzemek fejlesztését rendszerint az anadályozza, hogy összessé­gükben még nem alakult ki a helyi adottságoknak megfele­lő. hatékonyan továbbfejleszt­hető. egyszerűsített termelési szerkezet, ugyanakkor ala­csony szintű és ingadozó a fel­halmozóképességük is. Az át­lagos feltételekhez igazodó árak és több gazdálkodási nehézség következtében a közepes szinthez történő felzárkózás a gazdálkodás csak egyes te­rületeire vonatkozhat. Ezért van az. hogy népgazdasági összefüggésekben beszélünk a mezőgazdaság sokoldalú fejlesztéséről. Kisebb egysé­gekben' különösen pedig gaz. dasági szinten a szelektív fej­lesztés a követhető út. A jelen és a távlati érdekek összehangolására a negyedik ötéves tervidőszakban első ízben hirdették meg a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek fej­lesztését segítő állami hozzá­járulást. Ez összegszerűségé­ben nagyobb, mint kezdetben volt, de az üzemi |[igényektől mégis elmarad. Ennek kap­csán következetesen kell al­kalmazni a hitelezés gyakor- J latéhoz hasonló versenyezte­tés elvét, a koncentrált odaíté­lést. a hatékonyabb felhasz­nálással és a gyorsabb megté­rüléssel egybekapcsolva. Nagyfokú központi tudatos­ság van abban, hogy e csator. nán több pénz áramlik az üzemek felé. Ez abból az ob­jektív felismerésből fakad, hogy amíg a személyes jöve­delmek egy fog1 alkoztatottra vetített átlagai jelentősen kö­zeledtek egymáshoz a tsz-ek különböző csoportjaiban. a fejlesztési alapok különbségei­ben megnyilvánuló „olló” egy­re tágabbra nyílt. A legjob­ban és legkedvezőtlenebbül gazdálkodó szövetkezetek sze­mélyes jövedelmében az el­múlt évben nem volt egészen kétszeres különbség, a fej­lesztési alapban viszont kö­zel harmincszoros. Az első időszakban a fej­lesztési támogatás nem mű­ködhetett céljának megfelelő­en- elsősorban — a szanált tsz-ek viszonylag nagv száma miatt — veszteségrendezésre kellett felhasználni. Segély- jellegű pénz volt. és az egy­szerű újratermelés folytatásá­hoz biztosított „tiszta lapot.” Igazi rendeltetése pedig ép­pen a jövőre való felkészítés — és ebben van újszerűsége — a hiányzó fejlesztési esz­közök kiegészítésével, vagy részbeni helyettesítésével. Jelenleg kezd kibontakozni, és egyben elemeiben mérhető a fejlesztési támogatás hatá­sa. A megye Ijegy- és domb­vidéki adottságainak megfele­lően a végrehajtó bizottság elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztését se­gítette elő, főleg társulásos formában, az ehhez szorosan kapcsolódó takarmányala* pok megteremtésével. A támo­gatások másik felét a nö­vénytermelés speciális' gép­rendszerére fordíthatták a gazdaságok. Azok az üzemek. amelyek fejlesztési támogatásban ré­szesültek, egy év alatt több mint 25 százalékkal emelték fejlesztési alapjaikat. Van olyan tsz, ' amely csaknem megduplázta. Ez a szabályozó tehát felszínre hozta és szinte kikényszerítette a belső üze­mi erőforrásokat. Ennél is "jelentősebb az a tény, — amelyet a fejlesztési támogatás követelménye­ként támaszt —, hogy az üzem ilesztési tervek készí­tése mindennapos dologgá vált. A kedvezőtlen adottsá- meghatározni, illetve számon • gú tsz-ek több mint egyhar- kérni. mada készíti, illetve készítet- Lényeges' új követelmény, te el amíe néhány évvel eze- hogy ezentúl az üzemfej- lőtt mindössze két-három lesztési terveket a termelő­gazdaságnak volt. szövetkezetek saját maguk Mi jellemzi ezeket a terve- készítik el. Régi megállapítás, két? Általános tapasztalat, hogy a tervek mindig csak hogy alapjában jól értékelik a annyit érnek, amennyit meg gazdaságok helyzetét, a kidől- is valósítanak belőlük. Terve- gozott fejlesztési javaslatok zés és végrehajtás szoros egy- js kellő mélységűek és járha- séget alkot. Aki tervezi, az tó utat jelölnek meg. Ami vi- hajtja végre. Ezzel ösztönöz- szont gond. hogy az elkészí- ni lehet és kell a szakembere- tett fejlesztési mérlegek né- két. egyben a nagyobb felelős, hány esetben 3 fejlesztési tá- ségvállalást össze kell kap- mogatás maximalizálására csolni az anyagi érdekeltség irányulnak- elszakadva az továbbfejlesztésével, üzemi tényleges anyagi- és A hogyan tovább a fejlesz- pénzügyi lehetőségektől. Az tésekben kérdésre, többféle vá- állam nem vásárolhatja meg lasz adható. A járható utat az egvetlen üzemnek sem saját. MSZMP Nógrád megyei Bi- létesítményét. A fejlesztési zottsága 1974. április 1. hatá- támogatás nem pénzszerzési rozata jelölte meg, amely az lehetőség, valamiféle segély, erőforrások mind teljesebb hanem hosszú távra szóló be- kihasználására és mértéktar- ruházási létesítmények egyik tó. arányos, összehangolt fej- kiegészítő forrása, amely meg- lesztésekre orientált. Ennek felel a népgazdasági" és üze- szellemében vizsgálni kell mi érdekek összhangjának. minden üzemben a belső tar- . „ - talékokat. A szétforgácsolt és A szükségest szűkös fejlesztési alapok jól szervezett társulásokban ösz- Nem közömbös tehát a be- szegeződnek, és egy-egy ága- ruházási költség, hiszen a fő zat hatékony fejlesztését se- célkitűzés a minél olcsóbb gítik elő. Ennek hangsúlyo­bekerülés, — illetve a haté- zása azért szükséges' mert kony, gyors megtérülés, még a viszonylag nagyobb te- Amennyiben egy állatféröhely rületi méretű és eszközállo- tényleges bekerülési költsége mányú tsz-ek sem képesek 25—30 százalékkal nagyobb önmagukban olyan beruházá- a normatívánál, a többletkölt- sok megvalósítására, mint ha séget az üzemek saját fejlesz- együtt működnek és erejüket tési alapja terhére kell biz- egyesítik, tosítani. Nem más ez, mint ésszerűtlen gazdálkodás a r szűkös eszközökkel, holott a Távlatban is takarékosság minden fejlesz­tési elképzelés »lapja. Ezért Az egyesülésekkel együtt­fontos szempont a helyes járó nagyobb gazdasági haté- üzemi mérlegelés a különböző konyság, a szabályozó rend­lehetőségek között, az elemzé- szer egyes elemeinek további seken alapuló döntési élőké- korszerűsítésével, illetve az szítés. A szabályozó egyes ha- ahhoz való okos üzemi alkal- tásaiban megismétli „önma- mazkodással, már az ötödik gát”, és esetenként erőn fe- ötéves tervben elősegíthetik, lüli fejlesztésekre csábítja a hogy a mostoha adottságú termelőszövetkezetet. Ameny- tsz-ek fokozatosan saját lá­nyiben ez megtörténik — és búkra álljanak. Ehhez fontos erre a korábbi években volt feltétel, hogy a jövőt megha. példa ez nem a közepesen tározó üzemfejlesztési tervek gazdálkodókhoz történő fel- a gazdaságok tényleges szük- zárkózást eredményezné, ha- ségleteire és önfinanszírozó nem a mélybesüllyedést, ela- képességükre épüljenek. A dósodást. távlatban is üzemi érdek és A fejlesztési támogatás oda- feladat, hogy a gazdaságok ítélésének ezért sajátos félté- egészét átfogó, és a környező tele a megfelelő szakember- üzemekkel összehangolt kon- szakmunkásháttér. amely cepciós terv legyen, függetle­nélkül nem is célszerű támo- mii attól, hogy részesedik-e gatást adni. Másként fogai- fejlesztési támogatásban vagy mazva, ezt a fejlesztési támo- sem. gatás feltételeként szükséges Dr. Gyöngyösi István Nagyobb igényességgel a pártmunka minden területén Élenjáró szerepet vállaltak a kommunisták Az öblösfiveggyári küldöttek egyik csoportja hallgatja a be számolót A salgótarjáni öblösüveg­gyár kommunistái vasárnap a gyárt kúltúrotthonban tar­tották a pártértekezletet. Ezen többek között részt vett Devcsics