Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
I JUegyei filmbemutatók «4 szórakoztatás jegyében Izgalma«, kalandos történet n Piknik a Sasok hegpyén című szovjet film, melyet Oleg Lenciusz/ rendezett a kijevi Oovzsenkó Filmstúdióban. A cselekmény 1919-ben Dél- Oroszországban játszódik, s valóságos eseményekre épül. Leány- és fegyverrablás, szereleim és cselszövés követi egymást Galatenko, a legendás fekete kapitány történetében. A romantikus filmet különösen fiataloknak és a kalandfilmek kedvelőinek ajánljuk. Váltságdíj egy halottért című angol bűnügyi filmet Salgótarján után most Balassagyarmaton mutatják be. A férjgyilkos asszonyt Lee Grant, a rokonszenves Colum- bo nyomozó hadnagyot, Peter Falk játssza. Peter Falk a televízióban vált ismertté, « az átlag detektívektől eltérő személyiségvonásaival vált népszerűvé. Mintegy ember- Ó. maga rettenetes nagv kö- amelyről ez a filmbohózat közeibe hozza a nyomozó fi- zönségsikert aratott hazánk- készült nagy színházi siker guráját. Filmjeiben nem hem- ban is. Bizonyára kedvező volt. Cliff Owen rendező nem zsegnek a hullák, a borzai- fogadtatásra talál a Csak a történetre koncentrált, hatnak, a szexjelenetek és a semmi szexet kérem, angolok nem a kitűnő színészeket — többi szokvány, hatásvadá- vagyunk! című filmje is. Ronnie Corbett, Arthur Lowe, szó rendezői kellék. E film- „Mindenkinek ajánljuk, aki lan Ogilvy, Susan Penhaligon, je is szellemesen mértéktar- szereti a könnyű szórako- Beryl Reid — engedte ked- tó, de egyszersmind lebilin- zást” — írta róla a Cinema vükre komédiázni, és hagy- cselően érdekes. TV Today. Anthony Marriott ta érvényesülni a szellemes Cliff Owen előző filmje, az és Alistair Foot darabja, szöveget. Jelenet az angol filmvígjáték ból. Shan -anekdoták I Hollywoodi harpagonok ÉRTHETETLEN George Bernard. Shaw ifjú éveiben egy londoni újság zenekritikusa volt. A londoni orvoszenekar egyik hangversenyéről a következőket írta: „Hogy sebészek, szülészek, ortopéd orvosok, fogászok, orr-, tüdő. és vesespecialisták közreműködtek ezen a koncerten, az még csak érthető. De gondoljuk meg: voltak ott fülé- szek is!” A HÍRNÉV ISMÉRVE George Bemard Shaw röviddel halála előtt mondotta: „Az a legbiztosabb jele, hogy az ember híressé vált, ha olyan szellemes mondást tulajdonítanak neki, amit sohasem mondott el.” Mindig egyedül mossa zokniját és trikóját, mert drágának tartja a mosodát. Filmforgatás alatt soha nem étkezik a filmgyár éttermében, mert véleménye szerint itt igen magasak az. árak. Amikor ifjú felesége, Dyan Cannon gyermeket szállt, nem volt hajlandó gyermek lányt fogadni. Arra hivatkozott, hogy az alkalmazottak túlságosan magas fizetést kémek. Cary Grant, az egyik legnagyobb hollywoodi filmcsillag világszerte ismert a fösvénységéről. De nem ő az egyetlen, akit a film mékkájában hatalmába kerített a leggazdagabbak betegsége. Ava Gardner, amikor Hollywoodban lakott, minden reggel megszámolta a hűtő- szekrényben a tojásokat, nem vett-e el valaki belőle az éjszaka folyamán. Ha egy barátja azzal a kérdéssel fordult Henry Fondá- hoz: engedje meg, hogy telefonáljon tőle, a dúsgazdag sztár mindig megkérte a telefonérme árát. Kirk Douglas mindannyiszor idegrohamot kap, amikor bármilyen csekély Összegről csekket kell ki- ál liba ni a. Greta Gedbo is felsorakozik a hollywoodi Harpagonok mellé; nemrégiben fordult elő, hogy szemet vetett egy pár cipőre, amelyet azután mégsem vásárolt meg. Amikor az eladó megkérdezte, miért nem veszi meg a cipőt, így válaszolt: „Nem bírja a pénztárcám”. FEKETE GYULA: A FIŰ MEG A KATONÁK (23.) Ki lehetne épp velük is jönni — milyen jó darab kolbászt hozott délben ez a tohonya —. Miskolcon is jól megvolt ő a nyilasokkal. De az oldalzsákot nem hagyhatja veszni, nincs annvi kolbász a világon. Még szerencse, hogy reggel az oldalzsák nélkül császkált. amikor a sapka miatt elkapta a bilgeris. Ha megnézik, mi van benne — márpedig az ilyen vallatásnál megnézik —. persze, hogy elzabrálták volna. A bicskákat legelőször. Meg az aranyakat. Meg mindent. Érezte, ahogy mászik rajta n tetű. Izgett-mozgott. vaka- ródzott, de nem mert kimozdulni a tyúkólból. Sötétedett már. amikor teljesen elcsendesedett a környék. Vissza lop ód zott a kolbászért az istállóba: tó fele megmaradt délben. Ott volt a dtkó fölött a polcon: csakugyan nem vitte el a bilgeris. Ráérősen falatozni kezdett. Hadd sötétedték még. Később, ahogy a tárva- nyitva hagyott kapun kióvatoskodott az utcára: csend és sötétség mindenütt. Olyan slrl csönd, amilyen csak a fronton lehetséges, amikor elhallgatnak a fegv- verek. Ember, állat behúzódik a vackába, és szorongva figyel: vajon mi bai lesz ebből a csöndből megint? Tehén nem bőg; lehet, már egyetlen tehén sincs a faluban. mind elhajtották. Kutva nem ugat. Amelyik sokat acsargott. nem bírt beletörődni a frontéletbe, mind agyonlőtték azóta a katonák. Fél kézzel a palánkot tapogatva. elindult a sötétben. A főutcán nem tévedhet el. Míg tart a flaszter, az mind főutca. Emlékezett rá: vasrácsos kerítés van a sarkon, ott, ahol be kell fordulni. Addig majd csak elér. nem lehet nagyon messze. Azután lesz nehezebb, eljutni a vaksötétben a szélső házakig, mert nincs tovább flaszter. És palánk sincs mindenütt. Tapogatózva, lassan haladt a hepehupás járdán, s attól, ahogy az eszébe vágódott, egv pillanat alatt mozdulatlanná dermedt. „Nem létezik...” — gondolta. De máris megfordult, és sietve bukdácsolt visszafelé. S közben egyre azt gondolta: „Nem. az nem létezik... Az lehetetlenség”. Emlékezett rá: nyitva maradt az iskolaudvar felé a naevkapu. Óvatosan lépkedett, számolva azzal is. hogv halottakba botlik. De sehol nem volt halott; legalábbis addig a iáig nem volt. Szemét erőltetve nézte a fát, körültapogatta — semmi. „Persze hogy. Eltakarítottak ezek mindent. A sietségben is volt rá eszük”. Pár lépésnyire, a derengő, meszelt fal tövében, gyanús valami sötótlett. Elfogta a félelem, szaladni szeretett volna innen. Mégis közelebb lopakodott, ellenállhatatlan erő húzta közelebb. Csizmák? Halomra hányt csizmák, és — most már tapogatni is mert — derékszíjak. „Biztosan a hazaárulóké volt — gondolta. — Itt felejtették ezt a nagy sietségben. De minek siettek úgy, azóta sem jöttek az oroszok...” S, ahogy ott motozott, a kezébe akadt a kötél. Megismerné azt a falut, akármikor, csak a nevét nem tudja. Az a nagy kár, hogy nem kérdezte meg a nevét. A hét derékszíját meg a hét pár rövid szárú csizmát összekötözte. s átcipelte a szomszéd udvarra az istállóba. ahol őrizte a lovakat. A vaksöbétben tapogatózva, a ■vasvillával kiemelt egv híd- lásdeszkát, s egy csizmát bedobott. Nem loccsant. Ki tudja, mióta tartanaik itt lovat. Megvolt a negyedik rejtekhely. Oda, a hldlás alá dobálta be a többi holmit is. Csak a kötelet csavarta a derekára. Ha az o! din Izsákját nem félti. az istállóban elalhatolt volna. De jó is. hogy féltette. mert ki tudja, talán sosem látja többet. 4 NQGRÁD - 1975. január 29., szerda „Segítsen tervezni...*4 Felmérések á peremkerületekben BAGLT ASALJA, Somlvő- binyátelep. Zagyvaróna. Róna-bányatelep. Salgóbánya. Csizmadia- és Hámán Kató- telep — a Salgótarjáni városi Tanács közigazgatása alá tartozó, korábban többségében teljesen önálló, tanácsi irányítású települések. A megyeszékhelyhez való csatolásuk óta — nem pejoratív értelemben — peremkerületekként emlegetik őket. A megnevezés elsősorban földrajzi eredetű, de más jellegű különbségeket is takar. Például a helyi viszonyokban és szokásokban gyökerező életmódbeli. felfogásbeli különbözőségeket. az emberi élet mindennapi lehetőségeinek, azok kihasználásának altéréseit. Mindez természetes. Mint ahogyan természetes, hogy nem találunk két egyforma falevelet sem. csak hasonlókat. Amikor a Salgótarjáni városi Tanács VB művelődésügyi osztálya kialakította a peremkerületek közművelődési tevékenységének koncepcióját és a végrehajtásban a Megyei Művelődési Központ segítségét kérte, mindezekkel a kérdésekkel szembe kellett hogy nézzen, mert csak ettől. a valóság alapos és sokoldalú ismeretétől várhatta és várhatja elképzeléseinek megvalósulását. A peremkerületek művelődési intézményeit — három művelődési ház. négy klubkönyvtár — tiszteletdíjas népművelők vezetik. Munkájukat Prokai Gábor, a városi tanács közművelődési felügyelője irányítja, ellenőrzi. — A peremkerületi művelődés erŐ6 hagyományokkal rendelkezik — mondja. — A tevékenység azonban az utóbbi esztendőkben objektív és szubjektív okok folytán ellaposodott. A városi tanács már évek óta tervbe vette, hogy változtat ezen. A cselekvés feltételei mo6t értek meg. Mindent elkövetünk, hogy olyan színvonalas programokat biztosítsunk, hogy az emberek visszatérjenek, vtsz- szasaokjanak a házba. Ehhez először Is a működés feltételeit kellett megjavítani. A városi tanács erre jelentős összegeket áldozott. Az elmúlt esztendőben például 1 400 OOO forintot fordított a peremkerületi művelődési intézmények csinosítására, korszerűsítésére. Néhánvé még folyamatban van. Így például a zagyvarónái művelődési házé, amelynek teljes rekonstrukciója a közeli hetekben fejeződik be. A peremkerületek kulturális életének szervezésében- jelentős feladat hárul a József Attila Megyei Művelődési Központra. Az ezzel kapcsolatos teendőket Székelv István. az egyik legtapasztaltabb népművelő végzi. A művelődési központ városi tevékenységének szerves részévé igyekszik tenni a peremkerületek kulturális munkáját. Az ebből adódó feladatok sokrétűek. Jelenti a műsorszolgáltatást, amelyre már számos, jó példát láttunk az elmúlt hónapokban. Jelenti továbbá a peremkerületi intézményekben már működő művelődési közösségek tevékenységének megerősítését, az új művelődési formák lehetőségének megkeresését és bevezetését, s általában az egész közművelődési tevékenység szakmai — módszertani segítését, a Megyei Művelődési Központ programjainak hatékonyabb propagálását, népszerűsítését. — NEM AZT AKARJUK — jegyzi meg Korill Ferenc, a művelődési központ helyettes igazgatója —. hogy ugyanazokat a művelődési formákat teremtsük meg a peremkerületekben kicsiben, mint. amilyenek nálunk vannak. Elképzeléseinket mindenekelőtt a helyi sajátosságok és igények határozzák meg. Ezek teljesebb megismerését szolgálják a felmérések. A múlt év végéin két településen. Baglyasalján és Som- lyó-bányatelepen végeztek felmérést. A „Segítsen tervezni, hogy mindnyájan okosabbak legyünk közös dolgainkban” című stencilezett felmérő füzeteket valamennyi csatádhoz eljuttatták. Maga a cím mindent elárul a kérdések irányultságáról. céljáról. A tapasztalaitok összegzése felbecsülhetetlen segítséget ad a helyi közművelődési munka tervezéséhez. Ezért még ebben az évben minden peremkerületben elvégzik a felmérést A Baglyasalján végzett vizsgálódás után a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ közművelődési tanácskozást rendezett a helyi pártszervezet és a Hazafias Népfront- bizottság vezetőinek részvételével. A tanácskozás szenvedélyes légköre a oélda. hogy égetően szükséges kérdéseket vitattak meg a jelenlevők. A tanácskozás olvan határozati javaslatot fogadott el, amely a jelenlegi helyzet sokoldalú, reális elemzésén alapul, s az általános és helyi szükségletek szerint határozza meg a legfontosabb tennivalókat. S remélhetőleg ugyanilyen eredményes lesz a többi helyen megrendezésre kerülő közművelődési tanácskozás is. hiszen a peremkerületek vezetői már eddig Is örömmel adtak tanúbizonyságot együttműködési készségükről. Úgy látszik, értik a közművelődési munka fontosságát és ugyanakkor tudiákj hogy az emberek mozgósítása, szervezése elsősorban az 6 feladatuké a helyi társadalmi szerveké. A TAPASZTALATOK sa* rint a közös fellépés kilendítette régi, megmerevedett helyzetéből a peremkerületek kulturális életét, megteremtette a rendszeres művelődés alapjait. De tisztában kell lennünk azzal.v hogy ma még csak az erők koncentrációján alapuló, folyamatos, tervszerű és céltudatos tevékenység kezdeténél tartunk, s az igazán jelentős eredmények csak ezután. a helyt személyi és tárgyi feltételek optimális megteremtésével születnek meg. Sulyok László művelődési, Mai tévéajánlatunk Németek szállták meg éjjel a falut, Hajnalban pedig doboliás volt az ébresztő: nyolc óráig az egész lakosság gyülekezzék a piactéren, csak kézipoggyászai, és három napra való élelemmel, mert ki kell üríteni a falut Nem volt foganatja a dobolásnak, üresen tátogott reggel a piactér. De éppen a szélső házakat, a kövesút mentén, ellepte a német katonaság. s azokról a portákról csakugyan takarodni kellett a civileknek. ★ Étvágy nélkül rágcsálta a kekszet a kebeléből, és ügyelt minden neszre. Legalább az a kutya itt volna. Vagy akármi a közelben élőlény. Ennyire egyedül még sohasem érezte magát, mint most, idegen földön, mindenfelől sötét, idegen éjszakában. Messze, lakott helyektől a határ közepén. Félt. Maga sem tudta, mitől; embertől nemigen. Az emberek ölik egymást, felakassza egyik a másikát, lelövi, agyonveri — ez így van, akárhol, otthon is, meg idegenben is. Az orosz a németet, a német az oroszt. A magyar mind a kettőt, s azok is mind a ketten a magyart. Meg persze egymást is a magyar. Ez Így van, és nem másként. Pár esztendő múlva, ha majd# 6 1« ember lesz és katona, * inkább lesz oka félni. Azon sosem töprengett, miért van ez igy, és lehetne-e másképpen. De hogyan is lehetne m' men? A háborúban lőne' és mindig Is lőni fognak. És ha már egyszer lőnek, akkor el is találnak néha valakit. (Folytatjuk) 20.00: Szörnyeteg. I—IX. Németh László 1953-ban írta a Szörnyeteget, ezt az 1930-as évek végén játszódó történetet; egy magányos, nagy egyéniség drámáját. A Szörnyeteg főhőse: Sárkány Béla, európai hírű történész professzor — Mensáros László alakítja — aki a harmincas évek végén a kora társadalmából való kiábrándultsággal, s felesége halála miatt érzett fájdalmával végzetesen egyedül marad. Kilátástalan éleiébe egy ifjú lány, tanítványa — Vörös Eszter látszsza — hoz vigasztalást, akit féleségül is vesz. Vajon milyen élet vár a fiatal lányra, akinek élete nagy álma látszik beteljesedni? Mi vár reá egy ilyen óriás mellett? Fel tud-e nőni hozzá, egyenrangú társa tud-e lenni, vagy elnyomja, elsorvasztja a professzor nagy egyénisége? És Sárkány Béla, a „Szörnyeteg”, meg tudja-e osztani vele gondolatait, kétségeit, fel tudja-e. oldani magányosságát? A tévéfilmet Németh László drámájából Hintsch György irta és rendezte. Szovjet hangszerek Vaszílij Fégyin lakatos közönséges hárorrazögletű részeiével készíti a harmonika „szívét”: kezében a sárgaréz- lemezkék meghatározott hang- magasságú sípokká válnak. Erős. zengő haragot adnak a harmonikának. A szovjet hadsereg világhírű Aleksaairadrov-együttese és az Oszipov Orosz Népi Hangszer-együttes — a Pjatnyickij kórus kísérő zenekarához hasonlóan — legjobban kedveld a moszkvai harmonikagyár hangszereit, amelynek dolgozói közé Vasailij Fégyin is tartozik. A kis orosz harmonika, a „baján”, a legendás hírű ó- orosz énekesről, Bajánról kapta a nevét, E hangszer ősei közé tartozik a négysoros „pé- tervári harmonika” és a háromsoros bécsi, a „vjenszka- ja”. Az orosz falvakban nem tehet meg ünnepség baján nélkül: a Szovjetund óban több minit egymUMónyian játszanak az „orosz harmonikán”. Egy hangszer elkészítéséhez több havi kitartó munkát kell végezni. A négysoros baján 700 sípjának előállításéhoz három hónapra van szüksége a hangszerkészítőnek. De azután a legigényesebb muzsikusnak sem lehet kifogása u hangja edlen. A moszkvai harmohikagyár legsikerültebb bajánjai: a „Jupiter” és a „Rosszija” már világhírűvé váltak. Az 1973. évi lipcsei vásáron aranyérmet szereztek. A gyárban most ötsoros ,,,M ősz k o vsak a j a Novinka” elnevezésű bsjánon dolgoznak, amelynek légyabb a hangja és kényelmesebb elhelyezésű a klaviatúrája. Ugyancsak a moszkvai hangszergyárban készül a balalaika, amelyet a külföldi turisták előszeretettel visznek haza emlékül. Ez a régi orosz húros hangszer ma is igen népszerű. Faluhelyen sok muzsikus • maga készíti el balalajkáját, előállításának titkai nemzedékről nemzedékre szállnak. Egyébként hegedűsök, csellisták. balalajkások, gitárosok és harmoniikások gyakori vendégek a moszkvai hangszergyár műhelyeiben, ahol hangszerük készítésében, és javításában maguk is részt vesznek. \
