Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

Propagandisták klubja Nagy bä ton yban Tájékoztatás a helyi kérdésekről Fiatalok — első munkahely — fogadtatás Összefogva biztosítani a megfelelő körülményeket A poIHikai propaganda szerepének növekedése, a közgondolkodásra gyakorolt hatása, a színvonalával és ha­tékonyságával szemben tá­masztott követelmények egy­re jobban, a propagandisták felkészítésére irányítják a figyelmet a salgótarjáni já­rásban is, E tényezők — mondja Baramyi László, a pártbizottság munkatársa — arra kötelezik az /irányitó pártszerveket, hogy folyama­tosan gondoskodjanak a pro­pagandisták felkészítéséről és tájékoztatásáról. A szemináriumvezetők év eleji tanfolyamszerű fel­készítése minden évben meg­történik. A nemzetközi és or­szágos kérdésekről megfelelő mennyiségű és mélységű in­formációt kapnak az év­közi előkészítők során. Ez azonban nem elegendő, álla­pította meg a járási pártbi­zottság. Szükséges, hogy az ál­talános és helyi kérdéseket összefüggőbben dolgozzák fel a propagandisták. Ennek ér­dekében hozták létre a máso­dik éve működő propagan­disták klubját Nagybátony- ban, miután a lakóterületi kérdésekről való folyamatos és rendszeres tájékoztatást alapvető követelménynek te­kinti a dinamikusait fejlődő n agyköizségben. A legutóbbi klubfoglalko­záson, fórum keretében a párt- és gazdasági vezetőik válaszoltak a propagandisták helyii vonatkozású kérdéseire. A nagyközségi pártbizottság meghívta a FÜTÖBER, a ha- risnyagyár, a gépüzem és a szorospataki bányaüzem vei zetőiit. A kérdések sokrétűsé­gére jellemző volt, hogy azok kiterjedtek a nagyközség iparfejlesztési koncepciójára, az üzem- és munkaszervezés­re, a szociális és kulturális kérdésekre is. Poszuk József aknavezető, Ruga Mihály, Vállai István két vállalati főkönyvelő és Gyökér Sán­dor gyáregységvezető vála­szolt a propagandistáknak. A nagyközségi pártbizottság e rangos megbeszélésre a vállalati pártszervek képvi­selőit is meghívta, miután a helyi gondok , és tennivalók megoldásában számit rájuk. A párthatározatok végre­hajtására, a szocialista de­mokrácia fejlesztésére el­hangzott kérdésekre Gyepesi Béla pártbiziobtsáigíi titkár, Juhász Albert, Nagy József- né és Dósa István vezetőségi tagok válaszoltak a gép­üzem, a szorospataki bánya­üzem. a harisnyagyár és a FÜTÖBER pártszervezetei részéről. Lakásépítés ürügyén . A napokban tárgyalta a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság az ifjúsági lakásépítés helyzetét. Sok fontos dologról esett szó a tanácskozáson, többek között arról is. hogy a fiatalok az otthonhoz való jutásért, milyen nehézségeket vállalnak. Tény, hogy nem olcsó do­log a lakásépítkezés. A fiata­lok, mondhatni az élet ka­pujában, hitelt vesznek fel az OTP-től, a vállalattól, s mert ugye, az új lakást illő beren­dezni is, a rokonoktól is köl­csönt kémek. Az első évek nehézségekkel járnak, hiszen megérkezik az egy vagy két gyermek, s egyidőben havonta több hely­re kell törlesztést fizetni, s emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy fiatalok révén, szeretnének szórakoz­ni is. A .rendeletek lehetővé te­szik, hogy aiz első három év­ben aiz OTP-től a törlesztés halasztását kérjék. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy nem élnek ezzel a lehetőség­gel, mert azt követően a ha­vi részlet emelkedik. A vál­lalati kölcsön ' lejárati ideje Is rövid, ami tetézi az anya­gi gondokat. Nagy segítséget jelentene a fiatal harsasoknak, ha egyrészt az OTP-hitel ese­tében mód nyílna a törlesz­tési idő három évvel való meghosszabbítására, más­részt a vállalati támogatás visszafizetési, idejének növe­lésére. Van azonban ezenkívül még egy tartalék, ami az építkezés költségét is csök­kentené az ifjithági lakásépí­tési akció keretében. A leen­dő tulajdonosok között sok . a szakmunkás, vízvezeték-, fű­tés-, villi any szerelő. .. Egy- egy léposőháiz befejezési mun­káihoz nagy segítséget tud­nának nyújtani, mint ahogy történt is ilyen próbálkozás, ami sajnos abbamaradt. Az alapozásnál, szakipari mun­káknál nyújtott segítség, amellett, hogy a lakásvárók számára csökkenti a költsé­geket, az építőiparban meg­levő. főiként a szakiparban jelentkező gondokon is enyhít. Nem kell más hozzá, csak jó szervezés, a feladatok ko­ordinálása. A fiatal lakásépítőknek vi­szont megérné, ha lehetősé­get kapnának az akcióban épülő lakások építéséhez! — sí. gy. — ,,A szerelem ars poeticájából, a forradalmár katekizmusából'' Bessenyei Ferenc kétszeres Kassuth-díjas. kiváló mű­vészt. 1 Magyarország talán leeelfoglaltabb színészét, ami­kor a balassagyarmati nép- művélők vendégszereplésre felkérték, meleg szívvel mon­dott igent. Vállalását olvan önoazarlóan teljesítette, hogv elmondhatjuk: régen került ilven közel egymáshoz mű­vész és közönség, pódium és nézőtér ... A versek, beszélgetések, emlékek, események, dalok láthatatlan alakiai. eseményei szinte „élőképpé” változtak a pódiumon. Bessenyei kartávol­ságnyira tőlünk, szinte érez­hető közelségbe hozta azokat a költőket, drámaírókat, szí­nészeket. akiktől idézett. Bes­senyei a maga éniével élte át valamennyi szerepét, a pódi­umról elhangzó szó muzsiká­jából. színéből nem veszített semmit, amíg a befogadókhoz a közönséghez ért. Akkor sem. amikor beszélgetett, csevegett Mikes Lillával, az est „házi­asszonyával” a színész mű­vészi és társadalmi elkötele­zettségéről. Salát hivatásáról is níélyenszántó gondolato­kat hal'ott'ink Bessenyeitől. Illyés: Féklvaláng. ftémerh László; Görgei. cíniű drámai­ban nemcsak eljátszotta, de élte és szenvedte a magvar szabadságharcot é6 a forrada­lom tüzét. Othelló nagv monológiában a bizalom lelki sérültlét ele­venítette meg döbbenetesen, akárcsak a szerelem ars Poé­tikájában Ady érzéki szerel­mét. A szeptember végén cí­mű költeménnyel nemcsak a sír. hanem Petőfi költészeté­nek érzelmi mélységeit is be­jártuk. Az esztétikai befogadáson túl érzéseink, érzékeink, gon­dolataink fölgomolvgásávjl szinte valamiféle transzos ál­lapotot éltünk meg Bessenyei­vel. A vén cigány hallgatása alatt szinte szoborrá vált min­denki. Több nap múltán munkahelyen, otthon, iskolá­ban, utcán, is beszélünk a Bessenyei-estről. „Emlékszel, amikor Vörösmarty vet-,61 szavalta. Hevesi aforizmáit sziporkáztatta, vagy amikor a My Fair Ladyból énekelt, vagy amikor arról beszélt: „mi dolgunk a világon”. Bessenyei Ferenc ember- ■ágét, művészeiét sem a pes­ti. sem a balassagvarmáti színpadokon nem lehet elfe­lejteni. Elekes Éva Szarvas József és Baranyi László, a pártbizottság mun* katársai adtak választ a sal­gótarjáni járás gazdasági és pol.iibiik.iai életével kapcsolat­ban elhangzott kérdésekre. Ezenkívül elmondták még, hogy a járás problémái iránti széles körű érdeklődés a po­litikai munka nagy tartaléka, amit a propagandistáknak munkájuk során hasznosítani kell. Ügy ítélték meg, hogy a nagyiba,tonyi propagandista klub biztosítja a megfelelő tájékoztatást a terület politi­kai, társadalmi, gazdasági, kulturális életének helyi ' fo­lyamatairól, a megoldások gyakorlati módozatairól. Klimó Istvánná, nagyközsé­gi pártbízottsági titkár el­mondta, hogy a propagandis­ták informáltsága álapvető igény, mert a szemináriumo­kon csak megfelelő ismeret birtokában tudnak érvelni, bizonyítani és a kérdésekre válaszolni. A dolgozók akti­vitása, a szocialista demokrá­cia kibontakozása, a politika helyi feladatainak végrehaj­tása igényelte, hogy megszer­vezzük — a járási pártbizott­ság közreműködésével — a propagandisták klubját, s ma már látjuk, a döntés helyes volt. —s. —ó. Folyamatos az exportszállítás A salgótarjáni öblösüveg­gyár az idén csaknem 120 millió forint értékben expor­tál a tőkés- és ennél valami vei többet a szocialista pi­acra. A külkereskedelemben realizálódik a gyár termelé­sének több mint fele. Az idei exportszállításokat gyakorlatilag már január 2- én megkezdték, amikor Fran­ciaországba, Svédországba és a Szovjetunióba indítottak útnak egy-egy vagon kész­árut. Januárban eddig csak­nem 30 vagon exportárut adtak fel, ebből legtöbbet az NSZK-ba irányítottak. To vábbra is sláger a piacon a sokféle világítótest, ezenkí­vül a kézi csiszolt kelyhek, és természetesen még több­féle üvegáru. A pályakezdő fiatalok éle­tében meghatározó szerepe van az első munkahelynek. Az a fogadtatás, ahogv belép az üzembe, az a tömör tájé­koztatás, amit ilyenkor adnak a termelési tevékenység főbb jellemzőiről, az élet- és mun­kakörülményekről. szociális, kulturális, sportolási lehető­ségekről. mindig mély benyo­mást gyakorol a felnőtté vált ifjúra. Ilyenkor vagy megerő­södik korábbi döntésében, hogy jó szakmát választott, vagy a kérdések sokasága halmozódik fel benne, és azon töpreng napokon keresztüli hogyan fognak azok elrende­ződni-. FONTOS A JÓ LÉGKÖR Az idős munkásoknak, ve­zetőknek nagy a felelősségük, hiszen rajtuk múlik, milyen munkahelyi légkörben fogad­ják a hozzájuk érkező fiatal- emt>ert. milyen segítséget ad­nak az első és a további lé­pések megtételéhez. A törzs- gárdatagoknak élettapaszta­latuk van, az embereket iól ismerik. ök bizonyíthatják legjobban, hogy a mai fia­talok csaknem rmndeavike rendelkezik jó tulajdonságok­kal. csak tudni kell azokat megfelelően kifejleszteni es szocialista társadalmunk. az üzemi közösség, az egyéni ér­dek együttes szolgálatába ál­lítani. Ott dolgoznak célszerűen, ahol tapasztalt szakmunkások vállalják a fiatalok patroná- lását. Nagy türelemmel ma­gyarázzák a munkafogásokat, nem titkolják el az éveken át szerzett tapasztalatokat. De nem esnek kétségbe. nem kedvetlenednek el. ha azt látják, hogy nincs minden esetben azonnali siker. Tud­ják és megértik, hogv a fia­talok kezdő lépései nem elég­gé magabiztosak, nincs isme­retük a részfeladatok össze­függésében. Gyakran görcsös- ség. feszültség jelei is látsza­nak az ifjún, mivel iól akar­ja elvégezni a kapott megbí­zatást. Esetenként éppen ez az ál­lapot gátolja az alkotás ered­ményét. Ilyenkor igazán, in­dokolt a biztató szó. a ta­nácsadás. a felmerült prob­léma közös megoldása. BUKTATOK — SEGÍTSÉG A pártalapszervezeteknek, szakszervezeti bizottságoknak és KlSZ-szervezeteknek. az idősebb szakmunkásoknak együttesen kell kialakítani azokat a megfelelő körülmé­nyeket. amelyek közepette megteszik első lépésüket az élet felé a munkát kezdő fi­atalok. Nagyon fontos, hogv a kez­deti buktatókon közös segít­séggel szerencsésen éti ássa­nak. Sorsukért, formálásukért, alkotókészségük kibontakozá­sáért a felnőtt nemzedék fe­lelős. Szocialista társadalmunk mind többet áldoz valameny- nyiíik tanítására. A költségek nagysága szakmunkásnál ál­talában 40—45 ezer forint, egyetemet végzetteknél 200 ezer forint körül van. Az ilyen áron szerzett elméleti tudást csakis jó munkahelyi légkörben lehet eredménye­sen gyümölcsöztetni. Találhatunk arra is példát, amikor egy-egy fiatalember azt bizonygatja, hogy azért választotta ezt, vagy azt a szakmát, azért végezte el az adott iskolát, mert az erede­ti elképzelését nem tudta megvalósítani. Ügy fogalmaz­nak. „a pályaválasztáskor kő­művesnek biztattak, pedig én tv-szerelő szerettem volna lenni... pincértanulónak je­lentkeztem. de nem vettek fel túljelentkezés miatt... tollforgató lettem, pedig gver- ’ mékkori álmom az erdészpá­lya volt”. Ezekből a példák­ból a -fiataloknak és szülők­nek egyaránt okulni kell. Tu­domásul kell venni mindenki­nek azt. hogy szocialista tár­sadalmunkban, tervszerű gaz­dálkodás folyik. A vállalatok, gazdaságok, intézmények igé­nyéhez igazodik a szakmun­kás-, a szakemberképzés. En­nek érdekében mind lobban szilárdul az üzemek és az iskoláik kapcsolata. A társa­dalom és az égvén érdekében hatékonyabb a pályaválasztá­si munka, a dolgozók döntő többsége a választott szak­májában tud elhelyezkedni és megtalálja számítását. Minden munkaterületnek megvan a maga szépsége. Ezt a szépséget időben fel ke l ismerni a maga sok-sok ősz- sze levőjével. MEGFOGADNI AZ OKOS TANÁCSOT A sokféle szakma közül 3 közelmúltban nyugdíjba vo­nult Hoffman József kerület- yezető ezt mondja az erdész Szakma követelményeiről: — Az erdőt nagyon kell szeretni, és akkor az erdész pálya minden nehézségét, fi­zikai és szellemi megpróbál­tatását könnyebb elviselni. Igen fontos, hogy minden helyzetben képes legyen az önálló cselekedetre. Ehhez természetesen jól kell ismer­ni az adott terület célkitűzé­séit. A munkások közé soha­sem szabad rossz hangulat­ban kimenni. Mindig lelkesí­tőtek kell hatni rájuk. Meg kell hallgatni egyéni gondjai­kat. törvényes keretele között segíteni azok megoldását és biztatást nyújtani nehéz mun­kájukhoz. Elengedhetetlen a személyes példamutatás is. Helyes dolog, ha az erdész néhány percre kiveszi a fa­termelő munkás kezéből a fejszét, vagy maga is odaáll egy-egy nehéz rönk felterhe­léséhez. Hogy miként sikerült meg­teremteni több mint 35 éves szolgálati idő alatt a mun­kájához szükséges belső egyensúlyt a családi életben, erről a következőket mondja: Az erdésznek úgy kell be­rendezni családi életét, hoev a feleség az első naptól kezd­ve alkalmazkodjék ahhoz a munkarendhez, amely sokszor estébe nyúló túlórázást kíván, a hóvégi elszámolások idei« éjszakázásba nyúlik, egy-egy feladat végrehajtásához pedig hajnalban kell felkelni. Fele­ségem. aki ipari dolgozó és 8 Órás munkarend szerint dol­gozik, a mai napig sem ért egyet az erdészeti munka­renddel. de ennek ellenére elfogadta. Ebben van a csa­ládi életünk egyensúlyának titka. Amit az erdész szakmáról elmondott a munkában elfá­radt kerületvezető. egyúttal tanácsként is szolgálhat a fi­ataloknak. a pályakezdőknek, M. L. — Első titkár elvtársi Ka- nvó Balázs, a szécsényi Csé- Pe Sándor önálló munkásőr- század parancsnoka jelentem, hogy az állomány az ünne­pélyes egységgyűlésre együtt áll... A jelentéstételnél, a beszá­moló jelentésnél, az eskü szö­vegénél is érezhető volt a pa­rancsnok érzékenysége. Mint­ha elhagyta volna a bátorsága ezt az edzett, a munkában, a fegyveres testületben több évtizedet eltöltő férfit. A sze­me is másképpen csillogott. Mintha nedves tett volna né­ha-néha. Érthető is volt ez, hiszen Kanyó Balázs ekkor már tudta, hogy utoljára ve­zényli egységét mint parancs­nok. számára utoljára hangzik el azoknak a munkásőröknek az ajkáról, akiknek több mint nyolcvan százalékát ö nevel­te: erőt, egészséget parancs­nok elvtársi Kanyó Balázs hossszú évek munkássága után érdemei elismerése mel­lett nyugállományba vonult... Jóval több, mint öt évtized áll a háta mögött. S ha va­lakinek, akkor Kanyó Balázs­nak igazán göröngyös volt az életútja. A parancsnoki szobában — most történik meg az átadás-átvétel — szinte filmszerűen pereg az ember előtt ez a több mint öt