Miklós, a me­gyei pártbizottság titkára és Szabó Aladár, a városi párt­bizottság titkára. A pártérte­kezletet a gyár által oatro- nált Rákóczi úti iskola út­törői köszöntötték virággal és kívántak eredményes ta­nácskozást. Az elmúlt négy év mun­kájának kritikus, önkritikus értékelését a gyár kommu­nistái már a taggyűléseken elvégezték. Ennek összege­zésére, a további feladatok meghatározására került most sor. Készülnek a tavaszra A megyeszékhely KISZ- titkárainak részvételével hét­főn tanácskozást rendeztek Salgótarjánban, az 1-es szá­mú körzeti pártszékházban. A város dolgozói alapszerve- zeteit kilencven titkár kép­viselte. Varga György, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára tartott tájékoztatót a tavaszi tennivalókról, elsősorban a közelgő választásokról.. A ká­dermunkáról é6 a politikai képzés új rendszerére vonat­kozó határozatról szintén tá­jékoztató hangzott el. A jár mű program jegyében A Győri Rába Magyar Va- a lemdfeerékgyái-tó sort, s a gon- és Gépgyár fokozatosan gépeken hétfőn kezdődött az bekapcsolja a közúti jármű- üzerrfszerű termelés. Ezzel az programba budapesti Vörös idén 3000 nagy teljesítményű, Csillag Gépgyárát. Az autó- 200 lóerős motorral többet buszokba és tehergépkocsikba gyárhat a Rába Magyar Va- készülő futóművekhez eddig gon- és Gépgyár, mint az is gyártottak alkatrészeket a elmúlt évben. Az áttelepítés- budapesti üzemben. Hétfőtől sei a győri motorgyárban a Rába-Man Diesel-motorok hely szabadult fel, amelyet gyártásába is bekapcsolódik a ugyancsak a motorgyártás Vörös Csillag Gépgyár. A fejlesztését elősegítő, nagy győri motorgyárból a buda- eljesítményű célgépekkel te- pesti üzembe telepítették át lepítenék be. (MTI) Világgazdasági kislexikon Külkereskedelmi cserearány Két ország közötti külke- A jelenleg a világpiacon jesítésével igyekszünk kijutni reskedelemben gazdát cserélt végbement áremelkedések Egyrészt növelni akarjuk áruk árainak viszonya egy- például különbözőképpen azoknak a termékeknek az máshoz, jelenti a külkeres- érintették importunkat és exportját, amelyeket alacsony kedelmi cserearányt. A csere- exportunkat. Azoknak a cik- előállítási költség mellett a arány vizsgálata azért fontos, keknek az ára, amelyeket a legkedvezőbb áron értékesít mert ebből lehet megállapíta- tőkésor^ágofeból importálunk hetünk, másrészt mérsékelni ni, hogy egy adott időszakban lényegesen nagyobb mérték- kívánjuk azoknak a termé- a külkereskedelem előnyős, ben — átlagosan 40 száza- keknek. (pl. cukor, papír, vagy hátrányos feltételek lékka! — emelkedett, mint vegyipari alapanyagok stb.) a között megy-e végbe. azoké, amelyeket exporté- behozatalát, amelyeknek vi­A cserearányok alakulásá- lünk. Ezek ara csak 2o szá lagpiaci ara már—mar csillá­ra mindenekeiőtt a külkeres- zalébkel nőtt. A cserearányok gászati magasságba emelke- kedelmi forgalomba kerülő tehát a mi szemszögünkből dett. A cserearány tartós ja- áruk termelési költségei hat- nézve romlottak. Ez érzékeny vulását csak a világgazdaság­nak A cserearányokra nagy veszteségét okozott népgazda- ban végbemenő változásokkal befolyást gyakorolnak a piaci Ságunknak, mert a bekövet- hosszabb távon is számoló _ spekulációs törekvő- kezett változások miatt egy- központi és vállalati gazdái­s ekkel is befolyásolt — ala- segnyi magyar áruért keve- kodással, a tervszerűség és a kulasa es az, hogy egy adott rugalmasság novelesevel er ország export- és import- E számunkra hátrányos hetjük el. összetétele milyen, helyzetből kettős feladat tel- Ny. X. Az elmúlt években a gyár igen jó gazdasági eredmé­nyeket ért el, amiben tükrö­ződik a közel ötszáz párttag és a 2600 