Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

Életöröm Salgótarjánban 1954-ben látott napvilágot az a kiad­vány, amelyre ezt a címet írták: Palócföldön. Alkalmi ki- adványnak tekinthetjük ezt, hiszen 1954 és I960 között mindössze két, szerény kivitelű száma jelent meg. 1960-tól 1964-ig évente egy, 1965-től évi két szám jelent meg — immár rendszeresen. A negyedévenkénti megjelenés kezdő­pontja 1967, a mai állapotoknak megfelelő kéthavié 1973. — A közfelfogás íwo-tói szá- rözzüfc társadalmi valóságunk, mitja a Palócföld múltját, év- folyamait is jelző folyóirat­ként 1967-től beszélhetünk ró­la. A fejlődés milyen ütemeit jelzik a fentebb említett törté­neti szakaszok? Nógrád megye anyagi és szel­lemi. arculatának, alkotó- és befogadó kapacitásának meny- nyisiégá változásait. Az igény figyelembevétele mellett a le­hetőség szemmeltartásáról is szó van, hiszen a lap kezdet­iekben elsősorban, a szépírói vénájú szerzőkre támaszko­dott és támaszkodhatott, ma folyóirattá „nőtte viszont a megnövekedett al- Ha ezt a jelentős kötő értelmiség, a művelődő — A Palócföld szépirodalmi antológiáiként indult útjára, s társadalompolitikai, irodalmi művészeti ki maigát’ átalakulást számokkal akar- és művelt munkásság miinél juk érzékeltetni úgy, hogy nagyobb köreit bírhatja szó- három fiktívnek mondhatóro- ra. Egyrészt tehát: 1973-foam vatba (szépirodalom — való­ság, hagyomány — kritika, vita, körkép) igyekszünk be­sorolni a lapban eddig megje­lent írásokat, s ezek százalé­kos megoszlását vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy az 1960— a szerkesztőség tudatosította magában, hogy mindenoldalú fejlődésiünk révén megyénk többet igényel folyóiratától, mint az élet pusztán, vagy elsősorban irodalmi tükrözte- tését — s így első helyre he- 63. évi periódusban 9 százalék lyezte a társadalompolitikai jutott a valóság, 69 százalék jelleget: a közérdekű aktuali- a szépirodalom, 22 százalék a tások megláttatását. Másrészt kritika rovatokra, míg ugyan- (ehhez kiindulásul is): hittünk ezen. arány 1967—72. között abban, hogy egy társadalom­22—38—40, 1973—74-ben pe- politikai proMÚ lap többszöri ^^aíkímrnk^adőbm re^ál­„ -ó—^ - megjelentetesehez elegseges tunk péidául az Ü2emi demok_ •• ,alkoU?kaipafráciávali kapcsolatos kérdé- rendlelfcezunk, melyet felelős- , . ,, ,, ségtéljes műhelymunkával la- se*a'e>_ a nepesedespolátílkai punk és nagyközösségünk ér- problémákra, a muinkásmű- dekei szerinti tartalmak és veltség központi kulturális minőségek létrehozására sar­kalhatunk. Harmadrészt: úgy véltük, hogy ezeknek a szán­dékainknak megvalósításával az előzőeknél tágaibb olvasó­kör érdeklőd,ését kelthetj ük fel. A szerzőkor növekedését, stabilizálódását a lapkritiká­kat, az előfizetői és olvasói kérdéséire stb.) A lap teh-H tudatosan vegyes karakté; i heterogén összetételű szt - ző- és olvasókört vett figye­lembe. S jelentkezett is a lat­ban az elmúlt két év alatt jó néhány orvos, mérnök, párt­munkás, pedagógus, szocialis­ta brigádvezető, nőtt az elő­fizetők száma is: 1973 elején. 306, múlt év végén 850 elő­fizetője volt a Palócföldnek. — Mit tudhatnánk meg a ter­vekről? — konkrét tervekről az em­ber nem szívesen beszél. Mar­osak azért sem, mert a szer­kesztőség terveit a szerzőkor valósítja meg, s hogy ezt mi­lyen mértékben és minőség­ben teszi, az nem csak a szerkesztőségen , múlik. Ter­mészetesen, mulaszthatatlan, feladatunk egész évben emlé­kezni és emlékeztetni felsza­badulásunk 30. évfordulójára. Ugyancsak folyamatos feladat a XI. pártkongresszussal ész­szerű törekvésnek számított, szefüggő kérdések feldolgozó - Törekvésünk jegyében tulaj- ®a. Terveink között szerepei, donképpen engedményeket is hogy az év második felébrn tettünk az úgynevezett „fo- testvérmegyénk, Kemerovo lyóiratméltóságnak”. Ügy gon- folyóirata által küldött anyag- doltuk, hasznosabb lesz, ha bál, illetve ezt mégyei szerzők a társadalom minél szélesebb által írt cikkekkel kiegészítve rétegeit érintő kérdésekkel egy „kemerovói számot” je­ti azt, hogy általános elége­dettségben fürdünk, hiszen gondjaink is vannak — talán leginkább a műhelymunká­ban, — Ha már a műhelymunká­ról esett szó, akkor feltennénk egy általánosabb jellegű kér­dést, Nevezetesen azt, hogy a mostani karakterével hol és hogyan helyezkedik el a Pa­lócföld a folyóiratok között? — A Pailócföldirbek a kezdet kezdetén sem volt célja, hogy „rivalizáljon” bármiféle köz­ponti sajtóorgánummal. An­nak a feladtániafc próbált ele­get tenni — lehetőségeinek megfelelően —, hogy előbbre segítse a megye szellemi éle­tét. Két éve gondoltuk elő­ször azt, hogy ezt a korábbi­tól eltérő módszerrel kelle­ne megpróbálni, s egy poli­tikusabb, közérdekűbb karak­terű lapot hozzunk létre. Ez — ha csak a vidéki folyóira­tokat vesszük számba — új­dig 60—19—21 százalék — mondja Végih Miklós, a Pa­lócföld felelős szerkesztője. — Tehát * TOcpirodaitira publikációk erőteljes meg rit­kulásával egy id oben mennyi- ségiileg jelentősen megmöveke- dett a valósággal, hagyomány­úval kapcsolatos írások rész­aránya. Mit jelent ez? — Annak a tudatosságnak, ami a Palócföld politikai, ideológiai, művészeti karafc­lentessünk meg. S erősebbé kívánjuk tenni a lap belső szerkezeti életét is, céljaink megvalósítása érdekében. T. E. terében, illetve történeti szer- szám növekedését jelző ada- kezeti változásában megnyil- tok mindenképpen elihaitáro- vánul, az az alapja, hogy tö- zásunk helyességét igazolják, rekvésünk szerint hűen tűk- Ami természetesen nem jelen­kapcsolatokrol — azok hatá­sáról szólva — Pach Zsig- mond Pál akadémikus egye­bek 'között így ad választ er­re a kérdésne: „Világtörténe- ti távlatokban látó és gondol­kodó szovjet történészek; Tarle; Kozminszkij, Konrad, Százkim, Szidorova, Hvosztov és mások művei segítették elő. hogy fokozatosan kitör­jön történetírásunk még a polgári korszakból öröiklött rp * r j r r Torién eürccs — és közgondolkodás A történetírás szerepe a közműveltség emelésében Minden kor emberének runkról beszélünk, bárha tör- olyan kérdést tesznek fel, örök igénye szembenézni a ténelmi tárgy alkalmából is. amelyek tudományos magya- múlttal, — saját nemzetének S ezért nagyon fontos: mit rázatra várnak. Nevezzük az beidegzettségéből: a szakmai múltjával, és az egész embe- tesznek egy-egy kor mélyebb ilyen kommenitáló-felvilágo- körökben utóbb hungarocent- riségével. Ez több mint ki- megismertetéséért a történet- sító tevékenységiét, éppen rizmusnak nevezett provin- váncsiság, több miatt érdek- írók? Vagy fogalmazzuk pom- ,.műsoron levő” kérdésekbe ciális szemléletből; hogy a lődés: magatartás. Emberi tosabbam a jelenkori magyar való beleszólást a történetírás magyar történelem^ közép-ke­természetünkhöz tartozik, történetírás? ^aprómunkájának”? Nevez- leteurópai, összeurópai, egye­Eszményeket, ideálokat, pél- Felszabadulás »tárni ered- hetjük annak is, nem az el- temes történeti prespek’.ívá- dáikat — jókat és rosszamat ményei egy rövid cikkben nevezés, hanem a tartalma a ban való művelését történet- — keresünk a múltban, ta- még vázlatosan sem érinthe- lényeg. Az, hogy széles tömé- tudományunknak úgyszólván nulságul. tők. Valamennyien tudjuk: a gekhez szólva hatásosan tér- általánosan elfogadott meto­mai magyar történetírás — jesztheti a tudományos gon- d/'-ai elvévé tegyük, s egyebek értve ezen a felszabadulás dolkodást és gyarapíthatja a között a marxista összehason- utániit, természetesen — alap- közműveltséget, • ütá módszer alkalmazásának vető tisztázó munkát végzett; Némi túlzással azt is állít- nem csekély ellenállás le- talan történelmi korszakot lényegében felmutat, a ma- hatjuk,' hogy nincsen olyan ábrázolnak, hőst elevenének W*.multat . széllé- múltbeli kérdés, amely ne fél. Csalenem azt mondhat- összegezésekben, résziét- igényelhetne felkészült törté­nik hoev a honfoelalástól tanulmányokban. monografi- nész — s most nemcsak a naniainki^ , ki váltképpen ájBban- népszerűsítő müvek- „főhivatásúakra” gondolunk— törten« sűrűn a történelemnek ob^A £f\.A törlénrttudomany ki- szakértő kommentárját. Az valasa fordulópontot jelentő sza- az egyetemek « tudó- emberek — a radioeloadasok­kaszaiban. mint a mohácsi manyos intézmények falai ko- rói, történeti témájú tv-soro­a kuruc 2Ld’ eredményeinek nagy re- zatokiol készült felmérések a/ra a mu‘ 1948 _ see közüggyé vált, hatott, ala- bizonyítják — roppantul lu­ki tóttá a közgondolkodást, váncsiak a múlt értelmezésé­a nemzeti ön is- re ismeretterjesztő előadások A mai magyar színművek, és regénj'ek — beleértve a televíziós feldolgozásokat és eredeti műveket is — szám­— polgárjogot vész, a török idők, szpbadságküzdielmek. 49. az első világháború, a . Tanácsköztársaság, a máso- gyarapiitotta dik világháború. Ezek a _ _ meretet. Meg kell említeni, szervezői is mind gyakrabban színművek ('regények/"tv- hoSF a szovjet történettudo- találkoznak ezzel az igénnyel, adaptációk) nem múlnak el mannyal való kaphatok s kiváló példája a megnöve­nyomtalamA a köztudatból, létrejötte, a szovjet történet- kedett érdeklődésének szinte nincs nézeteket, élményhez. hozzá'tégy ék az amit a múltról,---------------- — „— ------- gánvásárlók és közkönyvtárak , , , .... , . ... a mely nélkül a tudományos azonnal beszerzik ezeket, mert cadik. évfordulójára küzdésével szerezzünk’ Ez — és természetesen sok más komponens, közöttük a történetképzés korszerűbbé az oka annak, hogy történészeink mind többet hallatják a hangjukat, s hogy iránt érdeklődő olvasók, mind jobban figyel­jenek. S az olvasók, érdeklő­dők sokasága: közvélemény. Ezért mondhatjuk tehát jog­gal, hogy a történetírás befo­lyásolja', mégpedig erőteljesen' és hatásosan befolyásolja a mai közgondolkodást; a múlt­ról beszélve a mának szól, érvé­harm in­I^Tlbr^tt Epizódjáról fejlődés csak jóval későbben, é^si"irántuk az érdeklődés. ,. . Ho&y csa£ néhány több nehezseggel és buktató- to,-m«TO. tennivalója lesz tortenetira tudnak. Hogy csak néhány “'TTT“" Ez az érdeKlődés- természe­ilyen vitára emlékeztessünk: val kezdődhetett volna meg._ tesen, nemcsak a mul-t meg- Ne-meskürty István, könyve A mult resZletsebb feltara- ismerésének mind erőtelje- (Ez történt Mohács után) sarnak munkája változatlan sebb óhaját jelenti, hanem a nyomán a magyar nemesség erővel es energiával folyik. magyar történetírás eredmé- szerepáről 1526-ban, Német hiszen a tortenetíras nem De- nyeinek is szól. Azt jelenti, László" Görgey-drámája körül fejezhető tevékenység. hogy történetíróink jól elégi­kialakult vita, Illyés Kos- ' Most azonban arról szól- tenek ki reális olvasói ígé- suth-értékelésének vissz- nánk még, hogy mi a felada- nyékét. Rövidebben: válaszo­hang.ja Örkény István, . A ta a mai magyar történetírás- kát — érvényes, hiteles vá- holtak ’ hallgatása című szír.- nak napjainkban főként az- la&zokat — adnak az olvasók művinek vitája. — s folytat- zal összefüggésben, amiről kérdéseire. hatók. A múlt állásfoglalás- fentebb említést tettünk: Hogyan jutott ilyen, pozi- ra késztet, hiszen bármi- hogy színpadi, irodalmi mű- cióba a magyar marxista tör- iyen mélyre ereszkedjünk is vek, tükrözvén az emberek ténetfrás? A magyar és a az időben, csakis a saját ko-történeti érdeklődését, sok szovjet történészek közötti sunknak. Hozzá kell járulnia, hogy mind többen lássák vi­lágosan, széles társadalmi összefüggésben. Nem napi po litikai feladat lesz ez sem — hanem olyan tudományos- kulturális tevékenység, amely segíti, megismertetni, a népet, a saját múltjával, történeimé­nek igazi értékeivel, jelen munkájának távlataival, S ez­zel gondolkodást tisztít, köz- műveltséget terjeszt, a szó legnemesebb értelmében. Tamási István Jó parti, vagy jó szakma?! Száz mumkásnőből ma segéd- és betanított munkás- mindössze tizenhat szakkép- ból szakmunkássá lop jenek zett, a többiek segéd-, vagy elő. Az üzemekben most ki- betamíitott munkát végeznek, bontakozó nyolcvanórás tan- Es ez az adat nemcsak anvá- folyamokon az általános isko­laikra érvényes, sajnos a maii Iák ,7—8 osztályának amyagá- fiatalok köréből is évről év- ból vizsgát tehetnek azok, re újratermelődnek a szakma akik tanulmányaikat egykor nélküliek. A nők aránya je- félbehagyták, s ezzel egyben lenleg az ipart képzettséget megteremthetik szaikm im­adó szakmunkáspályákon alig kásvizsgájuk alapját, változik, az ipari tanulók kö- A SZOT illetékesei megál- zött mindössze 26 százalék lapították azt is, hogy a nők leányt találunk. Az iskolák- sem tesznek meg mindent ból évente kikerülő 150 ezer egyenjogúságukért, sok eset-1 nyolcadik általánost végzett ben ölbe tett kézzel várják tanuló fele lány. Az aggoda- előbbre jutásukat. A Péti Nit- lom a nők szakképzettségé- rogénműveknél például vegy- nek egy helyben állása miatt ipari szakmunkás tanfolya­még jogosabb, ha meggondol- mot szerveztek, s a gyár mér­jük. hogy a szakmával ren- nőkéi, technikusai korrepetál- deikezők nagy része például ták a betanított munkésnőket •a kereskedelem bon dolgozik: A tanfolyamot 35-en kezdték belkereskedelmünk szak­munkásainak 85 százaléka nő. Mindezek talán indokolják a SZOT Nőbizottságának azt a célkitűzését, hogy minden erővel növelni kívánják a szakképzett nők számát. Ügy ítélik meg a szakszervezeti meg, de mindössze húszán vé­gezték el. A 'tizenöt lemorzsá- lódott, a tanulást félbehagyó nő mindegyike gyermektelen asszony, illetve fiatal leány. A . munkaidő-kedvezményei tartott tanfolyamokat a szak- szervezetek ugyanis csak a mozgalomban dolgozók is, gyermeke« anyák esetében tá- hogy a női egyenjogúság ki- mosatják és ez nagyon he­tei jesedésének alapfeltételek, lyes. a nők nagyobb arányú a szülői házra is szeretné- szakiképzettségének megváló- nek hatni a szakszervezetek, eítása. ‘ Sajnos még nem minden Néhány vállalatnál erőfe- esetben sugallják azt az édes- szítéséket tesznek a nők szak- apák és édjésanyák, hogy iá- másítására. Az élelmiszer-, a nyuk jövőjét nem a jó parti konzerv-, tej- az édesipar,-va- biztosítja elsősorban, hanem a lamint a textilipar területén a jó szákma. A Munkaügyi, Mi- betanított munkásnők, szak- nisztéri.um például a műsze- munikássá képzésében sok jó részpályák férőhelyeit 80 szá- kezdeményezést találni. Még- zalékban lányok számára is, az a jellemző, hogy ke- tartjía , fenn, jelentkezésük véssé igényes tanfolyamokon, mégis csak 15 százalékot ér szakmai képesítést nem adó el. Sajnos, elég tévesen még „magasabb típusú” betanított sokhelyütt nagyobb a becsü- munkára készítik fel csupán lete az íróasztalnak, a köpe- a nőket. A szakszervezeti bi- nyes, „sétáló” munkakörnek, zottságok alig szorgalmaznák mint a legelitebb szakmának, az üzemekben az asszonyok Nagy akadálya a lányok szakmunkássá képzését, csak szakmunkássá válásának a a nők ilyen irányú esetleges kevés kollégiumi férőhely is. igényét támogatják munkaidő- Az ipari tanulóknak mindösz- kedvezménnyel. sze 14,6 százalékát tudják kol­Félreántés ne essék, a SZOT íégiumíba juttatni', ezen belül Nőbizoltsága a nőket nem a lányoknak csak 7.7 százalé- férfijoggal kívánja felruházni kát. A többiek a bejárás, il- és egyenlővé tenni, mindössze letve az albérletben lakás ko­ndi jogokat kíván, biztosítani zott választhatnak. Mindezek számukra. Ilyen, jog a műn- alapján indokolt, a SZOT Nö- kához, a termeléshez való ál- bizottságának programja a lampolgári jog. Az új műnk- szakma nélküli nők számának kásibér-nomenk'latúra 1973. ja- csökkentése, s a fiatalokszak- nuár 1-el érvényre jut, érdé- munkássá válásának segítése, kük tehát a nőknek is, hogy Kocsis Éva NQGRAQ — 1975, január 12„ vasárnap / i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents