Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
Képernyő előtt Zenés vasárnap Mi is tulajdonképpen a ze- sem tudnánk végezni, ha nem ne? Az Üj Magyar Lexikon szólna ä zene a közelünkben szerint: „A művészetnek az az zseb- vagy táskarádiónkból. A ága, amely kifejezésre a zenei hangok különféle kombinációját használja fel. A hangok időbeli egymásutánja dallamot alkot, egyidejű megszö* tolásukból harmónia keletkezik. Mozgató ereje a ritmus, sebessége a tempó. Hangzásának rendjét a metrum és az ütem szabályozza.” A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint pedig: „Az a művészet, amely a dallam, a ritmus és a harmónia eszközei munkába indulás is hangulatosabb, ha a reggeli zenei ösz- szeállítást hallgatjuk. Hiszen még az utcán is lépten-nyo- fflon fülünkbe eseng a rádióból áradó zene. Természetesen zene és zene között műfajilag és színvonalban égbekiáltó különbségek lehelnek. A rádió és televízió nagy szolgálatot tesz az úgynevezett komoly zene terjesztésének is. Különösén a televízióban látszik nem hagyhatjuk figyelmen kívül Bernstein személyes varázsát, (amit csak növel Kálmán György kitűnő szinkronhangja), aki oly könnyed és világos módon magyarázza meg a zene legkomplikáltabbnak vélt fortélyait is, mint ahogy annak idején Szent- györgyi Albert tárta fel a biológiai kutatás csiftjét-bift- ját és jelenlegi állomáshelyét. Megszoktuk tehát valamennyire, hogy vasárnap délelőtt a zene kedvéért kapcsoljuk be készülékünket. Mert ha netn Bernstein tart ^ ___ jóftslí az _ v ei érzések, hangulatok kife- arány, ~áhÖl aláivány külön előadást a muzsikáról, olyan jezése és ébresztése végett ls szolgálja az 'opera, a szitn- kor gyakran léhetünk hang- hangszeren képezhető, v. éne- fonikus zene megismerését, versenyek részesei, a togNem szólva az egyes sorozatokról és vetélkedőkről. Hatásos ismeretterjesztés és beavatás a zenei titokba Bernstein és Lehel György sorozata, a vetélkedők közül pedig a Diótörő, de ide sorolható Viláaot járt nóta- és népdalénekes kelhető, művészi hatás keltésére alkalmas Zenei hangokat kapcsol egybe.” Persze, a zene mflvésaétVoltának hangsúlyozása nem jelenti aát, hogy elvont valami lenne, a néptől teljesen idegen és számára felfoghatatlan. Hiszen a __________[______________ z ene tulajdonképpen a nép so<, karmesterverseny is. A di és Maria Corelli. utóbbi Vasárnapon pedig Verdi ftigolettóját láthattuk filmről, NDK—olasz—francia változatban, Wolfgang Nagel rendezésében és az egyes szerepekben olyan nevekkel, mint Franco Bonisolli, Rolantöbbek közt az annyira hatá- do Panerai, Margarita Rinalkörében jött létre. A varázsszertartási énekek, szerelmi, harci és munkadalok már az ősközösség idején kezdtek kialakulni. A zené azóta is része mindennapi életünknek. Nemtévé beavat bennünket a ma- Az operafilm nagyszerűen gaSább rendű zene titkaiba, illeszkedett be a komoly zene Nem elvont, misztikus vato- vasárnap délelőtti szolgálatául! többé, egy lépéssel a leg- ba. Egyetlen hátránya és hitoiküsabb is tovább jutott a bája az volt, hogy a feliratos súlyosabb zenei művek meg- szöveg elmaradt, Már pedig a ——____értésének útján. Persze, ide nézők egy széles rétegét nem c sak azért, mert aki iszik, az tartoznak a más, kevésbé dl- elégíti ki a vetítés előtt élfflonnótázik is, márpedig a magyar a közmondás szerint kétszer iszik: örömében és bújában, hanem napjainkban elsősorban a technika jóvoltából. Ma már — és úgy gentekt jellegű műsorok is: a zenei színház előadásai, a helyszíni közvetítések koncertekről és így tovább. Jól megválasztott időpontja a komoly zenének a va dolom a Zene fejlődésének sámap délelőtt. Talán azért Útján egyre inkább — több- is, mert ezt az időpontot évnyire passzív részesei va- századok őta a misztikumnak, gyünk a zenének. Bekapcsol- az áhítatnak áldozta az énjük a rádiót vagy a tévét, s bériség. Bár sokkal inkább a közben végezzük a munkát, pihenőnap és éppen a délmosunk, vasalunk, gépekét előtt kipihentségé, érzésekkel kezelünk, cipőt talpalunk, tanulunk vagy ágyban fekszünk, és a zenegép ott zúg a fülünk mellett. Talán már elmélyült szellemi munkát dott, sűrített tartalmi ismertetés, Szükség van arra, hogy a szöveg, a cselekmény zaj- lása közben is támpontot adjon, amint azt a mozikban vetített operafiimeken is megszokták. A felirat ezúttal szerves része a sikeres ismeretterjesztésnek. Mindenesetre kellemessé és Stílusossá tetté és teszi vasárnap déleiőttjeinket a zene szolgálata, az, hogy a műteli percei szolgálják a zene sofSzérkésztők ilyenkor gaziránti nagyobb óhajtozást, a dag művészi élménnyel trak- sZélésebb kitárulkozást, a be- tálják a zené régi és új Bä- fogadásra való nagyobb haj- rátáit, lafflöt. Dé tévéről lévén szó, (ft, »,) tévéajánlatunk 21.35: L»tin-Am*rika IV. megoldás lehet-e a sokféle S mint alternatívát — be- elméleten alapuló, gyors si- mutatják a film készítésekor A* ola«z dokumentumfilm. kért remélő, de mindannyi- még a demokratizmus útját sorozat negyedik része a Ge- szór elbukó gefiltoakeió? járó, Chile példáját Is. Azóta ridlaharook. — Egy krízis Bemutatják a földrész külön- ez a példa sok tanulságot okai címet viseli, S a film- böző országaiban oly sok nyújtó történelemmé vált ben arra keresnek választ az vérrel és áldozattal járó har- A sorozat mai adásában egy alkotók, hogy mit jelent La- óok sikertelenségének okait, döbbenetes képsort is lát- tim-Amerika népei számára gazdasági, társadalmi körül- hatnak a nézők Che Guevará. a genillaharc. Az égető tár- menyeit, az Unuguayban, Bo- ról, aki gerillaként Bolíviá- sadalmii. problémára vajon Líviában történteket. ben harcolt és elesett Hatsza Ha azt mondának rá. hogy beat zenész, könnyebben élhi- hető lenne, mint az. hogy hótaénekes. A Nógrád megyei Patakon született, s leien leg Budapesten lakik Busái Antal. Vegyész, de sokkal jellemzőbb rá másik szakmája! néodalénekcs. Járja a világot. Európa valamennyi országában járt már. legutóbb Hól- landlában és az NSZK-ban. de a földrész határain túl ls. többek között Máltán, a magyar napok keretében pedig márciusban, öeirútbá utazik. A megyében is törzsvendégnek számít ha Itthon van, Legutóbb a kisiparosok bálján lépett fel Salgótarjánban. a Narancs Szállóban. Remek hangulatot teremtett, s ismételten megnyerte a közönség tetszését. — Hogyan kezdődött? — Eredetileg klasszikus zenét tanultam. A konzervatórium jazz tanszakán végeztem. Á Népszabadság hirdetésére jelentkeztem. A felvételin kérdezték, hogy hol a kottám. Csodálkoztak, hogy nines, de azért hagytak énekelni. Kísértem »ágam zongorán. Utána azt kérték, hogy énekeljek el egy ..népdalt”, én pedig elénekeltem a „Kilencet ütött az óra” című „nótát”, A hatszáz ielent- kező közül a hétben, akiknek a nevét felolvasták, az enyém la benne volt. Mondanom sem kell, rendkívül ió érzés volt. Aztán odajött egv „néni”. akiről mint később kiderült: Fábry Edit és azt mondta: én leszek á tanárnője. dallal emberek — Miért lett mégis népdal- énekes? — Mondjam azt egészen egyszerűen, hogy a falu? A gyerekkori kukoricafosztás. a nógrádi falu szokásai, a népdal szeretete. De közreiátszott az is. hogy úgy éreztem: a népdalban, a nótában jobban ki tudom fejezni magam. S az érzéseimet. Különben minden zenét szeretek. Azóta sokat tanultam, s tanulok leni, mégis szeretem ezt is, azt is. S számomra az éneklés hivatás, szakma és hobbv együtt, — Szeretek dolgozni. Van egyébként még egv hobbym. de erre már nem nagyon jut időm: galambokat tenyésztek. Munkámat elismerik nemcsak anyagilag, erkölcsileg is. S az erkölcsi elismerés ösztönző. — Mi a kedvenc „nótája”? — Körülbelül hatozáz dalt leftleg is. Utolértem tudásbant ismerek. Minden műsorban az akkori elsőket. Zeneelmé let terén nekem a leaelel én kellett kezdenem. Ez volt a legnehezebb. Most pedig a szabadidő-beosztás. Alig vagyok itthon. Ha itthon tartózkodom. a Híradástechnikai Szövetkezetben dolgozom. Majdnem minden este fellépek és órákra járok. Hä külföldön vagyok, akkpr esténként fellépek, a nappalok szabadok. Ezt azonban sohasem pihenésre használom fel. Ismerkedem az országgal, a várossal, s az emberekkel, Szeretem megfigyelni az embereket. szokásaikat. Mennyivel viselkednek másképpen, mint ml, hogyan reagálnak egyes dolgokra. Egyébként hozzá kell tennem, hogv bér jó ez az ismerkedés, az utazás. a világjáró». de ha menni kell valahova, mér Ferihegyen honvágyam van. — Ha választania kellene, melyik hivatást, vagv szakmát választaná? Az éneklést, vagy a szövetkezetét? — Ezt már sokan kérdezték tőlem. Nem tudom. Bár elég keveset járok be dolgoztörekszem a változatofeságra. és soha nem tudom eav-eav est előtt, hogy mit fogok énekelni. A közönség hangulatától teszem függővé. Vannak dalok, amit szinte az országon kívül is mindenütt Ismernek. s amiket mindenütt velem énekelnek. Ilven például az: Az a szép című dal is. Tört magyarsággal éneklik Németországban és magyarul is, bárhol a világon. Kedvenc számom: „Az "én anyámnak nincs selyem ruhája”. — Kellemes emléke? * — Sok van. Egyik liven, amikor Párizsban a polgármester feleségének adtunk szerenádot, természetesén á férj beleegyezésével. — Most 30 éves. Meddig szeretne énekelni? — Kilencvenkét éves koromig. Ezt nem lehet abbahagyni. Addig szeretnék énekelni. amíg tudok. Aztán felállt és az öltözőjébe Indult. Nemsokára lámpaláz nélkül lépett ki a közönség élé. — bi — Ofrantuk Aki nem akar kiesni a sse- répából, ne ls játsszék szerepet. A légvárak építése olcsóbb, mint karbantartásuk. Aki j, félért a csúcsra”, egyáltalán nem veszi tudomásul, hogy most már lefelé kell haladnia. Manapság a bebalzsamozást már az emberek életében elkezdik. A neve: kozmetika. (Friedei Panitz) (46.) Amikor elmentek, Stefi néni keresztet vetett, és hangosan elsírta magát, — Mennyben lakó édes Ateám... hát nincs bocsánat. nlnc8 bocsánat.., Próbáin teszed ezt a bűnös Világot. .. Legelőször a pincébe ment le. Azután végigjárta a házat, az udvart, sorra, a katonák után, még a padlást is, Megköny-i nyebbíilve tnondta: Azért nemigen vittek el Semmit. Ő kilesett az utcára. Ott is ugyanilyen katonák jöttek- m entek. Nem létezik. hogy ezek Oroszok. Angolok vagy amerikaiak lehetnek ezek, megmondta ííezső bácsi. Látott ő orosz foglyokat Miskolcon; ilyenek voltak azok. Prémsapkájuk sem volt. És egészen másformák voltak. FEKETE GYULA: A FIŰ MEG A KATONÁK oroszul megkérdezni, mert azért nem mindent tud még oroszul. Csak az egyik szobát fog-' tolták le a katonák, de Stefi néni azt mondta, hogy 6 inkább a pincében alszik. Netol odafent ágyazott, a szomszéd szobában, — Látod, kig saarnér, ugye, hogy nem keU félni tőlük. A gyerekeket nem bántják ezek. mondtam én.., Itt leszel kéznél, aztán ha kell neDe Stefi nérd állította, hogy oroszok nem bántják a gye- ezek az oroszok.- rekeket... — Tehetetlenül Becsukta utánuk a kaput:— topogott az ajtónál, sírósan Hogy az én Istenem pusztító- kérlelte: — Péterként... ná el a fajtáját.., menjél hát,., Annál roszDe hiszen eddig is be volt szabb.,. csukva a kapu. Ezek vagy a Ment, de nagyon félt. Csú- tetején léptek át, vagy vato- nyén dörömböltek már ak- melylk szomszédból, a kéri- kor. tésen, Kiakasztotta a vaskapcsot, — Ha akarnak. bejönnek elhúzta a tolózárat. Épp csak fev ls. úgy is. Nincs ezek hogy elugorhatott, rögtön dett a pincéből. Béspafettázta Hatan voltak, és köztük az ablakot, Csak egy rést volt Grisa ls. Épp ez a csu- hagyott, onnan leskelődött dálatoe véletlen az egészben, kik Storni “űr vsvv vT kifelé az utcára. hogy éppen oda Zörgettek be! £i aklmak Este zörgettek a kapun. és hogy Grisa ls köztük ayúltánl ^e^utótod^kik Feljajdult Stefi néni, és volt. » fáiuimrát * tovTlfntaTt^fsUeV[«tAn Nem !s CSflk ■*. hogy köz- ‘csakugyan“ bekopogott ÍJJYfL tük Volt- mert három straf- nemsokára az egyik. i z 3áVö1 a vállpánton 6 volt a - Vóda... vóda... - és dörömböltek, éré- társaságban a legmagasabb mutatta, hogy Unni akar. •— rangú. Vagyis a parancsnok. Vtosz... Szerzsant. Átvitte neki a vizeskannát Kerek képű. élénk, szúrós a konyhából, S azt mondta, szemű fiú volt; mindent ahogy letette: meglátott, mindent észre- — Vóda, vett. Azt is rögtön kitalálta, Nevettek, hogy 6 nem Stefi nénihez — Tű russzki ? — kérdezte tartozik. az eevlket. Lehet, hogy GriMutatta a kővé dermedt sfl De akkor n*«1 tudhatta — Menjél te, kisfiam... Más az, ha te mész ki... De 6 is félt. _ — Hogyisne. Még aztán lelőjenek. ‘ “ — Dehogyis lőnek ie. Nem bántják azok a gyerekeket. Mindenki mondja, hogy az Madách Finnországban Tudományos Akadémiánkon Madách születése századik évvégzett kutatásaim sorén ér- fordulója tiszteletére, európai dekes és becses finn—-magyar ország fővárosában, ilyen Üfl- vonatkozású Irodalomtörténeti nepélyes keretek között és dokumentumot találtam. Ma* ilyen gazdag magyar vonat- dách Imre arcképével dtszí- kozású művészi, zenei körités- tett azfnlap bizonyltja, hogy sei adtak volna elő, akér csak ezelőtt ötven esztendővel, 1925. részletet is Az ember tragé- február 23-én Helsinkiben, diájából. Megbecsüléssel kell Finnország Nemzeti Szinhá- ezt számon tartanunk, zában előadták finnül Az 1943-ban aztán megjeleni ember tragédiája római jele- Az ember tragédiája -telje« netét, Ottó Männinen fordí- finn fordítása is, sikere« ét* tásában- ültetésben, szép külsővéli Ottó Mannlnen kiváló filo- Toivo Lyy nagyszerű müve- lógug, költő, műfordító 1872— ként. 1950-ig élt. Hazánk, irodai- Toivo Lyy többször jár» műnk nagy barátja volt, hu- hazánkban a Magyar Irószö- szonöt éve halt meg. Több vétség vendégeként. 1984. magyar költő számos versét őszén részt vett Csesztvén fordította hazája nyelvére. Madách Imre halálának szá- Igen szerette Petőfi forradal- zadik évfordulójára rendezel» mi líráját. Ö fogott hozzá el- emlékünnepélyen is. sóként, hogy a testvérnép 1970-betn megjelent ,,Unka- nyeívére fordítsa Madách rln Lyyra” című, magyarról fömflvét, Az ember tragádiá- finnre fordított antológiáját, Faragó József, Helsinki- jában Is felvett Az ember ben élt magyar nyelvész se- tragédiája által fordított szö- gített nyersfordítással. vegéből nyolc oldalnyit, MsA fordításból — sajnos —, dách életrajzával együtt, csak a római jelenet látott Madách-vonatkozésú évfor- napvllágot. Ezt viszont szín- dűlőkön meghatóan szépmeg- padra vitték, mégpedig Ma- emlékezések olvashatók a dách születése századik év- finnországi sajtóban, ^Nógrád fordulója tiszteletére, országos nagy fiáról és művéről, emlékünnepély keretében, tu- Mostanában Anna Maija catnyi szereplővel. Rntttlla, nálunk is jól ismert Az ünnepély a magyar író. költő foglalkozik szorgal- Himnusszal kezdődött. A hel- másán Az ember tragédiája sinki politeknlkum zenekara második finn fordításának a Rákóczi Indulót, Liszt Fe- gondolatával. E második tel- renc második magyar raps/.ó- finn Tragédia*fordítás diáját és a Szózatot játszotta, illusztráció sora, Farka« And- Petőfi-verset szavaltak Ottó rás kitűnő, annak Idején la- Minnlnen fordításában, Finn púnkban is bemutatott mű- és magyar nyelvű méltató be- veként már készen várja a szédek hangzottak. könyv megjelenését. Nem tudtunk arról, hogy Szabó József előtt törvény... Ment vissza a pincébe, a szentképhez, imádkozni. Egész délután csend volt. Stefi néni is felmerészkekivágódott a kapu. Káromkodtak, persze oroszul, és a szemébe zseblámpáitok. Aztán csak nevettek, s tódultok befelé. NÓGRÁD - 1975.. február 25>< kedd házinéninek, hogy i.pt fognak aludni. Hat szóidat, vojna, vojna. Aztán szem ügy re vette őt is, Stefi nénit ls. s őrá mutatva kérdezett valamit. Nem értették. A néni csak reszketett. Aztán mutatta is. mondta is: — Az enyém.., Unoka! Grisa hitetlenül megrázta a fejét. — N vihar ős. mama, Nem- jo. M”ma nemjo. De honnan:, hatolhatta ki, hogy ő nem Stefi nénihez tartozik? Azóta sem kérdezte meg Or toktól. Nehéz is volna ezt még. melyikük Grisa. ■— Nem ruszki. Magytar. Csak innentől kezdve emlékszik Grtsára. Kérdezett tőle — persze oroszul — valamit, s, hogy 6 nem értette, m a gé ra mutatott: — Grisa ... Az'án sorra a többiekre, é» mondta, melyiket, hogy hívják. A végén megint őrá mutatott. Akkor már értette. —- Péter — Peter,,, Peter ?. .. Pálya? — Az az! Petya! (Folyluljuk) Vetélkedő úttörők A rétsági iárés úttörő szaktárgyi vetélkedőjén 95 általános iskolai tanuló versenyzett nyolcé tantárgyból a megyei döntőbe jutásért. Ezt március közepén rendezik meg Balassagyarmaton, Az indulás jogét az alábbi tanulók szerezték meg: magyar nvelv- és irodalomból: Hugyecz Erzsébet (Nógrád). Máthé Borbála (Nőtincs). Pelle Mária (Tereske); történelemből: Czene Csilla (Rétság). Juhász Tünde (Romhánv). Vezér Ágnes (Tereske); földrajzból: Vlncze Judit (Rétság). Rakonczai Marianna (Nagyoroszi). Kristóf István (Borsosberény): élővilágból: Sagyibó Ilona (Romhány). Takács László (Nóg- rád), Ceurja Márta (Diósje- nő); fizikából; Csurja Tamás (Diósjenő), Altséch László (Dlósjenő). Fehérvári Zsuzsanna (Nógrád); kémiából! Gyökér Éva (Romhánv). Varga Vilmos (Nagyoroszi). Loch Veronika (Rétság); matematikából: Polka István (Nagyoroszt). Karácsony tstván (Nőtincs). Termán István (Né- zsa); oroszból: Varga Rita (Rétság). Súlyén Mária (Rétság), Raczkó János (Rom- hány) hetedikesek és Ivanies Mária (Rétság). Molnár Julianna (Rétság) és Kriskó Erzsébet (Nógrád) nyolcadik osztályos tanulók..