fős gyári kollektí­va becsületes, lelkiismeretes munkája — állapította meg a beszámoló,' amit Vonsik László, a pártbizottság tit­kára terjesztett élő. A X. pártkongresszus óta eltelt időszakban a gyárban fejlődtek a munkásosztályra jellemző tulajdonságok. Nőtt a politikai öntudat, a kez­deményezőkészség, a köz­életi aktivitás. A munkások hozzáértése is nagyobb, hi­szen a gyári létszámon /be­lül jelentősen megnöveke­dett a szakmunkások ará­nya. Ma már a munkások­nak vannak elképzeléseik a vállalati tervekről, a gyárat érintő kérdésekről. A veze­tők és dolgozók közötti rend­szeres eszmecsere erősítette a munkáskollektíva vezető szerepét, az üzemi demokrá­ciát. Mindebben élenjáró szerepük volt a gyári kom­munistáknak. A vállalat gaz- Tasági eredményei lehetővé fették, hogy az, egész kollek­tíva' élet- és munkakörül­ményei az eredetileg terve­zettnél is nagyobb arányban javuljon. Erről egyébként igen nagy részletességgel szólt a beszámoló. ha a szocialista munkaver­seny nem úgy fejlődött vol­na, mint ahogy azt. a párt- értekezleten értékelték. Eb­ben is a kommunisták vol­tak példamutatók. A pártértakezlet reálisan Lékelté a hegy év rnunká­A pártbizottság és az alap- szervézetek a X. kongresszus és az azt követően megje­lent határozatok szellemében végezték gazdaságszervező munkájukat, Mindez hozzá­járult ahhoz' a töretlen fej­lődéshez, amelynek bizonyí­tására érdemes néhány szá­mot is megemlíteni. Az 1970. évihez viszonyítva például 148 százalékra növekedett a termelési érték. A tőkésex­port ugyanebben az időszak­ban 184 százalékra nőtt'. A nyereség megduplázódott és tavaly már meghaladta a százmillió forintot. A növe­kedés 97 százalékban a ter­melékenység emelkedéséből származott. Ezek bizonyítják, hogy technikailag, szerve­zetileg is sokat fejlődött a gyár, így végső soron beru­házás nélkül valósultak meg az eredmények. Aligha ér­hettek volna el ilyen sikert, A értékelte a hegy ját. Az’eredmények mellett igen kritikusan foglalkoztak" a még meglevő hibákkal. En­nek megfelelően alakították ki a soron következő felada­tokat is. Nagyobb terveket kell valóra váltaniuk taka­rékosabb gazdálkodás mel­lett. Többen is szóltak a még meglevő tartalékokról, amelyek feltárását, haszno­sítását követelték. A párt­értekezletre jellemző a na­gyobb igényesség, az élet. szinte minden területén. A • termelőmunkában, a gépek, eszközök, a munkaidő jobb kihasználásában éppen úgy, mimt) a fegyelem további ja­vításában. A fokozott fel­adatok jobb politikai, szak­mai felkészültséget is igé­nyelnek, és erről is nagyon sok szó esett. Egyöntetű volt a vélemény, hogy ebben is elsősorban a kommunisták­tól várnak még több példa- mutatást. Nehéz lenne egy cikk ke­retében mindazt visszaadni, ami ezen a pártértekezleten elhangzott. A pártéletnek, munkának aligha van olyan területe, amivel a beszámo­ló és a sokrétű vita, — amelyben tizenhatan kértek szót — ne foglalkozott vol­na. Devcsics Miklós, a me­gyei pártbizottság titkára felszólalásában a kongresz- szusi készülődés tapasztala­tait összegezte. Arról szólt, hogy a párttagság a viták­ban állást foglalt a párt po­litikája mellett, helyesli azt, ugyanakkor igényli, hogy még következetesebben hajt­suk végre a határozatokat: Az egyetértést kövesse tett. Feladataink valóra váltása ugyanis mindenkitől többet, kíván. Az öblösüveggyári pártér- ■ tekezlet végül megválasztot­ta a 35 tagú pártbizottságot és 15 küldöttét a városi pártértekezletre. Ezt követő­en megválasztották a 9 tagú végrehajtó bizottságot. A pártbizottság titkára ismét Vonsik Lőfszló lett. NÓGRÁD - 1975. február 4., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents