Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS a MEGÍ.EI; TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVF., 45. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR W5. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Bíró József nyilatkozata külkereskedelmünk helyzetéről és az ez évi feladatairól Bíró József küJkereskedel mi mmiswter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának külkereskedelmünk helyzetéről és ez évi feladatairól. Hogy értékelhető a külkereskedelem 1974. évi tevékenysége? Népgazdaságunk múlt évi stieres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi largaLam i. namiikius fejlődését is. Ebben kifejezésre jut dolgozó népünk eredményes munkája, az a lendületes munkaver- sany-moagalom, amely pártunk XI. kongresszusa és határuk í felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére .országszerte kibontakozott. A kivitel — összehasonlító árszLntem — 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan 18 százalékkal nőtt Ezen belül a szocialista export 4 százalékkal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A kMteleo belül a gépek, a . mezőgazdasági és élelmi- szer-ipari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékelten emelkedett. Az anyagok és félkész termékek kivitele kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban közlekedési eszközöket, műszereket és híradástechnikai termékeket importáltunk. Az anyagiimport különösen a vegyiipari alapanyagokra és félkész termékekre, valamint a vaskohászati termékekre terjedt ki -és meghaladta az előző évit Jelentős volt a fogyasztási cikkek behozatala is, mindieniedi- előtt a szocialista országokból. A rubel elszámolású forgalmunkban a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét és ennek eredményeként — figyelembe véve az előző évek magyar többletszállításait — az előirányzottnál kedvezőbben alakult az áruforgalmi egyenleg. Legdinamikusabban a gépimport nőtt. A kivitelünkben az átlagot meghaladóan nőtt a gépek és berendezések, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripart cikkek aránya. ' Abban, hogy a múlt évben a forgalom dinamikusan emel- ' kedatt jelentős szerepe volt a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek. A közöttünk kialakult kapcsolatok elvileg és tartalmilag eltérnek a más társadalmi rendszerű országok együttműködésétől. A szocialista országok gazdasági együttműködését a stabilitás jellemzi. A tervgazdálkodás, a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, a távlati tervek összehangolása, a gazdasági integrálódás erősödése szilárd bázist teremt, biztosítva az ütemes, magas színvonalú fejlődés lehetőségeit. Számunkra előnyös és nagy biztonságot nyújt, hogy ennek a folyamatnak mi is részesei vagyunk. A szocialista országok kö*- zötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma már a termelés több mint 60 százalékát a feldolgozóipari ágazatok szolgáltatják, és hogy exportunkban is ezen ágazatok •' termékei vannak túlsúlyban. Külön ki kell emelni fejlődő iparunk nyersanyagellátását, amelyben alapvető szerepe van a szocialista országokkal, elsősorban & Szovjetunióval való együtt- működésü nknek. 1974-ben tovább szélesítettük sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Forgalmunk 7 százalékát bonyolítjuk le velük. A növekedés évente átlag 11 Százalékos, és jóllehet, a forgalom állandóan emelkedik, súlya az egész össake- reskedelmünkben még elmarad a kívánt szinttől. A tőkésországiokkal folytatott kereskedelmünkben, feszültséget okozott, hogy az import a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult annak ellenére, hogy az export is figyelemre méltó növekedési ütemet ért el. A tőkéskivitelünk 1973-hoz képest — változatlan árakon — 6 százalékkal, a behozatal 21 százalékkal nőtt. A kivitelien belül ebben a gépexport növekedési üteme volt a legnagyobb. Az importban emelkedett az energiahordozók és nyersanyagok részaránya. Az áruforgalom alakulását döntő mértékben befolyásolták a tőkésvilág válság jelenségei., továbbá az energiahordozók és alapanyagok beszerzési nehézségei. Az erőteljes inflációs tendenciák, az áreme’kedés és az árarányok alakulása miatt a csere, arányok hátrányunkra megváltoztak. A kereskedelmi mérlegünk passzívumának mintegy 80 százaléka a csere- arányromlás következménye. Exportunk növelését fékezte a Közös Piac korlátozó intézkedése. Mi vei a fejlett _tő- késiorsizágiokkal bonyolódó árucsere-forgalom külkereskedelmünknek közel egyhar* maflát teszi ki, nem közömbös számunkra a forgalom alakulása. Az eddig elért színvonal különösen az eltelt másfél évtizedben végbement fejlődés eredménye. Országaink közötti kereskedelmet ed- dik nem csupán a berendezések, gépipari és vegyipari termékek, valamint anyagok beszerzéséire, cseréjére alapoztunk, Az ipari kooperációk különböző formáinak kialakítására is törekedtünk és arra. hogy fokozzuk a magyar ipari és mezőgazdasági termékek szállítását is. Ügy ítéljük meg a tőkés üzleti körök felismerték, hogy a gazdasági kapcsolatok számukra is előnyösek és saját exportjuk szorgalmazása melleit keresik a korszerű együttműködési formák kialakításának lehetőségeit a _ szocialista országokkal, közöttük hazánkkal. E józan felismerés mellett azonban szükséges a megkülönböztetéstől mentes kereskedelempolitika. Ellenezzük a nemzetközi kereskedelem mindenfajta korlátozását, megtorló intézkedések alkaf- mazását. Különösen pedig az Európai Gazdasági Közösség megkülönböztető - politikáját, amely élesen ellentétben áll a nemzetközi kereskedelem akadályanáak lebontására irányuló általános törekvésekkel, a GAT^ alapelvivel.^ A közösség .^agrárrendtatitásáva hivatkozva kirendelték a vágómarha- és a marhahús-beviteli tilalmát. Az ebből eredő nehézségeinket a Szovjetunió segítségével sikerült megoldani. A szovjet kormány világpiaci áron, kon- vertjbilis valutáért vásárolta meg|/ a kivitelre szánt vágói marhát és marhahúst. Ez lehetővé tette a vágómarha-felvásárlás átmeneti zavarainak megszüntetését és a biztonságos értékesítést. Hogyan értékelhetők a szocialista országokkal kötött ez évi megállapodások? A közelmúltban megkötöttük az ez évre szóló kereskedelmi megállapodást a szocialista országok többségével. A megállapodások biztosítékot nyújtanak arra, hogy kereskedelmünk ebben az évben is a tervnek, a népgazdaság céljainak megfelelően fejlődik Betartjuk a hosszúlejáratú megállapodások előirányzatait, reális számítások alapján jelentős túlteljesítésre is van kilátás. Tovább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocialista országokkal bonyolított forgalomnak több mint egyötödét teszik ki az olyan áruszállítások, amelyek szerződéses együttműködés, szakosítás vagy kooepáció eredményei. A megállapodások biztosítják legfontosabb importszükségleteinket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nemcsak strukturális szempontból fontos, hanem nagyberuházásaink gépimportigényeinek kielégítése miatt is. Bővül a fogyasztási cikkek behozatala. A lakosság ellátása szempontjából jelentős, hogy a kiskereskedelmi forgalom 18 százalékos importarányát tovább növeljük. 27 százalékkal több fogyasztási cikk behozatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüzelésű kályhát és 80 millió forintért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsikat hozunk be. Külön kiemelem iparunk nyersanyagellátását, amely adottságaink mellett biztonságosan csak a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjet^ unióval való együttműködés keretében oldható meg. A világpiacon nagymértékben emelkedtek a nyers- és alapanyagárak. Hallhatnánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szocialista országok egymás közötti kereskedelmére? Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon jelentős mértékű és tartósnak mutatkozó^ áremelkedés történt. Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes mezőgazdasági termékeknek árszintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak ki. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a KGST-országok közötti áruforgalom áraiban is. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy kereskedelmünk reális alapokon folyjék. így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemben a kölcsönösen előnyös kedvező feltételeket és a helyes orientációt a termelők és felhasználók számára. Azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan növekedjék tovább Az árak reálisabb megállapítása országunkban Is ösztönöz az energiahordozók és nyersanyagok fokozgttabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosságra, a termelési szerkezet adottságainknak jobban megfelelő gyorsabb átala.utásara. A KGST-.országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás van érvényben, amely szerint az egymással folytatott kereskedelemben az árak bázisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meg kell tisztítani a konjunlcturá-, lis spekulatív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazítjuk árainkat a világpiacon az előző öt évben kialakult átlagárakhoz. A Szovjetunióban most befejeződött kétoldalú tárgyalásainkon a megállapodások során rögzítettük azt is, hogy 1975-iben a világpiacon végbemenő folyamatok hatására, a kölcsönös érdekek figyelembevételével — mind az exportban, mind az importban — egyes cikkeknél árkorrekciókat hajtunk végre. Kölcsönösen figyelembe vettük az indokolt árváltozásokat. Emelkedik a magyar importban az energiahordozók és nyersanyagok árszintje. (Folytatás a 2. otyalon) Megint megnőtt a becsülete otthon a sparheltnek — mond* ja Körösi Ferenc, s rábólint az apja. — Kevesebbszer gyújtunk be az olajkályhába, és hiába, hogy gáztűzhelyünk is vám, nem járt még el az idő az öreg masina felett. — Szorgosan rakják egymásra a fát és fölöttük a hegyen, a felsöpetényi erdőben, motorfűrész zúg- Favágókról szóló írásunk a lap 5. oldalán Kulcsár József felvétele Zárszámadó közgyűlés Keszegen, Bercelen Ax elmúlt évek legmagasabb termésátlaga Jubileumi 25. közgyűlését tartotta a keszegi „Zöldmező Termelőszövetkezet”. A közgyűlésen részt vettek a megyei és járási pártbizottság küldöttei, valamint a Magyarországi Szlovákok Szövetségének képviselői. Herencsényi Imre tsz-elnök beszámolójában. elmondotta, hogy a termelőszövetkezet most ünnepli 25 éves fennálását, és külön köszöntötte Nagy Károly és Rojkovics József alapító tagokat, akik még ma is tevékenykednek a termelőszövetkezetben. Ismertette, hogy Keszegen 1949. szeptember 1-én tíz taggal 112 katasztrális hold földterületen alakult meg a termelőszövetkezeti csoport. Vázolta azokat a nehézségeket, amelyek ezt az időszakot jellemezték,, majd párhuzamot vont az 1960-ban megalakult termlőszö vetkezet eredményeiről. Elmondotta, hogy az első közös évben az öt aranykoronás földek termésátlagai rendkívülien alacsonyak voltak, tavaszi búza 2,1 mázsát, az őszi búza 7,4 mázsát, a tavaszi árpa pedig 3,6 mázsa termést adott katasztrális holdanként. De nem volt különb a burgonya átlaga sem, a 18 mázsa, a kukorica pedig 6 mázsa átlagtermésével. Hasonlóan alacsony volt a munkaegység értéke is, mindössze 12,28 fülér. A továbbiakban elemezte az elmúlt év eredményeit. Kifejtette, hogy soha olyan termésátlag még Keszegen nem volt, mint az elmúlt év-, ben. Búzából1 a tervezett 21 mázsával szemben 34,4 mázsát takarítottak hektáronként, és a 356 hektár Maratásához mindössze 7 műszaknap kellett. Különösen jól ment a munka az ősagárdi üzemegységben, ahol hét nap alatt learattak. Cukorrépából a 306 mázsá hektáronkénti átlaggal alatta maradtak a tervezettnek. A bogyós gyümölcsökről, melyeket a szántó 6 százalékában termelnek, elmondotta, hogy a tervezett 45 mázsával szemben 30 mázsát értek el hektáronként, és ez a hagyományos nagymarosi málna alacsony termése miatt következett be. Az intenzív fajták, ez évben is jó termést adtak, az F 27-es, a Mehling például 54 mázsát hektáronként. Az állattenyésztés értékelésénél is jó eredményekről adott számot, bár hangsúlyozta, hogy még messze van a csúés. Az egy tehénre eső tejtermelésük éves szinten 237 kilogramm, s ez 137 kilogrammal több a tervezettnél. Nem kell szégyenkezniük a marhahizlalásnál elért eredményük miatt sem. Az egy hónapra eső súlygyarapodás 30.4 kilogramm volt. A termelőszövetkezet árbevétele 23 millió 476 ezer forint és ez 1 millió forinttal több, mint a tervezett. A bruttó jövedelem 10 millió 890 ezer forint, melyből a szövetkezeti eredmény 4 millió 779 ezer forint és ez 65 százalékkal több, mint az elmúlt évben volt. A képzett eredményből 2 millió 300 ezer forintot fejlesztési és 1 millió 500 ezer forintot biztonsági alapba helyeztek. Az eredményes év után a tagok jövedelme eléri a 2Í ezer 500 forintot, amelyre 8 százalék prémiumot fizettek ki. Mint minden évben, eddig is nagy gondot fordítottak a munkában kiöregedett tagokra. Részükre nyugdíjkiegészítést, háztáji föld költségeinek elengedését, tűzifát fi esetenként szociális segélyt adtak. Erre a célra 140 ezer forintot fordítottak. A beszámolót követő vitában heten szólaltak fel, s adtak hasznos javaslatot a továbhi munkához, majd 4 termelőszövetkezetei tagot' Szádoczki Jánost, Petrik Józsefet, Mrázik Imrénét, Pe- tyánszki Pált Kiváló Termelőszövetkezeti Tag jelvénnyel, 5 tagot pedig elismerő oklevéllel tüntettek ki. A két alapító tagnak oklevelet adtak megfelelő pénzjutalommal. Ezután Herencsényi Imre, aki 15 évig volt elnöke a tsz-nek, m<jleg szavakkal vett búcsút a termelőszövetkezet tagjaitól. r. is,
