Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Segíteni

a vizsgált szervek munkáját

Gondolt, terveit, eredményeit

Zárszámadás a Börzsöny alján

Interjú dr. László István megyei NEB-elnökkel

,.A társadalmi tulajdonban

leve esehOáek «ondos témáét* uálása, á köséldefc érvényesítésé méSkIVáttlá áí állami, társadalmi elidiertes .ieletiieái reudsteretiek feuesítese,!. Az egyre nagyobb szerepei betelte népi elieeertes tiatekeret tovább keli ti9vetni.”

(A* SttüeMP irányelvei a párt Xt. kongrésstusárá.)

A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1074-ben végzett munkájában etaősof* ban az időszerű párt- és kormányhatározatok végrehajtásának vizsgálata, értékelésé kapott hélyét. Közülük a munkásosztály helyzetének javítására, az üzem- és mun* k ászérve zés kötszer űsí t ésé re. a gépi kapacitások jobb kihasználására hozott határozatok megvalósításának elemzésé emelkedik ki. A tavaly szerzett tapasztalatokról, s a népi ellenőrzés idei feladatairól beszélgetett munkatársunk df. László Istvánnal, a megyei NEB elnökével.

— Milyen fontos témák kerültek a NEB-Uléiek napirendjére?

— Tavaly 34 témavizsgálatot végeztünk. Főként az üzemekbe, vállalatokhoz látogattunk eL Foglalkoztunk a belső tartalékok feltárásának problémáival, a nagy értékű gépi berendezések kihasználásával, a vezetés korszerűsítésével. Vizsgáltuk a többi kö* zött a munkásellétás helyae* tét, a lakásépítések garanciális javításának minőségét, a szolgáltatások színvonalát.

— Egy-egy vizsgálat során milyen benyomásokat szerezték?

— A vállalatok sókat tettek ftelső tartalékaik feltárására. Valamelyest csökkent az alkalmazotti létszám, hatékonyabbá vált a munkaidő kihasználása. A nehéz fizikai munkán az anyagmozgatás gépesítése enyhített. A nagy értékű gépek jobb hasznosításának jelei a ZtM-ben és az Ipoly Bútorgyárban mutatkoznak. A jelenlegi átlagos műszakszám sajnos, alacsony: 1,4. A más vállalatokkal való kooperációkra hív- luk fel ezeken a helyeken a figyelmet. Nem nagy azonban a lelkesedés. A biztonságos rendelésállomány érdekében a jövőben a VEGYÉPSZER. a FŰTÖBER és az ELLETT széesényi gyára termékszerkezetének módosítása szükséges. Máshol, mint például a síküveggyárban az alapanyaggyártás mellett a feldolgozás nagyobb arányát szorgalmaztuk.

— Az utóbbi időben meg* növekedőtt a többszintes tát- sáSháztlk építésé, Sok a panasz a minőségre. A népi ellenőrök vizsgálatuk során mire hívták fel a kivitelezők figyelmét?

— A lakók a nyílászáró* szerkezetek minőségére, továbbá a szak», szerelőipari munkákra panaszkodtak. Nem alaptalanul. Javasoltuk a kivitelezők és beruházók közötti kapcsolat javítását, folyamatossá tételét, az előzetes, házi műszaki átadások meghonosításét, amelyet az építők el is fogadtak. Nem mindig a kivitelező a hibás, Vannak építési anyagok, amelyek már eleve nehezen beépíthetők, vagy sérülten érkeznek, A tűrési határ módosítására tett javaslatunkból országos intézkedés is született.

— A szolgáltatások vizsgálata során mit dtiapítottttfc meg?

— A szolgáltatások színvonala emelkedett. Továbbra is gond azonban az elektroakusztikai cikkek és a gépkocsik javítása. Az Utóbbi fejlesztését három új szerviz segítette volná az AFtT azonban nem vette igénybe a megyei tanát* támogatását, s elhúzódott az előkészítés. Várhatóan a széesényi és pásztói szervizállomások már csak a következő tervcikiusban valósulnak meg. A szolgáltató szövetkezeteknél általános probléma, hogy inkább készáruk előállításával foglalkoznak, mert az jövedelmezőbb. Így a megyei tanács 800' ezer forint szolgáltatásfejlesztési támogatást visszafizettetett, mert a vállalatok nem a célnak megfelelően használták azt fel, mások nem tudták a szükséges saját fedezetet biztosítani. Különbözőek az érdekek, néhéz közös nevezőre jutni.

— Hogyan alakult a lakossági bejelentések aránya?

— A korábbi évekhez viszonyítva azonos szinten áll. örvendetes, hogy csökkent a névtelen bejelentések száma. A dolgozók bizalommal for* lultak hozzánk. Sajnos, a* ügyek nagy része szinte mér minden fórumot megjárt, s több évre visszamenőleg nehéz vizsgálni. Egy-egy ilyen ügy feltárására átlagosan 8 munkanapot fordítunk, Az utóbbi időben a munkaügyi jellegű és az építési hatóságok intézkedéseivel kapcsolatos panaszok száma nőtt.

— A bejelentők elégedettek a népi ellenőrök munkájával?-— Több köszönőlevelét kaptunk, és sokan fordulnak hozzánk tanácsért. Ezek száma évről évre növekszik.

— A vizsgálataik során feltárt szabálytalanságoknak milyen következményei vannak?

— Tavaly három alkalommal tettünk büntető feljelentést, 17 esetben kártérítést, 16 személy ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztünk, Az okok: jogtalan anyagi előnyökre törekvés, szabálytalan gépkocsihasználat, a társadalmi tulajdon elleni vétségek. Véleményünk szerint azonban a kapott büntetések nincsenek mindig arányban a cselekmény által okozott gazdasági, erkölcsi kárral,

— Milyen feladatok előtt állnak az idén a népi ellenőrök?

—* Idei vizsgálataink zömében társadalompolitikai jellegűek. Ezek között olyan témák szerepelnek, mint az ifjúság- ős gyermekvédelem, a népesedéspolitikai határozat végrehajtása, a középiskolai kollégiumok helyzete. Megnézzük: a munkásosztály szabad idejének kulturált eltöltését miként segíti a vendéglátás. Továbbra is az a törekvésünk, hogy a párt és a kormány erőfeszítéseinek megvalósítását támogassuk a magunk módján. Így sör kerül A költségvetésből gazdálkodó szervek takarékosság érdekében tett intézkedéseinek vizsgálatára, a IV. ötéves terv tanácsi beruházásai kivitelezésének ellenőrzésére. Tervünkben szerepelnek még az anyaggazdálkodás, a korszerű fuvarszervezés helyzetének vizsgálatai, a szarvasmarhatenyésztési program végrehajtása valamint a lakossági zöldség- és gyümölcsellátás helyzetének vizsgálata is.

— Mit tesznek a vizsgálatok hatékonysága érdekében?

— Feladatunk, hogy a mulasztókkal szemben még következetesebben járjunk el, javaslatainkkal pedig segítséget nyújtsunk a vizsgált szerveknek. A népi ellenőri hálózatot szélesítjük. Elsősorban az sujra rátermett fiatal szakmunkások és nők arányát szeretnénk emelni. A népi ellenőröket —, akiknek tavaly végzett munkáját ezúton is szeretnénk megköszönni — a segítő szándék vezérli — fejezte be a beszélgetést dr. László István elvtárs.

JO NBHANY kilométer, és egy országhatár választja el* Dliósjenőt Ál&ószee&étÓl, mégis. úgy ismerik egymás gondjait és eredményeit, mintha szomszédok lennének.

Van valami ebben a megállapításban, hiszen htüsszú ideje mér, hogy az elveiken túl muihifeakáipcsolatba is lé* pett a Börzsönyalja Mg Tsz és a garamvölgyi Cséhszlo* vák-^Szovjet Barátság Föld- műve&szövetkezei. Éppen ezért figyeltek oda a zárszámadó közgyűlésem Henizser Mihály* nak, a csehszlovák szövetkezet elnökének szavaira.

*— lemét arról győződhet* tűnk meg, hogy sikeres évet tudhatunk magunk mögött □iósjenön,. Még nekünk is, aíkiik a Oaram kedvező adottságú, termékeny völgyében gazdálkodunk meglepő volt, a egyben örömünkre is szolgált néhány adat. Szép eredmény, hogy amíg 1972-ben mindössze 16 mázsát termett hektáromként a tavaszi árpa. a didiig a mait évben, már 40.5 mázsás átlagot értek el. ugyancsak jelentőének tartjuk. hogy két év alatt 32,2* föl 43.5 mázsára emelkedett az ősei búza terméshozama.

Két jellemző számot ragadtunk Csak ki a gondos gazda hírében álló vendégelnök mondőkájáből. Igen jellemzőit, hiszen bizonyítékai az évről évre mind jobb. hatékonyabb, tervszerűbb munka végzésének.

Erről beszélt, teljes mélységében feltárva a még meg* lévő gondokat, s éles nyíltsággal bírálva a* év közben tapasztalt hanyagságokat, mulasztásokat, a Börzsöny- alja Mg. Tsz elnöke. Adam- esek Pál. Aki éppen ötödik éve áll a szövetkezet élén, még előtte ugyanennyi ideig volt főkönyvelő, így annyira Ismeri az irányítása alá tartozó gazdaság minden területét, mint más ember — mondjuk —• a tenyerét.

Természetesen, a rajtuk folyó munkával és az azt végző dolgozókkal eg vetem ben. Talán, ezért is tudott minden apró részi étkerdésre is teaERyré többet költenek a leányok, asszonyok kozmetikai Cikkek vásárlására, a háztartás korszerűsítésével pedig a mosószerek, tisztítószerek iránt fokozott az érnekiadés. Ez a kulturált kereskedelem dolgozóinak Is mind na- Ryobb feleiöBséRet Jelent. A Nfiu- rád meRyel toarclkk-kiskcréske- delmi Vállalat CRvik tCRcrodme- nvesebben dolgozó szoriaiista brl- Rádja a salgótarjáni Pécskő üzletház lllatszerosztályán dolRozik.

s vállalta, hORy az eladás eddlRl formáját, színvonalát méR tovább emeli. Mózes Oéráné vezetésével konRresszusi felajánlást is tett, mely az eladott árucikkek meny- nvIséRének nevelésén tdl a vevőkkel való fokozottan előzékeny klszolRálást is Jelenti, Rendszeresen bővítik választékukat, alkalmi kozmetika) tanácsadást tartanak az érdeklődőknek, s terveik között szerepéi, Iiorv a szépltö- síereket bemutató keretében ki Is próbálhatják a bölRWásárlók. Az elniillt esztendőben lit százalékkal több Illatszert, háztartási Cikket adtak el a tervezettnél, melv mlntcRv 5 és fél millió forintot tett ki. Az Idén tovább szerelnék növelni forRBlmukat, A bri- sádtaeok! Mózes Gézáné. nolnc- Ró Pilné. Kiss Lászlóné és Bar- iák Aranka az utánoótlásról is Róndoskodnak. Tanuló iuks Sándor Éva. — kulcsár —

A halászok hazája

Isztria félsziget nyugati jógyárak pedig különleges, partjéh fekvő Izola szlovén 16—18 méter hosszú, 250—500

városkában működik egy hÉl- feldölgezó kombinát, a „De- lamaris”. A húsz évvel ezelőtt alapított vállalat 23 hajóból álló flottlllávaL két halfeldol- gozó üzemmel, hűtőházakkal, raktárakkal rendelkezik.

A kombinátot nem véletlenül alapították Izoléban. A városkában ugyanis már loo éve működött egy konzervgyár.

A „DélamariS”-hoz — megalakulása után nem sokkal — csatlakozott e régi konzervgyár is, A kombinátot a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fél. A jugoszláv hatonna vízkiszorítású hajókat építettek, a sekély part menti vizeken Való halászatra.

Két évtized alatt a „Dela- marls” hatalmas vállalattá fejlődött. Évente 3,5—4 ezer tonna halat, Jugoszlávia össztermelésének mintegy 15 százalékát dolgozza fel. A ha- lászzsékmány T0 százalékát konzerválják, a többit frissen, Illetve fagyasztva hozzák forgalomba. A termelés fejlesztése érdekében a kombinát berendezéseit évről évre felújítják, a halászflottitlát pedig fejlesztik.

Szabó Gyula

XXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXX>XXXXXX\XXXXXXXXXW.XXXXXXXXXXXXX>XW^XXXXXXXXXVXXXXXX',

(REKLAMFILM;)

Törődjön többet egészségévell Cukorka, csokoládé, habos torta, szalonna és tejfölben úszó töltött káposzta — jajgató felkiáltójel a képernyőn; ÍGY NEI Aztán nagy tál gyümölcs, tej, sajt, pompásan díszített hal és ezernyi zöldségféle, végezetül egy karcsú, mosolygós hölgy; EZ 1GENI (sápadozunk az irigységtől).

(REAGÁLÁS;)

Szégyenlősen kisompoly- gunk a szobából a nagy tál tejszínes süteménnyel, s ha nam feccőltünk volna bele annyi energiát, hát legszívesebben a szemétvödörbe Öntenénk. Szóval kisompolygunk és fogadalmat teszünk, hogy holnaptól új életet kezdünk. Asztalunkra ezek után csak tejtermék, gyümölcs- és zöldségféle kerül. Vagyis karcsú- siló ételek.

felkiáltójel

(MÁSNAP;)

Szilárd elhatározással lépünk be az önkiszolgáló étterem ajtaján, az étlapnak csak a föselékrovatát böngésszük, Del A fene egye meg a látószervünket, minduntalan a frtssensültekre kalandozik. Pillanatok alatt összeveszünk Önmagunkkal és az akaraterőnket szólongatjuk, Lavírozunk, tekergünk a sorbon, két lépés előre egy hátra; kifújjuk magunkat — sikerültl A főzeléket ablak előtt ácsor- gunk. Gyorsan akarunk cselekedni, ám a kiszolgáló lány éppen egy másik ablak előtt púpozza a tányért tejfölöstúrós csuszával. így van időnk, hát bámészkodunk egy kicsit.. Nini, a Nagyné épp most ül neki a hagymás rostélyosnak, de fél szemmel már

a lekváros-diós aranygaluskára kacsintgat. Mellette meg a már fél éve fogyókúrázó (Ö mondta) Klárika habzsolja a mákoF metéltet, Erősen integetnek, hívnak, siessünk, van még hely az asztaluknál, Nyelünk egy nagyot; — Igen, parajfőzeléket kérünk! Nem, feltét nélkül!

(KÖVETKEZMENY;)

A délutáni értekezleten két kézzel szorongatjuk háborgó gyomrunkat, amely olyan hangokat ad, mintha a föld melye repedezne, Titokban bekapunk egy szem bonbont, amelyből egy fél zacskóval meg reggel a táskánkba tettünk. Már csak a biztonság kedvéért.

Aztán otthon gyors vacsorát készítünk a családnak; a

fér) kotbászos paprikás krumplit rendelt, a gyerek szalonnáé rántottéval is megelégszik. S miközben a család a konyhában vacsorázik, mi tüntetőén bevonulunk a szobába két szem almával, Gyorsan ágyba bújunk. Aludni próbálunk minden áron, dm néhány őrködést pont nem akar kihunyni, minek következtében álmodunk, Zöldséggel körülrakott habos torta, sovány sajttal díszített töltött káposzta, tejfölös csokoládé vonul el lelki szemeink előtt. Aztán egyre közeledik egy hatalmas felkiáltójel. mór-mór feltaszít, amikor.... felébredünk.

Éjfél felé jár az idő. Óvatosan, zajtalanul kimegyünk a konyhába és pillanatok alatt magunkba tömjük azt a négyöt maradék tejszínes süteményt. F>i áldjuk az eszünket, hogy notn dobtuk a szemét- vödörbe.

—Vkin—

gáltnl, így tudhatta minden tág eiserne s füle hallatára elmötiidani, felsorakoztatni a termelőszövetkezet gondjait,

Mért, bár rendkívül dinamikus fejlődésen, ment keresetül a BörzsÖhyalja — tíz év alatt, amint azt örömmel újságolták, tízszeresére növekedett a termelési érték, a vagyon és a nyereség is —, mégis egész sor kisebb-na- gyohb jelentőségű gond megoldását kell, akár már holnap, napirendre tűzni.

KÜLÖNÖSEN fontosnak tartják a növénytermesztési fő ágazat két termékének, a cukorrépának és a kukoricának, még szervezettebben, jövedelmezőbben ■ történő termesztését. Hiszen,, a cukorrépa, amely a hektáronkénti, tervezett 350 mázsával szemben csak 310-et adott, s

amelynek betakarításéra a megállapított munkabér több mint 200 százalékát használták M, nem segítette, ellenkezőleg csökkentette a nyereséget. De ebben az évben — jellemző a tervezések gyorsaságéra, amelyben nagy szerepe van a hét egyétemet, három főiskolát végzett és a jelentős számú középfokú vizsgával rendelkező szakembernek — már zárt termelésű technológiai rendszerben kívánják a cukorrépát termeszteni. És remélik, hogy az átlagtermések fokozásával és a költségek csökkentésével, jövedelmező nö- vényfélegégként tarthatják majd, talán már jövőre is. számon.

A termelőszövetkezetben a legnagyobb gondot a kukorica okozta. E növény termesztése, amelyet a nádudvart

KlTE-rendsser saerlrit vé* geznek, égy évvel megelőzte a benne rejlő lehetőségeket: 1974-ben még nem tudták biztosítani a megfelelő technológiát, a nagy, 570 hektáros terület műveléséhez szükséges gépi berendezéseket. Ezek a tények, párosulva, a rendkívüli, őszi időjárás adta nehézségekkel, Okozták, hogy a tervezett mennyiségnek mindössze 4T,3 százalékát,

hektáronként 18 mázsát tud“ lak csak betakarítani. így a tervezett, közel másfél milliós nyereség helyett 734 ezer forintos veszteséggel zárult a kukorica mér lég,

S ez, gondoljuk, nemcsak a diióejetiőiek számára tanulság, Rendkívül jelentős ágassal® a tértnélŐSzövetkezetnek az

állattenyésztés, s itt is. megoldásra váró feladatokat sorakoztatott fel az elnök. Fo* kozni kell a tejtermelést, jövedelmezőbbé tenni a borjú- nevelést, és minden területen csökkenteni a költségeket, Legalább olyan eredményessé tenni — mondotta —.mint a baromfitenyésztést, amely az elmúlt évvel szemben, 1Ö74- ben már hatmillióval nagyobb bevételhez juttatta a termelőszövetkezetet.

1974. januárjától önálló ágazati elszámolási rendszert vezettek he, amelynek helyes értelmezésére az erdészeti, fa- feldolgozó ágazat mutatott jó példát.

Így, hozzájuk hasonló eredményességgel kell dolgozni, mindenkinek — hangsúlyozta Adiamcsek Pél.

Természetesen, az eredmények az embereken, múlnak. Ezért is fektetnek nagy súlyt a szociális körülmények javítására. s minden egyébre, amely hozzájárul a jó közérzet klalákftásához.

Idős emberekkel beszélgettem a zárszámadás kezdete előtt, a kultúrotthon előcsarnokában, ahol. a jelenléti ív aláírásakor, mindenki sokszorosított füzetecskét kapott, amely a zárszámadást adatokat tartalmazza, s akkor mondta egy idős néniké:

— TUDJA, FIAM, még színházba is visznek minket, Pestre. Igen, színházba. Pestre — ismételgette.

Hetvenéves korában látta meg először a fővárost. Csoda-e hát, hogy a reszkető hangjára figyelve, mégis a szeme vonzotta az ember tekintetet. Ami az emlékezéstől még fényesebben csíüilogott ki a kendő takarta ráncén kis arcából,,. ,

Karácsony György