Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
I Megdicsér iülí Mint gépkocsivezető 1946-tól (dolgozik a LAMPART ZIM salgótarjáni gyárában Ku- ikucska János gépkocsivezető. A 48 éves ember munkáját becsülettel, szorgalmasan végzi. Elégedettek vele. mert segíti munkatársait, tapasztalatait átadja. Kukucska János egymillió kilométert vezetett már balesetmentesen. Többszörös Kiváló Dolgozó, részt vesz a szocialista brigádmozgalomban. mm Ködös utakon Kiss Gyula 1962-től dolgozik a Volán 2. számú Vállalat teherforgalmi üzemegységénél. Munkáját példamutatóan, lelkiismeretesen végzi. Munkatársai szeretik, becsü- lik. A November 7. Szocialista Brigád vezetője, s brigádja sokat tett azért, hogy MÁV— Volán komplex brigád éveken át kiemelkedő eredményt érjen el. Kiss Gyula kiyáló dolgozó, munkásőr, tagja a pártnak. Eddig 450 ezer kilométert vezetett balesetmentesen. KORÁBBI KÖZÚTI baleset mozzanatainak utólagos ellenőrzése késztetett 1975. január 14-én arra, hogy utasa legyek az RA 30—53 frs<z-u rendőrségi helyszínelő gépkocsinak. Sűrű köd fogadta a 21-es számú főközlekedési úton megyénkbe érkezőket, Minthogy tél közepén nem különösebben szokatlan, az ilyen időjárás, arra gondoltam. hogy a gépkocsivezetők már jól alkalmazkodva róják járműveikkel a Jtilo“ métereket. Sajnos, csalódtam! A nyomasztólag ható é6 a látási távolságot 20—30 méterre csökkentő ködfüggön.y mögül — a kevés kivételtől eltekintve — gyertyafénynél nem erősebb világítással és nagy sebességgel bukkantok! elő a gépjárművek. Ügy tűnt, hogy vezetőik színpadi, szereplőként játékos szenvedélyüket elégítették ki. Nyilván nem gondolták, hogy a játék tárgya az élet. amit játékszernek tekinteni súlyos felelőtlenség. Arról, mér nem, is beszélve, hogy a KRESZ írott szabályait is megsértik. A jobbágyi útkereszteződésbe röviid két óra alatt rengeteg városi fénnyel kivilágított gépjármű érkezett... Illenék tudni, hogy sűrű ködben is kötelező a tompított fényszóró használata. Több megállított járműnek a vezetője a világítással kapcsolatos kérdésre hallgatással válaszolt. Talán elfelejtették a szabályt, vagy úgy akarnak meggazdagodni, hogy takarékoskodnak a külön, kiadásként nem jelentkező árammal? Mások válasza: ,.Én jól látok, más ie nyissa ki a szemét.” „Akkor sem látok jobMűauyag kerékabroncs A műanyagból készült gépkocsialkatrész ma már nem újdonság. Annál inkább a műanyagból készült kerékabroncs. Az új módszer szerint a kerékabroncsot előzetesen sűrített levegő, vagy gáz segít- s teével túlnyomás alá helyezett hermetikusan lezárt kamrában öntik. fröccsöntéssel. Az így előállított alkatrészt nagy méretpontosság, az anyag szupersűrűsége, szilárdsága és ütésállósága jellemzi, A Zsiguli gépkocsikhoz így készült kerékabroncs súlya például 2.5 kiló, ellenáll a korróziónak és nem igényel festést. A sebesség váltó nem használ a szívnek Nem is gondolnánk, hogy a g inkocsivezetés milyen „ides- fárad'tsággal” jár: ez a fáradtság bizonyos esetekben komoly veszélyt' jelenthet. Erre a megállapításra jutott Mario Tellini és Piero An Seiet ti professzor. Kutatómunkájukat a General Motors Italia finanszírozta, célja nedig az volt,hogy ellenőrizzék: az automata sebességváltó milyen mértékben csökkenti vezetés közben az energialeadást. A vizsgálatot tíz egészséges, önként jelentkező. 20—35 év közötti, megközelítőleg azonos súlyú és magasságú kísérleti alanyon végezték. Valameny- myiüket előbb megvizsgálták normál sebességváltóval felszerelt gépkocsi vezetése közben, majd két nappal később ugyanolyan körülmények között kellett „vizsgázniuk”, csakhogy ez alkalommal automata sebességváltós gépkocsin,. A különböző paraméterek közül — érverés, vérnyomás, a vér kórosan megnövekedett nitrogéntartalma — legjelentősebbnek a vér és vizelet ca tecol amin - tar talmának vizsgálata bizonyult. A mellékvese termelte oatecolami- nok (adrenalin, nor-adrena- Im, dopamin) jelentős mértékben befolyásolják a szimpatikus idegrendszer működését. A szimpatikus ideg- rendszer elsősorban akkor lép működésbe, amikor az embernek „harcolnia vagy menekülnie” kell és nemcsak sajátos fiziológiai körülmények (stressz, kimerülés, érzelmi reakciók) esetén jut szerephez, hanem bizonyos betegségek, elsősorban, az érrendszeri megbetegedések kifejlődésében is szerepet játszik. ban, ha a tompított fényszórót használom.” Mondanom sem kell, hogy e nyilatkozatok nem győztek meg a nyiláitikózók teljes igazáról. Kétségtelenül hasznos1, ha mindenki nyitott szemmel jár-kel a közúton. Ebből viszont koránt sem következik. hogy ha nyitva van a szemünk akkor valóban jól i& látunk. E komplikált biológiai folyamatot sok tényező befolyásolja. Így például a ködnek van egy olyan, rossz tulajdonsága, hogy a legjobb szemű ember is, hiába meresztheti szemét, látását a köd sűrűsége nagymértékben meghatározza. Segíthetjük a jobb távolba látásit, ba járműveinken az előírás szerinti tompított fényszórót használjuk, ezzel ugyanis előtbb észlelhetjük -a szemben mozgó járművet. Ezzel együtt jár az esetleges veszély kéllő időben való észlelése, és annak a tehetősége. hogy aiz elhárítás érdekében korábban cselekedhetünk. Nyilvánvaló dolgok ezek, de ment gondot okozott az IO 25—34, IB 60—41, FK 11—64, YD 28—97, AT 02—60, CY 66—73, és a rendszám szerint itt nem említett járművek vezetőinek, igyekeztem a pislákoló városi világításunkat túlVilágífani s e tompított reflektornál jól láthatóvá tenni az útkereszteződésben elkövetett szabálytalanságaikat. A JB 05—13 számú fekete színű Volga, típusú gépkocsi semmiféle világítást nem használt. Ügy suhant a kereszteződés felé. mint egy zsákmányra éhes ragadozó. Amikor lámpáira, mutattam, vezetője a fejéhez kapott, ■majd hálálkodva bekapcsolta, de csak a városi világítást. A fénvszóró használatára még külön fel kellett kérni. A SZIRAK—BERCEL útvonalon jöttünk a gépkocsival Balassagyarmatra a déli órákban. A köd itt sem biztosított 40 méternél hosz- szabb látótávolságot. Utasaimmal a gépkocsivezetők bosszantó felelőtlenségéről beszélgettünk. Műszaki szakértőnk meg is jegyezte, hogy a nedves úttestre és a kedvezőtlen látási viszonyokra tekintettel álló akadály előttit megálláshoz tompított fényszóró használata mellett, a 40 km/ó sebesség tekinthető biztonságosnak. Ennél valamivel alacsonyabb a biztonságos sebesség, ha keskeny úton szemben mozgó akadályra is számítani kell. Ilyen gondolatok nyilván nem foglalkoztatták az IO 59—45 és az IX 10—76 rendszámú járművek vezetőit. Mint villám a derült égből kerültek szembe velünk a ködből Szarvasgede és Kisba- gyon között városi világítást használva az igen keskeny úton. Fel sem ocsúdtam és már egy balra ívelő út- kanyarulatban az előbbiekhez hasonló világítással a GA 95—83 rendszámú autóbusz jött szembe sötét fekete tömegként. Vanyarc közelében az IY 33—59 rendszámú személygépkocsi űzött velünk tréfát. Bércéi községben az IB 27—68 rendszámú kivilágítanám Wartburg gépkocsi körvonalai rajzolódtak ki a ködből. Vezetője — mint aki világítási kötelezettségről nem is hallott — értetlenül nézett az intézkedő rendőrre. Magyamándor közelében a VI 68—89 rendszámú pótkocsis vontatónaik csak a bal lámpája világított, míg a VD 85—25 rendszámú tűzifát szállító pótkocsis vontató semmiféle világítást nem használt. Mint azt vezetőjétől megtudtuk, amennyiben a világítást bekapcsolja — bal oldali, irányjelzője is állandó, an működik, A járőrikocsi a szabályok maradéktalan betartása mellett is sokszor kényszerült irányváltoztatásra és az útpadkán való haladásra. Ha hozzá számítom, hogy erre azok a szemben haladók késztették, akik a ,.rendőrség’ felírat láttán igyekeztek menteni a még menthetőt, akkor jobb, ha ilyen időben pdgá ri rendszámú gépkocsimmal a garázsban tartózkodom. Abban utasaimmal egyetértek tünfcs hogy ha a rendszám szerint említett járművek ha iadtafc volna egymássá) szemben, valószínűleg összeütköztek volna. Dicső szereplésnek nem mondható magatartásuk kapcsán talán azért nem következett be baleset, mert a véletlenek szerencsés össz- játéka megmentette őket ettől. SZÁNDÉKOM ÉS CÉLOM nem bűnlajstrom közlése volt bármennyire is annak tűnik a 6ota rendszám említése. Annak a sok és szerencsére egyre több — becsületes, a szabályokat tisztelő gépkocsit vezető társamnak a nevében kérek fel mindenkit, hogy ne csak a maguk, de mások érdekeit is tartsák szem előtt, amikor a volánhoz ülnek. Használjanak tompított fényszórót, amikor az előírás szerint azt használni kell. Sebességűiket csökkentsék olyan mértékben, hogy a megálláshoz szükséges út ne legyen hosszabb, mint a belátott útszakasz hossza. Felelőtlen magatartásukkal ugyanis a drága emberi életet is sérthetik s ezért a jog is drága árat követel. Dr. Czifra József közlekedési ügyész Város és közlekedés Az automobilizáeió ütemének felgyorsulása és ennek következtében a forgalom intenzitásának megnövekedése érezteti hatását. A már kialakult úthálózat gyakran nem tudja átbocsátani a közlekedési eszközök áramlását. Az autók azonban nemcsak közlekednek a városban, hanem ott is „laknak”. Következésképpen egyre több parkolóhelyekre van szükség. A statisztika szerint egy ma- gángépkocs-i naponta legfeljebb két órán át van üzemben, egyébként áll. Természetesen a városokban nagy a gyalogos forgalom, s így a Szovjetunió városaiban a közúti balesetek áldozatainak csaknem kétharmada közülük kerül ki. A Szovjetunióban regisztrált közúti baleseteknek mintegy 60 százaléka a városokra és az egyéb lakott helyekre jut, ezért nyilvánvalóvá válik, milyen elodázhatatlan feladat manapság a közúti forgalom biztonságának növelése. Ennek a feladatnak a megoldásában egyre jelentősebb szerepet játszanak a forgalomszabályozás technikai eszközei, kezdve a fényjelző berendezésektől és sebességellenőrző műszerektől egészen a fővonalakon és az útkereszteződések tucatjaiban a forgalom koordinált irányítására szolgáló táwezérlósű rendszerekig. Ezzel mit sem csökken a városépítési feladatok jelentősége, — az utcák bővítése, felüljárók építése, közlekelési célokat szolgáló alagutak és gyalogátkelőhelyek létesítése. A városépítési jellegű intézkedések megvalósításához azonban időre és jelentős beruházásokra van szükség, ezek az intézkedések mégsem járnak jelentős előnyökkel, például az utak átbocsátóképességének növelésében, mivel nem komplex módon oldják meg a problémát. A városi utak más szakaszain ugyanis a szűkületek megmaradnak. Ugyanakkor a közúti forgalom koordinált szabályozásának rendszerei a szovjet szakemberek számításai szerint sokkal kisebb ráfordítások közepette legalább 20 százalékkal lehet növelni az utcák átbocsátó képességét. A Szovjetunióban széles körűen elterjedtek az olyan rendszerek, amelyek a „zöld hullám” elv-e alapján biztosítják a forgalmi lámpák ösz- szehangolt működését. Csupán Moszkvában 30 főútvonalon szervezték meg ilyen módon a forgalmat. Emellett a rendszernek nem egy, hanem több programja van, a forgalom intenzitásától függően a különböző napszakokra. Hogyan szereznek tudomást a gépjárművezetők a programban bekövetkezett változásokról? Fénytablók révén, amelyek jelzik az ajánlott sebességet. Sőt, míg a kereszteződésektől induló gépjárművek első csoportjának a fénytabló mondjuk 70 km/ó sebességet ajánl, addig a kereszteződéshez később érkező vezetők számára már 75 km.ó sebességet jelez. E rendszernek természetesen vannak fogyatékosságai is. Az egyik, hogy a szabályozó rendszer és a végrehajtó között hiányzik a visszacsatolás. Ha a forgalom ritmusában bármiféle kis törés mutatkozik — márpedig erre bőven van ok —, a vezető máris csupán önmaga elhatározására számíthat, midőn abban a kérdésben dönt, milyen sebességgel haladjon tovább, hogy a „zöld hullám” ritmusában maradhasson. A szakemberek keresik a rendszer tökéletesítésének módjait. Van például egy ilyen javaslat-: a főútvonal tengelyében, ahol a forgalmi jelzőlámpák a „zöld hullám” alapján működnek, különböző színű lámpákból füzért alakítanak ki, amelyek megállapított sebességgel haladó zöld és vörös színű szakaszokat alakítanának ki. E szakaszok haladásának sebességét egy különleges szerkezet szabályozná, a szakaszok hossza pedig megfelelne annak a zónának, amely biztosítja a kereszteződés idejében, vagyis a forgalmi lámpa zöld jelzésére való elérését. így tehát a „zöld hullám” láthatatlanból láthatóvá válnék, a vezető látná a vörös és a zöld jelzés határát és könnyen eldönthetné, növelje-e, vagy csökkentse-e a sebességet. Döntő jelentőségű egy másik probléma, a gyalogos és a gépjármű problémájának megoldása is, természetesen úgy, hogy a közlekedési eszközök és a gyalogos áramlását nemcsak időben, hanem térben is elkülönítsék. Ez városépítési jellegű intézkedésekkel érhető el. Az - aluljárók és gyalogos átkelőhelyek ezen a téren már megtett szakaszt jelentenek. Nézzük például, milyen tor* Moszkva egyik új kerülete, Csertanovo, amelynek beépítése már folyik. Itt a kerületen áthaladó egész forgalmat, a garázsokat, raktárakat és más kommunális berendezéseket és objektumokat a föld alá viszik. A tranzií, gépjárműforgalom számára épülő főalagút diagonálisan szeli át a kerületet. A főala- gútból mellékvonalak ágaznak el: a lakókomplexumok- hoz vezető mellékutak. A magángépkocsik számára a garázsok, a lakótömbök alatt helyezkednek el. így a gépjármű és a gyalogos forgalom különböző szinteken bonyolódik le, érintkezési pontjaik számát minimálisra csökkentik, amelyeknek lényegesen növelniük kell a városi közlekedés biztonságát. Öngyilkos gépkocsivezetők Az Egyesült Államokban a közúti balesetek áldozatainak nagy részéről kiderült, hogy tulajdonképpen öngyilkosságot követtek el. Erre a megállapításra jutott egy houstoni orvoscsoport annak a statisztikának az alapján, amelv szerint a balesetet szenvedő gépkocsivezetők 15 százaléka depressziós lelkiállapotban volt és „nem találta értelmét az életnek’!, i Jj£ü)SI NÖGRAD - 1975,, február 25«, kedd Műszaki hiba okozta ezt a balesetet — hátán a Trabant, egy ember súlyosan megsérült — Barasapuszla és Bern ceebaráti között. Megrójuk Földi István, Zagyvaróna, Béke út 22. szám alatti lakos személygépkocsijával lakott területen 99 kilométeres sebességgel közlekedett. A szabálysértési hatóság 1500 forintra büntette és egyes számú ellenőrző lapját két évre bevonta. Száz forint különbséggel ugyanez a büntetése Czerovszki Jánosnak (Felső- petény, Bacsó Béla út 7. sz.;. aki 25 kilométerrel lépte túl a Volán 20. számú Vállalat autóbuszával lakott területen a megengedett sebességet. Benkő József, pusztaberki lakos tehergépkocsit vezetett és szabálytalanul előzött. Kétezer forint büntetést kell fizetnie és a kettes számú ellenőrző lapját két évre bevonták. Nagy Ferenc, sziráki lakos szabálytalanul változtatott forgalmi sávot az általa vezetett gépkocsival. Büntetése 1200 forint és két évre az ő ellenőrző lapját is bevonták. Kocsis József rétsági lakos nem biztosított áthaladási elsőbbséget nyergesvon- tatójával egy útkereszteződésnél. A szabálysértési hatóság 2000 forintra büntette és két évre bevonták egyes számú ellenőrzőlapját. Ivanics Imre ipolyvecei lakos alkoholosán vezette motorkerékpárját. A büntetés összege 1200 forint és tőle is bevonták két évre az egyes számú ellenőrző lapot.