évtized. — A régmúltról talán már nem is érdemes beszélni. Igaz, az ember életéhez tartozik. Az. hogy tizenegy éves ko­romban már erdei munkás voltam, a hatodik osztályba az erdőből mentem vizsgáz­ni, s tíz éven át voltam ván­dormunkás. Bejártam Mező­hegyest, a Börzsönytől a Má1- ráig vágtam a fát, hiszen szü­j leimnek Rimócon talpalat­I nyi földjük sem volt... Kanyó Balázs 1974-ben be­MAI ARCOK, MAI EMBEREK ÚJ BEOSZTÁSBAN lépett a pártba, s innét szá-| mítja életének új szakaszát. Még akkor is, ha első funk­cióját a földművesszövetke­zet ügyvezető elnöki tisztjét már 1946-ban betöltötte. Egy ,év múlva párttitkár a községben — Értettem én a lóhoz, az ökörhöz, de amikor a csép- lésre került sor, megtanul­tam a traktort is kezelni. Ez egyik érdekessége életemnek. Van egy másik is. Már elvé­geztem az egyhónapos párt­iskolát Salgótarjánban, ami­kor kijöttek hozzám Rimóc- ra a felsőbb szervektől. Úgy beszéltek vetem, hogy az ne­kem nem tetszett. Nyár volt. És megjegyeztem: miért be­szél így velem? Azért, mert mezítlábas vagyok. Sokáig így is emlegettek. A rimóci me­zítlábas gyerek... Ez a mezítlábas gyerek az­tán elindult az élet útjára. Már 1949-ben egyéves aka­démiára küldték Mosonma­gyaróvárra. Innét irány a Földművelési Minisztérium szakoktatási főosztálya. Ké­sőbb iskolavezető Balmazúj­városban, Kecskeméten, Bián és Zsámbékon. — Az elvtársak mintha megsokallották volna, hogy a mezőgazdaságban dolgozom. Behívattak a pártbizottságra. Csak annyit mondok: Kanyó elvtárs. bevonulsz Bajára ka­tonának. a műszaki tiszti is­koláim Zászlóaljhoz, inaid dandár­hoz került alosztálvvezetőnek. Később a Honvédelmi Minisz­térium egyik osztályának a vezetője. Ügy fogalmazott: jobb volt politikusnak, mint katonán all. Később a sok gond. a tanulás, a megnöve­kedett követelmény, a meg­romlott egészségi állapot — tartalékállományba került. — Ott folytattam, ahol szin­te abbahagytam. Itthon. Ri­mócon. a termelőszövetkezet­ben könyvelő és kocsis vol- tám egyszerre. Aztán elnöke tettem a közös gazdaságnak, de kettős beosztásban. /Ekkor keltett a tanácselnöki tisztet is viselnem a faluban... Az ellenforradalom Rimó- cot sem kerülte el. Kanyó Ba- lázsék védték- a közöst, men­tették az állatállományt. Az­tán „visszafoglalták” a ta­nácsházát, szervezték a pár­tot. 1957. március elsején pe­dig már mint munkásőr, fegy­verrel védte a proletárhatal­mat. — Kilenc év a járási szá­zad élén nem hosszú, de nem is rövid idő. Századunk öt­ször tett első a megye egysé­gei között folyó szocialista munkaversenyben. Ebből négyszer az én parancsnoksá­gom alatt értük el ezt az eredményt. A személyi állo­mány több mint nyolcvan százaléka azóta került az egységhez, amióta én itt va­gyok. Amikor még kiképzős voltam, az akkor esküt tett munkásőrök ma már tízéves szolgálat után kapták meg a kitüntetést... . Kitüntetés, Számosnak bir­iuí * , ■ tokosa Kanyó Balázs is. Ami­re legbüszkébb A Felszaba­dulási Emlékérem, a Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata, a Munka Ér­demérem ezüst fokozata, a Haza Szolgálatáért Érdemé­rem arany fokozata, s a 10, illetve a 15 éves munkásőri szolgálat után járó Szolgálati Érdemérem. — Nem búcsúztam én el a munkásőr elvtársaktól. Társa­dalmi munkásőr lettem. Kanyó Balázs nem búcsú­zott. Üj beosztásba került — ahogyan fogalmazott. A ri­móci kommunisták — 42-en — a púrtalapszervezet titká­rának választották meg. — Most is pártmunkás te­szek, mint eddig voltam. A pártot, a népet, a társadalmat szolgálom. Annyi különbség­gel, hogy most már nem egyenruhában.... Somogyvári László NÓGRÁD - 1975, január 29., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents