Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-15 / 39. szám
Melich István zsürielnök a harmadik helyezést elért, nagy- bátonyi Penderik Marianna hegesztő munkáját vizsgálja SZAKMUNKÁS TANULÓK MEGYEI VERSENYE Figyelem az arcom. Rajkó János, balassagyarmati esztergál,yostanuló munka közben A balassagyarmati Blaskó István beállítja a lángot fcaly János, nagybátonyi vas- és fémszerkezetlakatos tanuló szöget mér A munka, a munkás és a felelősség Kerehasxtal-besxélgetés a hongresssusi dolmmentun.ohról A salgótarjáni városi párt- bizottság és a NÓGRÁD Szerkesztősége kerekasztal-beszélgetést szervezett a XI. párt- kongresszus »irányelveiről és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatok városi tapasztalatairól. A vitában Ozsvárt József, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára, Szilágyi Dezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártbizottságának titkára. Meggyes Miklós, az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárának párttitkára, valamint Katona András, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat pártalapszerveze- tének titkára vett részt. 1. A szocialista tulajdonviszonyok erősítése, az állami tulajdonhoz kapcsolódó és azzal együtt gyarapodó munkás- osztály vezető szerepének szilárdítása, helyzetének javítása városszerte a vita középpontjában állt. Ahogyan Szigyi Dezső fogalmazta: a kommunisták jól látják, hogy a munkásosztály vezető szerepének következetes érvényesülését jelenti többek kö- zqtt, hogy a társadalmi, a gazdasági élet vezető testületéiben egyre több képzett, munkáját jól értő fizikai dolgozó tevékenykedik. A munkások fokozott anyagi megbecsülését különösen azokban az alapszervezetekben vitatták, ahol a kereseti arányok viszonylag alacsonyak, más munkaterületen dolgozók béréhez viszonyítva. Katona András a kereskedelmi dolgozók helyzetét hozta példának. E területen ugyanis 1966—1987-től nem volt központi bérrendezés. Csak tetézi a gondokat, hogy a munka gépesítésével a kezdetén tartanak, s így a bolti dolgozók még sok esetben nehéz, fizikai munkát végeznek. A következmény: a kereskedelemben igen magas, mintegy harmincszázalékos a fluktuáció. A 44 órás munkahét pedig csak növeli a feszültséget, a bolti munkások terheit. Meggyes Miklós azt az általános városi tapasztalatot erősítette, mely szerint a most megtartott vezetőségválasztások során jelentős számú fizikai rhunkás, nő és fiatal került az alapszervezeti vezetőségekbe. A bányagépgyámál öt alapszervezeti és egy pártvezetőség tevékenykedik, a választott testületek tagjainak mintegy háromnegyedrésze közvetlenül a munkapadoknál dolgozik. A városban az alapszervezeti vezetőségeknek mintegy fele, a párttitkároknak egyharmada fizikai munkás. A pártbizottsági tagok több mint hetven százaléka ugyancsak a munkások közül került ki. Ozsvárt József a beszélgetés során azt hangsúlyozta, hogy a munkásarány kedvező változása a párt vezető testületéiben, csak kezdeti sikert jelent. A munka nehezebb része ezután következik. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint felkészíteni, megtanítani a vezetésre a munkásokat. Ez kétirányú tevékenységet jelent. A korábban hozott intézkedési tervek végrehajtása, a munkatervek kidolgozása, a pártmegbízatások rendszerének kiépítése, a XI. kongresszus után pedig a határozatok feldolgozása adja az alapszervezeti vezetőségek, az alapszervezetek közvetlen tennivalóit. A munkásból lett tisztségviselők nevelése azonban hosszabb távú feladat. A közéleti tevékenység, a vezetési gyakorlat megszervezésének jó előisko- lája, az üzemi demokrácia különböző fórumainak megteremtésével, a szakszervezet. ' A tulajdonviszonyokkal ösz- szefüggésben vetették fel a párttagok, de a pártonkívüliek is, hogy az elmúlt években megnőtt a lakosságon belül, az aránytalanul nagy jövedelműek száma. Szilágyi Dezső, Meggyes Miklós és Katona András egyformán a kis- árutermelőkre, a munkamegosztásban elfoglalt helyükre, szerepükre utaltak. Mint mondották, a párttagság jól látja, hogy a kisárutermelők munkájára szükség van. Egyesek tevékenységét és jövedelemviszonyait azonban ésszerű keretek közé kell szorítani. Ha szükséges, bátrabban alkalmazzák az adminisztratív eszközöket is azok ellen, akik tevékenységükkel sértik a dolgozók érdekeit. Ügyelni kell arra, hogy a munkával szerzett személyi tulajdon, annak gyarapítása ne a kispolgári magatartást erősítse, hanem a teljesebb emberi életet szolgálja. A jövedelmekkel összefüggésben mondotta Szilágyi Dezső, hogy éppen a nehezebb körülmények között élő családok érdekében szükséges fokozottabban ellenőrizni az áruellátást, az árak alakulását. Előfordul ugyanis, hogy a város üzleteiből eltűnik az olcsó áru. Ez ugyan nem jelent áremelkedést, de a hatása tulajdonképpen ugyanaz. Hiszen a vásárló — olcsó áru hiányában — a drágábbat kénytelen megvásárolni. 2. A város gazdasági életében tükröződnek azok a megállapítások, amelyek a kongresz-\ szusi irányelvekben megfogalmazást nyertek. A fejlődés magasabb szintje, az ebből fakadó követelmények, valamint a tőkés világgazdaságban bekövetkezett változások új, a korábbinál bonyolultabb feladatok elé állították a város gazdasági egységeit, a munkásokat, a vezetőket. Ozsvárt József a város rekonstrukciójának folytatását, az erőteljesebb műszaki-tudományos haladást, az új technológiai eljárások alkalma"- zását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a jövedelmezőség javítását, a belső és külső erőforrások feltárását ís felhasználását sorolta a tennivalók között. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kommunistái, munkásai viszont azt hangsúlyozták — s ennek adott hangot a beszélgetés során Szilágyi Dezső —, hogy a helyi kezdeményezésekben, a kezdeményezések megvalósításában a kommunistáknak kell élenjárni ok. Javítani szükséges a munkát a gazdasági élet minden szintjén, minden területén. A munkás oly módon teheti ezt, hogy ügyel a termék minőségére, a selejt csökkentésére. A műszakiak feladata, hogy mindehhez megfelelő feltételeket teremtsenek valamennyi üzemben. A vezetők pedig a vezetési módszerek tökéletesítésével, jól megalapozott, reális döntésekkel segíthetik a feladatok — o Központi Bizottság 1974. december 5.-i határozatának — megvalósítását. Az ellenőrzésről a mulasztók következetes felelősségre vonásáról a kohászati üzemekben, a bányagépgyártó vállalatnál, a kiskereskedelmi vállalatnál is sok szó esett. A bányagépgyártó munkásai, kommunistái igen lényeges dolognak tartják, hogy azokat is el kell marasztalni, akik ötszáz, vagy annál kisebb értékű kárt okoznak a közösségnek. De következetesebben felelősségre kell vonni azokat is, akik vétkesek abban, hogy a beruházások elhúzódnak, s emiatt a költségek növekednek. Mert csak fegyelmezett, pontos munkával, a belső tartalékok feltárásával, a legtakarékosabb gazdálkodással oldódnak, a ma még nem egy üzemet szorító gondok. i A város párttagsága, de a közvélemény is úgy ítéli meg, hogy a kongresszusi irányelvekben súlyának megfelelő helyet kapott az életszínvonal-politika, a dolgozó emberek életkörülményeinek javítása. A jövedelem egyenletes emelése mellett, Salgótarjánéban a lakásgondok enyhítésére fordítottak figyelmet a-Vpártszervek, a váll »látók vezetői. Az elmúlt négy év alatt csaknem 2600 lakás épült és ahogy Ozsvárt József mondotta, elsősorban a nagycsaládosok, a fizikai dolgozók, a fiatalok lakásgondjait oldján meg. A pártcsoport-ér.eke-- leteken, a -taggyűléseken sok szó esett a nyugdíjasok, mindenekelőtt az alacsony jövedelmű, idős emberek helyzetének javításáról. Ugyanis az életszínvonal-politikai intézkedések nem egyformán érintik a különböző rétegeket. Az évenkénti, átlagos két százalék nyugdíjemelés tovább növeli az aránytalanságot az alacsony és a magasabb nyugdíjak között. 3. A kohászati üzemekben, a bányagépgyárnál, a kiskereskedelmi vállalatnál azonos volt a kommunisták véleménye: a párt jelenlegi szervezeti szabályzata megfelel a lenini párttal szemben támasztott követelményeknek. Azonban a változó viszonyok bizonyos korrekciókat tettek szükségessé. A párttagság alapvetően helyesnek tartja a javasolt módosításokat, amelyek elsősorban a párt eszmei. politikai, cselekvési egységének erősítését szolgálják. A párttagság egyetért azzal, hogy az élcsapatjelleg erősödik, ha szigorítják a párthoz tartozás követelményeit, hogy a párttagság nem lehet passzív szemlélője a körülötte zajló társadalmi, gazdasági folyamatoknak. Mindezek mellett a bánya- gépgyártó vállalatnál felvetették, hogy soknak tűnik az ötéves időszak egy-egy alap- szervezet vezetésében, irányításában. A párttitkár, a vezetőség tagjai is elfáradhatnak az egyáltalán nem könnyű munkában — hangsúlyozía Meggyes Miklós. Szilágyi Dezső reálisnak ítélte a veszélyt, de jól látta annak ellenszerét is. Tudniillik azt. hogy az alapszervezeti vezetőségek rendszeres segítésével elkerülhető a rutinmunka. Azt a vezetőt pedig, amelyik kényelmes, nem fele! meg a követelményeknek, a párttagság bizalmának, visz- sza lehet és vissza is kell hívni tisztségéből. A kohászati üzemekben tavaly három pártbizottsági tag esetében tették ezt, mert alkalmatlanná váltak funkciójuk ellátására. A tagok bátorságán, összefor- rottságán, a közösségért érzett felelősségén múlik, hőgv valóban a legrátermettebb kommunisták kerüljenek a testületek élére. Vincze Istvánná Váltottunk volna ugyan szót a lakatosüzem hatalmas csarnokában, de az egyengető kalapácsok és a köszörűgépek zaja miatt még kiabálva sem értettük, a felét sem. Beme* nekített hát a lárma az egyik irodába, ami — mióta függetlenített csoportvezető lett — félig-meddig a munkahelye is Széles Imre lakatosnak. Nem sok ideje, még éve sincs, hogy megvált a háromszoros ezüstkoszorús, Mező Imre Szocialista Brigádtól; a tizenkét, jól összeszokott munkatársától, akiknek hét éven át volt a vezetője. Mert egyre több lett a munka, sokasodtak a társadalmi feladatok, amelyek mind hosszabb időre szakították el a gyártócsarnokból. Igen tevékeny ember Széles Imre, az Üvegipari Művek pásztói Szerszám- és Készülékgyárának dolgozója Jönnek most is hozzá, míg beszélgetünk. tanácsot kérni, utasításokért, néhány szóval megmagyaráztatnj valamit. S ő készséggel is teszi a segítséget, mintha egész életében csak erre készült volna. Pedig, dehogy is gondolta volna, még gyermekkori álmaiban sem, hogy egyszer megbecsült, számon tartott ember válik belőle... Munkásarcok EGY A TIZENEGYBŐL — Suszter volt az apám, itteni cipőtoldozó-íoldozó, s a bajai mellett a nyakába szakadt még a tizenegy gyerek siránkozása is. Hogy: Apu! Éhes vagyok, apu, ruha kellene! Gondolhatja, nem éltünk valami fényesen. Széles Imre nem követte apja örökét; lakatosinasnak szegődött el egy mesterhez. — Érdekelt, s ma is izgat még az örök anyag, a vas. Mit, hogyan lehet kifabrikálni belőle, hogyan lehet ezt is, azt is elkészíteni. Mindig hajtott a kíváncsiság, meg is fordultam — hol kényszerből, hol jószántamból — néhány helyen, hogy becsületesen megtanuljam a szakmám. Dolgozott a pásztói gépállomáson. s mikor azt átszervezték. Jobbágyiba ment. az Andezit Művekhez. Miután ezt az üzemet is bezárták. Sírokra helyezték át. a Mátravidéki Fémművelslíez, majd Tarján következett, az Acélgyár. És végül 1964-ben. a megállapodás. — Hallottam, új gyárat alapítanak Pásztón, hát visszajöttem, s azóta is itt vagyok. A munkájukról beszél, apró részletességgel, s emlékezik, milyen figyelmesen is kellett dolgozni, amikor Indiának meg Kubának gyártottak kisgépeket. Az üvegipar gyárainak adnak segítséget a pásztói üzemben: a folyamatos üzemeltetésükhöz szükséges alkatrészeket, üvegfeldolgozó és szállítósorokat, szerszámokat gyártanak, de kemencéket is javítanak még. Felületesen szemlélve, jelentéktelen munka, de az ellenkezője igaz: nagy felelősség hárul rájuk, hiszen segíthetik, vagy gátolhatják a tizenkét gyár munkáját. — Jó eredményeket érünk is el. évről évre, és ebben, minden hangzatosság nélkül, nagy szerepe van a jól összeforrott kollektívának. Az immár kialakult törzsgárdának, akik közül jelentős számban vannak párttagok. A beszélgetés fpnala itt kapcsolódik Széles Imre társadalmi elkötelezettségeihez. Hiszen a lakatos csoportvezető 1967. óta párttag, ugyanakkor lett munkásőr is, szakaszparancsnok. 1970. óta pedig a járási pártbizottság tagja. — Sok munkám volt, s van is még. Igaz, a munkásőrségből már tartalékállományba helyezték, de mint a nagyközségi lakáselosztó bizottság tagjának és a gyári szakszervezeti ellenőrző bizottság tagjának, bizony van min töprengenem. Most meg, január közepén, beválasztották a gyári pártvezetőségbe, s mellette még a munkaverseny-fe- lelősi tisztet is betöltőm. Esi, egyiket sem félvállról csinálja: jut idő mindegyikre. Mert — mint mondja — minden feladat teljes embert kíván. Tősgyökeres pásztói. Feleségével — aki két éve a Váci Kötöttárugyár itteni részlegének személyzeti vezetője — és tizenhét esztendős, gimnazista lányával, itt él a gyártól nem messze. — Nagyon jól érzem magam a gyárban, s otthon is. Elfoglaltságom, munkám akad elég, de kell is, hogy valami hasznos kösse le az ember életét. Rámnéz, s a tekintetéből látom: nemcsak gondolja, mondja mindezt, így is cser lektzik... K. Gy. I
